Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
4 ItfAIHLO 1963. DECEMBER 1. Kétezer lakásigényül Két év múlva 135 000 lakosa lesz Pécsnek — 450 millió iorintért építünk lakásokat Pécsett a tanácson a Jogos lakásigénylők számát mintegy 2000-re becsülik. Mikor jutnak az igénylők lakáshoz? A kérdésre választ a lakásépítkezési program adhat. A tanács tervosztályán néhány adat rendelkezésre áll. Az öt éves terv végéig — 1965-ig — Pécsett mintegy 450 millió forintot fordítanak lakásépítésre és a hozzá szükséges szociális, kommunális beruházásokra. A Jelentős összegből a tervek szerint 2417 lakát épül. A ten’- és a tényszámék éves bontásának összehasonlítása lényeges eltérést nem mutat: 1961-ben a 257 tervezett lakás helyett 251-et, 1962-ben a tervezett 481 helyett 482-őt adtak át. Ebben az esztendőben némi elmaradás mutatkozik: a tervezett 500 lakással szemben valőszínüleg csak 478 készül el. A hiányzó 22 lakást azonban a következő év első negyedében átadják. Nincs okunk kételkedni, hogy 1964- ben és 1965-ben is az eddigiekhez hasonló ütemben épül nek a lakások és az ötéves terv időszakára előírt lakás- mennyiség rendelkezésre áll A jelenlegi lakásigény tehát 1965-re kielégíthető. Nem vitás azonban, hogy Pécs ipari fejlődése a kömvék re nagy vonzást gyakorol. Különböző statisztikai adatok és tanulmányok 1965-re Pécs lakosságát mintegy 135 000 főben jelölik meg. Felmerül a kérdés: a megnövekedett lakosság — több, mint 10 000 ember — hol jut megfelelő lakáshoz? A kérdés jogosságát az sem dönti meg, ha számításba vesszük: az ipari üzemek, gyárak is építenek lakásokat, sőt magánerőből több száz családi ház készül el. De más probléma is nehezíti a, lakáshelyzet javulását A következő években egész sor lakást kell szanálni, jelentős számú lakás pedig „elöregszik”, felújítani sem érdemes. A reális lehetőségekkel nem számoló .konyhapolitika” szajkózza a magában helyes követelést: még több lakást De nem számolnak azzal, hogy a lakásépítkezésnek is van egy objektív határa. A lakások, a családi házak építéséhez szükséges anyagok, — tégla, cement és a többi, — nem hullanak az égből! S ha lakást említünk, nem csak lakást értünk alatta! Mert a lakóépületek építésével párhuzamosan szükséges és nélkülözhetetlen a bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek létesítése is! Nem szólva arról, hogy a családi házak építése sem képzelhető el egy sor kommunális beruházás nélkül, amelyeknek költ sége szintén az államot terheli. Azt akarjuk-e az elmondottakkal bizonygatni, hogy Pécs lakáshelyzete a következő egykét évben nem változik lényegesen? Felelőtlen ígéret lenne ennek ellenkezőjét állítani. Előreláthatóan 1965-ig nagyobb arányú javulásról beszélni korai. S ha ehhez mindjárt hozzátesszük, hogy a tervek szerint Pécs 1980-ra mintegy 220 000 lakosú várossá fejlődik, azonnal adódik a következő kérdés: nem lesz-e a helyzet akkor még rosszabb? Számos tény azt bizonyítja, hogy 1980- ra elérjük: minden családnak önálló lakása lesz. Már készülnek a tervek: 1968-ra évi 1000 lakás elkészítéséhez megfelelő kapacitású házgyárat létesítenek Pécsett. Az építőipar termelését meg kell ötszörözni. Ez természetesen nem a munkáslétszám megötszőrőzését jeIdőjárásielentés Várható időjárás vasárnap estig: Változó mennyiségű felhőzet csapatiéit nélkül. Holnap megélénkülő délkeleti—déli szél, több felé reggeli és délelőtti köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 4—mintisz 7, nyugaton mínusz 1—mínusz I. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap I—7 fok között, a ködös területeken 4 fok alatt. lenti — es nem is lehetséges, mert most is országos szinten mintegy 20 000 ember hiányzik az építőiparból — a több termelést a műszaki színvonal fejlesztésével, a magasabb technikával lehet csak elérni. Az 1980-ra tervezett 220 000 lakosú Pécsnek mintegy 70 000 lakásra van szüksége, a mostani mintegy 36 ezerrel szemben. Az építőipar előtt álló egyéb fontos feladatok teljesítésén kívül nagy erőfeszítést jelent az említett lakásmennyiségnek felépítése. „Könnyen beszél az, kinek már lakása van” — szokás mondani, s nem egy, néha jogos megjegyzés hangzott el a lakáselosztásokkal kapcsolatban. A lakáselosztás társadalmasítása könnyített ezen a problémán. Az újonnan épülő lakások további megfelelő elosztásához azonban néhány „adalékot” még lehetne adni. Előfordul, hogy egyesek „fejőstehénnek” nézik az államot, kilincselnek lakás után, s ha hozzájutnak, néhány hónap múlva az állami Lakás előtt megjelenik az autó! Savanyú szájízzel veszik ezt azok tudomásul, akik például nem autóra, hanem szövetkezeti lakásra gyűjtögették pénzüket, akik — ha az államtól kapott hosszúlejáratú kölcsön fejében is — de megveszik a lakásukat Pécs lakáshelyzetének megoldása bármennyire is „városi problémának” látszik, nem az. Szoros összefüggésben van az országos lakáshelyzettel. Elsősorban a város ipari fejlődését kell alaposan felmérni, s ehhez igazítani a Lakásigényeket. Szükséges, hogy a város ipari fejlesztését tervezők és a lakásgazdálkodást intézők között a legszorosabb kapcsolat legyen, képesek legyenek hoszú távra előre látni az igényeket és azoknak kielégítési lehetőségét is. Ezek pedig túlnőnek a város keretein, — így válik részévé Pécs is az országos lakáshelyzetnek. Garay Ferenc Doktorrá avatás a pécsi egyetemen Tegnap harminchat ízig őrlő orvost avattak doktorrá a Pécsi Orvostudományi Egyetem dísztermében. A jiatal orvosoknak dr. Donhoffer Szilárd rektorhelyettes nyújtotta át a diplomát. 127 millió forint Baranya jövő évi egészségügyi költségvetése Járási elnöki értekezletet tartottak tegnap délelőtt a Baranya megyei tanácson. Palkó Sándor elvtárs ismertette a megyei elnökök országos értekezletén elhangzottakat, majd dr. Nagy Gyula elvtárs adott tájékoztatót a megye egészségügyi helyzetéről, Földvári János elvtárs pedig a mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális kérdéseket ismertette. Dr. Ngay Gyula elvtárs elmondotta, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás kiterjesztése nemcsak á szocialista egészségügy alapjainak lerakását jelenti, hanem fontos feladatok elvégzését is sürgeti. A felszabadulás óta, de különösen az utóbbi években sokat fejlődött az egészségügyi hálózat. A felszabadulás idején például mindössze 11 mentőkocsija maradt épségben az országos mentőszolgálatnak, s ma Baranyában 18 mentőautó segít a beteg- ellátásban. Bővült az orvosképzés. 1938—59-ben 876 orvos kapott diplomát a pécsi egyetemen, 1961—62-ben már 993. 1959-ben az összes szüléseknek 79 százaléka történt intézetekben, 1960-ban a szülő nőknek már 84,8, 1962-ben 97 százaléka hozta intézetben világra gyermekét. A körzeti orvosi hálózat is bővült: 1945- ben 52 orvosi körzet volt a megyében, idén pedig egy híján ennek kétszerese. Az egészségügy fejlődését, a megelőző munka hatékonyságát a fertőző betegségekben szenvedők számának alakulása bizonyítja. A gyermekbénulás rémét a megelőző intézkedésekkel, védőoltások bevezetésével szinte teljesen elűz- tűk, idén mindössze egyetlea megbetegedés történt az országban! A disentéria azonban még eléggé gyakori betegség, és a disen tériás betegek száma évről évre szaporodik. — Fontos — mondotta ezzel kapcsolatban dr. Nagy Gyula elvtárs — a lörpevizmű-há’ózdt további gyors fejlesztése, az ivóvizek állandó ellenőrzése. Megfelelő óvintézkedéseket kell bevezetni, illetőleg gondoskodni kell betartásukról annak érdekében is, hogy ne szaporodjék falun a foglalkozási betegségekben szenvedők száma, s minél ritkábban terjedhessenek át állatokról emberekre a betegségek. Szembe tűnő, hogy falun igen gyakoriak az üzemi balesetek, mert nem tartják be az óvóintézkedéseket. Ebben az esztendőben — október 1-ig — 691 nyolc napon túl gyógyuló üzemi baleset történt a mezőgazdaságban, s ebből kifolyólag Baranyában 9884 volt a kiesett munkanapok száma. S ha az illetékesek biztosították volna az óvóintézkedések betartását,' nemcsak a balesetek, hanem az ezzel kapcsolatos hat haláleset is elkerülhető lett volna. — Sokszor hangoztatjuk — folytatta dr. Nagy Gyula —, hogy el kell tüntetnünk a falu és a város közötti különbséget. Ez a feladat közegészség- ügyi szempontból is fontos, végrehajtásához azonban a falusi lakosság jó hozzáállására, segítőkészségére is szükség van. Nemrég felmérést végeztek a sellyei járásban s ennek során kiderült, hogy a vizsgált lakóházak 47,2 százaléka több mint ötven esztendős, s környezetük is a fél évszázaddal ezelőtti elveknek megfelelően rendezett. Elég sok kívánni valót hagy maga után ma még az élelmiszerek szállítása, és a tejbegyűjtés is falun. Dr. Nagy Gyula elvtárs ezután ismertette, hogy a közeli években milyen összegeket fordítanak egészségügyi célokra Baranyában. Évről évre emelkedik megyénkben az egészségügyi és szociális ellátásra fordított pénzösszeg. A jövő évi megyei költségvetésben egészségügyi,, célokra 127 millió forintot irányoztak elő, 21,5 millióval többet, mint ebben az évben. A következő években — sok egyéb mellett — tovább fejlesztik a körzeti orvosi hálózatot azzal a céllal, hogy a jelenlegi 2000 helyett mindössze 2500 bejog jusson egy orvosra. Ve ’' '1 hangsúlyozta, hogy eze’”i a céloknak a megvalósul''s-ért meg kell mindent tenniük a tanácsi szerveknek és a tanácsoknak. 4 i korunkban meghaltunk volna. Megfőzöm én ezt úgy, hogy megnyalhatja a tíz ujját... — Mennyi pénzt keres a férje? — Van, hogy egy százast is hoz naponta, de ötvenet mindig. Fuvaros... Az ilyen pillanatokban sok- minden megfordul az ember fejében. Indiában kialakult indoeurópai nép ez, másfélezer éve szóródtak szét. „Rom”-nak nevezik magukat, meg „dom”- nak. Mind a két szó azt jelenti, hogy — ember. Angliából kitiltották őket. Hitler tízezrével irtotta a cigányokat. Nem volt Európában olyan társadalom, amelyik befogadta volna ezeket az elvadult, fekete embereket. Megmaradtak az ősi, nomád állapotban ... Tudom, hogy nagyon megdöbbentő hír ez, de a véméndi cigányok között sajnos gyakori a dögevés. A múlt héten két döglött malacot vittek le a telepre. A helyi tanács bizonytalan humanizmusból egy ideig nem tudta, hogy mit tegyen. Most a legutóbbi eset miatt éljárást indítanak Kalányos Mária, Orsós Györgyné és Orsós Fe- rencné ellen, de — és azt hiszem, ez legalább annyira jogos és lényeges — eljárást indítanak azok ellen is, akik a döglött jószágot a cigányoknak adták! Vannak, alkfk az elhullott állatot inkább odaadják a cigányoknak, „legalább nem kell elásni”, sőt — ezért gyakran még meg is dolgoztatják őket!* Ezt csak a legnagyobb felháborodás hangján lehet leírni! Felvilágosítás, orvos, közegészségügy, gyerekek, huszadik század, határozott rendszabályok ...! Azonnali és alapvető intézkedésekre van szükség! (Folytatjuk.) Thierv Äroäd magyarban" a lóca mellett mászkál — Mennyit adott haza utoljára a férje? — Naponta ötven-száz forintot hoz. Fuvarozik. Mások meg havonta hoznak ennyit a családnak. Egy sovány fiatalasszony tűnik fel a telep bejáratánál. Orsós Lajosné. A vállán egy tarisznyaszerű zsák lóg, a kezében villanykörtét szorongat. A mozgása gyanús, mintha menekülne. Idegesen ránknéz.. Köszönünk, ő visszaköszön, azután tovább megy. Gruber Ferenc tanácselnök valószínű észrevett valamit, mert gyorsan utánaszól. — Merre járt, Orsósné? Az asszony meg se fordul, menetközben kiált vissza. — A faluban! Kenyeret vettem! — ÁM jón már meg egy pillanatra ... — Ha akarnak valamit, akkor jöjjenek ide maguk... Orsósné után megyünk, be a házba. A tanácselnök egy ideig fürkészve nézi az asz- szony arcát, az elnök tekintetében jól észrevehető a szomorúság, azután a zsákra mutat. — Orsósné, vegye ki azt a tyúkot. Az asszony keületüenül a zsákba nyúl, és kiveszi a döglöt tyúkot. — Honnan hozta?' — Találtam, — Hol? — Az úton... — mondja, azután idegesen kifakad. — Mit akarnak? Hozza itt mindenki! Ha majd a többi is abbahagyja, akkor én se... — Miért eszik meg? — Mert szeretjük. — Az egészségére nem gondol? A gyerekekre? — Nem lehet ettől meghalni. mert akkor oair féléves kaptak, kertészkedjenek, ha akarnak, de később kiderült — a cigányok nem művelték meg a földet. A község vezetői jövőre, türelmesen megint megpróbálják a házi veteményesek kialakítását, de ha a jelenlegi négy-öt igénylőnél több lesz, nem tudnak több földet adni. Nincs. Márpedig kert nélkül aligha lehet a cigányokat a kertészkedésre megtanítani. A beosztás. A véméndi cigányok többé-kevésbé most ismerkednek a szervezettséggel Nem mindig értik, hogy a korszerű emberi magatartás egyik alapvető kelléke a mérték. Még nem értik, gyakran alig- alrig tudják felmérni a beosztás jelentőségét. Ha van, van, ha elfogy, elfos*v. Az szerencsére nagyjából már a múlité, hogy a családfő megkapta a fizetését, és addig ivott, amíg pénzt talált a zsebében. De a házépítő Orsós János tulajdoniképpen kétezer . téglából akart építkezni, és amikor megmondták neki, hogy körülbelül ötször ennyi kell — csak csodálkozott. Fogalmuk sincs a méretekről. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a férfiak egy része ma se sokat törődik a családdal meg a beosztással. A pénzt nem adják haza, úgy gondolják — az asz- szony feladata, hogy gondoskodjon a családról. Persze, ellenpélda is van, mondjuk Balog Ferenc, aki havonta ezer- ötszázat keres Tref őrt-pusztán. A féleségét kérdezem. Fiatalok. — A férje hazaadja a fizetését? — Persze. — Mennyi zsebpénzt ad neki? Egy százast? — Mit gondol? Az sok. Csak huszonötöt. Egy másik család. Orsós Jó- zsefné, éppen mos, öt gyereke m közülük kettő -Jeatte *— Mi lesz az ebéd?’ — Bab. Attól lehet meghízni. — Tegnap mit főztek? — Krumplit, paprikásán. Benyitok egy másik házba, Orsós Józsefnéhez. — Mit főz? — Bablevest. — Tegnap? — Krumpli volt... A gyerekek pókhasúak. A véméndi cigányok általában egyhangú, feltűnően nedvdús ételeket fogyasztanak, és ezeket az ételeket is nagyon rosszul főzik meg. Gondoltak a község vezetői arra, hogy a cigányokat meg kellene tanítani főzni? Vitaminok jelentősége, meg változatos étrend és a többi? Gondosak. A nöta- nács és a helyi Vöröskereszt a nyáron szervezett a telepen egy főzőtanfolyamot. A tavasz- szal megint szerveznek. A faluból a lelkesebb asszonyok gyakran lemennek a telepre, benéznek a házakba, étrendről, egészségről és korszer! konyháról beszélnek a cigányasszonyoknak. Persze, nem rohammunka ez... Gondoltak-e a község vezetői arra, hogy a telep mellett érdemes volna házi konyhakertészeteket kialakítani, talán száz-száz négyszögölön, ahol a cigányok egy kis hagymát, zöldséget, krumplit meg mást termeszthetnének? Gondoltak arra, hogy ez a kis kert többet használhatna a koldulás ellen, mint a legerélyesebb tanácsi intézkedés? Gondoltak, de ez már sokkal nehezebb, mint főzőtanfolyamot szervezni. Az idén tavasszal, elég későn, néhány telepi csa’ád kertnek való földet kért. összesen hatszáz négyszögöl tes-ü letet EL Nem először látogattam ide a véméndi cigánytelepre, az úgynevezett „gödörbe”. Idillikus táj. Az erdő sűrű és magas, az agyagos part alatt egy keskeny patak fémszerű szalagja kanyarog. A falu innen három-négy perc, de itt már otthonosak az erdő madarad, a természet pedig csendes és szinte érintetlen. Tizenhat, nagyjából egyforma meszelt ház. Vert falak. Szükség ablakmegoldások. A házak homlokán paprikafűzérek lógnak, a domb oldalában, fák közötti madzagon mosott fehérnemű szárad. Délelőtt van, a férfiak ilyenkor általában nincsenek itthon. Asszonyt is elég nehéz találni, bár közülük egyiknek sincs rendes, folyamatos munkája. Eszembe jut; hogyan menjen az állami gazdasághoz dolgozni, mondjuk a huszonhét éves Orsós Ferencné. akinek tíz gyereke van? A telep asszonyai, lányai időnként gyógynövényeket gyűjtenek, néhányon bejárnak a faluba, segítőnek a ház körül. Koldulás helyett. Az egyik házban hangosan szól a telepes rádió, a Vásárhelyi-kórus egy Kodály dalt énekel. A ház előtt a gyenge napsütésben egy félmeztelen gyerek nézelődik. Bemegyek Balog Mihályékhoz. Nagy gőz van, meg meleg. A szoba a körü’m gyekhez képest szép és tiszta. Földes. A fa1"on petróleumlámpa lóg. ezekbe az éoü- ]etr>'-'v» tisyanis nem !ebe? bevezetni a villanyt. A lámpa mellett a retusált családi fényképek. A tűzhelyen egy nagy fenék, Balogné a fedőt emel- rLetá. vyywwwwwwyywvyyyyvvYVWV SZÁZAN A TELEPEN
