Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-06 / 285. szám
IMS. DECEMBER 6. 3 Miért nem volt gázolaj az elmúlt héten? Nemcsak istáitokat kell építenünk, hanem üzemanyagtartályokat is! „Nincs gázolajunk, nem tudunk dolgozni. És hiába küldjük a pótkocsis Zetocrt az ÁFOR-hoz, nem adnak. Ott ácsoroghatunik fél napokait,' mert kiürültek a tartályaik”... Szeptember elején hallottuk az első ilyen panaszt az egyik baranyai termelőszövetkezetben. Később máshol is. Szerencsére, az üzemanyaghiány sehol sem tartott tovább néhány napnál, ám eljött november vége, amely mindent betetőzött. Ekkor ugyanis öt napig álltak a traktorok a termelőszövetkezetekben, mert nem volt üzemanyaguk 1 ötnapos kényszerállás már több a soknál. Ezért határoztuk el, hogy végére járunk az üzemanyaghiánynak, s megvizsgáljuk, hogy miért nem kaptak gázolajat a termelőszövetkezetek, A MÁV vagy az ÁFOR? Az első kérdés, amely tisztázásra várt, az volt, hogy van-e elég gázolajunk. Ezért felhívtuk Budapestet, az ÁFOR központját, személy szerint dr. Hlinyánszky Istvánt, a vállalat főmérnökét. Dr. Hlinyászky István válasza így hangzott: „Van és volt olajunk bőven. Nem az olajban, hanem a szállítóeszközökben volt hiány. Kizárólag ezen múlott, hogy az elmúlt Időkben hibák voltak az üzemanyagellátásban.” Az ÁFOR főmérnökének válasza e^venes és fé'reérthetet- ten. Mégis, legyünk biztosak a dolgunkban, kérdezzük meg a MÁV-ot is! Pétersz Ernő, a Pécsi MÁV Igazgatóság árufuvarozási csoport vezetője arra hivatkozik, hazv ők csak közvetítő szerepet játszanak az üzemanyag- szállításban, az igazgatóság területén ugyanis nem adnak fel olajat vasúti szállításra (Azazhogy feladnak valamennyit, de az népgazdasági szinten nem számottevő.) Közvetkezés- kéop, a Pécsi MÁV Igazgatóság csak azt az üzemanyagot fuvarozhatja, amit B Budapesti MÁV Igazgatóság indít eL Ezért legfeljebb annyit tehetnek meg, hogy a már feladott olaj szállítását meggyorsítják, s ügyelnek arra, hogy a megyénkbe irányított tartálykocsik ne vesztegeljenek a dombóvári vagy valamelyik másik pályaudvaron. Mivel a kérdésünkre — elegendő olajat szállít-e a MÁV? — még nem kaptunk választ, Pétersz Ernő érintkezésbe lépett a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium tartálykocsi csoport vezetőjével. A csoport- vezető válasza Pétersz Ernő szerint az volt, hogy alaptalanok a MÁV-ot ért támadások, mert a vasút kei lő mennyiségű olajat indított a Közép-Du- nántúlra, ahonnan Pécse* és Baranyát is ellátják. PéterSz Ernő szerint a csoportvezető adatokkal igazolta, hogy a MÁV a gázo’ajjal kapcsolatos megrendeléseket pontosain és időben teljesítette. Eszerint két ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a MÁV-ot okolja az olajhiányért, a másik pedig az üzem- »nyageHátásra hivatott vállalatot. Kinek van igaza? Nem könnyű eldönteni. Sok volt a fogyasztás Talán többet tudunk, ha Kővári Edét. a pécsi ÁFOR- te'en kirendeltségének vezetőjét is meghallgatjuk az ügy- , ben. Ezért most neki tettük fel a kérdést: mi volt az oka az üzemanyaghiánynak? Kővári Me is a szállításra hivatkozott. Állítását igazolni látszott az a tény, hogy november 29-én — amikor a pécsi ÁFOR-kirendeltségen már fogytán volt az olaj — a megyei vezetők, valamint a Földművelésügyi Minisztérium