Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ARA: 80 FILLÉR 393. SZÁM Boldog új esztendőt! A köszöntés bizonyára egyidős a naptárral. Az év utolsó napján, amikor az óra az utolsó percet jelzi, poharait koccannak, vidám színes villámok, konfetti-kígyók cikáznak: búcsúzunk az óesztendő- től. Barátok, ismerősök és ismeretlenek ölelkeznek össze és köszöntik a következő évet: Boldog új esztendőt! Amikor az életben, a munkában egy szakasz lezárul, s amikor valami új kezdődik, az ember bizakodik. Minden korban ezt tette, ilyen volt, és ma is ilyen a természete. És amikor valami új kezdetét jelzi az, ami bevégeztetett — a jövőbe tekintő ember persze szorong is. Mindig ezt tette, mert ez is hozzátartozik a természetéhez. De az ót búcsúztató és az új esztendőt köszöntő érzés e két összetevőjének aránya sohasem csak, és nem is elsősorban az egyes ember derűre vagy borúra hajló kedélyétől függött. Nem! Hanem mindenekelőtt a körülményeitől. Azon múlott, hogy mit öntött kis számára tarsolyából a múlt és okosan mérlegelve mit tartogat számára az új esztendő tarisznyája. Boldog új évet! — így kö- «zöntötte a dúsan terített asztal körül ülőket mondjuk harminc évvel ezelőtt Visnya bankár és természetesen ugyanezzel a kívánsággal ölelkezett össze valahol egy csendes, szegényes szobácskábán az esztergályos és gyári munkás felesége is. Azt hiszem, nem túlzás: a bizakodás és a szorongás aránya egészen más volt a bankár és a munkáscsalád számára. Nem is lehetett ugyanaz, ha mást nem is nézünk, minthogy a csillárok fényében pompázó villa nagyon messze esett a pétró- leumlámpától füstös városperemi lakástól. Ám, ha már a harminc év előttinél tartunk néhány pillanatra, vegyük hozzá, hogy akkor bizony az emberiség többsége nem bizakodott. Szinte egyik nappal a másik után közeledtünk a világháború szakadékéhoz, amely végül is embermilliókat pusztított el. Boldog új esztendőt! — üdvözöljük egymást és köszöntjük a naptári jövevényt. Derűsen mondjuk, hangunk nem cseng majd hamisan, vidámságunk nem az álmokat kergetők erőlködése. Amikor számvetést készítünk, mérlegre tesszük önmagunk tetteit, az ország lépteit és összevetjük az egy esztendővel ezelőtt és ilyenkor elhangzott kívánságokkal, fogadalmakkal — akkor optimizmussal könyvelhetjük el: a bizakodásra minden okunk megvan. A fejlődés irama és iránya az, hogy minden órában minden nap a becsületes, a dolgozó többség, a szocializmus és a béke javára alakul a helyzet. Még a nemzetközi politikában is, ahol pedig nagyon sok ellentétes erő csap össze, a különböző érdekek rendkívül bonyolultan hatnak — még itt is van okunk bizakodni. Ebben az esztendőben sikerült pecsétet ütni egy olyan okmányra, amely hitet, reménységet kelt az emberiségben: megkötötték a részleges atomcsend egyezményt. Szerte a világban százmilliók fogadták őszinte örömmel, s egy nagyon jelentős lépésként az általános és teljes leszerelés felé vezető úton. Nagy győzelme volt ez a szocialista országok népeinek, köztük a mi népünknek is. A múlt esztendő végén azzal a szilárd elhatározottsággal láttunk új feladatainkhoz, hogy erőnkhöz mérten óvjuk, védjük a világ békéjét, mert az nekünk is nyugalmat és boldogságot hoz. Nem tettünk nagy, világot megváltó dolgokat; dolgoztunk, építettünk. Sokan azt hiszik, hogy ez milyen kis jelentőségű a .nemzetközi porondon, ahol az erőket más mércével mérik. Kétségtelen, hogy a békét védelmező erők sorában a katonai erő nagy szerepet játszik, de nemcsak erről van szó. Döntő fontosságú a szocialista országok egyesített gazdasági ereje, amely egyszersmind a katonai erők alapját is alkotja, miközben szocialista céljaink megvalósítását biztosítja. Minden okunk megvan az optimizmusra idehaza is. Ez az év nem hozott szenzációkat, a nyugodt biztonság volt talán a legszembetűnőbb meghatározója. Nem a tespedés, az állóvíz nyugalma ez, hanem az előrelátó tervezésé, a bizalomé, a lendületes alkotó munkáé. Ez egyenesen következik a párt és a kormány helyes politikájából, abból a tapasztalatból és tanulságból, hogy a szocialista építőmunkában kipróbált úton haladunk, gazdagítjuk népünket, tesszük szebbé, jobbá az emberek életét. Mindenki saját életén mérheti le a változást, a fejlődést, a vezércikk kurtára fogott mondatainak csak arra van lehetősége, hogy némi bepillantást engedjen az egyes ember erőfeszítéséből összeálló nagy egészbe. Bár az esztendő összegezése még hátra van, azért elmondhatjuk, hogy az ipari termelés az előző ,évihez képest mintegy hét százalékkal emelkedik. Az ötéves terv 1963-as beruházási előirányzatát, amely 37 milliárd forint volt, túlteljesítettük, az idén megvalósuló beruházások összege meghaladja a 41 milliárd forintot. 1963- ban az előző évihez képest a lakosság készpénzbevétele mintegy nyolc, a fogyasztása ugyancsak nyolc, a dolgozók reáljövedelme 5,5. százalékkal növekedett És ugyanilyen szűkszavúan tegyünk ide néhány momentumot a jövő tervéből, amely már a nagy hyilvánosság elé került. 1964-ben a beruházások összege 45 milliárd forintra emelkedik. Mintegy három százalékkal növekszik a bérből, illetve fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. Tovább javul a lakáshelyzet, állami kivitelezésben mintegy 23 ezer lakás építését fejezzük be. 647 általános iskolai és 282 középiskolai tantermet építünk és rendezünk be, az óvodák 5400, a bölcsődék 1000 hellyel bővülnek. Íme, ilyen számok jelzik a jövő útját ... Szilveszter éjszakáján, amikor az óra mutatói, mint oly sokszor, a tizenkettes számon találkoznak, egy esztendő elmúlását és egy új év kezdetét jelzik. Egy percre mindenütt kialszanak a lámpák, felhangzik a nemzeti himnusz. Kezünkben pohárral megilletődötten, gondolatainkba merülve búcsúztatjuk azt, ami elmúlt, hogy azután mindjárt az új felé fordulva vidáman és bizakodva köszöntsük, új reményeink beteljesülését várva tőle: Boldog új esztendőt! B. J. TARTALOMBÓL: Új létesítményeink Az újságok tükrében Harmincötén epsisért Kilát* E urópa ország ú í jain Hosszúhetényi emberek Erisi:ssi!( a népi-nemzeti egységet! Rapa? Gyula elvfárs újévi nyilatkozata Az ój ejsztenctő s%sírnfi>ból lapunk munkatársa fölkereste Rapai Gyula elv társat, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, megkérte, hogy tájékoztassa olvasóinkat az elmúlt ev pánt- munkájának néhány jeffiömaö vonásáról és a soron Jéraő feladatokról. — mesy*A páriblnaltMlg 19A3ban megkülönböztetett figyelmet fordított a pártszervezetek mim- kajának javítására. Milyen eredményeket értek el egwa a területen? — Valóiban sókat *wf!«Iko<z- tunik és foglalkozunk még sokáig a pártmunka s 2m vonalának emelésével. A társadalmi fejlődés új és új feladatokat állít elénk, melyeket meg kell oldani. Elsősorban ezért kéül a pártszervezeteik munkáját sokkal hatékonyabbá termi. A szocializmus alapjait jéLemfcő nagy társadalmi kérdéseket, mint például a munkásihatalam megszilárdíaa, a mezőgazdaság átszervezése, már megoldottuk, s napjainkban a gazdasági, termelési és a kulturális nevelőmunka határozza meg tennivalóinkat. — Sok tapasztalatot gyűjtöttünk az elnyúlt félévben az üziemi, terrbelőszövetkezeti pártmunkáról / rendezett' vitáinkon, s ezeket a tél folyamán megbeszéljük az alap- ■tzsrvezEtek párt titkáraival is. Közülük csak néhányat szeretnék elmondani. — Sok ellentétes nézet kavargóit a körül, hogyan foglalkozhatnak a pártszervezetek a termeléssel, amikor n ívnyit hangoztatjuk a gazdasági vezetők önállóságát. Vagy mit kell tefskni, hogy ne alakuljon ki párhuzamosság a termelés irányításéban, vagyis ne ugyanazt csinálja az igazgató, vagy a termelőszövetkezet elnöke, mint a párttitkár, esetleg fordítva. A gyakorlatban ez bizony nem is könnyű, hiszen egy cél „érdekében tevékenykednek, de ez csak akkor eredményes, ha erre más, más módon törekszenek. Az igazgató bizto(Folytatás a 2. oldalon.) Tavasszal bshehónapot rendezlek A Béke-Világtanács varsói ülésszakának résztvevői felhív, táik a népeket, a békemozgal- makat, hogy 1964 tavaszán újabb akcióikkal, demonstrációkkal adjanak hangot békevágyuknak, s követeljék az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés mielőbbi megvalósítását. Békemozgalmunk az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez. Az Országos Béketanács legutóbbi összejövetelén elhatározták, hogy 1964 tavaszán az ideihez hasonlóan ismét egyhónapos ünnepi eseménysorozattal sorakoztatják fel népünket a jó ügy támogatására. A részletes program még nem készült éL « Hruscsov: Legyen 1964a további enyhülés éve Nyikéta - Hruscsov hétfőn nyilatkozatot adott Henry Shapirónak, az UPt ámen kai hírügynökség moszkvai tudósítójának. A szovjet miniszterelnök egyebek között kijelentette: — Azt akarjuk, hogy az új évben békés együttműködés, r Eszak-Europábcm sűrű köd, Dél-Eurépában verőfény Míg Észak-Európa sok országában sűrű köd gom-./iyog, s a hőmérséklet fagypont alatt van, az olasz Riviérán az üdülőven- dégak 22 fokos melegben fürdőnek a Földközi-tengerben. Párizs repülőtereire a köd miatt nem szánhattak le az óceánon túlról érkező repülőgépek, s ezért London** irányították őket. Hasonlóképpen meg bénult a genfi s a bécsi légikikötő forgalma. Akik Géniből akartak repülőgépen elutazni, azokat vonaton vitték Zürichbe, az ország egyetlen .ködmentes” repülőterére. A Bécs felé tartó utasszállító repülőgépeiket Münchenbe 'vagy Budapestre irányították. Az osztrák meteorológiai intézet fokozott lavinaveszélyre figyelmeztette a lakosságot. Klagenfurt mellett a lavina eltemetett egy 28 éves fiatalembert. Hollandiában Rotterdam közelében a ködben összeütközött egy személyvonat és egy tehervonat, a Schelde folyó torkolatálban pedig egy német és egy angol hajó. A holland partok közelében megfeneklett a DeLp- hina nevű libériád tehergőzö*. Belgiumban a jeges országutakon a rossz látási viszonyok miatt több halálos kimenetelű báleset történi jószomszédság és barátság \ alakuljon ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei között. Ez fontos a mi országainknak, de más népeknek is. Ha a mi két Országunk és a többi állam egyesíti erőfeszítéseit a béke érdekében, akkor a beköszöntő 1964-es év döntő fordulatot hozhat a javulás irányába az egész nemzetközi helyzetben. A Szovjetunió hajlandó szemügyre venni minden olyan javaslatot, amely elősegítheti a szovjet—amerikai jószomszédi viszony kifejlesztését. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet nép a békés építés nagyszabású terveivel lép az új esztendőbe. Hisszük, hogy az amerikai nép sem akar háborút — jelentette ki, majd hozzáfűzte: megelégedéssel fogadtuk Johnson elnök megnyilatkozásait, amelyekben kifejezésre juttatta, hogy a külpolitikában folytatni kívánja a nemzetközi kérdések békés rendezésének, a szovjet—amerikai viszony megjavításának, a hidegháború megszüntetésének irányvonalát. Mi is emellett vagyunk. Az óévben kelt enyhülési remények okot adnak egy olyan jóslatra, hogy az új esztendő e tekintetben az elmúlt évnél it jobb lehet. Hruscsov felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben ésszerű megegyezést lehetne elérni. Ezek között említette a fegyveres erők csökkentését, a hadi kiadások megnyirbálását, a NATO és a varsói szerződés államainak meg nem támadási szerződését, a nukleáris fegy verek terjedésének megakadályozásáról szóló egyezményt, az atomfegyvermentes övezetek megteremtését. Hasznos intézkedés lenne a külföMöp tartózkodó csapatok létszámának csökkentése. ■ Mint mondotta, minden ország számára nagy győzelem lenne, ha az összes csapatokat kivonnák idegen földről. — Úgy véljük — folytatta —, hogy lépésről lépésre korlátozni kellene a fegyverkezési hajszát, mert így teremthetnénk kedvező légkört az általános és teljes leszerelés kérdésének radikális megoldásához. — Emlékeztetett rá, hogy a szovjet parlament az 1934. évi költségvetésiben csökkentette a katonai előirányzatokat. Befejezésül Hruscsov a szovjet nép és a maga nevében békét és boldog életet kívánt az új év alkalmából az Egyesült Államok népének. * « ^ * t
