Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

1963. DECEMBER 4. IVAPIO 5 Apró-cseprő ügyek, de vala­mennyi alkalmas arra, hogy a „másikat” bosszantsa. Taná­csokon, rendőrségen a szabály­sértési előadó foglalkozik ve­lük, van belőlük bőven. „Ha én nem alszom, akkor mindenki keljen fel” — csata­kiáltással tért haza nemrég Tamás Károly komló! segéd­munkás és olyan halkan „ko­pogtatott” otthon, hogy a szomszédos ház lakói is fel­ébredtek. Ittasan elkövetett csendháborításért 500 forintra bírságolta a komlói városi ta­nács. Ez azonban csak hagy­mán. Az albérlő és a főhérlő ’•^-tl nem egvszer tűrhetetlen állapotot példázza Tamás Mi­hály. ugvancsak komlói lakos esete. Főbérlőjével már rég­óta rossz viszonyban van. Ki­lakoltatását elrendelték. El­rendelés Ide, — elrendelés oda, ő marad. De nem nyugton! Szabadidejében a fali villany- foglalatba drótdarabokat dug- dós. rövidzárlatot okoz az egész énületben. Még ő cso­dálkozott, amikor 300 forintra megbüntették. A szabálysértők ellen „rövid úton” Intézkednek. Vannak azonban olyan ügyek, ame- ivekben igazságot teremteni a bíróság dolga. Az utóbbi idő­ben megszaporodott a házi­urak basáskodása lakóik felett. Január 1-től ugyanis a házi­gazda felmondhat bérlődének akkor, ha minőségben hasonló cserelakást tud bérlő’ének fel­ajánlani. S ha a bérlő nem fo­gadta el? A bíróság dönt majd, kinek van Igaza. Nos, a rendelet hatályának köze­ledtével a házigazdák már kezdik maceráin! lakóikat, gondolva: a sok zaklatásra he Mondók lesznek alacsonyabb minőségű cserelakást Is elfo­gadni. L. Józsefné Immár tize­dik esztendeié lakik abban a házban, amelyet nemrég Sz. Sándor megvett. Sz. Sándor az é~iVet egyik szobáiéba beköl­tözött és most nan, mint nap s**dnte Tehetetlenné teszi t,. Józsefné heivret^t. Kerti brt- fn^aft a bérlő lakásának ajtala elé teszi, a szuterént — I» .Tó-'s^fné ki^rAiae'os bé^iemé- ovét — fcldólia. a mellékbe- b’isé"eket az udvarban clke- r^tt“*! bérlőié elől. A bíróság a bérlőnek Igazat adott, a há- »♦o'azdát ne*!«? kötelezte, biz­tosítsa bérlő’e zavartalansá­gát. Ft! a* ítélet. De melyik Mrósénf ítélet tud végérvénye­sen gátat szabni a kebemet- f«nkedök"#i{? Ezernvi lehető­sé» adódik a másik bosszan­tására. A szabálysértők, kellemcfien- *p“dők — nem nvuesza^nk ad- nmfg büntetés­ben nem részesülnek. Saigon'! mfnüen. a n»4q«k ió"ét tiszteletben tartó ember egyetért. í—t»t> A SZEPKESZTOSEG Meddig vár’unk még? A körülmények addig fajultak, hogy — sajnos — nyilvánosság útján vagyok kénytelen megkér­dezni Földest Károly asztalos kis­iparost (Pécs, Doktor Sándor u.) s felettes szervét, a KIOSZ Pécsi Helyi Csoportját, hogy nevezett kisiparos „tervteljesítési beüteme- zése” szerint mikor óhajtja le­szállítani részemre a minőségileg kifogásolt, s általa ez év szep­tember 2i-én elszállított négy pár­nái széket. Ugyanis az történt, hogy a múlt év decemberében leszállított négy szék nem felelt meg a megrende­léskor tisztázott követelmények­nek, ezért ez év januárjában élő szóval reklamáltunk. Földest Ká­roly előtt emelt kifogásunk több­szöri ígérgetések után végül is elutasításra talált. (Nem részlete­zem az arrogáns hangnemet). Majd ezek után panaszunkkal a KIOSZ Pécsi Helyi Csoportjához fordultunk, amely szerv 1963. augusztus 17-t dátummal 755/1963. szám alatt jegyzőkönyvet vett fel. Itt Földesi Károlyt felesége kép­viselte, aki a székek rossz elké­szítését elismerte, a jegyzőkönyv­ben foglalt kötelezettséget ma­gáévá téve ígéretet tett, hogy ez év szeptember elsejére a székeket' lakásomba, minőségileg kifogásta­lan állapotban, saját költségén visszaszállítja. Ez azonban nem történi meg, ellenben szeptember 3-án szakértői véleményt kért. A KlOSZ szakértő kiküldését eszkö­zölte. A szakértő ugyancsak meg­állapította a panasz jogosságát. Az ügy elhúzódása folytán, ismét a KlOSZ-nál (Draskóczy elvtárs­nál), majd az ő tanácsára Zsifko- vics elvtárs, Kózzián utcai KlOSZ- funkcionáriusnál éltünk panasszal, iki élőszóval figyelmeztette Föl­dest Károlyt az Ügy jogtalansági ra és üzleti hírnevének rontásári Földest neki is ígéretet tett a szé­kek mielőbbi leszállítására, azon- ! ban hivatkozott némi „technikai nehézségekre” — határidő nélkül. Mivel a jobb sorsra érdemes székek „restaurálásának’* ideje alatt (1993. szeptember 21 óta) még egy komvlett kombinált berende­zés is elkészülhetett volna. Sze­retném megkérdezni Földest Ká­rolyt, hogy egy éve kifizetett, két és fél hónanja elszállított szé­kekre vajon karácsonykor — az eav éves jubileumkor ■— leülhe- tünk-e? H. K. ZJj-Mecsekalja Páfrány utca 15. Autóbuszjáratot kérünk A szénbányászati tröszt nagy költséggel új utat épít­tetett Széchenyi aknától a palahányón keresztül a Tol- buhin útra azzal a céllal, hogy Meszesen keresztül az akná­hoz megjavítsák a közlekedé­si lehetőségeket. Az út átvéte­— a vorhskfrerfv megvet némteken délelőtt el- nltv.ért ülést t.rt, melv.n meg­vitatják az Orsiién, kongreas-us negyei előkészíts munkálatait. — VJ TÁNCISKOLA kezdődik ma este 7 órakor Pécs város Miivel ód ési Házában (Déryné u. S8.1. Tanít: Foltnemé. Beiratko­zás a helyszínen. (x) — értesítjük a lakosságot, hogy az aranyhegy—közép-dain- dolt buszmegálló kózótti új aagvfeszflltségű vezetéket de­cember 7-én reggel 8 órakor feszültség alá helvezzOk. Érin­tése és megközelítése életveszé­lyes. (x) Uj autóbusz-menetrend kellene Mivel kíváncsi voltam egy­két városi buszjárat menet­rendjére, a napokban vásá­roltam egy menetrendet. Sajnos, ez a füzet már két évvel ezelőtt készült. Azóta a kertváros—mecseki járatokat is két részre választották, több járat indul a Kossuth térről is. A változásokat tin­tával írták be a füzetbe, s bi­zony elég sok benne a javí­tás. Úgy gondolom, ezek helyett jobb lenne már új menetrend füzeteket készíteni s a közön­ség rendelkezésére bocsátani. Ne várják meg, amíg a régi elfogy — habár lehet, hogy nem sok . van belőle, mert csak a Kossuth téren akad­tam rá hosszas keresés után, — hanem készítsenek új fü­zeteket. Egy pécsi olvasó Mohácsi 1. sz. téglagyár (Duna-paxtd) R A K O D Ö MUNKASOKAT keres hajó és vagonrakodáshoz. Je­lentkezés a téglagyárban. le hivatalosan megtörtént, ahol a Közlekedési Vállalat is Jelen volt. Sajnos, a közle­kedési vállalat nem akarja beindítani a járatot, arra hi­vatkozva, hogy nincs elég gépkocsija. 450 társunk nevében kér­jük, hogy indítsanak munkás­járatot az új úton keresztül a Széchenyi-aknára. Jelenleg szénszállító villamossal és gya­log közlekedünk, amely nem megoldás. Tudjuk, hogy a ko­csikkal probléma van, de re­méljük, hogy ki lehet küszö­bölni, ugyanis az a járat vég­eredményben enyhíteni fogja a Tolbuhin úti forgalmat is. Borsos Mihály, Parti József és még több aláírás lAíi^lÁ Irtfh/lb fim f ií/Ot \A/j \AJJ 1/ u Ki tfafcarftsa a lúpcsŐliáZitt? Komlón, a II. számú la­kásszövetkezet több ízben panaszt emelt a lépcsőház takarítása végett. Mi köte­lesek vagyunk házmestert tartani, illetve fizetni, amit meg is teszünk, de úgy lát­szik hiába. A lépcsőház el­hanyagolt, emiatt a szövet­kezet elnökének több ízben szóltunk, aki azt a választ adta, majd ő elintézi. A mai napig sem történt intézke­dés. Levélben kértük a Komlói Vöröskereszt és Nő­tanács segítségét, azonban ők sem tudtak segíteni. Tá- , jékoztattuk a II. számú la­kásszövetkezet elnökét, hogy a házmester a Komlói Épí­tőipari Vállalathoz jár dol­gozni, és ezért hetente két­szer söpör és kéthetenként egyszer felmossa a lépcső­házat. Panaszunk, kérésünk, sehol nem talált megértésre, ezért fordulunk a Dunántúli Napló Szerkesztőségéhez, hogy segítse problémánkat elintézni. Vágner Anna Komló, Gagarin u. 1. I. em. 3. Testi épségüket kockázatiak Dalndolból utaztam a Széchenyi térre éa a Petőfi mozi előtt hat­van év körüli nö álment a robo­gó autóbusz és a szemben jövfl taxi között. A Járművezetők ügyes ségén múlott, hogy nem ütötték cl. Az utasok nagyon felháborod­tak a testi épségét kockáztató nő cselekedetén. Megfigyeltem, hogy egy rendőr utána ment a nőnek, hogy megbírságolja. Ezt kell ten­ni azokkal, akik veszélyeztetik a közúti közlekedést. PETER VENDEL Alsóbalokány utca 81. Járhatatlan az Ú hegyre vezető nagy út A Kokszművek mellett az i úgynevezett nagy út vezet a Mohácsi útról az újhegyi te­lepülésekhez. Ez az út a vas­úti aluljárótól kezdve kb. 250 méter hosszúságban, a cigány­telep mellett annyira sáros és csúszós, hogy biciklivel se­hogy, személygépkocsival alig járható. A gyalogosok bukdá­csolnak a sárban. A makadám út állapota tűrhető lenne, ha a cigánytelep mellől nem hor­danák állandóan teherautók a hőerőmű részére az agyagos földet. Ebből sok leszóródik az útra, és ott marad a te­herautók kerekeire tapadt sár és föld is. Az útról senki nem tisztítja le a ráhordott és rá­szóródott földet és sarat. így mi, újhegyiek csak kerülővel, más hosszabb utakon tudjuk házainkat megközelíteni, vagy a városba menni. Kérjük az illetékeseket, hogy segítsenek ügyünk elintézésében. Varga György és sok aláírás Éjjeliőröket ázom na® belépéssel alkalma zunk. Patyolat Vállalat Szabadság út 13. A „CSODAC/ÉPEK" KORA LESZ Ä* első pillanatban minden olyan, mint egy grandiózus pantomim játék. A zsúfolásig teli' nézőtéren izgatottan keres nek helyet a késönjövők. A helyet kínáló széles gesztusok, a kölcsönös üdvözlésre nyíló ajkak sajátos artikulációja csendre parancsolja az ide­gent. Mert az első pillanatokban csakugyan idegen vagyok itt, a siketek és nagyotthailók ün­nepségén. Idegen vagyok, mert én magammal hoztam min­dent, amit tőlük talán örökre megtagadott a sors. Engem ebben a pillanatban csak egy ajtó választ el a barátaimtól: az utca ismerős ezerszólamú zajától, a munka, a szórako­zás, a család sokszínű, sok­ízűre hangolt élményeitől. És ők? Az utcáról is, hazul­ról is a csendet cipelik ma­gukkal a munkahelyre és ide az ünnepségre is. A mélysé­gesen mély, az áthatolhatat­lan. a ki tudja honnan paran­csolt csendet. Mondom, az el­ső pillanatokban ez a benyo­másom. nem is tudnám más­ként felfogni, másként érzé­ketek Aztán szinte minden átme­net nélkül feloldódik bennem a sok féle idegesség. Egyszer­re minden ismerős lesz, ami­kor a színpad dobogójára lép a konferanszié. A fővárosi Vendégművészek konferanszié Ha, És már az amikor odalép mellé a tol­mács. — Kedves sorstársak, kedves hallgatóink... Egyszerre mondják. Egyikük az én nyelvemen, a hallók nyelvén, a másikuk gyengéd gesztusokkal jeleket dobál, je­leket hullajt szét, mintha vi­rágokat szórna a gyermekien figyelmes és áhitatos publi­kum ötébe. Azokéba, akik néhány perccel előbb még sok­kal természetesebbnek tekin­tették a jelenlétem, mint Jó­magam. Aztán megnyílik a függöny, színre lépnek a vendégművé­szek. És színre lép a tolmács Is. A mi kedvünkért, a hallók szórakoztatására. A darab is­merős, Dunai „Nadrág” című vígjátéka pereg a színpadon. Már nem is feltűnő, hogy a művészek is jelbeszéddel ját­szanak. Annál inkább meg­hökkent, ahogyan játszanak. Mit tagadjam, más szemmel, más szívvel és talán elfogul­tabban figyelem őket, mint néhány hónappal előbb a hi­vatásos művészeket a „mi” művészeinket, a Pécsi Nem­zeti Színház színpadán. És egyszerre csak azon kapom magam, hogy zavar a tolmács, hogy nélküle jobban megérte­nék mindent. Csakugyan. Ahogy múlnak » percek, mintha meggyőzőbb, hangsúlyosabb lenne a já'ék szó. Valahogy oUyan az egész, mint a gyermekek rajza, öszin te, tiszta és egyértelmű. Mint­ha bizonyítani akarnák: a szé sokszor csak a fülünkig ér el, de a test tárulkozó be­széde egyenesen a szívre hul­lik. így is van. Ezt abból a fel- felgyöngyöző kacagásból is le­mérhetem, amely semmivel sem mérsékeltebb, semmivel sem színtelenebb a „mi” tet­szésnyilvánításainknál. Pedig ők csak a cselekményt kap­ják az élet e nagy ajándéká­ból, , De úgy látszik, azt sum­mázva kapják. A játék szünetében is ünne­pelnek. Rónai Lad „sorstársu­kat” éltetik a varsói öt arany­éremért. A nemzetközi fod­rászversenyen öt aranyérmet, öt oklevelet és egy ezüst ser­leget nyert női frizuráival. És mindebben a legdicsőségesebb, hogy a bajnok közülük való. Közülük, mint annyi sokan mások a nagy szövetségből, amely országosan sok ezret, Baranyában sok százat tart nyilván közülük. Szocialista rendünk ne­kik is épp ofiyiain jogo­kat biztosított, mint az ország bármely tisztességes polgárának. Kiváló szakmun­kások, neves tisztviselőik, or­szágos, sőt világhírű sportem­berek is nőnek ki közülük, de az élet köznapibb posztjain is mind többen helytállnak. Se-. gft nekik ebben a társadalom segít rajtuk az orvosi, a tech­nikai tudomány. Az elektroakusztikai beren­dezések, a „hangbombázó” készülékek, melyek közül az utóbbi főleg a siket, Illetve a nagyothalló gyerekek gyógyí­tását szolgálja. E készülékből hagzuhatag zúdul a kezeltre, s a konstruktőr azt várja tőle, hogy a „beteg” vizsgálatánál felszínre került hallásmarad­ványokat mesterséges ingerel- tetés folytán működésbe hoz­za. A ritmusérzés fejlesztésé­hez is szerkesztés alatt áll az úgynevezett „vizuál-metro- nom”, amely az eddig ismert ké szülékekkel szemben nemcsak fónylngereket és ritmust fog adni, hanem a hangot speciá­lisan felerősítve a hangleme­zek (pl. indulók) ütemét is vi­zuális jelekkel adja át a igény bevevőknek. A „csodagépek kora lesz”, — írja róluk a „Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetségének” havonta megjelenő lapja. A „csend” táborában egyre derűsebbé, egyre bizakodóbbá válik hát az élet igenlése, amihez éppen az ő újságjuk­ban, az ő újságírójuk adott mindennél meggyőzőbb han­got: „Legyen feladatunk, hogy a saját életfelfogásunk priz­máján át mutassuk meg, hogy az elet, a mi életünk mégis «toi* r. Gjr. mint a kísérő, a tolmácsoló Ezerkétszáz munkás otthona Gyönyörű új munkásszállás — ahol egyelőre csak lak­nak az emberek ... Körülbelül így lehetne jel­lemezni az új komlói munkás­szállás helyzetét. Másfél éve működik, de a művelődést so­káig csak az egyre-másra ren­dezett előadások és egy meg­tévesztően szépnek látszó, vaskos munkaferv jelentette. Papíron volt moto- rosiklub, zenebarátok, könyv­barátok köre, bélyeggyűjtők összejövetele, közös színházlá­togatások, túrók, s ki tudná még felsorolni, ml minden. Dehót hagyjuk a múltat Végeredményben egy ilyen hatalmas — 1200 férőhelyes­nek tervezett — épület elké­szülése, berendezése, a lakók beköltözése, egyáltalán: az élet megindulása maga is olyan nagy feladat, hogy talán nem csoda, ha a kultúráról megfeledkeztek. Inkább az az érdekes, hogy most, amikor már 664 ember lakik a szállóban, még min­dig nincs a láthatáron egy képzett, tettrekész ember, aki a kultúrfelelősi állást vállalná. December 15-ig elkészül a szállás utolsó része is, akkor beköltöznek a kenderföldi ré­gi munkásszállás lakói, s ve­lük együtt már nyolcszáz em­ber gondja szakad Lósz Ká- rolynak, a szálló gondnokának nyakába. S ezt a nyolcszáz em­bert, — akiknek zöme fiatal — nemcsak meleg szobával, étellel kell ellátni, hanem máskülönben is törődni kelle­ne velük. A gondnok nem pa­naszkodik, de azért nem tudja megállani, hogy meg ne je­gyezze: — Nemrég írattunk egv kér­dőívet a lakóinkkal. Kiderült, hogy sokan még nem is KISZ- tagok. A szabadidejüket sok­szor céltalanul, ötletszerűen, s nem is mindig a legjobb szó­rakozásokkal töltik el. Vajon •errrészetes dolog é, hogv ezek közül a fiatalemberek közül Jó néhány, amikor leteszi a mun­kát leül például kártyázni, legföljebb vacsorázik közben, s így tölti el a délutánjait, nem is egyet, hanem heteken keresztül valamennyit! Furcsá­nak találom, hogy az üzemi KISZ-szervezetektöl még soha senki ide be nem tette a lá­bát, hogy legalább megkérdez­ze: hát hogy is állunk, nem kell-« valami segítség? A szállóban a KISZ-csopor­tok kialakulása „most van fo­lyamatban.” Kérdés, milyen megoldást hoz majd a meg­alakulásuk. De az is igaz, hogy a kultú­ra terjesztése, a művelődés megszervezése nem elsősorban a KISZ feladata. Hanem kié? A vállalat — vagyis a Me­cseki Szénbányászati Tröszt — fenntartja a művelődési háza' Komlón arra a célra, hogy ezeket a feladatokat ellássa. A munkásszállás költségvetés seben kulturális célokra egy fillér sem szerepel. A költsé­geket a művelődési ház állja. Nem biztos, vajon megíelelő-e ez a megoldás, hiszen — is­mételjük meg: — 1200 ember­ről lesz itt szó, akiknek már sokféle klubfoglalkozást, mű­vészeti csoportot, stb.-t érde­mes külön szervezni. Mindenekelőtt könyvtárt keli szervezni a munkásszálláson, A művelő­dési ház létesített ugyan egy fiókkönyvtárát, de ez cseppet sem tekinthető végleges meg­oldásnak. A tanács művelődési osztálya szerint az új munkás­szálló legalább 2000 kötetes könyvtárt érdemel. A köny­vekkel kezdettől fogva nem is lett volna probléma, hanem hová rakták volna őket? Most aztán megígérte a tröszt, hogy a közeljövőben elkészítteti a kért könyvszekrényeket, s ak­kor megindulhat végre komo­lyabban a könyv kölcsönzés. Jó volna persze, ha volna folyó­irat-olvasó is a szállóban, ahol valóban mindenféle saj­tóterméket megtalálhatnának. Semmi se lett a közös szín­ház-, mozi- és tárlatlátogatások bél sem. Pedig nem kell bi­zonygatni, milyen hasznos módja lenne ez a szálló lakói­nak összekovácsolódása s a művelődés szempontjából. Fekete Gézának, a Komlói Művelődési Házak igazgatójá­nak is az a véleménye, hogy legjobban virágozhatnának —* a munkásszállás jellege, vala­mint a feltételek miatt is — a klubfoglalkozások. A széles­körű, változatos klubélet a kulturális munka előszobája, —• mondta nagyon találóan, mert hisz itt kötetlen formá­ban, érdeklődési körüknek megfelelően kapcsolódhatnak be az emberek a művelődés­be. Lehetne létesíteni foto- szakkört (erről már folynak is konkrét tárgyalások), motoros és autóskört (meglehetősen sok fiatalnak van motorkerék­párja), létre lehetne hozni a film-, a zene- és a könyv­barátok körét és még sok mást. A könyv, a műalkotás szépségének élvezetéhez, a tu­dás örömének megismerésé­hez vezetnék el ezek a mun­kásszállón lakó fiatalokat Kissé elkéstek a szép, új komlói munkásszál­lás kulturális munkájának megteremtésével. De végleg nem késtek el. Reméljük, hogy ha megoldódik a gazda kérdése, ha lesz egy kultúr- felelős, aki végre kézbeveszi a művelődés, a kulturált szó­rakozás ügyét, valóban meg­valósulnak mindazok a lehe­tőségek és szép elképzelések, amelyek méltóak Komló rep­rezentatív új létesítményéhez. H. E. SZÍNHÁZ I Mai A PÉCSI RADIO IMS. december 1-1, szerdai műsora > a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: A munka rekordereinek. — Ajándékműsor. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. Bemutatjuk új tánczenei fel­vételeinket. 18.00: Zenéről zenére. — Össze­állítás. Közben: Könyvespolc. — Könyvek a pártról. 19.05: A Történelmi Társulat dél- dunántúli csoportjának előadás- sorozata. Pécs és a dunántúli városok. Ruzáás Lajos előadása. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Régi magyar dalok és táncok. 19.10: A város peremén. — Kasa- szlán. Nagy István riportja. 19.57: Műsorismertetés. 20,00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Don Carlos (este 7 órakor) Uray-bérlet. Tájszínház: Férfiaknak tilos (este fél 0 órakor) Szilágypuszta, mozi: Park; Az énekes csavargó (4, negyed 7 és fél 9 órakor, széles­vásznú). Petőfi: A hosszútávfutó magá­nyossága (4, 6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Othello («, I és I óra­kor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Bagoly folyó, Lamber, a Jámbor oroszlán. Budapesti zenei hetek, 63/11. Sporthíradó. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatólago­san). Építők Kultúrotthona: Üzletem­berek (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárvárosi: Egy szélhámos vallomásai (5 és 7 órakor, szélesvásznú)) Rákóczi (Mecsekalja): Séta a nárciszok körül (7 órakor, széles­vásznú). Kossuth (Mohács): Kéz kezet mos (8 és 8 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): A púpos (7 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Kollégák (8 órakor). Táncsics (Siklós): Forrongó város (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerkesztőség Pécs Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, l5-3o. 11 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló r eokiadóvállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal Pécs Hunyadi u 1L Telefon • 15-32 15-33. 30-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12.— Indexszám: 25 154. » » *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom