Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
4 WAPLO 1963. DECEMBER V N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán (Folytatás az 1. oldalról) 200 új üzemet kell építeni és több mint 500 működő üzemet felúj ítáni. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegy ipar bruttó termelése a szó- banforgó időszakban 3—3,5- szörösére növekszik. „Nem túlzó az a megállapítás, — jegyezte meg a szónok, —r hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez”. A központi statisztikai igazgatóság adataira hivatkozva a beszámoló megállapítja, hogy 1970 végére a Szovjetunió lakossága mintegy 250 millió, 1980 végére pedig körülbelül 280 millió lesz. Magától értetődően már most mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsuk az országok akkori szükségletei számára a fogyasztási cikkeket és termékeket, lehetőséget kell adnunk népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. „Ennek a szintnek az elérése a párt és a nép fő feladata a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez lesz pártunk programjának gyakorlati megvalósítása”. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. A legfontosabb feladatok Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet gabona-probléma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének kérdéseit a párt már 1953-ban élesen vetette fel. A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte ki célul Az eredmények elérésében ■— hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűzföldek és parlagon heverő földek meghódítása. „A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről, igye keznek bizonygatni, hogy az új földek termővé tételének politikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket. A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogy a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatiban”. Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányait: „Az állam csupán az árugabonával fedezte az összes szűzföldi beruházásokat, sőt azon felül körülbelül három- milliárd rubel tiszta nyereség- i hez jutott”. A szónok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemestermények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő növelését, azaz évi 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágya- gyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket _ és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intezí- vebbé tételét. Hruscsov ilyen szempontból vizsgálta a mezőgazdaság konkrét feladatait „Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból indulunk ki — mondotta, — akkor ilyen mennyiségű szemestermény _ (14—16 milliárd púd) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemesterményekkel. Mi pedig jelenleg 136 millió hektáron vetünk szemesterményeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi földet kell találnunk. Ha azonban találnánk is ilyen kiterjedésű földet, akkor is felmerül a kérdés: mi az előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemestermények hektáronkénti hozamát? Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. Nyikita Hruscsov Javasolta: gondosain állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni. „Megvitatjuk elvtársak — mondotta Hruscsov — a műtrágyagyártás növelésének nagyszabású programját Ennek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa”* Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő évben jó eredményeket hoznak. Az 1964-ben felhasználandó hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat Az öntözött földművelés problémáiról szólva Hruscsov megállapította, hogy a középázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az orosz föderációban, az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 800 000 hektár földet lehet öntözés alá venni. „Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd gabonát, különösen rizst, kukoricát, őszi búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, reménykeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyiségű gabonát kaphassunk függetlenül az időjárási viszonyoktól”. Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek 1970-re előirányzott termelési szintiének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. „A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk is”. Fokoz* nlí a műtrágyagyárlást művelési rendszere azt Ígérte, hogy vegyipar nélkül, következésképpen a vegyipar fejlesztésére fordítandó költségek nélkül emeli a terméshozamot Prjanyisnyikov azt mondta, hogy nem lehet emelni a terméshozamot a műtrágyák széleskörű alkalmazása nélkül. „Szerencsétlenségünkre — jegyezte meg Hruscsov — a földművelésben győzött Vil- jamsz álláspontja, s ez nem kis mértékben fékezte a vegyipar fejlődését”. Egészen 1953-ig tartott a vegyipar lebecsülése. „Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott A párt Központi Bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füves- herés földművelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mező- gazdaságnak okozott” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: „A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja.” A szónok ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát Az első szakasz — biztosítani a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését figyelembe véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második — az 1980. évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legközelebbi években hektáronként legalább 5—7 mázsával kell emelni a szemes termények hozamát. A műtrágyagyártó iparba befektetett összegek gazdasági hatékonyságát érintve Hruscsov megjegyezte, hogy azok „lényegében egy esztendő alatt megtérülnek”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban „150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani”. Hruscsov felhívta a tudományos intézményeket, hogy fokozzák kutatásaikat a gyomnövények elleni küzdelem céljait szolgáló új, hatékonyabb és olcsóbb vegyszerek előállítása érdekében. Nyikita Hruscsov kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hang súlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos vegyi anyagokkal dúsítják, akkor ilymó- don gyorsan csökkenteni lehet az egy takarmányegységre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának” az állatok fehérje ellátását nevezte. Sokatígérőnek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolaj származékokból és termékekből vonjanak ki fehérje anyagokat A szovjet miniszterelnök a plénum résztvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazda- sági vegyipari szövetséget teremteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széleskörű kemizálásának minden feladata. Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot és „jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését”. Indítványozta, hogy a mező- gazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. „Ennek alapját Prjanyisnyikov akadémikus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát”. Tarlós, ídszelős liózszikség*eli cikkek „Ha az Amerikai Egyesült ÁŰamok például — folytatta Hruscsov —, ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát mindenekelőtt az magyarázza. hogy 1962-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36.5 millió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk pedig 216 millió hektáron csak 17.3 millió tonnái. Átszámítva az Egyesüli Állat"• -vv,*n min- f' a hektárnyi szántóterületre 229 kilogramm műtrágya jutott, nálunk pedig 62 kilógramm”. Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjetunióban a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta: „Nálunk a füves-he- rés földművelési rendszert alkalmazták, amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát”. A polgárháború után a , Szovjetunió földművelésében ! két iako’n alakult ki: Viljamsz akadémikus íüves-herés íőld„Amikor ma a vegyipari építés gigászi méreteiről beszélünk országunkban — hangsúlyozta az előadó —, akkor mindenekelőtt a mező- gazdasági célokra alkalmazott ásványi műtrágya termelésének növelésére gondolunk, hogy ilymódon erőteljesen növelhessük az élelmiszerek előállítását”. Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A műanyagszálak termelése 1970-ben a tervek szerint körülbelül 1 350 000 tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország textil-nyersanyagellátásában az említett időszakra 38,5 százalékra növekszik. A közszükségleti cikkek termelésének a vegyipar segítségével történő növelésével együtt javítani kell e cikkek minőségét, tetszetősebbé kell tenni őket és javítani kell kidolgozáskat — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szöveteink, cipőink és egyéb fogyasztási cikkeink bár tartósak, külsőleg gyakran kevésbé tetszetőseit, mint a külföldi készítmények. Hruscsov hangsúlyozta, hogy határozott intézkedéseket kell tenni az állami és terv-fegyelem megszilárdítására, meg kell szüntetni a feldolgozó üzemek és a nyersanyag-előállító üzemek közötti teljesítmény-különbséget A vegyiparba és a műanyagok felhasználásával közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipari ágakba 1970-ig több mint 11 milliárd 'rubel beruházást kell eszközölni. A közszükségleti cikkek termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ! ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata — hangsúlyozta Hruscsov. A beszámoló szerint 1970ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség C—7-szeresét Hruscsov a vegyipari gépgyártásit a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyiik kulcskérdéseként méltatta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958. májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gép gyártás tudományos- kutató- és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Hruscsov azonban azt is megjegyezte, hogy a vegyipari gépgyártás lemarad a- vegyipar fejlődése mögött és így akadályozza azt. A legyártott berendezések számos esetben műszaki színvonaluk, sem minőségük tekintetében nem elégítik lei a vegyészekéit Szakemberek számításai szerint a vegyipari berendezések termelését (a többi nép- gazdasági ágak szükségleteinek figyelembe vételével) mintegy négyszeresére kell emelni. A működő gyáraik termelési kapacitásának ésszerű kihasználása lehetővé teszi a vegyipari berendezések gyártásának olyan mérvű fokozását, hogy az elérje az évi 520 millió rubel értéket. Ezenkívül évi 500 millió rubel értékű berendezés gyártására új üzemeket keli építeni Hruscsov hangsúlyozta: „Alapvetően meg kell javítani a vegyipari vállalatok építésének megszervezését, tökéletesíteni kell berendezésüket. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára, miután megjegyezte, hogy az 1958-as májusi plénum után a vegyipari beruházások «feszese Az ez évi gabonabehozatalról nyilatkozott Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes Mulató János külkereskedel- | mi miniszterhelyettes nyilat •• • kozott a Magyar Távirati Iro- j da munkatársának az ez évi j gabonabehozaíalról. Eímoiidoi- i ta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lényegesen kevesebb lett a gabonatermés. Ezért a kormány a szükséglet kielégítése céljából — a felvásárolt meny nyiségen kívül — mintegy nyolcszázezer tonna kenyér- és takarmánygabona Importját határozta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásárolták a szükséges gabonamennyiséget. Áss impcrlgabona 55 százalékát Európában, 45 százalékát pedig az USA-ban vásárolták meg világpiaci áron, a jelenleg kialakult fizetési feltételekkel. A gabonaszállítmányok túlnyomó része még ez évben, a fennmaradó mennyiség pedig 1964. február végéig beérkezik az országba. Kenyérgabona-szükségletünk így teljes mértékben, a takarmánygabona ellátás pedig kielégítően biztosított. több, minit háromszorosára emelkedett, etaumdatta, hogy körülbelül 700 millió rubel felhasználatlanul maradt azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi öt évben a vegyipar rendelkezésére bocsátottak. A szónok bírálta a vegyipari vállataitok nem megfelelő elhelyezését. A műanyag-, mű gumi és műrosit-gyártásinak körülbelül a fele például a Szovjetunió európai részeinek olcsó nyersanyagot, fűtőanyagot, és villamosenergiát nélkülöző központi körzeteiben összpontosul Hruscsov a tüdősök főfeladataként jelölte meg a korszerű vegyi eljárások gyors- ütemű kidolgozásait az ipar számára. „Most az a feladat — hangsúlyozta az előadó —, hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari kutató intézeteket, kiemeljük azokat a vezető tudományos intézményeket, amelyek fontos elméleti problémák kidolgozásáért és a vegyipar egyes ágainak technikai haladásáért felelősek. Komolyan meg keíil javítani a tervező, tudományos-kutató munkát”. A tanácskozást ma folylalják „A burzsoá sajtót olvasva — jegyezte meg a továbbiakban az előadó — látni lehet, hogyan fűti eflilenségeinket a gyűlölet örvendeznek azon, hogy kedvezőtlen mezőgazda- sági évünk volt és ezért úgy gondolják, a Szovjetunióval szemben politika 1 követelésekkel lehet fellépni és térdre lehet kényszeríteni Erre szólítanak fel a szocializmus legádázabb ellenségei, mint Adenauer és a hasonszőrűek. Nyíltan kijelentik, hogy a Szovjetunióval szemben politikai feltételeket kell támasztani, mielőtt búzát vagy vegyipari felszereléseket adnának ed neki”. Hruscsov kijelentette: „Imperialista urak, az ehhez hasonló nyilatkozatokkal csak gyengeségüket bizonyítják az új világgal szemben. A szovjet szocialista rendszer nem az önök jóindulatából született, mi nem az önök támogatásával élünk és fejlődünk és az előttünk álló hétéves tervet ugyancsak nem az önök segítségével akarjuk végrehajtani, hanem saját erőnkből, felhasználva tartalékainkat és lehetőségeinket Rosszindulatú számításaik nem fognak beválni. Ne próbáljanak politikai feltételeket diktálni a Szovjetuniónak, mert amint mondják, mi sem ijedünk meg a saját árnyékunktól. Hruscsov rámutatott: a Szov jetundó és a testvéri szocialista országok kommunistái a szocializmus és a kommunizmus építésének időszakában „bebizonyítják, hogy helyesen tudják alkalmazni a marxizmust—leninizmust, annak for- radalmiságát, elsősorban a gazdasági építés frontján”. A szónok hangsúlyozta: „Itt, az anyagi termelés területén mérünk döntő csapást a régi világra, itt bizonyosulhat be megcáfolhatatlanul a szocializmus fölénye a kapitalizmus sál szemben”. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma, Hruscsov négy és fél órás előadói beszéde után szünetet rendelt el. A plenáris ülés december 10' én, moszkvai idő szerint dél* előtt 10 órakor folytatja munkáját. SZÍNHÁZ \JU%i A MAGTAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. december 10-i, keddi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. Daloló fiatalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Számadás év végén. Régi népdalok. Friedrich Schiller: A kezesség. Trombitaecho. 18.00: Próbál az énekkar... Közvetítés az Építők Madrigálkórusának próbaterméből. 18.20: A Pécsi Orvostudományi Egyetem népegészségügyi szolgálatának előadás-sorozata. — Amit a köhögésről tudnunk kell. Dr. Bartha Imre egyetemi tanár, az I. számú Belklinika igazgató- , jának előadása. I 18.30: Zenélő levelezőlap. 19.00: Dél-dunántúli híradó. #0.20: Részletek Gaál Mimi, Ko- váts András és Morvái Bálint kamara-koncertjéből. 19.40: Halászati eredmények Baranyában. — Interjú. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI Nemzeti Színház: Do» Carlos (este T órakor). Rátkai-bériet, StOZXt Park: Az éjszaka (fél 4, t és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Petőfi: A szélhámosnő (4, 6 és 0 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Epekedő szerelmes (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Hej csóka. Százarcú anyag. 30* jk. sporthíradó, Húsvéii menetelés. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthon»: Kollégák (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Gyilkosság Szicíliában (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Jószeréncsét (Pécsszabolcs): A szélhámosnő (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Keresztesek I., n. (7 órakor, szélesvásznú, dupla helyárral). Május 1. (Vasas II.): Az ördög és a tízparancsolat (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Az utolsó össztűz (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Az orosz csoda I. (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Emlékek éjszakája (8 órakor). Táncsics (Siklós): A rendőrfelügyelő (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc:. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi , János u. 11. Telefon: 15-52, 15-33; 17 óra után 80-11. Belpolitikai rovat: Sl-6*. Kiadja a Dunántúli Napló r ankladóvállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u 11 Telefon: • 15-32. 15*33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10 sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. BiWzetésl dH 1 hónapra IS.— Fti Indexszám: 25 üt i
