Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-15 / 293. szám
M3. DECEMBER 15 niAPié 3 A tervesés szabadsága, Lengyel ifjúsági küldöttség Pécsett Érdekes történetet mondott el a napokban Bálint János, az ÉM. Pécsi Tervező Vállalat igazgatója. Nemrégiben az Erdőgazdaság székházát kel- ' lett megtervezniük. A munkát fiatal tervezőmérnöknek adták ki, aki azt határidőre el is készítette. Amikor azonban az elkészített terveket bemutatta a vállalat vezetőinek, azok kissé ijedten forgatták. A tervező könnyű, de drága vasbeton szerkezeteket alkalmazott az épületben, a mennyezettől a padlóig nyitott, csupa üveg falrészeket. A vállalat vezetői nem attól ■tartottak, hogy az épület nem lesz megfelelő, nem tölti be célját, vagy nem lesz korszerű, inkább a rendelkezésre álló hitelkeretek túllépésétől. A tehetséges mérnök a tervezési szabadságra hivatkozott, de a végén belátta: ennek a szabadságnak is korlátái vannak. AZ ADOTT LEHETŐSÉGEK KÖZÖTT Az építőipari tervezésnél az igenis maglévő szabadság mellett — nagyon sok körülményre kell tekintettel lenni, mégpedig a megszabott pénzügyi.. lehetőségekre, építőiparunk teljesítőképességére, műanyaggyártásunk jelenlegi állapotára, a gépészeti fejlettségünkre és sok minden másra. • Hiába tervez nálunk valaki húszemeletes acél, vagy üveg palotát, műanyaigházaít, ha nincsenek. meg építésének fel tételei, viszont — és a2t hiszem ez a lényeg — az adott Lehetőségek keretem beílüil a legváltozatosabb terveket ajánlhatja bármelyik mérnökünk elfogadásra, ha az megfelel a követelményeknek. A jó tervező, az alkotó ember éppen ilyen körülmények között mutathatja meg, hogy hivatásénak kiváló művelője; Van aztán a tervezői szabadság kérdésének egy másik oldala is — ami egyébként szorosan kapcsolódik az előbbiekhez '-r mégpedig a nyugodt alkotás lehetőségének biz íosítása," ami' körül' koiránt- síncs minden rendben. Vállalataink, gyáraink, tanácsi szer veink nem kevésszer panaszkodnak, nincs elég tervezői kapacitás, a tervek nem készülnek el időben, a tervező vállalatok, irodák visszautasítják a megrendelést. A tervező vállalatoknál dolgozók valóban túl vannak terhelve. Konkrét példával: egy 100 000 forint tervezési díj értékű munkát a tervezőnek 100 nap alatt kéül elkészítenie, ami hozzávetőleg egy 3—4 millió forint értékű objektumra vonatkozik, s a tervezések ideje kb. egyharmada a normálisnak. A Pécsi Tervező .Vál-' lalat megbízást kapott sorházak típustervének elkészítésére, s mivel kis épületekről volt szó, magas követelményű igényeket kellett kielégíteniük. A típustervekre az intézet dolgozói 5—6 hónapot kaptak. Talán sokan nem ismerik egy-egy tervezés mechanikáját, s elképzelni is alig tudnák, hogyan lehet például 18 ezer féle különböző szabványt fejben tartani és alkalmazni, pedig ezekre minden egyes tervnél szükség van. Az sem ismerős talán, hogy egy tervkészítés kapcsán, talaj- mechanikai, sztatika! vizsgálatokat is kell folytatni, vízcsatornázást, gáz, villanyvezetéket tervezni, külön a gépészeti részeket, s minderről pontos árelemzést készíteni. Egy-egy terven huszonöt-harminc ember dolgozik, fárad hónapokig, s ha az ÉM. időközben új anyagok beépítését rendeli el, az egészet újra kezdeni, vagy ha módosulnak a tervek, mert a beruházó „meggondolta maigát” akkor átdolgozni a terveket. „Ha legalább éves tervfeladataink 60 százalékát megtudhatnánk előre!”' — kiálltának fel a tervezők és joggal, akkor pontosabb és jobb terveket készíthetnénk, de beruházásaink nincsenek rendesen előkészítve, a különböző szervek intézkedésed koordinálva, összehangolva; Baranyai viszonyokra. alkalmazva, még felelős gazdasági vezetők is úgy vélik, kevés a tervezőmérnök, s emiatt nincs megfelelő tervezési kapacitás, pedig... Érdekes példát mondott erre az egyik tervező beszélgetésünk kapcsán: ha egy Beethoven zenedarabot négy ember egy óra alatt tud eljátszani,' akkor egyáltalán nem biztos, hogy nyolc muzsikus félóra alatt is vissza tudja adni a nagy zeneköltő alkotását! Nem a terveződ kapacitás szűk, hanem tervszerűtlen, pontatlan a beruházások előkészítése, s ha jó terveket várunk tervezőinktől, akkor jobb lehetőségeket is kell számukra teremtenünk. Volt ugyan Baranyában régen egy beruházási igazgatóság, amely ösz- szehangoCitg a sokféle tárca, s a tanács beruházásait, de meg I szüntették. „Hidrafejű szömy- nyé nőtte ki magát” — mondogatták, s valóban sok igazságot takart e mondás. A fürdővízzel együtt azonban a gyereket js kiöntötték, holott át lehetett volna szervezni a már túlsók munkaerőt foglalkoztató Beruházási Igazgatóságot az igényeknek, hivatása ellátásának megfelelően. Nagyon jó lenne, ha illetékesek foglalkoznának egy ilyen szerv létesítésének gondolatával. ALKOTÖ SZELLEM A tervezés szabadságának kérdéséhez többek között ezek tartoznak. Lehetőséget adni tervezőinknek a nyugodt, kiegyensúlyozott alkotómunkára, megszüntetni „hajszolásukat”, másik részről viszont azt követelni tőlük, hogy korszerű, jó, de a lehetőségekhez igazodó terveket készítsenek. — Ezek azok a kereteik, amelyek között elfér az alkotó szellem, s megtalálja kifejezésének legjobb formáját. Valaki nemrég azt mondta nekem: Magyarországon olyan tehetséges tervezői gárda működik, hogy világszínvonalon képesek alkotásokat létrehozni. Adjunk hát nagyobb lehetőséget nekik, s józan értelemben vett tervezési szabadságét, hadd teremje meg gyümölcsót! Szüts István Lengyel vendégeket jog adtak tegnap a KISZ városi bizottságán. A három tagú lengyel ifjúsági delegáció Hz enkét napos magyarországi ta rtózkodása során haiánk ifjúságának életét tanulmányo zza, főleg a nehéziparban dől gozó fiatalok, kiszislák iránt érdeklődnek. A küldöttség ta gjai Teresa Piwowarczyk, Stanislaw Gryjarouricz és Zygmund Szabat. Összeütközött két tehervonat Kazincbarcika állomáson péntekien hajnalban a beálló tehervonat, a részére kijelölt 4-es vágány helyett a 2-es vágányra futott be, s ott összeütközött az indulásra előkészített tehervonattal. Az ösz- szeütközés következtében személy nem sérült meg, ugyanakkor nyolc kocsi összetört, hat kocsi pedig JdsitóLott és megrongálódott, mindkét mozdony megsérült. A bólyi Kossuth Tsz az utolsó szállítmány híján 1200 sertést adott el az idén az államnak. A sertések közül 400 héthónapos, 400 nyolchónapos, 400 pedig nyolc és félhónapos korában érte el a 110 kilogrammos súlyt, átlagosan számítva tehát minden hízót 235 napos korában szállítanák el a tsz-ből. Ez olyan eredmény, amely- lyel kevés közös gazdaság dicsekedhet. Érdemes lesz tehát megvizsgálni, miként és hogyan értek el a bólyiak idáig. Hosszútörzsű tenyészanyag Lassányi László állattenyésztési brigádvezető, aki a mezőgazdasági technikumot is elvégezte, a tenyészanyag méltatásával kezdi a tájékoztatást. Ahogy mondja, ez a dolgok alfája és ómegája. A kocaállományt még 1957A PARTINSTRUKTOR Tizenöt éve párttag Porkoláb József. Kisebb-nagyobb megszakításokkal közel tíz éve párttitkár a községében, ahol született, ahol mindenki ismeri. Közben volt személyzeti felelős a tanácsnál, munkatárs a járási pártbizottságon, részt vett az ellenforradalom után a párt újjászervezésében. Szinte minden szabadidejét hosszú éveken keresztül a pártmunka, a pártmegbizatások teljesítése kötötte le. Most körzeti pártinstruktor. Egyike annak a négy pártmunkásnak, akik a mohácsi járásban a tavasz óta körzetenként segítik a járási pártbizottság munkáját. Évek óta Dunaszekcsőn laMozaikhegyek a Siklósi úton Jelentősen megnövekedett a termelés a Cementáruipari Vállalat Siklósi úti telepén. A mozaiklapok gyártását új gépek üzembehelyezésével kö nny'tik meg, de egyben a termeié növekedik. Képen: a csiszolásra váró, frissen ké- ttüli .izaiklayolü. kik. Ez most körzetének a központja is. Hat község termelőszövetkezeti pártszervezete tartozik hozzá. Féléves instruktort munka áll mögötte, s ahogyan a járási pártbizottság vezetői nyilatkoztak, nem is eredménytelen munka. Arról beszélgettünk, hogy mivel kezdte meg új feladata elvégzését. Legelőször is tervszerűvé kellett tennie a körzetéhez tartozó pártvezetőségek munkáját. Féléves munkaterveket dolgoztak ki közösen. Segítette a tervek elkészítését, majd azok végrehajtását. Nem volt könnyű feladat rendszeressé tenni a pártvezetőségek munkáját. Elérni, hogy ne kapkodjanak, ne kullogjanak az események után, elhamarkodott döntéseket hozva, hanem lássák előre a feladatokat, készüljenek fel azokra. Erre törekedett az első időben. Ügy véli, ez sikeres volt. A nagy nyári és őszi mezőgazdasági munkákkal már érdemében tudtak foglalkozni a körzetéhez tartozó pártszervezetek. Somberek, Görcsönydoboka, Bár, Palotabozsok, Dunaszek- cső, Dunafalva — ez az 5 körzete. Nagy távolságok, nagy községek. Különböző emberek, különböző színvonalon álló termelőszövetkezetek, pártszervezetek. Sokat kell utaznia autóbuszon, sőt még vízi járművön is, hiszen az egyik községe a szigeten van. Az elmúlt hónapokban a legtöbb gondot talán Dunafalva okozta. A termelőszövetkezet komoly gazdasági nehézségekkel küzdött és bizony a pártszervezetnek jó politikai munkát kellett végeznie, hogy az emberek segítségével rendbe hozzák az ügyeket. Ha minden nem is sikerült, a nehe zén túlvannak Dunfalván, bizakodóan tekintenek a zárszámadás elé. Palotabozsokon a pártvezetőség megerősítése okozott gondot, de ezt is megoldották. Most a zárszámadások előkészítésére, a Jövő évi gazdasági feladatok meghatározására készülnek a pártszervezetek. Jól ismeri a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek várható gazdasági eredményeit, a jövő évi feladatokat. így a vezetőségi üléseken nem marad el a Jó tanács. Annak örül a legjobban, hogy a körzet pártszervezetei egyre inkább megértik a gazdasági feladatok segítésének és irányításának szükségességét. Anélkül, hogy a politikai fel- világosító tevékenység háttérbe szorulna, most a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása idején ezt tartja elsőrendű feladatuknak. Tekintélyük további növekedése is ettől függ. A pártvezetők felelősségérzetével már nincs baj, csak még a szaktudásukat kell növelni. Tanulni kelL Ezt igyekszik megértetni velük és az eredmény, hogy egyre többen tanulnak. Porkoláb nemcsak beszél a tanulás jelentőségéről, hanem ő maga adja a legjobb példát. Tavasszal fejezi be a mező- gazdasági technikumot és a háta mögött van már az öthónapos pártiskola is. A hét négy napját a községeiben tölti. Bizony sokszor késő este érkezik haza valamilyen járműveL Egy napot a járási pártbizottságon van, ahol megvitatják a bizottság vezetőivel a munka tapasztalatait, a további feladatokat. A többi este, a megmaradt szabad idő a tanulásé, a családé. Meg a felkészülés órái ezek. Majdnem minden hétre jut egy propagandaelőadás is. A községeiben várják, szívesen hallgatják előadásait, melyekben türelmesen magyarázza a párt mezőgazdasági politikáját, választ ad a számtalan kérdésre. Miulii Ervin ben szerezték a Pócsai Űj Alkotmány Tsz-től, amely viszont a keszthelyi , kísérleti gazdaságtól kapta az állományt. Eszerint törzskönyvezett illetve törzskönyvi ellenőrzés alá vont egyedekből indultak ki, s gondosan ügyeltek arra, hogy ne keverjék és rontsák az állományt. Mivel a keszthelyi, illetve pócsai alap rövidtörzsű, fehér hússertés volt, felvették a kapcsolatot a Felsőbabádi Állami Gazdasággal, amely hosszútörzsű, bacon-típusú angol kanokat importál. Évek óta innen szerzik be a tenyészkanállományt, mindig az első leszármazottakat kapják kézhez. Bár a bacon-típusú tenyészállatok meglehetősen drágák — egy 110—120 kilós kan ára öt és félezer forint — a vásárlás nagyon kifizetődő, mert tulajdonságaikat örökítik,' s néhány év alatt átformálták az állományt. Három év alatt eljutottak oda, hogy jövőre már csak hosszútörzsű, bacontípusú kocákat fognak mala- coztatni. A keresztezéssel előállított új sertéstípus kissé