Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-08 / 287. szám
Galambost László, Makay Ida, Pál József versei John Steinbeck nyilatkozata Székely Júlia szatirikus elbeszélése Karmesterek a munkájukról Pusztai József a pécsi sajtó történetéről Tőárúm tfiafaL költő oerseikätete A Jelenkor és a Magvető Kö yvkiadó megállapodást kötött egymással, amelynek értelmében évente négy könyvét adnak ki a Jelenkor írógárdájának műveiből. Ezáltal a kiadóhoz benyújtott műveik átfutási ideje csökken, s ez különösen a fiatal, első kötetes íróknál jelentős. A Jelenkor-Magvető kiadásában megjelenő első kötet Berták László, Makay Ida és Galambost László közös verseskötete lesz. A kötet anyaigát már összeállították, és elfogadták. Három fiatal íróról van szó, akiknek első. közös jelentkezése érdekes esemény. Három arc, három különböző íróegyé- ciség, költői látásmód, háromféle téma- és érdeklődési kör kap helyet egy kötetben. Berták László a marcali járási könyvtár dolgozója. Az ő verseit elsősorban a szőkébb haza szeretetériek kifejezése jellemzi. Költészetében a fő helyet a bond föld, az ember- munkálta táj finom leírásai foglalják eíL Galambost László, pécsi tanár versei is régóta megjelennek a Jelenkorban. Költészetiét elsősorban a képgazdagság jellemzi. Makay Ida, (aid Véménáen tanítónő) versei egyfajta sajátos asszonyi szemléletet tükröznek. Költészetében a szerelem kap nagy helyet, verseinek borongó hangulata és erős filozofikus hajlam jellemzi a költőnőt. A műveltség terjesztéséért... S K amurjában nehéz lenne statisztikát felállítani arról, hogy * * az utóbbi időben milyen mértékben nőtt meg a könyvbarátok száma. De ha mégis tallóznánk a s’zámadatok között, örvendetes tényként lehetne megállapítaná, hogy tekintélyes helyet foglalnak el ebben a statisztikában azok az emberek, akik az egyszerű tények ismeretén túl, a precíz — vagy megközelítően precíz — politikai intelligencia megszerzésére törekednek. Az életi a kor követelménye ez, és feltétlenül maga- biztosságot ad a mindennapi munka végzése során, de a magánéletben is. Egy percig sem lehet vitatott, hogy minden ember politizál, minden cselekedete valamilyen jelenséggel összefüggésben van, és megfelelő műveltség birtokában még az útvesztőkben is megtalálja, vagy megsejti a járható utat. A Magyar Szocialista Munkás Párt Vili. kongresszusának kulturális irányvonalai valamint a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája így is realizálódik az emberekben. E néhány soros bevezetőt azért szántam írásom elé, hogy ezzel is példázzam és aláhúzzam nem kis jelentőségét annak a programnak, amelyet Téli Politikai Könyvhetek cím alatt rendez és bonyolít le a párt kiadója, a Kossuth Könyvkiadó Megyei Kirendeltsége. Az akció december elejével kezdődik szerte a megyében és 1964 február közepéig tart. Az időpont megválasztása nem véletlen. Az ideológiai és szépirodalmi könyvekkel ebben az időszakban tudjuk megtalálni falusi olvasóinkat, akik a kemény és fáradságos nyári-őszi munka elvégzése után most tudnak művelődni, kulturálódni. Felkeressük majd őket munkahelyeiken, otthonaikban és gyakorlati segítséget próbálunk nyújtani az igények kielégítésében a művek megválasztásában. A Téli Politikai Könyvhetekre olyan műveket, olyan kollekciókat adunk ki. amelyek feltétlenül felkeltik majd az olvasók érdeklődését. Kiadónk külön erre a célra 13 új művet jelentet meg. amelyek között megtaláljuk Ocenasek: Brich polgártárs, Taxii: Szórakoztató biblia, Galabárdi: Világ rendje, Fehér Lajos: Válogatott beszédek és cikkek, Kazakevics: Vendégség, Kovács Mihály: A háztáji gazdaságról. Putra- ment: Noé bárkája és még több más jónevű író munkáját. Persze nem feledkezünk meg az ipar dolgozóiról, a városi üzemek munkásairól sem. Terveinkben szinte valamennyi jelentősebb vidéki és pécsi üzem is szerepel, ahová eljutnak matti anyagaink. ' Azon túl, hogy a lehetőségekhez képest gyorsan és egyszerűen szeretnénk lebonyolítani a Téli Politikai Könyvhetek technikai részét, egyes jelentősebb miiről író—olvasó találkozót is rendezünk. Elképzelésünk szerint decemberben Siklóson januárban pedig Szigetváron rendezünk ilyen találkozót. Vidékre természetesen olyan írót kérünk és hívunk meg, aki a paraszti élet ismerője és közvetlen benyomásairól, tapasztalatairól tájékoztatja az érdeklődőket. Sok olvasót érdekel az író műhelytitka. Hogyan születik a mű? Mi kell egy regény megírásához? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről, problémákról tájékozódhatnak majd, A/f ig csak néhány nap és az üzemekben, termelőszövetke- etekben, állami gazdaságokban kifüggesztésre kerülnek a plakátok, transzparensek, amelyek az első előfutárai lesznek a Téli Politikai Könyvheteknek. Remélem legalább olyan eredményről adhatnak majd számot az akció végén, mint az elmúlt esztendőben, sőt talán még többről is. Ehhez a többhöz és jobb munkához kérjük pártszervezeteink, tömegszerve setéink és terjesztőink segítségét, mert ezzel is o műveltség terjesztésének nagy ügyét szolgáljuk„ Laky Rudolf ,jm csinál a karmester?" — olvastam a kérdést egy amekdótagyűjteményben. A válasz: „Bmmyána valami igen fontos dolgot, mert fárad, hévül, gesztikulál, int, hajlong, mutogat, aiki véletlenül szem- től-szembe látja, megfigyelheti, hogy néha még énekel is.” És egy másik, még furább vélemény: „Egész este néztem a dirigensit, olyan furcsán hadonászott pálcájával jobbra- balra, noszogatta a zenészeket, pedig azok szorgalmasan játszottak, nem is nézlek rá, csak a kottába bámultak... Szerintem a karmester teljesen fölösleges!” Nos, ez a vélemény ma már mosolyognivalóan a múlté. A karmesterek pódiumon látha- tó művészi munkájával mindenki tisztában van. De arról már kevesebbet tudunk, hogy mivel foglalkozik egy karmester, amikor nem látja a közönség? Ezzel a kérdéssel elsőnek Pauíusz Elemérhez fordultunk. — Ahhoz, hogy egy karmester a dobogón töltött egy-két órában igazi, művészetet tudjon nyújtani, sok-sok órányi előkészületre, próbára van szükség. Én magam is állandóan tanulok: partitúrákat tanulmányozok, irodalmat olvasok. A Don Carlosra való felkészülés közben meg kellett ismerkednem természetszerűleg Fülöp király egyéniségével, jellemvonásaival, hiszen a zenében, a Verdi-dallamok megszólaltatásában ennek is tükröződnie kell. — Sok karmester használja felkészülés közben a hanglemezt — Nekem e tekintetben külön véleményem van. Hanglemezről a művet legfeljebb akkor hallgatom meg, amikor én már befejezem a munkát. Kontrollnak használom csupán, de nem hagyom, hogy a. lemezről hallott interpretálás befolyásolja a saját elképzelésemet. Paulusz Elemér a Pécsi Filharmonikus Zenekar betanító karmestere. Amikor egy-egy nagysikerű koncert után tapsolunk a vendégkarmesternek és a zenekarnak, ritkán jut eszünkbe, hogy az ő munkáját is értékeljük. — Ha a zenekart vendégkarmester dirigálja, az legfeljebb néhány nappal a koncert előtt érkezik városunkba. Ekkorra már a hangverseny műsorát ismernie kell a zenekarnak: a betanítás, a vendégkarmester keze alá való előkészítés a betanító karI mester feladata. En technikailag teljesen készen szoktam átadni a zenekart a vendégnek, neki csupán az utolsó simításokat kell elvégeznie, saját egyéniségét kell átvinnie az előadásra. Most Lukács Ervin koncertjére leészülünk azzal a Brahms szimfóniával, melyet én mutattam be Pécsett évekkel ezelőtt, azóta is többször játszottuk, de még mindig találok olyan részeket taktusokat, melyek alaposabb kitisztításra, kidolgozásra szorulnak. Emlékezetesek rriég Paulusz Elemér nagyhatású kísérőzenéi, melyeket