Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

Elkészült a Tanárképző Főiskola úi oktatási épülete Az eszmei tisztaságért K1 r ilenszáz propagandista és közel tizenhétezer hallgató, — ennyien vesznek részt idén a pártoktatásban. Látszólag nem nagy ez a szám, ha az előző évek adatai­val hasonlítjuk össze. Nem feledkezhetünk meg azonban azokról, akik esti oktatásban befejezik' az általános iskola nyolc osztályát, középiskolák­ban, technikumokban vagy főiskolákban képezik magu­kat tovább. Nyilvánvaló, hogy rájuk a pártoktatásban nem számíthattak ez évben. Ezen túl a pártszervezetek csak ott indítottak pártoktatást, ahol a feltételeket biztosították, volt propagandista, volt igény a pártoktatás valamely for­mája iránt A pártoktatásban ebben az évben megkezdték egy új rendszer bevezetését. A hall­gatók már régebben panaszol­ták, hogy szinte évről évre ugyanazt tanulják. A pártok­tatás most biztosítja a foko­zatosságot, sőt, az egészen magasszintű marxista-leninis­ta képzettség megszerzését is lehetővé teszi. A széleskörű oktatásnak két formája van. Az egyik az időszerű kérdések tanfolyama, melynek 9 ezer hallgatója van, a másik a gazdaságpoli­tikai tanfolyam 5 ezer részt­vevővel. Mindkét oktatási formánál lehetővé tették a külön ipari és mezőgazdasági tagozatok létrehozását. Magasabb fokú képzettséget ad a marxizmus-leninizmus kétéves tanfolyama. Ez év­ben az első évfolyamon közel 1500-an tanulnak. Jelenleg a mai kapitalizmus gazdaságá­val, államával és osztályszer­kezetével foglalkoznak és jö­vőre kerül sor a szocializmus építése kérdéseinek megisme­résére. A pártoktatás új for­mája a marxizmus-leninizmus esti középfokú iskola, mely Pécsett, Komlón és a járási székhelyeken nyílt meg. Az egyéves tanfolyam keretében a marxista világnézet alap­jait, a mai kapitalizmus és a szocializmus kérdéseit sajátít­ják el a hallgatók. Az esti kö­zépfokú iskola segítséget ad a magasabb szintű pártoktatás elvégzéséhez. Ennek évek óta legjobban bevált formája a marxizmus—lem in izmus esti egyetem. A pécsi és vidéki tanfolyamokon több mint ezer hallgató tanul. A tanulás megkezdődött. Az első foglalkozások azt bizo­nyítják, hogy a propagandis­ták nagy része megfelel. Több­ségük pártiskolát vagy esti egyetemet végzett. Sikeres volt az oktatási év előtti fel­készítésük is. A legtöbb pro­pagandista áldozatkész ember és szívügyének tekinti a párt- oktatást A pártoktatás programja ” különösen az alsóbb fo­kon a mindennapi politikai és gazdasági eseményeket kér­déseket tartalmazza. Az idő­szerű kérdések tanfolyamán az első hetekben a nemzetkö­zi helyzettel foglalkoztak és kiderült, hogy a hallgatók sok kérdésre vártak választ. Az imperializmus természeté­ről, a kapitalista országok mai gazdasági helyzetéről, nemzetközi helyzet enyhülé­séről, a leszerelés és az atom­csend távlatairól, a gyarmati mozgalmakról érdeklődtek el­sősorban. Hasonló volt a hely­zet gazdaságpolitikai tanfolya­mokon is, ahol a termelőszö­vetkezetekben, az üzemekben szerzett tapasztalatokról vi­tatkoztak a legtöbbet. A gaz­daságpolitikai tanfolyamokon a háztáji gazdaságok szerepé­ről, a mezőgazdaságban és az iparban rejlő tartalékok fel­tárásáról, a korszerű technika alkalmazásáról érdeklődnek a hallgatók. Van a pártoktatásnak egy olyan formája, amely eddig még nem bontakozott ki meg­felelően. Ez az előadásos pro­paganda. Erre azokon a helye­ken lenne szüKség, ahol szer­vezett oktatás nincs. Azonban sok pártalapszervezet nem elég öntevékeny. Felsőbb uta­sításra várnak ahelyett, hogy a helyi igényeket figyelem- bevéve saját maguk gondos-' kodnának jó előadókról. A pártoktatás szerves ré­sze annak az eszmei offenzí- vának, amelyet pártunk hir­detett meg. Ez határozza meg fontosságát a pártéletben. A kezdet biztató. Azonban teljes sikere még komoly tanulást, szorgalmat és fegyelmet kö­vetel meg a hallgatóktól, pro­pagandistáktól egyaránt. Mitzki Ervin Erhard első sajtóértekezlete • Államosítások Ceylonban Kilenc és fél millió forintos beruházási költséggel elkészüli a Pécsi Tanárképző Főiskola új oktatási épülete. A berendezésre egymilliót for dítottak Ebben a szárnyban hat tanszéket helyezett el a főiskola, tíz előadóteremmel. Októberben már itt is meg­kezdődött az oktatás. Az épület műszaki átadása most van folyamatban. Foto: Túri Mária Téli eliészíeiek az izsmekben Készenlétben a hóeltakarító szerszámok — Gondoskodás az alap. anyagról — Szalagos szállítás a téglagyárakban A rádió reggeli időjárásje- lentése már a tél közeledtét jelzi. „Sopron mínusz 5 fok, Nyíregyháza mínusz 8 fok, Pécs mínusz 6 fok” — közli a bemondó. Igen, a hideg idő — nem panaszkodhatunk, hogy gyorsan — de elérte hazánk határait. Mostmár tavaszig hó. eső, fagy kíséri a hétköznapo­kat és nem kevés olyan ipari üzemünk van, ahol bizony a szabadban keli dolgozniuk a munkásaknak. Vajon okul­tak-e az elmúlt nagyon ke­mény télből, meg tettek-e műi­den intézkedést, hagy minél kevesebb zavar legyen a mun­kában, a termelésben, az üaemmenetben, erre voltunk kíváncsiak. Alábbiakban be­számolunk olvasóinknak há­rom üzemünk téli előkészüle­teiről és téli munkájáról. A PÉCSUJHEGYI SZÉNMOSÖ dolgozói nagyon sokat szen­vedtek az elmúlt télitől, ök olyan sajátos helyzetben van­nak, hogy a „tűz”, vagyis a kokszolható szén érdekében nagyon sok vízzel dolgoznak. Éppen ezért már szeptember­ben elkezdték a felkészülést a télre. Az egész üzemet tíz részre bontották fel és 97 pontból álló teljesítési intéz­kedési tervet dolgoztak ki, amelyben minden pontnak megvan a maga felelőse. Ezt a vezetőség rendszeresen el­lenőrizte. így elérték, hogy a téli felkészülésük a lehető leg­jobban sikerült, illetve siker­rel kecsegtet. Különösen sok figyelmet fordítottak a fagyve­szély elhárítására. Azokat a vezetékeket, amelyek fagyás­nak vámnak kitéve, beburkol­ták, szigetelték. Az épületeken lévő nyílásokat elzárták, az üzem környékét megtisztítot­ták, eltakarították a felesleges anyagokat, hogy mindenhez gyorsan hozzá lehessen férni, ha arra szükség lesz. Megfe­lelő mennyiségű homokot, sa­lakot tároltak, s készenlétbe helyezték a hóeltakarító szer­számokat, eszközöket. Múlt télen még mínusz 20 fokos hidegben is dolgoztak és különösen az iszapszén kiter­melésénél követelt a munka nagy odaadást a dolgozóiktól. Az 1963-64-es telet azért is felkészülten kívánják várni, mert a rendes üzemmeneten kívül folyik a szénmosó re­konstrukciója is. Azokat az épületrészeket, ahol a re­konstrukció folyik szabaddá tették és ott is berendezked­tek a téli munkára. Főleg gépszereléseket, gépbeállításo­kat fognak ott végezni. AZ AramszolgAltató VÄLLALATNÄL CpMmszemuiárium a tjijárbait Megszólal a délelőtti mű­szak végét jelző csengő, a Pécsi Kesztyűgyár első mű­szakos dolgozói átadják helyü­ket a délutániaknak. Az emberek egy része a ka­pu felé indul, míg másik ré­szük a kultúrterembe igyek­szik. A faliújságon olvasható a filmszeminárium előadásai­nak címe és ideje. Tehát erre kíváncsiak a kesztyűgyáriak! A teremben mintegy 80 lány és fiú. asszony és férfi üli körbe a helyiséget. Hátul a vetítőgép. — Nemrég csináltattuk meg a vetítőt, hogy a filmszeminá­rium előadásain játék-, tudo­mányos- és dokumentumfilme­ket vetíthessünk — magyaráz­za Csillag János, a KISZ gyá­ri alapszervezetének ágit. prop. titkára. Elcsendesedik a nézősereg. A legnagyobbrészt fiatalokból álló érdeklődők figyelemmel hallgatják a TIT-előadót, aki a forradalmakról. tömeges megmozdulásokról beszél. Az ifjúsági alapszervezet o Ter­mészettudományi Ismeretter­jesztő Társulattal áprilisig kö­tött szerződést arra. hogy he­tente egy előadó ellátogat a gyárba, a filmszeminárium tagjainak összejöveteleire. — Ez a filmszeminárium harmadik előadása, őszintén szólva, tartottunk a sikerte­lenségtől, de szerencsére, nem ez történt. Míg korábban a fiatalokat alig lehetett előadás ra hívni, most szívesen eljön­nek és érdeklődéssel hallgat­ják az előadót — mondja az ágit. prop. titkár. Egy témáról kétszer tarta­nak előadást, hogy mindkét műszak dolgozói hallhassák az előadót. Egy-egy alkalommal 80—90 érdeklődő ül a terem­ben. — További tervek, elkép­zelések? — Megalakítjuk a filmklu­bot, ahol kéthetenként tar­tunk összejövetelt. Érdeket az emberek kétharmad része, mintegy 1200 fő kényszerül a legcsikorgóbb hidegben is a szabadban lenni. Ez nem kis erőfeszítést kíván. A hálózat- szereléseken 600 és az üzem­vitelieknél is kb. 600 fő dol­gozik a „nyitott” ég alatt. A múlt télen kemény megpró­báltatások éritek a szerelőket. Amikor már elviselhetetlen volt a hideg, be kellett a mun­kát szüntetni. A DÉDÁSZ épí­tési részlege azonban — fur­csa rendelet folytán — nem tartozik az idényjellegű mun­kakörök közé s így dolgozói­kat fizetés nélküli szabadság­ra voltak kénytelenek elkül- témájú filmet vetítünk és er- i deni, illetve a dolgozók meg- ről beszélgetünk, vitatkozunk. (kapták bérüket akkor is, ami- A foglalkozást társasjátékok- í kor nem termeltek, de ké­kül, tánccal fejezzük be —) sőbb az egész Il-ik negyedév­árulja el terveit Csillag Já- > ben napi 10 órát dolgoztak, nos. — Bár nehéz a szervezés ' hogy behozzák a lemaradást. a két műszak miatt, mégis úgy l Jó lenne ezen a helyzeten vál- döntöltünk, hogy 1964. január j toztatni, annál is inkább, mert elsejével megkezdi működését > a DÉDÁSZ-nál még teljesíteni a filmklub. lsem lehet a munkahelyeket. S hogy a hallgatóságnak í Hálózatszerelést csak szabad- megf elelő helyet biztosítsanak, < ban, minden védélem nélkül átalakítják a kultúrtermet. A > kell végezniük. könyvtárból klubszoba lesz, í a gazdasági vezetők a fen- amely egyben olvasószoba is> t lek figyelembevételével tet- könyvekkel, politikai és mű- í tek intézkedéseket. Egyrészt az veszeti, gazdasági folyóiratok- ! anyagszállításokat igyekeztek kai. Minderre decemberben < előre hozni, hogy a hófúvások­kerül sor. í tói járhatatlan utakon is ott Sok helyütt panaszkodnak 5 álljon már a kellő mennyisé- az ifjúsági vezetők, hogy nem i gű anyag, másrészt úgy osztot- lehet megszervezni rendszeres ! ták be a téli munkát, hogy le- politikai oktatásokat, mert a 1 hetőség szerint falvakban dol- fiatalok nem járnak el az elő-) gozzanak az emberek és mele- adásokra, nem érdekli őket a) gedni tudjanak. komoly téma. A kesztyűgyá- S Főbb munkáik a Nagyatád— riak bebizonyították, hogy le- i Kaposvár gerincvezeték építő­ket, csak meg kell keresni a < se lesz, valamint a Nagyhar- megfelelő formát. < sány—Töttös közötti, és a Pécs Ksdő Sarolta város területén lévő vezeték­építés. A dolgozók részére a megfelelő munkaruhát és vé­dőitalt előkészítették. A BARANYA—TOLNA MEGYEI téglagyári egyesülés Bizony a téglagyárak közé is befúj a szél és a szárítók, a nyitott színek alatt eléri a dol­gozókat a tél keze. Éppen ezért a felkészülést itt is ko­molyan vették. Szerencsére a hosszú ősz segített abban, hogy éves égetési tervüket, ami 150 millió, december végéig telje­síteni tudják. A nyersgyártá6i tervükkel azonban adósak ma­radnak és úgy mennek át a következő esztendőre, hogy kevesebb nyersárut hagynak maguk után. Régen fordult elő, hogy még novemberben is gyártsanak nyerstéglát, de idén erre lehetőség volt, így lényegében véve nagyon sok „jó hétköznapot” kaptak. A téli időszakban sok fontos munkát hajtanak végre a gyá­rakon. Tudvalévő, hogy a vál­lalat több, eléggé elhanyagolt tanácsi kezelésben lévő ki­sebb téglagyárat vett át, ame­lyekből kettőnél teljes gépház­cserét hajtanak végre télen. Több gyárnál korszerűsítik a gépeket, tehát igyekeznek a telet műszaki fejlesztési fel­adatok megoldáséra is felhasz­nálni. öt téglagyári bányában szalagos szállítást vezetnek be. sok helyen bővítik a szárító­kat és javítják a gépeket. Jövőre 15—16 millióval több téglát kell gyártaniuk és már most felkészülnek a megnö­vekedett feladatok ellátására. Előreláthatólag jövőre le is tudják gyártani ezt a mennyi­séget. A gyárak egyébként a lehető legtovább égetnek, lesz olyan üzem, ahol csak febru- j árban állnak le a munkával, i KGST-tanácskozások Budapesten A KGST közlekedési állan­dó bizottság 14. ülése kedden megkezdődött Budapesten. Az ülés a közlekedés időszerű problémáinak megoldásával, a közlekedési állandó bizottság 1964. évi munkatervévcl és egyéb fontos és időszerű prob­lémák megoldásával foglalko­zik, s előreláthatólag decem­ber 11-én fejeződik be. Szakemberek vifáia az aiMolizmusról Tegnap este Pécsett a Vá­rosi Művelődési Házban ren­dezte meg a városi nőtanács jogi bizottsága a szakembe­rek vitáját az alkoholizmus káros hatásáról. A nagy számú közönség előtt foglaltak helyet az emelvényen dr. Oppe Sándor és dr. Balázs Béla ideggyó­gyász szakfőorvosok, dr. Tamásfi József tanácsvezető bíró, a fiatalkorúak bírája, dr. Miskolczi Vilmos megyei üzemi főorvos, az alkoholiz­mus elleni társadalmi bíró­ság elnöke, dr. Fényes Mik- lósné tanácsvezető, bontópe­res bíró. A szakemberek vi­táját az alkoholizmusról éf annak káros hatásáról dr. Gárdos István ügyvéd, a vá­rosi nőtanács jogi bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Egíjmás után tett fel kérdé­seket a. jelenlévő szakembe­reknek, hogy orvosi és bírói tapasztalataik alapján mond ják el véleményüket az alko­holizmus káros egészségi é» társadalmi hatásáról. A vitában résztvevő szak­emberek felszólalásaiból a jelenlévők, akiknek többsége asszony volt, sok érdekes adatot, tényt, emberi problé­mát ismerhettek meg, me­lyek az alkoholizmus veszé­lyeire hívták fel a figyelmet. Véget ért a Béke-Világtanács ülésszaka A keddre virradó éjszaka Varsóban befejezte munkáját a Béke Világtanács üléssza­ka. A plenáris zárófilésen a küldöttek számos dokumentu­mot és határozatot fogadtak el. A záróbeszédet Ivor Mo- tantague (Anglia) tartotta. A tanácskozáson igen nagy szó­többséggel elfogadták a BVT „Felhívás a cselekvésre!” cí­mű határozatát. Az elfogadott dokumentum az atomfegyver bármely for­mában történő elterjedésének megakadályozására hív fel: sürgeti, hogy a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság te­gyen további lépéseket az ál­talános és ellenőrzött lesze­relésről szóló szerződés meg­kötésének irányába; támogat­ja az atomfegyvermentes öve­zetek megteremtésére, a fegy­verkezési költségvetések csök­kentésére, a neokolonializmus, a faji üldözés felszámolására, a hidegháború megszüntetésé­re irányuló kezdeményezése­ket A BVT egyben határozatot hozott a békemozgalom 1964. évi feladatairól és arról, hogy 1965-ben béke-világkongresz- szust tartanak XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 283. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜEJEIEK * __ ■ —­dumahituu

Next

/
Oldalképek
Tartalom