Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Ahogy elindult a loboaó hitével Kulich Gyula születésének 50. evforduló/an ban akut vakbélgyulladás lépett tel. A szülést császármetszés­sel íejeztük be s természete­sen a vakbelet is eltávoli- tottuk. A műtétet boldogan vállalta egészséges újszülötte érdekében. Nemrégen a szigetvári já­rásban történt, hogy egy 6 gyermekes asszony hetedik terhességének első hónapjá­ban volt. A védőnő felvetette a terhesség megszakításának lehetőségét, ami ellen élénken tiltakozott, sőt feljelentéssel fenyegette a védőnőt, mert ilyen javaslatot tett. Érdekes rámutatni arra is, amit több­szőr volt alkalmunk tapasz­talni, hogy a terhesség meg­szakításának kérésével későn jelentkező asszonyok — mivel a fennálló rendelkezések ér­telmében Ilyenkor a műtét­nek lehetősége már nincs, hogy úgymondjam kénytele­nek terhességüket kiviselni — és most jön a szakember szá­mára a nem nagy meglepe­tés, amikor a szülés után boldogan veszi tudomásul gyermeke megérkezését. — Ezen a klinikán is — képletesen szólva — két irányban dolgoznak az or­vosok. Az egyik teremben azért, hogy megszakítsák a terhességet, a másik terem­ben pedig talán ugyanaz az orvos azért, hogy segítséget nyújtsőn az anyának a ter­hesség kihordásához. — Igen. A helyzet valóban ez. Az élet furcsa fordulatai következtében mind gyakrab­ban találkozunk olyan esetek­kel, amikor az első vagy má­sodik terhességet felvilágosító tevékenységünk ellenére is megszakítják. Ugyanaz az anya esetleg 1—2 év múlva örömmel látja az újabb ter­hességét, szeretettel és re­ménnyel eltelve várja azt a pillanatot, hogy magához ölel­je gyermekét és ez a remény nem valósulhat meg. Az elő­zetes terhesség-megszakítás I következtében ugyanis már a tenhesség alatt olyan kompli­kációk léphetnek fel amelyek a terhesség korai megszakadá­sához vezetnek, vagy ha sike­rült a veszélyeztetett terhes­séget a VII—VIII. hónapig ki­viselni. kornszűlés indul meg. nmelybol gvakran alacsony súlyú újszülött jön a világra, aki méhenkivüli életének első óráiban, vagy első napjaiban minden orvosi segítség ellené­re meghal. Természetesen ez nem jelenti távolról sem azt, hogy minden terhesség-megsza, kadás és koraszűlés előzetes terhesség-megszakítás kövét- keztében lép fel, mert vannak, mégpedig nem csekély szám­ban, spontán bekövetkező abortuszok és koraszűlések. Világi rod a Imi tapasztalás mégis azt mutatja, hogy a ko­raszűlések száma azokban az országokban magasabb az át­lagnál alhol az életkörülmé­nyek primi ti vebhek. a táplál­kozás hiánvos és a terhesség alatti gondozás szervezetlen. Szerencsére nálunk ilyen okok nem szerepelhetnek a terhes­ség-megszakadások és kora­szülések kórszármazásában. — Mit tanácsol a professzor eiv-társ a szülőknek? — Jól megalapozott orvosi tanácsom csak az lehet, hogy az az asszony, aki gyermeket óhajt és egészségét fontosnak tartja, jól gondolja meg, hogy az első vagy második terhes­ségét eldobja magától. Mert az elkövetkező években, ami­kor az anyaság utáni vágy olthatatinnná válik, az előze­tes műtét következtében eset­leg meddővé válhat, vagy ha teherbe kerül, nem képes é'et- képes újszülöttet világra hoz­ni. így a család körében tö­rés támad, amely nem egyszer súlyos lelki válságra, sőt a há­zastársak elválására is vezet­het — felezte be nyilatkozatát dr. Lajos László. Garay Ferenp JPérjemmel egy hónapra külföldi túrára utazunk... és eb­57" ben az állapotban . . . hiszen tetszenek érteni ■ ■ ■” „Nagyon lekötne egy gyerek, s most. hogy egy kicsit jobban megy . . — Lehetne még Idézni az Ab-bizottságok elölt e'hanqzott nyilatkoza­tokat, amivel magyarázni próbálják, miért nem akarnak gyer­meket. A rádió mondja, az újságok írják, előadássorozatok tu­datosítják azokat a módszereket, amelyekkel a születéseket kor­látozni lehet. , , _ , De van a problémának egy másik, nem kevésbé jelentős ré­sze Is, amiről kevesebb sző esik. Míg az egyik oldalon a „NE"-ért folyik a csata, a másik oldalon az előzőnél sokkal nagyobb in­tenzitással megy a küzdelem a ,,I.EQYEN"-ért, Arra bőven áll rendelkezésre statisztikát kimutatás, hogy a „NE" érdekében milyen eredményeket értünk el. Álljon Itt min­den kommentár nélkül az mt-es adat az ezer fóré jutó szüle­tések számáról: az NDK-han 11.3, Csehszlovákiában IS,7, Lengyel­országban 19.6. Jugoszláviában 29,2. és nálunk AIaqyarorzságon 12 91 stég enu összehasonlítás: Magyarországon 1951-ben az 19Sl-es én­hez képest mintegy tízszeresére nőtt a legális terhesség-méno-a- kitások száma. 1856-ban már 49-s seresére. Az 1993-es szám egye­nesen elképesztő- a terhesség legális megszakítása az 1951-es évi­nek 91-szeresei S ennek hatása? Lapunk január 12-i számában dr. Holta János „Sok-e o gyarmek Pécsett?" című cikkében az alábbiakat Írja pécsi vonatkozásban: „Az óvodáskorú gyermekek száma tehát öt év a’att 456 fővel, az Iskolaköteles korú gyermekek száma pedig 5 év alatt 14)6 fővel csökken, ami 40 főt srdnhtvn egy osztályra, nem kevesebb mint 3Í tantermet tesz S év alatt feles­legessé." S most mutassuk be azt a küzdelmet, amely a másik oldalon a gyermek érdekében folyik, a sokszor reménytelen küzdelem azért, hogy egy gUovOgó kis csöppség még meghittebbé tégy” az otthont, azért, hogv nagypapák lovagoltathassák térdükön pufók- képü kis unokájukat. Ölöm- hqönd a I. Küzde'em az anyaságért Dr. Lajos László professzor, i Pécsi Orvostudományi Egye- em Szülészeti és Nőgyógyá- zati Klinikájának igazgatója lolgozószobájában fogadott. A leves professzor őszinte öröm­nél vette kérésünket, hogy írről a soksz.or heroikus küz- (elemről tájékoztasson, amely dinikáján a gyermekért, az myaságért folyik. — Professzor elvtárs, sok­sok szülő gyermeket akar, de hiába. Mások meg köny- nyelműen. meggondolatla­nul lemondanak a gyermek­ről. Mi az ön orvosi ta­pasztalata e problémával kapcsolatban? — A nőorvosok régi meg­igyelése szerint az asszonyok ét csoportba sorolhatók, — ezdte tájékoztatóját Lajos irofesszor — Az elsőbe — s z a szám szerint jelentősebb söpört — azok tartoznak kik mindent elkövetnek és legnagyobb személyi áldo- atokra is képesek azért, logy gyermekük lesven. A násodikba pedig azok kerül­lek. akik ugyancsak „min­ient" elkövetnek ennek meg- kadályozásért. Az elmúlt napok egvik nesrendítő élménve volt. mikor egv 38 éves asszony­ok harmadik terhessége sza- adt meg annak ellenére. ,ogv mindent elkövetett a prhesség zavartalan biztosf­ása érdekében. A gverrne- ét váró anva kétségbeesése aindannyiunk számára mee- endítő volt. A terhesség renszakadása után egv ké- őbbi időponthan olyan műtő­ét javasoltunk a betegnek, melytől jogosan várható, ogy a következő és talán tolsó terhessége nem végző­ik számára ilven tragikusan letegünk az előzetes keser- es tapasztalatai ellenére is méretet tett arra, hogy mű- étnek aláveti magát. Sok lyari megfigyelésünk van. melyek világosan dokumen­tálják asszonyaink olthatatlan ágyát a gyermek után. Hogy lást ne említsek, egy fiata- jbb asszony 8 éves házassá- a folyamán nem került te- erbe. Az ország nyolc kü- inböző intézetét látogatta égig, hogy meddőségére gvó- yulást keressen. Végre te- lerbe jutott, azonban a szü- ss megindulása előtti órák­romszorozod. És nekünk kü- s lön-killön minden tisztességes < emberre szükségünk van, 1 mert jótu'ajdonságaikka! ki- > egészítik egymást, s ahhoz. ! amit mi majd eigvszer et a,ka- < runk érni, sok odaadó, tehet- J séges, önzetlen, tiszta ember- 1 re lesz szükség ... A börtön rá csők mögött mon­dott Ilyen messzire látó bölcs szavakat. Megjárta Dunakeszi, A'ag és a Had'k-’aktanya kín­zókamráit, a budapesti börtö­nöket. Szegedet. Vácot és a náci koncentrációs tábor rém­ségeit. É’eténeik három évti­zede nehéz sorsbnn telt el. Mind'a e'őre nézett, mindig t készülődött. Mint az Országos [ Tflúsági Bizottság bikára tr ' finta'ok felsorakoztatására. 1 hogv véd lék él «‘ükét. nemet * mondianak a háborúnak Rab. ( sáea éveiben a szabadulásra ! készült. Franciául tanuH nap- ! hosszat zárkáia maigánvában ? És o'vasott, o'vasott. Sokszor ' álmodozott csa’áriról, szene- T lemről nvueodt bo’dos. k!- 1 egvmsú’vozott allkotó munká', * kodásról. Há^ás volt annak, * aki megnöveltette. s örű’t. ha. társait erőseknek, bizakodók- r nak látta. f r MAR hU»7 F-S7TFNDF.Tr: 1 nincs köztünk s még mind’g 1 csak ötven esztendős lenne, t Ma sokan f e%ö«z.ftn*mék t szop b'zonvosan tgy lenne 1 Bárhol do’mzna nőnünk iává r ért. hármMven ttsgtsAeet töl- 1 tone be. a rért KuReh rtru'e I lenne. Szeretné mindenki, ' mert őrezrék sose fárndő. so- ^ se ps-PAdott, sose lohadó em- ' berségét Vadász Ferenc 1 c--------------------------------------------------I A A Soor* fir»f»af?"si J és Lottó Igazgato»^ c, «*f*kott»t*ft» »tártán a S. |«(CK- t hátén — nem Táei-yes megáll»- ' nltás szerint — Sttalálstos lot tó- T szelvény nem érkezeit, Néfry ta- 1 lálatot se foralié ért el, nyer«- I ményük egyenként íi »54 forint. 1 Három találatot 4305 fogadé ért 1 el, nyereményük egyenként 5J4 1 forint. Két találatot 135107 fo- ( radé ért el. nyereményük egyen 1 ként »7 forint. I 1 (VWVVWWWWW5, poaváron sóik száz Ifjúmun­kás gyűlt össze kenyeret, bé­két követelni, s összedugták fejüket, szervezeteket alakíta­nak. tanulnak, röpiratot Ír­nak. Debrecenben, Szóin okon. Győrött, Zaiaszentgróton és másutt az iparos legények, a diákok, a béresek és a nap­számos lányok. AZ ORSZÁGBAN már ha­digazdálkodás fo’yt; a kom­munisták munkájának tűzzel- Vassal útját kellett állni. Ve­zetőik közül a fiatal Kulich látszott a legveszedelmeseb­bek egyikének. Előbb a nyolcadik kerületi szervezetben, később a Szó- ciá'demokrata Párt központ­jában gyűjtötte maca köré a Vgliarciasahb fiatalokat, akik ' vele együtt edződtek kommu­nistákká. Évekig úgy élt, 1 hosy sovány keresetét sem 1 kö’tötte el. félretett abból s valamit a munkanélküliség nehéz naptalra. Éppen csak 1 annyija maradt, hogy jusson • szárásra. élelemre. Később ’ eovedüü és legfőbb gondja a szervező-nevc’ő munka lett. a kizsákmányoltak harcra moz- ' gósítása és az életmentés. Va’amiféle aszkéta volt-e Kulich Gyula? A legkevésbé sem. Ná’ánál jobban senki sem szerethette az életet, a vidámságot, a szép szórako­zást — és az étvágyával se lett volna semmi baj. Mégis — a kegyetlen kor tette ezt — tudatosan rá kel­lett szoktatnia masát, szerve­zetét egy bizonyos önmegtaT- tózta'ásra mart tudta, 'felké­szült rá, hogy lesznek nehéz és még nehezebb hónnníai, évei amikor — ha némikép­pen hozzászokott — könnvebb lesz töretlen léVkkel elvisel­ni a nehézségeket, s ha úgy adódik, a kínokat, a gyötrel­meket is ... Kulich Gyula úgy beszélt mindenkivel, hogy közben szüneteket tartott és megvár­ta, mit válaszol a másik. Tü- I reimes volt, nagyra becsülte i a jószándékú embereket Azt mondta egyszer: Ha egy ér­tékes embert megnversz a mozga’omnak. megkétszere­zed önmagádat, ha kettőt ■ nyersz meg, esetleg mag'há­VWVWWWV V WW HA A KÉSEI UTÓKOR egyszer egendába szövi a teg­nap és a ma históriáit, újfajta hősökről beszél majd, akik a gyárakból keltek útra, vidé­ki. kisvárosokból, falvakból, tanyákró». hogy klálljanak a nép igazságáért. Az egyik történet valahogy így szó! majd: elindult egy munkásfiú Békéscsabáról, lát­szólag vézna, gyenge, de nagy erő lakozott a szívében. Meg- I érkezett Budapestre, apró, sö­tét szabó műhely be került va­lahol a Józsefvárosban. Aztán összejött sok más hasonló sor­sú fiúval. Azokban Is olyan tűz lobogott, mint őbenne. Az­tán sokszor összejöttek, sok mindenről beszéltek: mit és miképpen kellene tenni, hogy az é’et szebb legyen. Aztán Tftindig csak többen lettek, mnd'g erősebbek lettek, s et­től, az erőtől és az együttesen ,hlrd''*ett igazságtól sokszoros­aira nőtt a fiaHa! szabóegénv ereie s. Egy napon már o’yan erős, olyan fé’elmetes lett, .hogy -Éliássv Sándor Öméltó­sága. a székesfőváros rendőr- ■Jfeáoi‘'ánya ‘.ÜsSjgortían titkos” iratotékiPdött róla Keresztes Fischer Ferenc belügyminisz­ter úr őkegveime-scégének je­lentette. hogy sürgősen és «•évesen intézkedni kell a Ku’ich Gvula nevezetű fiatal munkás felforgató tevékeny­ségének megakadályozására mert működésének hatása már odáig terjed, hogy Ka­V O LTA l< Másnap a postás felmondó levelet Vitt Szeiférték lakására. Az új kaivá- rigjárásról csak annyit, hogy a házi­gazdák hallani sem akartak olyan bér­lőről. aki hét gyerekkel bútorozza be a szobáját. Végül mégis sikerült lakást szereznieI Igaz, keserves árat fizetett érte. de fedél alá került a család. Szei- fertné nagy gonddal kitervelte a „cselt" és tiszta ruhába öltözködve egyedül ál­lított be a Kis Ernő utcai házigazdá­hoz. A megegyezés nagyjából Így ját­szódott le: — Hány gyerek van? — Hét. — Szent Isten? És hol vannak? — A temetőben. Az érzékeny házigazda még meg is könnyezte a tragédiát és átvette a fog- la’őt. átadta á kulcsot. Beköltözhet. Délután állt oda a szekér a kis bú­torral és á gyereksereggel. Szerencsé­jükre valahol sznmszédolhatott a gazda és minden vész nélkül történt a be­költözés. Hanem amikor megjött, ösz- szeszdadt az egész utca a patáliájára — Maga hazug’. Maga némber! Mit mondott nekem? Hogy a kölykei a te- tndnben vannak?... SzeHertrié lehajtott fejjel, de elszán­tan védekezett. — Én hazudtam? Kikérem magam­nak! — és hátrafordult a megszeppent gyerekekhez. — Hol voltatok reggel? — A teme’őben! — visították kórus­ban _ Apukánál voltunk. M it lehet még elmondani • Szet­fert-családról? Közhelyes len­ne. ha részletezném, hogyan ke­serítette meg további életüket ti rászedett „házigazda”. De azt el kell még mondanom, hogy a szakadatlan zaklatás, az anya üldörése a gyerekek ütlegelése kitörölhetetlen nyomot ha­gyott a család életébe«. Így történhe­tett, hogy a múló évek folyamán mind­egyikük oda menekült, ahol oltalmat remélt. Választásuk riasztóan szélsőséges volt. Egyik templombúvó fanatizmusba, a másik a kenyéradó gazdák kiszolgáló­jává süllyedt, a harmadik a mozgalom­hoz