Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
BBCBMBKII ti. hukmfí 9 W«9H m legszerencsésebb egy riportot magyarázkodással kéz- ásni, most mégis kénytelen vagyok vele. Az az ötlet jutott eszünkbe: nézzük meg egy faluban, kik a „Leg"-ek? Nos, itt szükséges a magyarázat. A „leg”-ek alatt ugyanis arra gondoltunk, hogy felkutatjuk egy falu leg jobb nó- tázóját, leg boldogabb emberét és így tovább, minden „témakör” l e g kiválóbb „képviselőjét**. Az sem véletlen, hogy éppen Hosszúhetényre esett a választásunk, mert ez a megye l e g hosszabb faluja. S ha már a községről van szó, az sem érdektelen, hogy Hosszúhetény keletkezését a kutatók a honfoglalás idejére teszik ... A török uralom alatt Nagy Étin volt a neve. A török dúláskor teljesen elpusztult, a XVII1. században épült újjá. . Az utóbbi évtizedben pedig olyan rohamos fejlődésnek indult, hogy például vagy 50 házból álló új községrész épült, tv-készülékekbői a járásban itt van a leg több. Lakosságának — mintegy 3300 fő — leg nagyobb része — 60 százaléka — az iparban dolgozik. De elő a farbával, azaz a „legyekkel t * 1 * 1 Nem vitatja senki, hogy a falu legdalosabb embere a 82 éves Dalos Márton bácsi. Ul a melegen duruzsoló kályha mellett és nem tudja .hirtele- nében mire vélni, hogy miéri is keressük őt. Aztán elmoso- . Ivódik. — Jártak itt már egyszer nálam, valami masinát kapcsoltak be és danoltattak Hinnye, de csuda egy jószág az, mindjárt vissza is danol- tam róla... — mondja széleset nevetve hozzá. Na, hogy is volt? — teszi fel magának ■ kérdést, aztán megköszörüli a torkát és elkezdi. Még meg is rezegte ti a dallamot; t^Hosszúhelényi halastó, halastó. Beleestem kocsistól, lovastól Aki engem kisegít belőle. Annak leszek igaz szeretője.” Márton bácsi nemcsak a Segdalosabb ember a faluban, hanem a legöregebb bányász is. A vasasi, akkor még Tho- men-aknába járt dolgozni, — vájár volt. Negyven esztendőt húzott le a lóid alatt, 1897-től 3.937-ig. — Gyalog jártunk Innen nap mint nap — mondja. — Eh, ördögöt volt messze, alig 1 órai járásra az akna... — mondja. — S ha valami miatt a bányában leálltunk, — akkor is dallal ütöttük el az időt. Az éneklés után Jőizőt nevet Márton bácsi, aztán búcsúzóul még hozzá . teszi: „Mert a dalhoz érzés kell ám... másként hangzik az, ha sajnálunk valakit, másként ha csúfolódunk,... lágyan, simán ha a kedvesről szólunk... Ez ennek a titka." Egész életét a dal kíséri végig. talán ez teszi, hogy idős kora ellenére 1» fiatalos a kedélye. Hallgatnám napestig, de azt mondják siessünk, mert a falu legvidámabb emberének, Tóth Pista bácsinak nemsokára megy az autóbusza. * — örőkvidám ember az én férjem — mondja Tóth néni és mutat a férjére Pista bácsira, aki huncut mosollyal fogadja a megállapítást — Vidám, vidám, persze, miért is szomorkodnánk — mondja és körbemutat a konyhában. — Van az embernek fiatal felesége ... — Ereggy már te... — legyint nevetve Tóth néni. — ... Szép asszonylánya, angyali kis unokája — folytatja — Hány éves, Tóth bácsi? JANUÁR ÖL — Ötvenegy. De ha kell például színdarabban — játszom én fiatalembert is. Legutóbb kisbíró voltam ... Népszokást mesél, hosszúhetényi népszokást, amelynek ő is nem egyszer szereplője volt. Leginkább disznóvágáskor dívott, hogy a nők férfi ruhába, a férfiak női ruhába öltöztek, fejükre maszkát húztak, Így kopogtattak be