kényesebbnek és munkaigényesebbnek bizonyult a réginél. Két évvel ezelőtt, szeptember elején például csaknem az egész állomány köhögött, mert még nem alkalmazkodott az ősz- eleji gyors hőmérsékleti ingadozásokhoz. Azóta akklimati- zálódtak, s a köhögés már nem fordul elő. Ettől függetlenül mindent megtesznek, hogy az állatokat a hidegtől megvédjék. A téglából épült hizlaldát például téglával padlózták ki, s a közöket cementtel öntötték be. A tetőcserép alá nádréteget tettek, hogy a hőszigetelés tökéletesebb legyen. Naponta kétszer almoznak. Hasonló óvintézkedésekre került sor a fiaztatóknál is. Ennek köszönhető, hogy a kissé kényesebb típusnál még az elmúlt évi kemény tél sem okozott különösebb károkat Szakszerű takarmányozás A napokban egy szakember elmondotta, hogy Dániában 3,5 kilogramm szemestakarmányból állítanak elő egy kilogramm sertéshúst. Hozzátette, hogy ezt hazai viszonylatban elérni nagyon nehéz. A dánoknál ugyanis szinte minden ivarérett sertésre egy szarvasmarha jut, következésképp sok mellék-tejterméket kapnak az állatok. Mindemellett Dánia tengerparti ország, így hallisztet ültve más állati fehérjében gazdag takarmányt is etethetnek a sertésekkel. A leírtak után meglepően hangzik Lassányi László ama állítása, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához náluk is csak 3,5 kilogramm sertéstápra, illetve abraktakarmány ra van szükség. Hozzáteszi, hogy először ők sem akarták elhinni ezt a csodálatosnak látszó eredményt, s keresztül- kasul forgatták a könyvelés számait, ám minden ellenőrzés arra utalt, hogy az adat mégis helyes. Ma már nem kételkednek ebben, csak a más tsz-ekből jövő látogatókat kell meggyőzni állításuk igaz voltáról. A legtöbb tsz- ben ugyanis még 5 kilogramm szemes takarmányra van ehhez szükség. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy Bolyban sajtüzem van, s évi átlagban napi 10 hektoliter savót kapnak. Ha a savó kevesebb, főkénti csak a süldőknek jut, ha több, ellátják a hízókat is. A szokásos ingadozásokat leszámítva átlagban napi egy liter savó jut egy hízóra A választott malacoktól a fölözött' tejet sem sajnálják, lucernát pedig annyit kapnak az állatok, amennyit jóízűen elfogyasztanak. A malacokat 60 napos korban választják eL A bólyiak kizárólag sertéstáppal hizlalnak s csak abban az esetben adnak szemesta- karmányt az állatoknak, ha a sertéstáp mennyisége nem elegendő. A süldők ötven kilós korukig átlagban másfél kiló, 50—80 kilós súlyig két; kiló, azon felül pdig 3 kilogramm sertéstápot kapnak, naponként Általában: annyit adnak az állatoknak, ameny- nyit csak meg tudnak enni. Ami pedig az etetést illeti: naponta kétszer etetik a hízókat. A kocákat úgyszintén, a malacok háromszor kapnak. Itatni többször szoktak napjában. A legjövedelmezőbb üzemág Gyakori panasza tsz-ekben, hogy a sertéshizlalás nem elég jövedelmező. A bólyiak ezzé., szemben azt állítják, hogy náluk ez az üzemág a legkifizetődőbb. Állításuk igazolásául elmondják, hogy a munkabére s mindent beleértve 13 forint 88 fillér egy kilogramm sertéshús előállításának önköltsége, s ezzel szemben 18 forintot kapnak az államtól minden kiló élősúlyért. A többi már mechanikus matematikai művelettel is kiszámítható: a bólyi Kossuth Tsz mintegy 550 ezer forint tiszta haszonra tesz szert a hízók útján évente, nem számítva a tenyészkan eladásából származó jövedelmet, a bólyi tenyészkan leszármazottakat ugyanis úgy viszik a tsz-ek, mint a cukrot. Az 550 ezer forintot lényegében 6 ember állítja elő, as éjjeliőrt is beleszámítva ugyan is ennyi ember dolgozik az egész sertéstenyésztésben. Magától értetődik, hogy valamennyi gondozó igen pontosan és lelkiismeretesen tevékenykedik, hiszen anyagilag is érdekelt a súlygyarapodásban, s évi keresetük — 42 forintos munkaegységgel számolva — eléri a 30—35 ezer forintot is. M. L, 3,5 kiló szemestakarmányból egy kiló sertéshús Bolyban hét-nyolc hónapos korában vágásra kész a hízó