A kapitány, a Stuart Mária című színpadi művekhez írt. Most születő kompozícióit is szívesen hallanánk! De hogy visszakanyarodjunk eredeti kérdésünkhöz, a sort Sándor Jánossal ! folytattuk, öt nemrég a tele- | vízió képernyőjén láthattuk ! dirigálni egy zeneakadémiai koncerten. — Ha olyan kérdés kerül szóba, hogy milyen jellegű munkája van a karmesternek, ami nem a közönség szeme előtt játszódik, én talán azokról a munkáimról beszélnék, melyek vezénylések ugyan, de nem a közönség előtt történnek, sót nagyon gyakran a közönség nem is tudja, hogy ki vezényelte a felhangzó zenét. Évek óta nagyon sok alkalommal vezényeltem felvételre új magyar filmek, valamint hangjáték- és színházi művek kísérőzenéjét. Ezeknek a felvételeknek mind előkészítése, mind felvételi technikája merőben különbözik a hangverseny vezénylés* ől, vagy egy ismert mű hanglemezfelvételétől. A filmzenék felvételeire áltálában az jellemző, hogy a film gyártási tempójánál fogva a zeneszerző csak utolsó pillanatban tud elkészülni zenéjével, így a karmester azt legjobb esetben 1—2 órával a felvétel előtt kaphatja meg. Ez természetesen idővel komoly lapról olvasási rutint kíván, hiszen az esetek legnagyobb részében az egész zenei anyagot egy nap alatt, 20—22 órai egyfolytában lezajló felvétel alatt kell felvenni. A filmet 10—12 másod perctől 2—3 percig terjedő tekercsekre vágják és a zeneszerző ugyanilyen hosszúságú zenéket komponál. Ezeket a rendező által kívánt sorrendben vesszük fel, mindegyik zenei részt egyszer áttisztázzuk a zenekarral, majd levetítik a filmtekercset, hogy a kép és a zene ideje egyezik-e, majd utána következik a felvétel, ahol vetítik a filmet és ezzel egyidöben kell a zenét vezényelni, különös tekintettel az ún. belső szinkronpontokra, ami azt jelenti, hogy vannak olyan momentumok a képen, melyeknek bizonyos zenei akcentusokkal egyidőbe Az Alföld írói Pécsett Ma este 7 órakor a Fegyveres Erők Klubjában irodalmi est lesz az Alföld című, Debrecenben megjelenő irodalmi, művészeti folyóirat szerkesztőségének, és a Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportjának rendezésében. Az irodalmi esten szereplő írók és költők neve nem ismeretlen a pécsiek előtt sem. Mocsár Gábor részben mint a lap szerkesztője ismert. Az Alföld jövőre lesz tizenöt éves, fennállása óta igen sok tehetséges, értékes írásnak adott helyet, s komoly rangot vívott ki magának az országos irodalmi életben is, különösen, mióta havi lappá lett. Értékes tevékenységet fejt ki a lap a debreceni irodalmi múlt feltárásával, s rendkívül hasznos a Tanyakérdés—sorskérdés című, tartalmas sorozata A szerkesztő Mocsár Gábor ugyanakkor ismert író is, az utóbbi időben Nyitott tenyér című szociográfiai regénye és a Szellem és századok című, a 600 éves Debrecenről szóló munkája jelent meg. Végh Antal a debreceni egyetemen szerzett tanári ok levelet, a tehetséges fiatal prózaírókhoz tartozik. Regényei, a Holnap vasárnap és a Kék- szemű élet, elsősorban a szocialista falu átalakulásával foglalkoznak. Kiss Tamás régóta ismert, éretthangú költő, akinek már számos verseskötete jelent meg. összegyűjtött verselt is. kiadták, Férfikor címmel. Tóth Endre, aki a lap egyik szerkesztője is, szintén régi költő, sok verseskötet van mögötte, s jövőre, 50 éves költői munkássága alkalmából gyűjteményes kötete is megjelenik. Bényei József fiatal költő, kötete még nem jelent meg, de a legkülönfélébb folyóiratokban számos verse látott napvilágot. Az irodalmi esten bevezetőt mond Bárdos! Németh János és közreműkő '5!- Ttánky József zongoraművész. kell esni. Ebben a munkában bizony gyakran több szerepe van a stopperórának és a reflexeknek, mint a művészi előadásmódnak. Természetesen az az ideális, ha ezt a kettőt valaki össze tudja egyeztetni. — Más jellegű, de szintén nagyon érdekes munka — folytatta Sándor János — a rádiójátékok kísérőzenéjének felvétele, ahol igen gyakran a megkomponált és zenekar által felvett zenei anyaghoz elektronikus, konkrét zenét és egyéb effektusokat kevernek tehát már a zenekari felvétel nél dinamikájában, hatásaiban a zenének a majdani végső eredményhez kell alkalmazkodni. Ezeknél a zenéknél tág tere van az olyanfajta zenei kísérletezéseknek, mint pl. különleges effektusok, hangszerek különleges használata, a felvett zenének visszhangkamra és egyéb technikai berendezések által való elszínezése, amely munkák rendkívül tanulságosak és sokrétűek. Egyik ilyen legérdekesebb munkám volt Kurtág Györgynek Shakespeare Vihar című drámájához írt kísérőzenéje a Madách Színház előadásához, ami egyébként hanglemezen is megjelent. Kardos György a legfiatalabb pécsi karmesterek egyike. Kérdésünkre ő így válaszolt: — Legfontosabb tevékenysé gém az élménygyűjtés. Az élmények a rádióból jönnek, esetleg lemezhallgatásból, de természetesen a legnagyobb élményeket az élőzenei impressziók adják. Amikor csak módomban áll, felmegyek Pestre és elcsípek egy-egy kon cértét vagy operaelőadást, lehetőleg vendégművésszel. De a pécsi koncertek is mindig érdekelnek, a közelmúltban nagyon tetszett Dubrovszkij. Sokban irányadónak éreztem a magam számára Csajkovsz- kij-interpretátását. Ha valaha én is eldirigálom az ötödik szimfóniát, sok vonatkozásban szeretném hasonlóan megoldani. Állandóan rágódom egy- egy partitúrán, többnyire olyanon, amit majd vezényelni is fogok. Jelenleg Beethoven III. Leonóra-nyitánya ez a mű, márciusban ifjúsági hangversenyen dirigálom. Emellett pedig már előre szoktam tanulmányozni a sorrakerülő operák zongorák’vonatát, hogy mire a^z énekessel összekerülök, már ismerjem az operát. — Egy karmester munkájában mi érdekli legjobban? — A próbája. Ott derül ki, hogy az előadáson születendő produkció hány százalékban a zenekar érdeme és mennyit ad hozzá maga a karmester. Nagyon fontos persze, hogy a karmester az előadásra is megtartsa instrukcióit. — Úgy tudjuk, hogy a nyáron Salzburgban járt. — Igen, egy külföldre szakadt hazánkfiánál, Melles Károlynál tanultam. Az Ünnepi Játékok előadásai közül legnagyobb élményem a Varázsfuvola előadása volt, amit Kertész István dirigált. Érdekes volt Lórin Maazel szereplése, aki ezúttal nemcsak mint karmester, hanem mint hegedűművész is megmutatta képességeit: 6 játszotta Bach TV. Brandenburgi koncertjének hegedűszólóját, valamint Mozart G’-dur hegedűversenyét. Ezután eldirigálta Beethoven V. szimfóniáját, ami nagyon vitatható volt, mert néha Beethoven szellemétől idegen effektusokat hozott be, de ennek ellenére érdekes és nem unalmas produkció volt. Három vélemény — és meny nyi probléma! Talán mégsem olyan könnyű karmesternek lenni... — nt — A pécsi Modern Képtárból Gábor Jenő: Szomorú Pierot Jelenhor-est Dunaújvárosban Goyák a paradicsomban Jelenkor est lesz hétfőn, kilencedikén Dunaújvárosban. Ez alkalommal két ízben, délután és este lépnek a Jelenkor munkatársai: Galambosi László és Pál József költők. Kende Sándor és Thiery Árpád írók a közönség elé. Az első előadáson az iskolásoknak. este pedig a felnőtt közönség előtt olvassák fel írásaiké* o dunaújvárosi „Bartók Béla" Művelődési Otthonban. A Londonban rendezett nagyszabású Goya kiállításra megérkeztek Madridból a vagyontérő alkotások, éspedig — egy rakomány paradicsomba elrejtve! A rendkívüli elővigyázatossági rendszabályokhoz azért folyamodtak, mert köztudomású, hogy két évvel ezelőtt a londoni Nemzeti Galériából ellopták Goyának Wellington hercegét ábrázoló festményét. A közel 8 millió angol font értékűre becsült spanyol szállítmány „paradicsom külde- menynek” álcázva épségben megérkezett. ! v