menekült. Jól mondtam: menekült. Mert aki menekül, az legjobb esetben is csak menedéket talál. És a negye­dik, az ötödik, a hetedik? Tlona, a legidősebb férjhez ment ugyan, de évek múltán utánanyúlt a gyerekkora: a hársfavirág üzletelések, a Szikorszkyék almafdján költött ebé­dek, vacsorák, a kilábolatlan betegsé­gek. A férje után is ebédet vitt azon a napón, amikor hirtelen össze­esett és meghalt. Pedig akkor már sa­ját konyháján főzött, ízletes ebédet vitt az urának. Gusztáv? Túl „nagyszájú” volt a Zrí­nyi utcai összejöveteleken, könnyen le­fülelték. Háborús munkatáborba inter­nálták és Kije» mellett halt meg flek- lífuszban a negyvenhármas visszavonu­láskor. Ferenc? Néhány évvel ezelőtt lányát akarta meglátogatni az SZTK-ban, de csak a második emeletig kapaszkodott fel. Ott a szivéhez kapott, összeesett és meghalt. A „második emeletig” tiszt­viselő lányáig lopakodott utána a múlt, hogy végzetesen elgáncsolja. És a többiek? Lucival és Károllyal a napokban találkoztam. Károly bácsi már régebben nevet változtatott. Szá­vai Károlyt Írtak a személyazonossági bizonyítványába. Havi 1100 forintért kezeli a liftet a városi tanácson. A bal karja neki is rokkant, nem is vállal­hatna más beosztást. Mégis dicséri a sorsit. Rendes lakásuk, bútoruk, tele­víziójuk van, a felesége a Dohánygyár­ban dolgozik is két év múlva a két nyugdíjból majd csak meglesznek va­lahogy. Lürít, a nővérét már kettesben láto­gatjuk meg * Kossuth téri aprócska lakásában. Ott ült a két domb fdral maroknyi szénnel szerénykedő „spar- herd”-ja mellett és egy festett berliner kendővel hessegette a hideget magától. Egyedül van, hatvanhárom évesen, lányfejjel. Sután kérdezgetem: hogyan él. mire futja a nyugdíjából, vannak-e barát­női, meg ilyeneket. Azt hittem, pa­naszkodni fog. És mit hallottam? Csupa lelkesedést, kiapadhatatlan dicséretet. Azt, hogy most karácsonykor is 600 forinttal lep­te meg a nőtanács. És hogy mi min­denre futotta ebből. Igaz, nem kap nyugdijat, pedig ötven évig gürcölt itt is, ott is (?!), de minden hónapban pontosan kapja a tanácstól a 200 fo­rintos segélyt. Hogy mire elég az? Bi­zony nem sokra de tigv segít magán, ahogy tud. A kis szobáját kiadta al­bérlőknek ötszázért, és ez a kát „Jöve­delem” felér egy szerény nyugdíjjal. De meddig? Mert ő nemcsak hallotta, hanem látta is, hony a magányos dol­gozók milyen miönyörű szállodában laknak mostanában. Még a két kezét is összecsapja: — Szentsénes atyám, de milyen gyö­nyörű szállodákban laknak! Kövnonti fű­tés, fürdőszoba, minden. Tátin, ettől azért tartok egy kicsit. Ezelőtt tíz éve licitáltak még a szobámért, most meg húzogatják a váltakat, amikor muta­tom, dicsérem nekik. Hej, n?m is tud­ják ezek a maiak, hogy mi volt az­előtt ... — és útra elölről kezdi a . szál­lodák” pompáját, a vfítannes jószivü- sérrét, a tanács gondoskodását, ember­ségét. mm ” mégis restelkedve búcsúzom L tőle. Restelkedne, mert az én mércém jóval kisebb rangot adott annak a gondoskodásnak, amivel Luci néni öreg napiait enyhíte­ni igyekeznek. De valószínű így véle­kedne a nőtanács, a városi tanács ii ha egyszer alwosabban körülnézne Luci néni lakásában. Fálinkia Gi érrr A Széchenyi téri gyógy szertár bői négyen vesznek részt Gyógyszertári Központ által szervezett kétéves gyógysze rész-aeszistensképző tanfolyamon. Munkájuk tökéletesebb elvégzéséhez szükséges ismereteket tanulják meg a kétéve tnn ííkltuirrLTM Gyógyszerész-ass7ÍsztetiFek

Next

/
Oldalképek
Tartalom