házakhoz, azokhoz, ahol „véletlenül” éppen disznót öltek. — Táncoltunk, megcsípdes- tük a nőket, a férfiakat — meséli nevetve. Egész lényéből szinte árad a tréfa, a jókedv. — En Is voltam vele — veszi át a szót Tóth néni. — Én férfi ruhában voltam. * Amikor azt kérdeztük Reisz Pétertől, a község helyettes tanácselnökétől, hogy ki a legboldogabb ember a faluban, azt mondta: várjuk meg a delet, akkor mondják be a lottószámokat — A legboldogabb? Ki lehetne más, mint valamelyik fiatal házaspár — tette hozzá aztán mosolyogva. — Talán a Kincse Eszti? Most mént férjhez nemrégen . .. — Csak? — Októberben volt az esküvőnk, de még nászúira sem mehettem el, csak három nap szabadságot adtak. Ejnye, ejnye Pécs és Vidéke FMSZ, — hozzájuk tartozik a cukrászda — miért nein adtak ennek az ifiasz- szonynak egy kicsivel több szabadságot? — Na, nem baj ám — mondja — majd 19Ö4-ben elmegyünk nyaralni. — Férje? — Bányász. Már megvan a segédvájárt vizsgája, tovább akar tanulni, technikumban ... Nevetve fésüli haját, megigazítja hotnlokán a fehér szalagot, aztán kattan a fényképezőgép és íme a portré: Kincse Eszti, azaz most már Lovas Lászlóné, a község legboldogabb embere. * Nem lehet úgy Hosszúhe- tényben járni, hogy ne kerüljön szó a község híres népi együtteséről. A megye határain túl is ismerik a Hosszú- hetényi lakodalmast. Kik is voltak a legjobb táncosok? Azt mondják, hogy Kiss Rózsi meg a Csák Jóska. Kiss Rózsit — immár Csák József- nét — otthon találjuk, karján egy 10 hónapos kisfiúval, AttilóvaL Kincse Esztii a község cukrászdájában találtuk fehér köpenyben, a pult mögött. — Azt mondják, Esztike a legboldogabb ember a községben! Vállalja? — kérdeztem s láttam, hogy nem Is kellett volna ezt a kérdést feltennem, hiszen — nem túlzók ha azt mondom: süt róla a jókedv, a boldogság. — Hogy vállalom-e? Bizony, hogy vállalom — válaszolja vidáman, miközben egy habcsókot tesz tányérra és nyújtja a vendégnek. — Sok boldog ember van ebben a községben, hiszen amikor én esküdtem, hármas esküvő volt Hosszúhetényben. Azt tudom, hogy nagyoa boldog vagyok, ___ — Igen, sokat táncoltunk, de már évek óta megszűnt az együttes — mondja a fiatal- asszony. A nagymama és a nagypapa is ott sürög-íorog a konyhában, látom, hogy a nagymama is „szólni kíván”. Mondja is: — Táncos község volt ez mindig. Régen még mi is táncoltunk az országos együttesben ugye papa? — Úgy bizony, voltunk mi még Hamburgban is. De régen volt az, még 1936-ban. Helyesbítenem kell a „leg”- et, a nagymama és a nagypapa elmondása alapján. Nem csak a hosszúhetényi népi együttes legjobb táncosainál vagyok, hanem a község legtáncosabb lábú családjánál. * Fent a dombon, a templom mellett hosszú, sárga falú épület az iskola. Az iskola 16 tanítója között íegldősebb a 70 éves Nemes János. Ma is tanít. Már ez egymagában elég lenne ahhoz, hogy a „leg”-ek közé kerüljön, de nemcsak ezért kerestük fel. Tán a megyében sincs még, aki olyan nagy szorgalommal gyűjtötte volna élete során a községe néphagyományait, nép szokásait, mint ő. Aranydiplomás tanító. Három éves kofa óta ennek a községnek a lakója. Géppel írt vaskos füzeteket tesz az asztalra. „Találós kérdések, szólások, közmondások, tájszavak”, „Dalgyűjtemény”, „Népszokások” ... Egy sereg fénykép, megörökítve a falu életének fél évszázadát. Népdal-gyűjteményéből még a British-Museum is kért. — Ez egy betyárromantika — teszi elém az egyik füzetet. — Selma Jankó híres betyár Itt élt a Zengő körüli hegyekben, később egész bandájával, a többi szegénylegénnyel csatlakozott Rózsa Sándorhoz és együtt vettek részt az 1848-as harcokban. Feldolgoztam életét, történetét ... Ma is rendezgeti, gyarapítja gyűjteményét A füzetek betűi a falu. a nép iránti szeretetéről beszélnek. le Nem teltei a „leg--eterOl Szóló riport! Mert hol marad a község legjobb munkása, a község leggazdagabb embere és igy tovább, még lehetne sorolni a „leg'-eket. De ki tudja azt például megmondani, hogy ki a falu legjobb munkása? A sok szorgalmas ember közül lehetne-e valakit „leg”-ként kiemelni? S most vegyük el a „leg~-et és anélkül nézzük a községet, lakóit. Egyetlen község, s mennyi dolgos, értékes emberi Garay Ferenc Az új esztendő néhány olyan változást hoz, melyet Örömmel üdvözölnek az olvasók. Lássuk csak! NEM KELL ÚTLEVÉL ÉS VIZŰM CSEHSZLOVÁKIÁBA Január elsejétől nem kell útlevél és vízum a magyar- csehszlovák utasforgalomban. Nálunk csak be kell menni a lakhely szerint illetékes járási vagy városi rendőrkapitányságra, ki kell tölteni egy kérdőívet és 48 órán belül kiállítják azt a betétlapot, amely a személyi igazolvány tartozékaként 30 napos csehszlovákiai tartózkodásra jogosftja fel tulaj donosát. A betétlap egy évre szól. Az utazóik tartózkodási költségeik fedezésére a Magyar Nemzeti Bank fiókjaitól forint befizetése ellenében megkapják a szükséges mennyiségű csehszlováík koronát — személyenként és évenként összesen 6 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. ÉLETBE LÉP A LAKÁSOK FELMONDÁSÁT SZABÁLYOZÓ KORMÁNYRENDELET Január 1-én lép életbe a kormányrendelet,, amely a személyi tulajdonban álló lakások tulajdonosait megillető felmondási jog gyakorlását szabályozza. A tulajdonos január elsejével kezdődően akkor mondhat fel bérlőjének, ha a lakásra ó vagy egyenesógi rokona tart igényt A felmondás azonban csak akkor érvényes, ha a tulajdonos a bérlőnek >— egyidejűleg — megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel. Vitai esetén a bíróság dönt: érvdnyes-e a felmondás, megfelelő-e a felajánlott cserelakás a bérlőnek. Abban a kérdésben, hogy a cserelakás megfelelő-e vagy sem, mind a bérlő, mind f>edig a tulajdonos összes körülménveit figyelembe veszik. A bíróságnak úgy kell döntenie, hogy határozata egyik félt se károsítsa. Figyelembe kell példáiul venni a felmondott és felajánlott lakás fekvését, a helyiségek számát, alapterületét, felszerelését és állapotát, továbbá a lakás távolságát a bérlő munkahelyétől és a közlekedési viszonyokat. Azzal is számolni kell, hogy a felajánlott lakás főbér- let-e vagv társbérlet, mennyit keres a bérlő és mi a különbség a két lakás bére között. JÓ HÍR AZ AUTÓSOKNAK A külföldre távozó gépjárművek tulajdonosainak biztosítási bizonylatot, úgynevezett zöld kártyáit kellett eddig váltaniuk. Ez a belföldi szavatossági biztosítás kiterjesztése amelynek alapján a külföldön okozott károkat az illető ország biztosítója megtéríti. 1964. január 1-től — az Állami Biztosító most létrejött egyezményei alapján — a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába távozó magyar autósoknak . nem kell zöld kártyát kiváltaniuk. A jövőben mindkét országban .a gépjárművön feltüntetett H-betű és a rendszámtábla szolgál a biztosítás alapjául. így az autósok mentesülnek a „tóid kártya” díja alól, s kevesebb adminisztrációt kell lebonyolítaniuk külföldi túrájuk előtt, At NPK-val kö- tőit megállapodás kölcsönös 9 érdekessége, hogy az első ilyen kétoldalú szerződés euröoai országok között. Az Állami Bizto_ sító több európai országgal tárgyal hasonló egyezmény megkötéséről. VÁLTOZÁSOK A POSTAI DÍJSZABÁSBAN Az új év első napjától kezdődően néhány változást vez^tnris be a postai díjszabásban is. Ezek közé tartozik például* hogy a „saját kezébe" kikötéssel postám feladott levelekért X forintos pótáriát kell fizetni* amit a feladáskor kel] leróni. A belföldi utalvámydíis7abást egyszerűsítették. A jövőben 100 forint továbbiiáisáért 1 forintot kell fizetni a postának. 500 forint feladásának 2 forint lesz a díj®, 10O0 forintért 4, 5 000 forintért 10, 10 000 forintért 20 forintot kell fizetni. Száz forint kézbesítési díj® eddig hetven fillér volt, 500 forinté 2 20 forint, s így emelkedett tovább* 10 000 forintért 25 50 forintot kellett eddig fizetni. Csomagf el adásnál az eddigi hat helyett három súlvkategó- ria lesz.. Az öt kilós csomag feladási díja változatlanul 5 forint. a tíz kilósé 9 60 helyett 8 forint, a 20 kilósé az edd;gS 12.60 forinttal szemben 10 forint. A szííttOAlmrAlért m'Tü—.tj lapért, utalvány űrlapért éa távirati utalyáíiyíapért a jövőben nem kell fizetni a postahivatalok ham. OLCSÓBB LESZ A GYOM IRTÓSZER Termői őszévé tkczetefnki i él évről évre növekszik a felhasz- nádi növényvédő és gyomirtó- szerek mennyisége. 1963-ban például 737 mázsa Hun gazin és 261 mázsa Dikonirt került a baranyai tsz-ekbe, 1964-ben pedig csaknem 1000 mázsa Hunga- zint. illetve 770 mázsa Dikonir- tot kívánnak forgalomba hozni. 1964 Január 1-től kezdve 50 szAzalökk»! csökkentették 11 féle vegyszeres gyamirtószer áréit. Így a Hmngazin, melynek 10 962 forint voit mázsája január 1-tól kezdve csak 5481 forintba kerül. A Dikonirt 4219 forintos ára 2088 forintra csökkent. A baranyai tsz-ek tehát csupán a két rtövényvédőszer- ből több mint 7 millió forintos megtakarításra tesznek szert a következő évben. Ma megszűnik a seüyei járás A aellyel Járás a mai nappal — december íl-gy©& — megszűnik, és nagyobbrészben a siklósi Járáshoz csatolják. A siklósi Járáshoz kerül: Bogád- mlndszent, Bogdása, Drávaiványi, Drávák eresztúr, Drávasztára, Felsöszentmárton, Gllvánfa, Gyöngyfa, He gyszentinárton, Kákics, Kisasszonyfa, Kis- szenfmárton, Kórós, Magyarmecske, Magyartelek, Marócsa, Ózdfalu, P Apród, Révfalu, Sellye, Bös- vertike és Sumony községek, valamint Csány- oszró-Besence-Nagycsány, Drávaf ok-Markóc, Okorág—Monosok or, Sámod-Adorjás-Baranyahidvég, Vajszló-Lucsok, Vejtl-Hliics-Piské és Zalát*- Kemse közös Aa AJ, mopunrobbodott slkMíl járáshoz csatolj ik még Garét * pécsi 4» Miiokot a mohácsi Járástól. A fenti községek átcsatolásával a «5 községből álló siklósi járáshoz se község tartozik ezután. A korábbi U községi tanár csal szemben 49 tanácsa les* a megnövekedő tt járásnak. Ezea belül ff Járási Unácsta&la lev* az AJ siklósi járásnak, as cl ós« Mel «rémben. A régi Járás területe több mint kétszeresére növekedik, ngyants az erode« 95 797 katasztrálls holddal szemben az új terület 19-» katasztrálla hold. Bnnek megfelelően a népesség *>3 százalékkal ssuelkedik, vágyj# U *U U W m lö Ina* \ á k
