Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-17 / 294. szám
1983. DECEMBER 11 Behavazott építkezéseken AZ EGYETEMI KLINIKA építésénél alig látni embereket. A gazdasági épületnél négyen melegítenek egy kanna vizet a nyitott kokszos- kosár tetején. A főépület hátsó bejáratánál egy hatalmas vasalkatrészt csúsztatnak az ajtó felé. Egy lépéssel odébb a távfűtés mély árka. Brun- nel Béla villanyszerelő brigádja kínlódik egy átmenő szekrényvázával. Amikor az ajtóhoz érnek, akkor látják, hogy a szekrényt nem lehet bevinni. — Most mi lesz? — tanakodnak. — Hozd az autogént és helyet csinálunk, — határozzak el. Valóban hozzák az autogént és a vágópisztoly ..utat csinál'’ a vasvázas bejárati ajtón. Nem valami szép látvány. Miért nem készítették el azt a szekrényt mielőtt még a bejárati ajtót beépítették? Vagy miért nem ott az alagsorban készítették? Nem kellett volna ennyit cipekedni, ajtót vágni és újra hegeszteni. Arról nem is beszélve, hogy hét villanyszerelő szakmunkás órákat pepecselget. A művezetői irodában érdeklődöm, hányán dolgoznak és mit dolgoznak a klinikai építkezésen. __ Vasszerkezeti munkákat v égeznek, — tájékoztat a mű— A létszám teljes? — Igen. — Mégis kevés embert látni. — Voltak akik késtek. Belép egy fiatalember, Csuka József kőműves, a Tobak brigádból. Elmúlt már dél és most kér munkát a művezetőtől. — Hány fős a brigádjuk? 0=- érdeklődöm tőle. — Kilenc. — Mindenki itt van? — Csak hárman vagyunk. — Hát a többi? — Nem jöttek. Nem tudom ... A kőműves munkát kap, a hetedik emeleten válaszfalakat rakhat — Miért késik a távfűtés? — Jó lenne, ha készen lenne, — mondja a művezető —, de talán a hét végére. Megígérték. — Nem úgy néz ki az állapota — mondom —, hiszen a vezetékek az árokban még össze sincsenek kötve. — Azt mondták, meglesz. Lehet bár nem hinném. Hamarább kellett volna sietni vele. A munkások legyintenek, hogy legfeljebb tavaszra készül el. Remélhetőleg nem lesz igazuk és mielőbb normális körülmények között dolgozhatnak a belső munkálatokon. AZ ÜJ-MECSEKALJAI PANELHAZAKNÁL egészen más kép fogadja az embert Serény munka folyik az épületek körül. Két épület között kövéren száll a kazánház fekete füstje, amely meleget áraszt a készülő házak belsejébe. Az épületek mellett Csizmadia József kubikos brigádja egy árkot temet. Érdeklődöm tőlük, hogyan tudnak dolgozni. — A teteje egy kicsit kemény, de azért lehet csinálni. Betonozni szerettünk volna, de nem kaptunk betont. Majd holnap betonozunk — mondja Csizmadia és lapátolnak tovább. Hirt György művezető kellemes hírt közöl: — A 139-es épületet december 20-án átadjuk. A lakók kézbe vehetik a kulcsokat és a karácsonyi ünnepeket már az új lakásban tölthetik. A 138-ast december 30-án vehetik bii tokba. —. S a távfűtés? Meleg lakásokba költözhetnek? — Abba, Ha a távfűtés nem lesz meg, akkor ml ott hagyjuk az ideiglenes kazánokat addig, míg készen nem lesznek. — Most milyen munkák folynak az építkezésen? — Rakják a műanyag padozatot. az asztalosok a bútorokat készítik, dolgoznak a festők, a villanyszerelők... — Létszám? — Mindenki dolgozik, senkit nem küldtünk fagysza- üsadságra. Sőt, még ha let ben lennének, az se volna baj. Hiányzik a távfűtés ax egyetemi klinikánál. A 139-es panelházat karácsony előtt, a 138-ast szilveszterre átadják. A hétemeleteseknél szorgos munka folyik. A tejüzem építésénél minden csendes. — Ha készen lesznek ezzel a két házzal? — Folytatjuk a 144-est és a 143-ast. Az első negyedben szeretnénk átadni. A „panelváros” mozgalmas képet mutat. Matáncsi Nándor kotrómester ■ hatalmas exkavátorával már az újabb épületek alapjait ássa, a 137-est is kezdhetik nemsokára a kőművesek. A HÉTEMELETES ÉKNÉL a magas daru csápja födémeket emel a hatodik szintre. Fenn a magasban Rodek István betonozó brigádja és Szabó Géza ács brigádja dolgozik. Nem valami kellemes oda- fennt, erősen havazik, néha a szél is kavarja a havat. Az építésvezető bizakodik, hogy még egy szintet felhúznak ebben az évben. Az első épölet emeletén a válaszfalakat rakja Albrecht Ferenc kőműves brigádja. A 21 fős csapat jókedvűen dolgozik. A szint egyik fele nádpallókkal védi őket a széltől, mellettük magas vas kosárban izzik a koksz. — Elegendő ez a téliesítés? — Lehet dolgozni '— mondja Albrecht —J csak a szél ne fújjon. Egyébként be lesz nádazva a másik oldal is. — Akkor sötét lesz. Hogyan dolgoznak? — Hoznak akkumulátort és világítunk. Szemben, — a félbe maradt áruház szomszédságában — hatemeletes lakóházak készülnek. Ott is szorgos munka folyik. Schatzl József építésvezető elégedett: — Terv szerint haladunk —• mondja. A PATYOLAT ÉS A TEJÜZEM épületeinél csendesebb a „vidék”. A félig kész Tejüzemi épületet vastagon befedte a hó, , tető még alig van itt-ott, de embereket se látni. A művezetői irodában Freivó- gel János ráncolja a homlokát es sopánkodik: — Csak még két hétig tartott volna a jó idő, az sokat jelentett volna. — Így is tovább tartott, mint a „tervezett”. — Tovább, tovább, de még kellett volna. — Dolgoznak most egyáltalán? — Hogyne. Egy ács brigád, egy kőműves brigád és 13 segédmunkás. — Mit csinálnak? — Téliesítenek. Körülfalazzák a gőzkazánt, az ácsok meg az alagsorban zsaluznak. — S a Patyolatnál? — Ott megvannak a nagy- jával, már csak a hiánypótlást csinálják. Legalábbis én úgy tudom, a művezetőjük szabadságon van. A hó egyre esik, egyre vastagabb lesz. A nyugati városnegyed építkezésein szorgalmasán dolgoznak, nem volt hiábavaló az előrelátás, a télre való felkészülés. Ha vannak is itt-ott problémák, mégis előre haladnak, igyekeznek, s minden elismerés megilleti az építőipari munkásokat, akik ebben a kellemetlen időben helyt állnak. Gazdagh István 1963 az állattenyésztés eredményes éve volt Minek látják egyesek az államot,.« Vége felé járunk a 63-as évnek, s ahogy ez ilyenkor szokás, megkezdődik a számvetések ideje. Ezúttal Bsranvn meave két légionto««1bb álla+- egész«é»üeyi problémájáról lesz szó: a szarvasímarha-gü- mőkór elleni küzdelemről és a sertéselhullásokról. A SZARV ARMARHA-GÜIWOkör elírni küzdelem régi problémája nemcsak a meevénHr de az eeész országnak. Már évekkel ezelőtt célul tűzték ki. hovv az. állomány nasv részét rfimőkór-mentes, sé tegvék. salnos, az eredmények even'’éhbek lettek a várt nál. Ez könnven érthető, hiszen a termelőszövetkezetek szervezésével kapcsolatos nagy „áTtatvándorfás” nem kedvezett a betev«éy elleni küzdelemnek. s későbben a tsz-ek nagy része sem volt ólvan an vagi h»lvzetben. hogy a költ séges állománycserét végrehajtsa. Most már ilven szempontból is megváltozott a helvzet, a tsz-ek nagy része megszilárdult. szakszerűen gondozza álln+^ltománvát és kénes megfelelő körűim én veket teremte ni a negativ állomány számára. Áz ügyben azonban vé°ső lökést az a rendelet adta, amely a negatív állománnyal rendelkező nagyüzemeknek a leadott hfzómarhák kilója után 20 a leadott tej literié után nedig 30 fillér felárat fi- T&t. Víz nz i-n+£*7poh0 látott fejlődést idézett elő a megyében a negatív állománnyal rendelkező üzemegységek száma hétszeresére ugrott. A megyei eredmények orszá»os vi szón via than is kitűnőek. azt mutatják, hogv Baranvában ezen a területen még nagyobb feüődés lehetőséged szunnyadnak. A negatív állományok szaporodásával egy másik régi problémát is sikerült megoldani: a falusi lakosság ,.mem- tes”-tejjel való ellátását. (Men tes tejnek a negatív egyedek- től származó tejet nevezik). Az említett intézkedések azonban még nem merítik ki a gümőkór elleni küzdelem minden lépését. Már most érvényben van egy rendelkezés, miszerint a gumókért» állat I kényszervágását az állatorvos elrendelheti és a levágott állat tenyésztési értékét megté- i ríti az állam a tenyésztőnek, j Ezzel is sok súlyosabb fertő- • zést sikerült elkerülni — de I a tervek szerint jövőre még intenzívebb lépéseket tesznek ebben . az ügyben. Nevezetesen egyes tsz-ek teljes állományát kicserélik úgy, hogy a felmerülő összes költségeket az állam vállalja — szó van arról, hogy még a tej pénz kiesést is megtéríti. Eddig Baranyában ötven tsz jelentette be igényét állománycserére. Ez pedig azt jelentené, hogy a megyében már a közeljövőben minimálisra süllyedne a gümőkóro szarvasmarhák aránya. A MÁSIK LÉNYEGES VÁLTOZÁS Baranyában: a sertéselhullá sok nagyarányú csökkenése. Az 59—60—61-es években volt a legnagyobb méretű sertés- elhullás. Ezt nem járványos megbetegedések okozták, hanem sokkal inkább a tenyésztésben volt a bajok gyökere. A nagyon sokat mozgatott sertésállomány, a sok keveredés, felvásárlás gátolta a homogén állományok kialakítását, a tartás sem • volt mindenütt szakszerű. Általánossá vált a kocaállományok keverése és a hízóalapanyag felvásárlás útján való előállítása. A több kocaállomány keverése természetesen mindig fertőzést, azaz az utódok legyengülését eredményezte, tehát nagyobb volt az elhullás. A hízóalananyag felvásárlás útján való biztosítása is sok problémát okozott, hiszen az úgynevezett „szedett” állomány különböző minőségű, különbözően takarmányozott eg ved ékből állt és a hizlalás során sokkal kisebb fejlődést mutatott, mint a „saját alapanyagból” előállított állományok. Általában két—'három hónappal később érik el a. kívánt súlyt, Ennek a tanulsága az, hogy a tsz-eknek ki kell alakítani saját törzsállományukat és saját a tananyagból kell a hízókat is előállítani. A' helytelen tenyésztéshez hozzájárult a férőhelv-hiány, a nem szakszerű takarmánvo- zás, és a nagy elhullás: arány azonnal érthető. Ebben az évben sikerült nagy lépést tenni előre ebben az ügyben — ez a tenyésztésben lassan-lassan kialakuló helyes gyakorlatnak is köszönhető. Korántsem mondr hatjuk azt. hogy a problémák megszűntek — különösen a férőhelyhiánnyal kapcsolatosan, — de az eredmények nagyon szépek. Traktoros szocialista brigád alakul a pellérdi ísz-Len A peTlérdl Uj Barázda Tsz Tamás Károly vezette traktoros brigádja megyeszerte ismertté tette a nevét összetartó és példás munkájával. — Legutóbb az őszi vetés alkalmával tűntek ki a csávátokkal illetve vetőgépkezelőkkel együtt, ezért a tsz vezetősége 115 ezer, a Földművelésügyi j Minisztérium pedig 6 ezer forint jutalomban részesítette őket. A jutalmakat a vetésben kitűnt tsz-tagok számára rendezett ünnepségen Romvári Ferenc tsz-elnöik nyújtotta ált. A tsz gépcsoportja, amelyet nemcsak SzentlőrincrőL, Baksáról, hanem még más me gyékből is meglátogatnak, hogy ellessék munkamódszereiket, a közelmúltban elhatározta, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakít a traktorosok, műhelydolgozók és a géncsoporthoz tartozó segédmunkások bevonásával, A kollektíva a MEDOSZ-szal karöltve jelenleg a brigádszerződés kimunkálásával foglalkozik, s hamarosan sor kerül a brigádszerződés alá/» írására. Ez lesz az első olyan termelőszövetkezeti traktorosokból, illetve műhelydolgozókból álló brigád a megyében, amely szocialista cím elnyeréséért küzd. A megye tsz-eiben korábban még két ilyen brigád alakult, az egyik Szentlőrin- cen, a másik pedig Baksán, mindkettő állattenyésztésben dolgozó tsz-tagokat foglal magába. TÉLI VÁSÁR A téli vásárnak mindig ünnepi hangulata van. A havas, hideg időszak legkellemesebb ünnepe a karácsony és az Újév, amikor majdnem mindenki ad és kap ajándékot. Az ajándékozást természetesen nagy vásárlások előzik meg. Ezen a télen a szokásosnál több árus vonult ki az utcára. A játékos sátrak előtt a hideg és a sűrű hóesés ellenére is topog a tömeg. Igaz, hogy a sátorban levő játékok többsége üzletben is megkapható, de alkalmilag sokan szeretnek vásárolni. A hajasbaba és a famozdony mellé bekerül a csomagba a csillagszóró és a fehér karácsonyfagyertya is, hadd hintsenek fényt egy hét múlva a gyantaillatú fenyő köré. Az üzletekben fenyőfák adják meg a vásár ünnepi hangulatát. Az áruház bejárata fölött színes fények villognak, hólabdák himbálóznak a havas karácsonyfán. A kiskereskedelmi vállalat üzleteiben színes díszeket aggattak a fenyők ágaira. A csemegeboltban is kerülgetik a vásárlók a nagy fát: a rá valót mind megkapják a dúsan meg rakott eladópultok mögül. — Bundacipőt kérek! — mondják napidban százszor is a cipőboltokban, t sajnos kevesen vannak akik megfelelő színben, nekik való nagyságban meg is vásárolhat ják, mert kevés van belőle. Ugyanígy járnak akik kályhát, tűzhelyet, vagy például harisnya-nadrágot, sínadrágot keresnek maguknak. Fenyőfa? — Ő de csúnyácskák lelkem! Ezt bizony nehezen tudják eladni karácsonyra. ' Valóban, a Közép-rigóci erdészet nem tett ki túlságosan magáért. A Kossuth Lajos utcai zöldségbolt hátsó udvarán csakúgy mint másutt. — formátlan, csúnya növésű fenyőfákat kínálnak a várd: Lóknak. Kevés sikerrel. Topog a kislány a havas udvaron, kék köpenye fölé ujjatlan prémbélésű mellényt ka- Pott. De a mellény alig melegíti és a sok hideg, amit egész napon át el kell viselnie, nem áll arányban annak a nyolc-tiz csenevész fának az értékével, amin túl ad itt az udvaron. Színes gyertya-égők a kirakatban, télapós csolwládi- táblák, töméntelen szaloncukor, habkarika, csoki-figura. De nemcsak ez fogy a nemrég megnyílt Kossuth Lajos utcai csemege-üzletben, har.em az alma, mogyoró. <*i az ünnepi sütéshez való liszt, cukor, kakaó, sütőpor, <$iótjf| Is. rajról, margarfnrSl «cm is beszélve. Kávé? A legfrissebb pörkölésűből is van a polcon, csak ki kell választani a megfelelő csomagot. —• Látod azt a tollat? Nem azt, a barnát! Ha édesanya megkérdezi, hogy mit kérek karácsonyra, hát mondd meg neki: ez a toll kellene nekem. Piros orrú kisfiúk bámész- § kodnak a kirakat előtt. Vonzza őket a sok csillogó dísz, no és a toll, amit jó lenne megkapni a télapótól. A marná előtt még mimelik: hisznek a télapó mesében, de ők már tudják, kinek kell jelezni, ha szívük szerint való ajándékot || p: szeretnének kapni karácsonyra. Prémgalléros fiatalasszony áll a tükör előtt. — Jól áll nekem ez a sapka? — kérdi a mellette állótól, de felpróbál még legalább 5 féle színűt, mig végre megállapodik egy zöld és egy fehér mellett. Hogy miért visz kettőt? Az egyik a sógornőé lesz — karácsonyra. A Kossuth téren tülekedés az autóbusznál. A sok csomagtól nehéz felkapaszkodni. Mire elindul a síkos úton a busz, fél Vasas ott szorong a padsorok között. A csomagokban babák, vasutak, csokoládék, autók lapulnak és jó meleg kesztyűk, sapkák, meg zoknik, mert az ajándékozáson kívül most van ezeknek is a szezonja. •Ws k.4-..** He HI A« ezüst vasárnapon sokan vásároltak u ÁPami An*> ház jálékkiáíjí fásán a Fegyveres Erők Klubjában. Szók ólai íelv. t