közbenjárására, a vasút máról ho1 napra, szinte tüneményes gyorsasággal egész szerelvény gázolajat tudott Pécsre szállítani. Amint Kővári Ede szavaiból kiderült, a Irányban más okok fs közrejátszottak, Nevezetemu. • .._..........1 1 . a • pécsi ÁFOR-kirendelt- ség csak a nyáron lépett üzembe teljes kapacitással. Ekkor azonban már olyan nagy volt az igény az olaj iránt, hogy nem tudták a tartályaikat megfelelően, feltölteni. Nem volt idejük rá, mert amit hoztak, annak zömét nyomban kiszállították. A ki- rendeitségvezető szerint erre csak a télen lesz lehetőségük, mivel abban az évszakban minimálisra csökken a mező- gazdaság fogyasztása. Amint mondotta, annyira feltöltik a tartályaikat, hogy tavasszal nem kell számolni üzemanyaghiánnyal 2. A pécsi ÁFOR-k&rendelt- ség nemcsak a mezőgazdaságnak szállít, hanem a pécsi üzemeknek is, azok fogyasztása pedig számottevő. Főként azért, mert az 1962-63-as szigorú tél még most is érezteti a hatását. Az üzemek még most is hajráznak a tél okozta elmaradás pótlásáért, ez pedig növekvő olajfogyasztással jár. 3. Mindennek tetejébe az idén szokatlanul hosszú ideig tartott a szép ősz. Amint Kővári Ede elmondotta, máskor november közepetáján ugrásszerűen csökkent az olajfogyasztás a gépállomásokon és termelőszövetkezetekben, az idén pedig még november végén is követelték az olajat. Ez megint fokozta a szükségleteket, érthető hát, hogy a gázolajellátásban kisebb-na- gyobb zavarok keletkeztek. Könnyelműség és pazarlás Kővári Ede indokai reálisnak látszanák, s amilt mond — hogy a télen feltöltik a tartályokat — nagyon kedvező. De még mindig nem megnyugtató. Az elmúlt hónapok tapasztalatai feltétlen óvatosságra intenek. Ugyanis a legnagyobb tartályok is kiürülhetnek egyszer. Ha a vasút jövőre is akadozik a szállítással, ha a tsz-ek akkor is „vezényszóra’’ rohamozzák meg az ÁFOR-te- lepeket, megint megtörténhet, hogy nem lesz a mezőgazdaságnak olaja. Mint ahogy az idén is előfordult! Mi legyen hát? Építsünk mégtöbb tartályt a pécsi, siklósi, mohácsi és mecsekjánosi ÁFOR-telepáken, vagy pedig a tsz-eket ösztönözzék a több üzemanyag tárolására? Melyik utat járjuk? Nem nehéz a válasz. Abból indulunk ki, hogy az ÁFOR- tárolókapacitásának is van egy optimális határa. Ezt azért hangoztatjuk olyan nyomatékosan, mert Kővári Ede szerint a baranyai ÁFOR- telepek tárolókapacitása már elérte az optimális határt. A termelőszövetkezetekről viszont megdöbbentő számokat ismertet. Mégpedig: a pécsi járásban csak 4 tsz-nek van kellő nagyságú üzemanyagtartálya, a többi szinte minden áldott nap bemegy az ÁFOR- telepre olajért. És hasonló a helyzet a többi járásokban is! A tsz-ek többsége, amely az istállók, sertésfiaztaitók, magtárok, kukoricagórék, gépszínek, baromfiólak stb. építését oly híven szorgalmazza, a legfontosabbal, az életet és vérkeringést jelentő üzemanyaggal, illetve táro'ásávdl nem törődik. Furcsa állapot, hiszen a legragyogóbb gépszín Is hasznavehetetlenné válik, ha a traktorok mozdulatlanságra kárhoztatva állnak benne! A nagyüzemi szövetkezetek kisüzemi módszerrel szállítják az olajat, mert nincs tartályuk, s vashordójufc is csak hat-hét darab van. Tíz kilométereket mennek úgyszólván naponta azért a hat-hét hordó o’ajért, holott a vontató vagy teherautó 18 hordót is elbírna! És ami a legfurcsább: azoknak a tsz-eknek, amelyeknek tartályuk van, az ÁFOR tankkocsija szállítja ki az olajat, mázsánként 211 forintért. Nemcsak az állam A leírtak változtatást sürgetnek. Megmutatják, hogy nem lehet mindent az államtól várni, a tárolás gondjából a tsz-eknek is részt kell vál- lalniok. A saját érdekük kívánja, hogy tartályokat építsenek, illetve szaporítsák vashordóik számát. Enélkül nem téliét biztosra menni, s arra számítani, hogy soha többé nem lesz üzemanyaghiányuk. Az állam is tartalékol, meg a jó háziasszony is. Egy-két hétre tartalékoltok kellene a szövetkezeteknek is. Magyar László HÓFOGÓ Az ország északi részén havazik. Baranyában is felállították a 6-os út és a vasútvonalak mentén a hófogókat. Mit lehet tudni, hátha holnap már kellenek? A pécsi vasutas-pártszervezetek A PÉCSI városi párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a vasutas csomóponti pártszervezetek munkájának tapasztalatait Olyan időben került napirendre a pécsi vasutasok munkájának értékelése, amikor országosan is sok szó esik a teherszállítás és személyforgalom problémáiról Még valamennyien jól emlékszünk az év elejére, amikor a zord tél, a szénhiány komoly akadályokat okozott a vasút munkájában. Pedig az ötéves terv az áruszállítás tonnamennyiségének 33 százalékos, a személyforgalom 30 százalékos növelését írja elő a vasút számára. Ez meghatározza a pécsi vasúti csomópont dolgozóinak feladatait is. A városi párt-végrehajtó bizottság, amikor a vasutas pártszervezetek munkáját vizs gälte, elsősorban arra volt kíváncsi, hogy ezeknek a feladatoknak megvalósítását hogyan segítik. A gazdaságszervező, ellenőrző- és pártpolitikai tevékenységgel egyaránt. Mi jellemzi a vasutas párt- szervezetek tevékenységét? Munkájukban egyre nagyobb szerepet kap a törődés a termelési feladatok megvalósításával, a segítés. Rendszeressé vált, hogy vezetőségi üléseken, taggyűléseken gazdasági vezetők beszámolnak. Kezdeményezésükre közös megbeszéléseket szerveznek a műszaki vezetőkkel, aminek eredménye ként a munka megjavítását elősegítő intézkedések születnek. örvendetes, hogy az általános határozatok helyett, egyre inkább átfogó, alapos felméréseket végeznek a pártszervezetek, széleskörű elemző tevékenységet folytatnak. Példa erre a fűtőházá pártszervezet, mely megvizsgálta a fűtőházban a munka- és üzemszervezés helyzetét, a kocsik gyorsabb javításának lehetőségeit, a mozdonyok szerelésének nehézségeit, a gépek várakozási idejét. A vizsgálat alapján tettek javaslatokat a fűtőház vezetőségének a munkák megjavítására és gyorsítására. A CSOMÓPONTI pártbizottság, nagyon helyesen, gondot fordít arra, hogy az alap- szervezetek megismerjék a gazdasági feladatokat, azok végrehajtásának elemzését. Több Ilyen jellegű munkamódszer-vitát kezdeményeztek. Vendégünk: KRYSTYNA NIEDZIELSKA Olyankor jön rá az ember, hogy mennyi országgal tart hivatalos és baráti kapcsolatot Pécs, amikor külföldi vendég érkezik, aki — mint Krystyna Niedzielska újságírónő — részletesen érdeklődik a helyi ipar, a tudomány és a művészet iránt. Számára a háromnapos programot igen körültekintően állítottuk ösz- sze. Volt benne látogatás a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalban, ismerkedés az eozin- gyártás titkaival a Porcelán- gyárban, beszélgetés a barátságról dr. Bihari Ottó dékánnal és repertoár beszámoló a Nemzeti Színház igazgatójánál. És akárhol > is kínáltak hellyel, mindig kitűnt, a lengyel—magyar barátság Pécs és- Varsó viszonylatában is kialakult. Az idegenforgalmat, műemlékvédelmet nézte meg lengyel-honban Somos Jenő hivatalvezető nem is olyan ré- den. — Nekem nagyon tetszett, ahogyan Varsóban helyreállít ják a régi városnegyedeket. Eredeti fényképek, rajzok alapján rekonstruálják az egykori patrícius családok házainak homlokzatát. Néhány lépcsőn jut fel a vendég a ház elé, ahol valamikor az öregek töltötték délutánjaikat és nézték az utcán sétáló fiatalságot. Az egészből csak a sajátos lengyel stílusú homlokzat maradt meg. A házban i már modem lakásokat találtunk. Krysty jegyez és Pécsről kérdez. — Idegenforgalom? — Mind nagyobb és sokrétűbb. Természetesen sok lengyel vendégünk is van. Míg a taxira várunk, hogy kimenjünk a porcelángyárba, Niedzielska az idegenvezetők iránt érdeklődik: hogyan beszélnek a külföldiekkel, kik kalauzolják a városban? — A negyven fős idegenvezető csoport tagjai, akik különféle nyelven beszélnek és jól ismerik a város múltját és jelenét. Feljegyezte és az már csak természetes volt, hogy kétórás idegenvezetést kért csütörtök délelőttre dr. Kittka László német tolmácsolásában és kalauzolásával. A porcelángyárban madi- sont lejtettek a politechnikás gimnazisták a folyosón, amikor rájuk nyitottunk. Festés, formázás, ellenőrzés, égetés — mind egy-egy gyárrészleg, míg végül eljutottunk az új üzembe. A kocsikon félkész, karcsú szigetelők. — Indiának? — Oda is, ez most lengyel megrendelésre készül — mondotta Misángyi elvtárs osztály- vezető. És Krysty arcán újabb mosoly. Otthoni hangulatemlékek jele, hiszen már harmadik hete eljött hazulról, amikor a lengyel párt és állami küldöttség Magyarországra látogatott. Ezekkel a nagyfeszültségű szigetelőkkel valahol lengyel földön is találkozik majd. Most kemencékbe tolják derékig mezítelen, izzadó munkások. Tizenegy óra. Sietni kell — várnak a Jogtudományi Egyetemen. A dékáni iroda asztalán ötféle cigaretta és hozzák a feketét. Kávéillat és dohányfüst és kérdések halmaza. — Lengyelország? Varsó? — ismétli dr. Bihari Ottó, dékán —. Nemrégiben jártam ott és szerződést kötöttünk a krakkói Jagelló Jogtudományi Egyetemmel. Az UMOWA — a megegyezés lengyel és magyar szövegét mutatja, amely szerint a következő években már nemcsak alkalmi, hanem rendszeres lesz a kapcsolat a két intézet között Lengyel kollégákat várnak Pécsre és magyar jogtudósok utaznak Krakkóba, hogy tudományos kutatásaikról beszámoljanak. És a hivatalos kapcsolatokon túl számtalan baráti emlék is előkerül: hóvihar novemberben Krakkótól pár kilométerre, az első benyomások az ősi város barbakánján, ahon nan gyönyörű a kilátás Krakkóra, hosszú viták és szaladgálások külügyminisztérium ■ és intézetek között, hogy a jo- \ gász-koüéga útnak indulhasson. Nevek, akiket Krysty is jól ismer, egész Lengyelország ismeri, Lepsi professzor, aki a Hunyadi-szobor felállításakor Pécsett járt A színház igazgatója fáradt. Próbáról jött. Gorkij: Éjjeli menedékhelyének bemutatására készülnek. A rövid beszélgetés után újra a próbára siet És ismét előkerül Lengyelország. A pécsi színház és a lengyel szinházkultúra közeli jóbarátok. — Érdekes látogatás volt. Sajnos nem tudtam minden engem érdeklő darabot megnézni, de azért sokat láttam. Vitatkoztam Jozef Seinnel, beszélgettem Sideskinnel, találkoztam Krasznorecskijjel, aki színész és rendező egy személyben. Nógrádi Róbert igazán gazdag tárát hozta magával a lengyel színház-kultúrának. Már-már attól tartottam, hogy vita alakul ki Krystyvel művészeti irányzatokról és összehasonlításokkal igyekeznek meggyőzni egymást, amikor kolléganőm a pécsi színház repertoárjára terelte a szót. Minden művet és szerzőjét feljegyezte, érdeklődött elgondolások és tervek iránt. Mert Krysty odahaza részletesen beszámol közel egyhónapos magyarországi körútjáról. Gáldonyi Béla rendszeres tájékoztatókat tartanak a titkárok részére. A pártszervezetek sok javas latot tesznek a gazdasági vezetőknek. Ezek többsége helyes. néha azonban nincs meg bevezetésük pénzügyi fedezete, mint például a vonatkísérő laktanya, a kocsijavítók részére a röptető építése. A jó termelési eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a munkafeltételek javítása, amire bizonyos összegek beruházásával a jövőben lehetőség nyílik. A beruházásoknál azonban nagyobb átgondoltságra van szükség, mert előfordultak olyan esetek is, mint a rakodásnál, ahol hétezer forintos költséggel létrehoztak egy kontiner-emelőt és még a mai napig sem működik; A vasutas pártszervezetek többsége megértette azt is, hogy a termelési feladatok elvégzése nem választható el a dolgozók politikai nevelésétől, szakmai tudásuk, műveltségük növelésétől. Sok tény bizonyítja ezt. Az idei pártoktatásban több mint 500 dolgozó vesz részt, állami oktatásban 914- en tanulnak. A pártszervezetek gazdasági, szervező és ellenőrző tevékenysége nem maradt eredménytelen. Csak néhányat sze retnék ezek közül felsorolni. Ez év kilenc hónapjában elszállítottak két és fél millió tonna árut, 8.6 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Ugyanezen idő alatt a pécsi csomópontról elszállítottak 1 672 749 utast, 3.8 százalékkal többet az előző évinél. A pártszervezetek felismerték, hogy a termelési feladatok megvalósításában nagy szerepe van a szocialista munkaverseny szervezésének. Jelenleg 119 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. A vasútigazgatóságok közötti versenyben a harmadik negyedévi munka alapján első helyezést ért el a pécsi igazgatóság, elnyerve ezzel a Vasutas Szakszervezeti Központ Vörös Vándorzászlaját és a vele járó 200 ezer forintos pénzjutalmat. Ebben az évben 86-an kaptak Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt, többen kormánykitünteté ben, minisztert dicséretben részesültek. AMIKOR elismerőleg írunk a pécsi csomópont pártszervezeteinek munkájáról, örülünk azoknak az eredményeknek, melyeket elértek. Magunkévá tesszük azt az értékelést, melyet ők mondtak el saját munkájukról, van még sok tennivalójuk, hogy elősegítsék a termelési tervek maradéktalan teljesítését. Ez megköveteli tőlük a munkafegyelem állandó erősítését, a politikai felvilágosító munka fokozását. Minden alkalmat meg kell ragadnia a tanulásra, a köz- gazdasági ismeretek szélesítésére, ami feltétele a gazdasági feladatok további segítésének. Mttzki Evvl*