Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

MAPLÓ 1963. DECEMBER ES Í2 Edzés a havas erdei utakon Síiics Gyula Komló edzője Garami a PVSK-hoz kerül A Komlói Bányász Sportkör ve­zetősége új labdarúgóedzőt szer­ződtetett. Az NB I-es csapat edzéseinek vezetését Szűcs Gyula, az MTK, majd az O. Dózsa volt edzője vette át. Egy-két átigazo­lásról la kaptunk hírt. Garami József, a Pécsi Dózsa labdarú­gója a PVSK-hoz irt alá átiga­zolási kérelmet. Garamit a Dózsa kiadta a PVSK-nak. A PEAC Báli György, a Porce­lángyár védőjátékosának villám­átigazolását kéri. A Pécsi Bá­nyász a Komlói Bányásztól iga­zol át egy játékost. Megalakult as MTS Edzők továbbképzése A szakvezetők, az edzők szak­mai munkájának és elméleti kép­zésének elősegítése érdekében az MTST módszertani osztálya edző­konferenciát rendez hétfőn Pé­csett, melyen Tolna, Zala, So­mogy és Baranya megyék terü­letén működő edzők vesznek részt. Az edzőkoníerenda szín­helye a városi tanács nagyterme. A konferencia programján elmé­leti előadás mellett gyakorlati bemutató és konzultáció szerepel. A sportolók felkészítésének idő­szerű kérdéseiről Kutas István, az MTST elnökhelyettese tart előadást. A gyakorlati bemutatót a PVSK tornatermében tartják. i A továbbképzés fél 11 órakor . kezdődik. Mai sportműsor Labdarúgás: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések: Komlói Bá­nyász-Pécsi Bányász, PVSK-ed- zőpálya 9.30, Pécsi Dózsa—BTC, PVSK-edzőpálya 11.00. Ökölvívás: Baranya Kupa-mér­kőzések, FVSK-tomacsamok 10.00. Kosárlabda: Baranya Kupa­mérkőzés: PEAC—Meteor OTP, férfi, egyetemi tornacsarnok 10.00. — A Pécsi Dózsa vízilabda­szakosztálya december 17-én, kedden délután 18.30 órakor a Tanárképző Főiskolán szakosz­tálygyűlést tart, melyen a téli alapozó edzések-d, és a tavaszi felkészülési tervet beszélik meg a szakosztály vezetői a tagok­kal. Az elnökség. Első sorban: Egri Gyula, az MTST elnöke beszámo­lóját tartja. Szombat délután az MTS-kong- resszus tovább folytatta munká­ját. Egri Gyula, az MTST elnöke válaszolt a felszólalásokra, össze­foglalta a kongresszus kétnapos munkáját. A következőkben sor került a jelölő bizottság javaslata alapján a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség 131 főből álló országos tanácsának, valamint a 13 tagú országos számvizsgáló bizottságá­nak a megválasztására. A két új szerv ezután azonnal megtartotta első ülését és meg­választotta az MTS országos el­nökségét, a szakszövetségek elnök ségeit, valamint az MTS külön­böző szakbizottságait. Az MTS országos elnökségének tagjai: Egri Gyula elnök. Csanádi Árpád, Kutas István, Terényi lm-» re, Köteles Jenő, Karakas László, Nádasdi József elnökhelyettesek. Fajkos Aladár, Flórián Tibor, Hegyi Gyula, Hepp Ferenc, Antal József, Kádár Géza, Lugossy Je­nő, Székely Miklós, Leveleki Lászlóné és Tabák' Endre elnök­ségi tagok. A számvizsgáló bizottság elnöke- Adám József, titkár: Szabados Mihály lett. Az egyes szakszövetségek elnö­kei és főtitkárai: Magyar Asztalitenisz Szövetség: elnök: Szabó Antal, főtitkár: Bi­hari Tibor. Magyar Atlétikai Szövetség: el­nök: Németh Imre, főtitkár: Njl" rö György. Magyar Birkózó Szövetség: el­nök: Matura Mihály, főtitkár: Szántó Ottó. Magyar Cselgáncs Szövetség: el­nök: dr. Dániel Ernő, főtitkár: Somodi Zsigmond. Magyar Evezős Szövetség: elnök. Kallós Ödön, főtitkár: Sátori Jó­zsef. Magyar Gyeplabda Szövetség: elnök: dr. Konoróth Gyula, fő­titkár: Czerva László. Magyar íjász Szövetség: elnök: dr. Dénes J. Tamás, főtitkár: Springer Ferenc. Magyar Jégsport Szövetség: el­nök: dr. Bikár Deán, főtitkár: Pásztor György. Magyar Kajak-Kenu Szövetség: elnök: dr. Bélay József, főtitkár: Cseh József. Magyar Kerékpáros Szövetség: elnök: Szalai Zoltán, főtitkár: Behringer József. Magyar Kézilabda Szövetség: el­nök: Somogyi Béla, főtitkár: ké­sőbb jelölik ki. Magyar Kosárlabda Szövetség: elnök: dr. Hepp Ferenc, főtitkár: Kertész István. Magyar Labdarúgók Szövetsége: elnök: Hegyi Gyula, főtitkár: Konti György. Magyar Lovas Szövetség: elnök: Pál János, főtitkár: Bútor Sándor. Magyar Motorcsónak Szövetség: elnök: Sebes Tibor, főtitkár: si-ántha János. Magya- Motorsport Szövetség: Jasin még mindig a legjobb D\Ii BH A szovjet válogatott kapusát, Jasint, már többször „eltemették”. Nemegyszer írták róla, hogy már nem a régi, tudása megko­pott, de Jasin megmutatta, hogy még mindig a legjobbak között van.' A világválogatottban a Wembley stadionban egy félidőn át ő védte az angolok ellen a kaput. Jasin pazar védésekkel igazolta, hogy nem érdemtelenül esett rá Riera választása. Jasin az olaszok elleni találkozón, me­lyen a szovjet válogatott kihar­colta a továbbjutást a Nemzetek Kupájában, ismét tündökölt Ró­mában. Szinte megbűvölte az olasz csatárokat, minden labdát kivédett, i egy 11-est is kifogott. A 34 esztendős kapuvédő idei éwégi sikerei után nem is gon­dol arra, hogy abbahagyja a lab­darúgást. Ruganyossága még min­dig a régi, pompásan működik a reflexe, nagyszerűen felismeri a kapu előtti helyzeteket, s ha kell, éppen olyan jól látja el a hátvéd szerepét, mint annakidején Grosics. Nem egy biztos gólnak látszó helyzetet tisztázott már azzal, hogy bátran hagyta el kapuját, hogy a tizenhatoson túl lábbal tisztázzon. A fekete kesztyűs párduc ti­zenöt esztendeje véd a Moszkvai Dinamó csapatában. Csaknem ugyanennyi ideje volt védője a szovjet válogatottnak is. A hely­zet gyors felismerését talán az teszi lehetővé számára, hogy ere­detileg jégkorongozó volt. A jég- korongozásban nem kapuvédő, hanem mezonviátékos volt. A szovjet válogatott nagy ka­pusának voltak gyengébb idő­szakai is. Chilében például nem nutatott nagy formát, sőt a Szovjet únió—Magyarország mér­kőzésen is elnézte Machos lövé­sét. Közismert, hogy a Jasin előtt tündöklő nagy kapusoknak is volt néhány kisiklásuk, piá- nickánák például Sárosi Gyurka egymaga nyolc gólt lőtt egy mér­kőzésen. Hident is gyakran hi­báztatták egy-egy vereségért, Grosics Gyula pedig a svédor­szági világbajnokságon bizony ludas volt az egyik gólban, amely elütötte a magyar csapa­tot a döntőbe ’ jutástól. Jasin azonban egy-egy gyen­gébb időszaka után ismét kitett magáért. A Wembley-i mérkőzésen a mezőny legjobbja volt, az ola­szok elleni mérkőzésnek is ő volt az oroszlánrészese. A szovjet válogatottban ötvenötszÖr kapott helyet, és az olaszok elleni mér­kőzésen mutatott teljesítménye alapján alighanem még gyakran húzza magára a válogatott mezt. A labdarugó-sport 1963. évi hő­seinek sorába joggal sorolják Lev Jasint, a világ egyik legjobb kapusát. KOMLÖI BÁNYÁSZ—PÉCSI BÁNYÁSZ PVSK-pálya,9.30. Játékvezető: Stahl. Komlói Bányász: Ba­logh — Komlói, Józsa, Csor­dás — Nagy B., Rozmis — Ga- rai, Rónai, Lutz, Pataki, Nagy L, — Csere: Fenyvesi, Lelo- vits, Bartulov, Faragó. Pécsi Bányász: Rózsa — Bárány, Tamási, Farkas - Bunyevác, Koch — Selymes, Opova, Bencsics, Molnár, Ul­rich. — Csere: Lombosi, Pintér. PÉCSI DÓZSA—PÉCSI BTC PVSK-pálya, 11.00. _ Játékve­zető: dr. Kamarás. P é e s i Dó z's a: Danka — Légrádi, Kocsis, Udvaráqz — Vajda, Polgár — Györkő/ Du­nai I., Rádi, Vári, Török. — Csere: Zengői, Németh, Frep- pán. Tüske. Pécsi BTC: Seres — Sze­keres, Vámos, Magyar — Radó, Bárácz — Görgényi, Huszená- gics, Kincsei, Tóth. Oskó. — Csere: Kővári, Szeidl. elnök: Dékán György, főtitkár: Molnár Ferenc. Magyar ökölvívó Szövetség: el­nök: dr. Huilay Lajos, főtitkár: Kincses Ferenc. Magyar öttusa Szövetség: elnök: Kiss András, főtitkár: Németh Fe­renc. Magyar Röplabda Szövetség: el­nök: Huszár János, főtitkár: He­gyi Mátyás. Magyar Sakk Szövetség: elnök: Szerényi Sándor, főtitkár: Flórián Tibor. Magyar Sí Szövetség: elnök: Sajgái Gyula, főtitkár: Szakáll Imre. Magyar Sportlövő Szövetség: el­nök: Kerekes Pál, főtitkár: Havay Sándor. Magyar Súlyemelő Szövetség: elnök: Csutorka Lajos, főtitkár: Vranyec Kálmán. Magyar Teke Szövetség: elnök: Beszterczán János, főtitkár: Her­mann József. Magyar Tenisz Szövetség: elnök: Erdődi Gyula, főtitkár: Sarovecz- ky Gyula. Magyar Természetbarát Szövet­ség: elnök: Miklós János, főtitkár: Székely Miklós. Magyar Torna Szövetség: elnök.: Szegő Dezső, főtitkár: ifj. Szegő Dénes. Magyar Üsző Szövetség: elnök: Takács Jenő, főtitkár: Maróti László. Magyar Vívó Szövetség: elnök: Kovács Pál, főtitkár: Czvikovszky Ferenc. Az iskolai testnevelési és sport­bizottság elnöke: Lugossy Jenő, titkár: Béni Miklós. A módszer^ tani szakbizottság elnöke: Kutas István, titkár: Páder János. A fegyelmi és panaszügyi bizottság elnöke: dr. Huilay Lajos, titkár: dr. Arató József. A gazdasági szakbizottság elnöke: Kelényi Eir vin, titkár: Pálmai József. A sajtó és propaganda bizottság elnöke: Kéri János, titkár: Endrödi Lajos. A testnevelési tudományos tanácg elnöke: dr. Lissák Kálmán, titkár: Tóth Dezső. Hótakaró borítja a Mecseket, de a sportolókat nem riasztja vissza A legbátrabbak kiadós m ezei futóedzéseket tartanak dél• útónonként az erdei utakon. Meglepetés a DNK-ban PEAC—PVSK Ód) PVSK-edzőpálya, 200 néző, ve­zette: Lukács. PEAC: Fábián — Gerendás!, Kresz, Schiszler — Zborai, Tüske — Márton, Gulyás, Bartal, Fekete, Horváth. — Edző: Bolla Ferenc. PVSK: Ábrahám — Köves I.. Mohácsi, Horváth — Márton, Kö­ves II. — Bérezi, Gáspár, Tölgyes, Faludi, Rostási — Edző: dr. Czi- bulka Mihály. A keményre fagyott, csúszós, hóval borított pálya akadályozta a jó játékot. A játékosok mozgá­sa bizonytalan volt, sok volt a labdakezelési hiba és az átadá­sokba is sok pontatlanság csú­szott. Az első félidőben hosszú ideig mezőnyjáték folyt, az első gólhelyzet a 39. percben adódott, amikor Horváth, a PEAC balszél­sője a Mohácsitól megszerzett lab­dával gólhelyzetbe dolgozta magát* de lövése a kifutó kapusról a me­zőnybe pattant. A túloldalon Bér­ezi jó lövését védte Fábián. Szü­netben mindkét csapat cserét ha­tározott el. A PEAC-ból kimaradt Fábián, Gerendási, Gulyás és Hor­váth, helyettük Szűcs, Prigidáno- vics, Mérei és Pétiké játszott. A PVSK-ból Tölgyes, Faludi és Ros­tási helyett Hámori n., Törjék és Opova jutott szóhoz. Meglepetés­re ebben a játékrészben a PEAC játszott jobban, de csatárai csak a 16-osig jutottak el. A PVSK-nak is voltak helyzetei, de ezeket vagy a rosszul lövő csatárok hi­bázták el, vagy a jól védő Szűcs semlegesítette. Kitűntek: Kresz* Schiszler, Tüske (a mezőny leg­jobbja), Fekete, illetve Ábrahám* Mohácsi, Köves EL Sikeres év az atlétikában Fiatalok alkotják az élgárdát - Pécsiek az Európa-bajnokságon? A megye és Pécs atlétacsapata az elmúit öt-hat évben váltakozó sikerrel szerepelt. Elöljáróban mindjárt leszögezhetjük, hogy at­létacsapatunk mindig a 3—4 leg­jobban szereplő közé tartozott és ha egy olyan találkozón, ahol a 18 megye válogatottja szerepelt, csapatunk nem végzett az első három között, azt már gyenge szereplésnek könyvelték el szak­embereink. 1959-ben első helyen végeztünk Debrecenben a vidéki bajnokságon, ugyanabban az év­ben Pécsett a Béke Kupa döntő­jében a 2. helyet szereztük meg Győr mögött; i960-ban: fegyelme­zések következtében tartalékos csapat Szegeden a vidéki bajnok­ságon 5. helyet szerzett, ezúttal a Béke Kupa döntőjében nem szerpelt Baranya atléta-váloga­tottja; 1961: Szolnokon a vidék seregszemléjén 2. helyet ért el Hajdú megye mögött, a Béke Kupa döntőn, Pécsett sikerült a visszavágás és Hajdú, valamint Békés megye előtt Baranya me­gye őrizte egy évig a vándorser- leget. 1962-ben a vidéki bajnok­ságot Győrött rendezték meg, Borsod mögött most is a 2. hely- lyel kellett megelégednünk, a Béke Kupa döntőt ezúttal Szeged rendezte, ahol minimális pont­számmal ismét a 2. helyre szo­rultunk Csoográd válogatottjával szemben. 1963 a legsikeresebb év: a Kecskeméten rendezett vidéki bajnokság pontversenyét nagy fö­lénnyel nyerte csapatunk, Bor­— Mesteri Nagy baj van, nincs foci! — És a vasárnapi kupa-mérkő­zések? — Hát ezzel eddig nemigen di­csekedhettek a csapatok. — Majd talán ma délelőtt javí­tanak, Tüke. Maga szerint de­cemberben teljes a pangás lab­darúgásban? — Nem egészen, mester. De­cember ugyanis a villámigazolá­sok, ajándékvásárlások, csapaterő­sítések, a disznóölések és a cuk- kolások időszaka. — A cukkolásoUé is? — Azoké is. Ilyenkor a focisták zöme már a téli álmát alusz- sza, de helyettük az intéző dol­gozik. A szurkolók, akiket nem osztottak be az évvégi leltározás­hoz, azok cukkolnak, azaz leve­leket írogatnakt verseket farag­nak. — Hogyan csinálják ezt? — Hogyan? Értékelik a bojnok- ságot. És ennek során ragyogó következtetést vonnak le. — Például? — Például azt, hogy a Pécsi Dózsa teljesítménye nem is volt olyan „mérsékelt”, amint azt a tabella mutatta. — Miért? Hogyan magyarázzák a bizonyítványt? — Például megállapították, hogy a 13. helyezés egyenesen kitűnő. Ugyanis a statisztikai adatok sze­rint hazánkban 2794 csapat ker­geti a labdát és rugdossa a bo­kákat. A pécsiek heroikus küz­delemben a mesés „tizenharma­dik”* helyet szerezték meg és ezzel 2781 csapatot utasítottak maguk mögé. Ez előkelő helye­zés. — így is lehet magyarázni. Ezek szerint a 13-as szám nem is szerencsétlen? ~ De nem ám! A srácok bebi­zonyították, hogy ezzel nemcsak hogy a harmadik emeletről nem lehet kipottyanni, de még az NB 1-ből sem. — Tüke, sok szurkolónak el­romlott a mája. — Nézze, a belépőjegyükért leg­alább utólag szórakozzanak. — Ilyenkor sajnálom a szegény focistákat és edzőket. — Én meg az intézőket. — Tüke! Én nem leszek soha­sem intéző! — Magát meg sem választanák, mesteri Ahogy így elnézem, maga még az erősítéseket is elpuskáz­ná. — Én? — Maga bizony. Mert egész embert kíván az erősítés. • Példa erre a pécsi gólzsák esete, aki a Dózsához szeretett volna menni, a Komlóval tárgyalt és a végén Győrbe utazott. — Ez hogyan történt, Tüke? — Amíg itt az érdekeltek toto­jáztak, a győri intéző sógora, aki itt főiskolai tanár, elközvetítette az illetőt. Mi ebből a fnmrtiifpt B Hogy csak olyan intézőt vá­lasszanak a jelen esetben, mond­juk Komlóra, akinek Győrben, Szombathelyen, Debrecenben, To- ponáron és Röjtökmuzsajon is só­gora, apósa vagy legalábbis ivó- cimbórája él. — Ha már a Komlót említi, mi van a Moór edzővel? — Elvilea megtörtént a megál­lapodás. Ámde múlt hét pénte­ken megállt Komlón <t szegedi rektori hivatal kocsija és a SZEACAntéző kereste a Moórt. Mondták neki, hogy majd csak januárban jön, mire az illető megkérdezte, hogy aláírt-e már? — Na és? — Amikor meghallotta, hogy még nincs szerződés, illa-berek, irány Buda! Erre észbekaptak a komlóiak és gyorsan telefonáltak a pesti képviselőnek, de mire az megtalálta az edzőt, az már vígan parolázott a szegediekkel. — Ez a pech, Tüke! — Ez is, meg ami a bányászok­kal történt. Múltkor írták, hogy a Bartulov Marci hozzájuk megy. Most kiderült, hogy nem ő megy, hanem az eltiltott fiatal kapus, a Lukács. — Mennyi kapus lesz a Bá­nyászban? — Lassan a testtel mester. A Szmolka úgy megsérült a Dózsa ellen, hogy márciusig talán a kórházat nyomja. A másik ka­pus, a Kele meg vasárnap Ka­posvárott szenvedett „tengélytö- réstígy azután nincs kapus­többlet náluk. így valóban nincsen* TWke. sód megye előtt, majd négy hét múlva Debrecenben már biztos esélyesként álltak rajthoz ver­senyzőink, hogy az egész évi si­keres szereplésre feltegyék a ko­ronát, illetve ismét megszerezzék a Béke Kupát. A rövid visszaemlékezés nem tükrözi híven azt az utat, amit az atlétika 1960 óta megtett. Úgy­szólván mélypontról kellett újból elindulni. Néhány idősebb ver­senyző visszavonult, illetve ered­ményeik már nem tudtak lé­pést tartani a fejlődéssel, ugyan­akkor a szakosztályok óriási ne­hézségekkel küzdöttek, hogy az utánpótlást valahogy biztosítani tudják. A fiatal tehetségek még- csak ígéretnek számítottak és évek kemény munkájára volt szükség, nogy érvényesülhesse­nek. örömmel állapítható meg, hogy jelenleg a megye atléta váloga­tottja igen kiegyensúlyozott és az elmúlt évben sikerült felszámol­ni néhány verseny számban im­már évtizedes elmaradottságunkat. Egyes számokban ez a javulás hirtelen, szinte meglepetésszerűen következett be. A vágtafutásban már évek óta nem voltunk ko­moly ellenfelei más megyéknek és hajdan erős számunk, a 400 m-es síkfutásban sem tudtunk döntőbe kerülni a megyék talál­kozóin. Mátis Géza és Népessy László személyében egyszerre két első osztályú vágtázóval „gazda­f odtunk” az év első versenyein s Mátis versenyről versenyre javulva 100-tól 400 m-ig az egyik legjobb vidéki futóvá fejlődött. Népessyt sérülése hosszabb időre visszavetette, de már ismét egész­séges és jövőre újból számítha­tunk rá. A gátszámokban „őr­ségváltás” történt. A komlói Sági és a főiskolán végzett Szabó hiá­nyát Szécsei és a fiatalok, Betle­hem, Honthi megfelelően pótol­ták 200, illetve 400 m-es gátfutás­ban. Különösen az ifjúsági Bet­lehem István hirtelen javulása volt szembetűnő, aki az országos ifjúsági bajnokság 400 m-es gát­futásának megnyerésével keltett méltán meglepetést. 3000 m-es akadályfutásban és 5000 méteren a visszavonult komlói Czuder Károlynak is akadt méltó köve­tője, sőt egyszerre ketten is he­lyet követeltek maguknak a me­gye válogatott csapatában. A fel­nőtt korba lépett Jakabos Péter és Dudás István beváltották a szereplésükhöz fűzött reményeket, 5000 méteren előbb Dudás majd Jakabos megjavította a megyei csúcsot, 3000 m akadályfutásban pedig mindketten dobogóra kerül­tek a vidéki bajnokságon. Az ügyességi számok közül tovább is tartjuk vezető szerepünket a ge- relyhajításban és a rúdugrásban is r^egszilárdította „a vidék legjobb­ja” címét Perlaki. Amíg Lukács és Wéber mögött többen is dön­getik a 60 méteres határt gerely- lyel, addig rúdugrásban még nem érett meg az utánpótlás. Nem kis mértékben járult a válogatott csapat jó szereplésé­hez a női gárda megerősödése. A javulás itt nem olyan határo­zott, mint a férfiaknál, de két­ségtelen, hogy a válogatott via­dalok kimenetelét döntően befo­lyásolta néhány versenyző várat­lan jó teljesítménye. Elsősorban dr. Tóth Klári eredményességét kell kiemelni, aki mindhárom dobószámban nagyot javult egy év alatt s az országos vidéki bajnokság meglepetése volt. Ge­relyhajításban Lukácsné, diszkosz ban Hartungné volt méltó társa Tóth dr.-nak. A többi női szám­ban is tapasztalhatók a javulás jelei: 100—200 méteren a komlói Szabó Erzsi, 400—800 méteren Bagi, de főleg a 800-as csúcstartó Prohászka értek el jó eredményt és szereztek értékes helyezéseket a versenyeken. A jövő szempont­jából több tehetséges fiatal felé irányul a szakemberek figyelme: Székely Zsófia a 80 m gáton súlylökésben és távolugrásban,. Köves Mária gáton, távolugrás­ban, Jandala Mária és Szilágyi Agnes ugyancsak távolugrásban* Kulcsár Magdolna 100—400 m-ig van hivatva kiemelkedő eredmé­nyek elérésére, A felsoroltakon kívül még szá­mos tehetséges fiatalt tartanak nyilván, a jelenlegi élgárda is főleg fiatalokból tevődik össze. Mindez reményt nyújt arra, hogy az elkövetkező években a csapat tovább erősödik és jelenlegi po­zícióját meg tudja szilárdítani. Persze a felsorolt célok egymagá­ban nem bírnak olyan serkentő erővel, hogy legjobbjainkat még fokozottabb munkára ösztönözzék. 1966-ban Budapesten rendezik • az atlétikai Európa-bajnokság küz­delmeit és további megfeszített* céltudatos munka esetén Mátis* Jakabos, Lovász, Betlehem, Do- mán, a lányok közül Prohászka és talán mások is pályázhatnak arra, hogy ott Lippay, Lukács, Solymosi, Karácsony nyomdokai­ba lépve — képviseljék hazánk színeit. A pozitív tények felsorolása után nagy hibát követnénk el* ha szó nélkül elsiklanánk gyenge számaink mellett. Néhány versenyszámban, mint például a férfi távol- és magasugrásban, súlylökésben, no méteres gátfutásban, a női ma­gasugrásban bizony nem tudunk megfelelő képességű embert rajt­hoz állítani a nagyobb jelentőségűi találkozókon és nagyon elkelne egy harcos szellemű L osztálvü 800—1500-as futó is. dunantüli napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon! 15-32. 15-33; 17 őrá utáni 60-11. Belpolitikai rovat: S1-6S. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA “* Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra Ú,— F», Indexszám: SS Há, A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom