Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

T 89CS. DECEMBER 11 hiapiA 3 Elérni a világszínvonalat Kilencezer tehenet vonnak törzskönyvit illetve tenyésztése» ellenőrzés alá Termelőszövetkezeteink ál­latállományában a törzsköny­vezett illetve törzskönyvi el­lenőrzés alá vont egyedek aránya viszonylag kicsiny: ti­zenkétezer tehénből például 3521. Az anyakocáknál 706:11800, az anyajuhoknál 450:28 000, a tyúkoknál pedig 5860:42 458 az arány. Amint látjuk tehát a minőségi állat- állomány száma egyedül a teheneknél haladja meg az összállomány egynegyedét A törzskönyvi ellenőrzés feltételei Állatállományunk minősé­géről csak akkor nyerhetünk világos képet, ha megvizsgál­juk, milyen feltételek telje­sítése esetén kerülhet egy ter­melőszövetkezet tehén-, koca- stb. állománya törzskönyvi el­lenőrzés alá. A teheneknél egy egyed­itek legkevesebb évi 3200 liter tejet kelll adnia legalább 3,7 százalékos zsírtartalommal, az állatnak megfelelő • súlyúnak kell lennie, gépi fejősre al­kalmas tőgyformávai kell rendelkeznie, stib. A törzs­könyvi ellenőrzés alá varrt ál­lomány jelenleg 3400 liter tejet ad átlagban, 4,12 szá­zalékos zsírtartalommal, ösz- «zehasonlításul azt is tud­nunk kell, hogy a tez-ek fe­nem éri el a 2000 jéel átlaga Miért A kocáknál a megfelelő aonkaformákat mutató hús­sertés típus az alapvető kö­vetelmény, illetve az, hogy a koca tíz élő malacot adjon egy ellésnél. A tíz malacnak 21 nap után 45 kilé összsúlyt kell elérnie, A megye törzskönyvi ellen­őrzés alá vont koca állomá­nya jobb a követelményben ismertetettnél, mert az egy kocára eső felnevelt malacok száma 13, s átlagsúlyuk is meghaladja az említett nagy­ságot Látnunk kell azon­ban azt is. hogy a tsz-ak ossz kocaállományánál csak 8,9 fel­nevelt maflac jut egy anya- göbére. A juhckná! a merinőí faj­ta, a évi 4 kilogramm meg­felelő fürtmagasságú, be- nőttsógú, finomságú gyapjú a követelmény. A törzskönyvi ellenőrzés aló vont juhállo­mány tényszáma 4,42 kilo­gramm gyapjú évenként,, a megyei tsz-tényszám azonban csak 3 kilogramm gyapjú kö­rül jár. A tyúkok közül csak az elő­irt fajták illetve azok kerül­hetnek törzskönyvi ellenőr­zés alá, amelyek legalább 160 tojást tojnak évenként. Bár ez az állomány megyénkben valamivel több — évi mintegy 165 — tojáshozamot ért el egyedenként, megyei viszony­latban csak 133 darabos tojás­hozamról beszélhettünk az el­múlt esztendőben. Hol tart ma a világ? Miután a kiemelt és nem kiemelt állatállomány között lévő minőségi különbség mér­tékével már tisztában va­gyunk, ajánlatos összehason­lítani eredményeinket a világ- színvonallal. Világszínvonal fogalma alatt mindig az adott állattenyésztési ágban élen­járó ország eredményeit ért­jük. Kezdjük talán Dániával, — amely a szarvasmarha — il­letve sertéstenyésztésben egy­aránt vezető helyen áll Dá­niában a teheneknél évi 4000 liter legalább 4 százalékos zsír tarta’mú tejhozam a törzs­könyvi ellenőrzés feltéte'e. — Az ország tehénállományának 80 százaléka éri el, Illetve ha- ladia meg ezt a szintet. Ami pedig a sertéstenyésztést il- j leti. a -dánoknál a felnevelt i malacok száma már nem fel- j tétel, mivel ott az «jptimáfis 10—12 ma’acot elérték. Ehelyett a takarmányhaszno- sítá-si százalékot vizsgálják. Dániában 3—3,5 kiló saemes- takarmánvból illetve sertés­tápból állítanak elő 1 kilo­gramm sertéshúst. Megyénk termelőszövetkezeteiben je­lenleg még 5 kiló abraktafcar- i*>ány kell iätbäSs , A juhtenyésztésben Ausztrá­lia, illetve a Szovjetunió pro­dukálja a legkiválóbb ered­ményeket. Nevezetesen: éven­te több mint 6 kilogramm jó­minőségű gyapjút nyírnak egy anyajuhról. A baromfi-, pontosabban a tyúktenyésztés­ben Kanada vezet, mintegy 260 darabot kitevő évi tojás­hozamával. A leírtaikhoz még azt kell hozzátenni, hogy a világszín­vonal és a megye tsz-állatte- nyészeti eredményeinek ösz- szehasonlítása önmagában még nem nyújt hű képet me­gyénk állattenyésztési szín­vonaláról. Ennek oka közis­mert: mintegy 100 ezer hol­don állami gazdaságok gazdál­kodnak Baranyában, s álla­mi gazdaságaink állattenyész­tési eredményei felülmúlják a tsz-ekét Hogy nvlyan nagy eltérések is előadódhatnak, arra egy példát említünk: a szentlőrinoi tangazdaságban az elmúlt évben 6,88 kilo­gramm gyapjút nyírtak egy anyajuhról. Világszínvonalnak megfelelő eredmény ez. Négy és fél ezer literes tehenek Mivel a megye szántóterü­letének nagyobb részén mégis csak termelőszövetkezetek gazdálkodnak, nyilván csak a tsz állatállomány szüntelen javításával lehet átütő ered­ményeket elérni. Ezért most azt kell megvizsgálni, hogy merre tart ma szövetkeze-, leink állattenyésztése. Egyfelől azt tapasztalhat­tuk, hogy több tsz-ünk meg­közelítette a világszínvonalat. A szajki Úttörő, illetve a ger- dei Búzavirág Tsz-ben pél­dául 4700, illetve mintegy 4500 liter tejet fejtek egy te­héntől, az utóbbi helyen 3,9 százalékos zsírtartalommal, A bólyi Kossuth, ileltve mágo- csi tsz-ben a hízósertések 7—8 hónapos korban elérik a 105 kilogrammos átlagsúlyt. Kiváló eredmények ezek, hi­szen a fenti termelőszövetke­zetek viszonylag fiatalok, sok­kal fiatalabbak, mint például a sok évtizedes múltra visz- szatekintő dán, gazdagparaszt Irányította szövetkezeti gaz­daságok. Egyfelől tehát felfelé ívelő , és határozott fejlődés volt > tapasztalható. Másfelől azon- ' ban megtorpanás, sőt vissza­esés mutatkozott az elmúlt év ben. Különösen a tavaszi hó­napokban, a hosszú tél, a ta­karmányhiány, illetve a nem eléggé szakszerű takarmány- gazdálkodás miatt. Mivel nem volt elég takarmány, a törzs­könyvi felügyelőség képtelen volt megállapítani, illetve meg vizsgálni, hogy m're képes ef*v kitűnő minőségű tehén- állomány megfelelő takarmá­nyozási viszonyok között. — Csak azt tudták mérni, hogy a rossz takarmányozás mire vezet. Mindemellett a takar- mányhiányt a primitív egye- dak sokkal jobban bírták, s a hozamok tek:ntetében több tsz-ben azok kerültek előtér­be. Fennállott tehát az a ve­szély, hogy törzskönyvi el­lenőrzés alá vont állatállomá­nyunk leromlik. A hibák másik csoportja a rossz szervezésből illetve el­lenőrzésből adódott. A törzs­könyvi felügyelőség igen sok értékes napot vesztett él a próbafejésekkel, s nem jutott elég ideje az átfogóbb jelle­gű, szaktanácsadással járó ellenőrzésekre. Négy-öt év alatt Idei takarmánymérlegünk jobb a tavalyinál, s a törzs­könyvi felügyelőség is éssze­rűsít a munkamódszerén. — Mint Farkas Imre, a megyei törzskönyvi fe.ügyeiőség ve­zetője elmondotta, ahol nem indokolt, abbahagyják a pró- bafejések ellenőrzését, illetve az ún. házi ellenőrzésre tér' nek át. Ezzel, meg egyéb ésszerűsítésekkel sok-sok munkaórát takarítanak meg, s lehetővé válik, hogy a törzs könyvi felügyelőség szélesít­se hatókörét. Részleteiben: december elsejétől kezdve a korábbi 3521 tehén helyett kilencezer tsz-tehenet ellen­őriznek, az össz-tsz tehén- állomány háromnegyedét! Ar­ra törekszenek, hogy az állo­mányt kiemeljék a jelenlegi 2000 liter alatti hozam szín­vonaláról, s megközelítsék ve­lük azt a szintet, ahol ma a törzskönyvi ellenőrzés alá vont állományok állnak. Ter­mészetesen ezzel egyidőben a törzskönyvi ellenőrzés ala vont állományok hozamát is fokozni kívánják, egészében nézve tehát kettős feladat végrehajtásáról van szó. Hasonló tervei, illletve el­képzelései vannak a törzs­könyvi felügyelőségnek a ser­tés-, juh-, illetve baromfi te­nyésztésiben is. Amint Farkas elvtárs összegezte: a törzs­könyvezésre szánt állományok nál véleménye szerint négy­öt év alatt megközelíthetik a világszínvonalat, ha jól dol­goznak, s a takarmánygazdál­kodásra is kellő gondot for­dítanak. M. Lk Készenlétben a hóekék Állandó ügyelet — Salak- és homokdombok a vásártéren A hóekéket már Jelsze Telték a locsolóautókra a Pécsi Köztisztasági es Üt Kar­bantartó Vállalatnál. A tél még nem mutatta meg igazi körmeit, de erre bármely pillanatban várni lehet. Igaz, a fővárosban és az ország más részein már gondokat okozott és okoz a hó és jég, de Pécsett még csak egyszer riasztották a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat dolgozóit. Ho­gyan készült fel a vállalat a télre, a hó és jég eltakarítá­sára, a közlekedés biztonsá­gossá tételére? A választ Csorbics József igazgató adta meg: — Garázsunkban három motoros hóeke várja a mun­kába indulást, s néhány nap múlva megkapjuk a negyedi­ket is. Ezekkel a gépekkel tesszük járhatóvá a könnyen' megközelíthető utakat. Azo­kon a helyeken viszont, aho­va a motoros ekék nem tud­nak feljutni, lóvontatású fa­ekék takarítják el a hótorla­szokat. Ilyen például Vasas és Donátus egy része. — Hogyan szervezték meg a munkát? — Még a felkészülés kez­detén összehívtuk a dolgozó­kat. Munkaértekezleten be­széltük meg, hogyan dolgo­zunk az idén, hogyan javít­suk ki a tavalyi hiányossá­gokat, hibákat. Tavaly pél­dául nem volt megfelelő fű­tött helyiség, ahol a felkészü­lésre mód lett volna. Az idén a Zetkin Klára utcában jól OVAlRl JECifZETEK un A Sopiana Gépgyárban mint egy 120 ipari tanuló ismerke­dik az esztergályos és lakatos szakmával. Zömében szorgal­mas gyerekek. Elég szép szám­mal vannak azonban köztük, akik fittyet hánynak a fegye­lemre, tanulásra, „kitolnák” oktatóikkal. Nem egy közülük „nagyfiút” játszik, kocsmázik és szívesebben tölti idejét a presszókban, mint a tankönyv mellett Ezeket a fiúkat láto­gatták meg nemrég otthonuk­ban á gyár vezetői, beszélget­tek velük és szüleikkel. Az egyik tanuló például már be sem ment az üzembe, mert annyira berúgott. Elmondták a szülőknek. — Hát mit tegyek vele! — ez volt a válasz. — Miért nem nevelik meg, miért nem fog­lalkoznak vele többet! — tá­madt a gyár vezetőire a szü­lő. Nem a fiát vette elő, ha­nem azokat, akik segíteni akartak. S a gyár vezetőinek igazuk van, amikor felhábo­rodnak az ilyen eseteken. Hogy egy szülő semmi fele­lősséget se érezzen gyermeke iránt — ez már sok. Ellenőriz­ni, hogy egy 16 éves gyerek Kössön szerződést gyógynövényekre Anyarozs termelői ára q 8900,-Ft Mák és mákgubó „ q 2400.-Ft Felemelt álvételi ára van . édesköménymaonak q 1000,-Ft helyett 2 000,-Ft koriandermagnak q 600,-Ft helyett 800,-Ft Szerződés Kölíislö a beiyi iö!dmivesszövetkeze:ne este, sőt éjjel hol tölti idejét, elsősorban a szülő kötelessége! Az aztán más lapra tartozik, hogy a vendéglátó helyeken is elég gyatra az ellenőrzés, sokszor kiszolgálnak 16—17 éves gyerekeket. Itt már a társadalomnak kell jobban beavatkoznia. HD Rendelet van, hogy a fel­szabadult szakmunkásoknak például a Sopiana Gépgyárban nem fizethetnek kezdetben töb bet, mint 6.50 forint órabért. Felszabadul egy esztergályos a gyárban — mennyi fáradságos munkával tanították, nevelték! — aztán egyszerűen hátat for­dít az üzemnek, mert ott, ahol felszabadult, kezdetben nem fizethetnek neki többet, mint 6.50 forintot. Másutt megkap­hatja akár a 7.50 forintot is. Igaz, fordítva is ez a helyzet. A Sopiana Gépgyár is felve­heti a másutt felszabadult szakmunkást mondjuk 7.50 fo­rintért. Ez a lehetetlen álla­pot aztán azt eredményezi, hogy a szakmunkások felsza­badulnak és megkezdődik a vándorlás. Persze nem lehet elítélni azt, aki a jobban fi­zető munkahelyet választja — ez természetes. De az nem ter­mészetes, hogv ilyen rendelet van! Mert az egyik hiba szüli a másikat. Ha egy új szak­munkást több fizetéssel vesz­nek fel, mint amennyit az kap, aki már régebben ott dolgozik és munkájával elége­dettek, az joggal kérdi: én miért nem kaphatom meg azt a bért? Meg kellene vizsgálni ezt a visszás helyretet terem­tő rendeletet és megfelelően módosítani. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a lakásproblémát sem. — A gyár tavaly kapott hat szövetkezeti lakást, ni idén is lesz néhány — mondja a sze­mélyzeti osztály vezetője. — De 1959 óta egyetlen tanácsi lakásrt sem irtafltak ki részünk­re. Vannak dolgozóink szép számmal, akik meg tudják vásárolni a lakást. Azoknál azonban, akiknél — bár jól keresnek — 3, esetleg 4 gye­rek is kér a családban min­dennap enni, már nehezebb a helyzet, ők kevésbé tudják összespórolni a lakás árát. Ezek számára kellene a taná­csi lakás. ' G*D Január 1-től a Sopiana Gép­gyár, a Gábor Áron Gépgyár és a Kisalföldi Gépgyár egye­sül. Az egyesítésnek számos elő­nye van, az összevonás előtt ezt nyilván kiszámították. Az összevonással azonban meg­szüntetik -!- persze nem má­ról holnapra — a gyár öntö­déjét. Igaz, az öntöde korsze­rűtlen, fejleszteni sem érde­mes egyéb meggondolások miatt. A gyár termelése azon­ban döntő módon az öntöde termelésére alapul, itt öntik a különböző gépekhez szükséges alkatrészeket. Sőt a öntöde több üzemnek, gyárnak, mint például a Hőerőműnek, a Finommechanikának — bérön­tést is vállal. Ha megszűnik: a szükséges több száz tonna önt­vényt beszerezhetik majd pél­dául Budapestről a Gábor Áron öntödéből. Amiért ed­dig csak néhány métert kel­lett megtenni, most száz kilo­métereket kell majd utazni, s utaztatni az öntvényeket. Drá­ga mulatság lesz — nem szól­va arról, hogy az ország szál­lítási kapacitása amúgy is túl­terhelt. Azt mondják a veze­tők, hogy már „mozgolódnak” az öntők, állás után néznek, mert nem akarnak egyszer majd egyik pillanatról a má­sikra munka nélkül maradni. Az öntödének jövőre is terve van. Nem jó dolog az, ha a munkások nem éreznek maguk alatt szilárd talajt. Ezt az egész öntödei históriát a majd egyesült 'gyárak központi igaz­gatóságának alaposan még kellene vizsgálnia. Garay Ferenc fűthető, telefonnal és fek­hellyel felszerelt ügyeleti szo­bát nyitottunk. Ezzel lehetővé vált, hogy akkor riasszanak bennünket, amikor észreve­szik valahol a fagyást vagy a hófúvást. — Salak, homok van-e már? — A vásártéren 1041 köb­méter salak és 765 köbméter homok áll dombokban. Az előbb síkosodé utak mentére kihordtuk a salakot, hogy az útőrök és a lakók kiszórhas­sák, ha gyors szükség van rá. Ezt tettük az Újhegyi úton, a Dózsa György úton, Vasason, Pócsbányátelepen, a Bálicsi úton, az Engels úton, a mecseki és tettyei utcákon, valamint Daindolban. — Hány kocsi és hány em­ber mozgósítható hóéltakarí- táskor? — Jelenleg hét kocsink áll készenlétben, de ha a szükség úgy kívánja, akkor a TEFU- tól kérünk teherautókat. A hóekéket már felszereltük, a motorok is jók. Egy nehézség azonban van: kevés a jelent­kező, ezért a Magas- és Mély­építő Vállalattal megbeszél­tük, hogy a kubikosokat hoz­zánk irányítja hat forintos órabérért. Így dupla műszak­ban is dolgozhatnak, ha kelL — Véleménye szerint meg­felelő a vállalat felkészült­sége? —- Igen. Megszerveztük, hogy óránként ellenőrzik dolgozóink a hőmérsékletet, az éjjeli ügyeletes pedig je­lentést kap a külteleki rend­őrőrstől, hogy fagy-e, csú­szik-e az út. Kétszáz kilomé­ter utat kell tisztán és rend­ben tartapunk, elsősorban természetesen a mentőkhöz, kórházakhoz és hány a járatok­hoz vezető utakat. Ezekre ed­dig se volt kifogás, s re­méljük, az igazi tél, a hó és jég beköszöntésekor is meg­álljuk helyünket. Parasztbecsufet új fordításban A Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskola leány- kórusa Ivasivka Mátyás veze­tésével négy előadásra tér je lő Collegium Musicuin-ot rendez e tanévben. Az első előadásra 11-én, szerdán délután 6 órakor ke­rül sor az intézet dísztermé­ben. Tárgya: Mascagni , Pa­rasztbecsület” című operája, a szerző születésének s?asa ik évfordulója alkalmával. Meg­nyitót mond: Achátz lm e igazgató, ismertetőt: ív a i ka Mátyás. Leforgatásra a Sca a- nak az a felvétele kerül, ame­lyet maga a szerző vezényel, tehát a leghitelesebb. A ren­dezvény figyelemre méltó ér­dekessége, hogy a lemerek közben a szöveget Veres End­re fordításában olvassák. A fordításnak ez lesz az ősbe­mutatója. Vendégek'’* ren­dezőség szívesen l'*t " ’épéd a Temesvár utca feloi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom