Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
DECKMRRR SO. Ili um 6' A nagy előd nyomdokain ' fc. BOLDOG VAGYOK, hogy ©SOW az emlékezetes évfordulón újra tanújelét láthattam munkatársaim, tanítványaim irántam tanúsított figyelmességének. Boros Béla professzort, a 'Pécsi Orvostudományi Egyetem szemészeti klinikájának igazgatóját nem első alkalommal köszöntötték hasonló ünnepség keretében kollégái, tanítványai. Először 1948-ban, amikor a Köztársasági Érdemérem aranyfokozatával, aztán 1952-ben, amikor a Magyar Népköztársaság Kiváló Orvosa címmel, majd 1955-ben, s végül 1982-ben, amikor a Munkaérdemérendet adományozta neki a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. S mi van mindezek mögött7 Harminchárom éves orvosi praxis, több ezer sikeres szem- műtét és gyógykezelés, országosan. sőt nemzetközileg is elismert és méltányolt tudományos kutató munka, amelyet nvntegy hatvan tudományos közlemény dokumentál hazai és külföldi szaklapokban. Boros Béla professzort most 80. születésnapja alkalmából köszöntötték a kollégáik, a tanítványok. E köszöntéshez, mé’tó keretet adott az is, hogy tudományos kongresszus formáiéban rendezték meg az ün- neoséget, amelyen jelen volt a magyar szemorvosa kar számos illusztris képviselője. Hói és hogyan kezdte hát el e tiszteletre méltó nállyát az egykori ambie'óz.us diák, hogy végül is elnyerie az. orvostudományok kandidátusa címét, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesi tisztségé*? A történetet sablonossá teszi a múlt, amelyben ő és annyi más pályatársa megverekedett az érvényesülésért. Még a hetedik gimnáziumot sem végezte el, amikor édesapja meghalt és reá a legidősebb fiúra hárult az öt testvér részbeni eltartása, iskoláztatása. Mégis, amikor erre kerítem a szót, élerajzi szűkszavúsággal tesz pontot a „nehéz időkre”. — Már édesapám halála előtt is arra kényszerültem, hogy belesegitsek a testvérek iskoláztatásába. így hát „csak” folytatnom kellett... Ez a folytatás még több terhet jelentett a számára. A házitahítóskodások, a nyári „vakációk” fizikai munkával töltött napjai, hónapjai csak súlyosbították a helyzetét. Mégis kézbekapta az orvosi diplomát és vele együtt a korabeli diplomások legégetőbb "kérdését: hogyan tovább, melyik „szakmát” válasszam? — Mert a kor képéhez az is hozzátartozott, hogy a fiatal orvos csak úgy juthatott tanársegédi beosztáshoz, ha előzőleg végigjárta a f'zetésnélküli gyakornokok próbatételes útját az ' érhetem valamelyik klinikáján. ! — Mehettem volna a belgyógyászati klinikára is — mondja. — S hogy miért nem mentem? Ismerős nevet említ. Sőt, . több mint ismerősét, hiszen Imre József professzor nevét abban az időben kapta szárnyára nemcsak az országhatárokat, hainem a kontinenseket is átlépő hírnév. Ö figyelt fel a fiatal orvosra, ő kérette magához a szemklinikára, hoffv azután hosszú éveken át tanítómestere, mi több, eszményképe legyen a különben Orvosi ügyelet Pécs m. J. város biztosított dolgozói részére ügyeletes orvosi szolgálat van 1963. december 30-án du 14 órától 1961. január 3-án reggel 7 óráig az I. kerület részére: Az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 5l-8i. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 15—16 óráig (30-án du. is). II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00 Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig (30-án du. is). III. kerü et részére• A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: r5-R3. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig '30-án du. is). Ha a megadott telefonszámok iftem jelentkeznek, a hívást a W- feak kell bejelenteni« más szakágra áhítozó orvosgyakornoknak. — Eredetileg sebész akartam lenni. Ez a pálya vonzott leginkább. De aztán Imre József mellett megszerettem a szívemtől akkor még idegen szemorvosi pályát is. Miért idegenkedett tőle? Az akkori orvosképzés egyoldalúsága miatt. Valahogy nem tartották fontosnak, hogy az orvosi megfogalmazásban „kisebb területű szakmákat” vonzóvá, élményszerűvé tegyék a fiatalok előtt. így az ifjú orvosnemzedék számára a belgyógyász, illetve a sebész vol’ az orvosideál. ÉS A VALÖSÁG? Sajnos, e legutóbbi kérdéssel már megelőzött egy pesti újságíró kollégám, s fgy a válasz helyett ezt a riportot tette elém Boros Béla profesz- szor. — Úgysem tudnék mást mondani az ismétlés veszélye nélkül, — és mosolygott a különös megoldáson. Tehát a valóság: „Az, amit később megtanultam, hogy a szemészet egy kis gyűjtőhely, amelyben a különféle orvosi szakmák összetalálkoznak. Nagyhirtelem el sem tudnám mondani, hogy a szemészeti diagnosztika hányféle formában járul hozzá a belgyógyászati vagy például az ideegyógyászati betegségek fel derítéséhez. De azt is felfedeztem. hogv a szemészei hány és hány polipkarral ölelkezik a természettudomány minden ágával. Többek között a fizikával. mint optika.. Ugyanis a szem sem egvéb végsőfokon, mint optikai műszer... De ugyanígy kapcsolatos 9 biokémiával is. Amikor a re- tinabíbor a világosság hatására elbomlik. Illetve a sötétség hatására regenerálódik, — ez nem egyéb, mint fotokémiai játék. S, hogy ezt a változást az idegvégekröl felszabaduló ingeranyagok miként befolyásolják, az már alapja lehet a kóros szemtünetekmek. És az örökléstan? Ott van a régen vitatott, s ma már eldőlt kérdés, hogy a térérzék szerzett tulajdonság-e, vagy velünk született? Tévedés az, hogy a születéssel együtt jutottunk hozzá. Mert, vajon miért nyúl a csecsemő a Hold után? Nyilván, mert nincs térérzéke. Vagyis képszerűen két dimenzióban lát. Fogalma sincs a távolságokról.” — A legfőbb törekvésem mindig az volt, — mondja a professzor —, hogy a klinikai három fő feladat a gyógyító, az oktató és a tudományos munka soha ne nélkülözze a legnagyobb célkitűzést: a fiatal orvosnemzedék necsak szemtanúja, hanem aktív szereplője legven az előtte pergő társadalmi átalakulásnak. Még hozzá azon a helyen, ahová a hivatásszeretet állította, s ahol nem kisebb feladat vár rá, mint a legdrágább kincs, az egészség megóvása. S HOGY e tanításai jó talajba hullanak, arra itt van példának e legutóbbi jubileumi ünnepség is. A tanítványok bálával adóztak mesterüknek. És Boros Béla professzor ezt a figyelmességet is viszonozni kívánja. — Ebből a tanítvány! szerétéiből merítettem újabb erőt a még rám váró munkához. Mi még csak annyit fennénk hozzá, hogy az. úi^bb .jubileumig Is. amelyhez őszinte szívvel kívánunk erőt, egészséget. Pálinkás György . Készül Pécs—Baranya művészeinek arcképcsar oka Halász Rezső, a Mecseki Fotóklub titkára megörökíti a felszabadulás 20. évfordulójának időszakában Baranyában élő és alkotó művészeket, összesen hetven képzőművészről, íróról, zeneművészről és népművészről készít felvételeket. A képeket nem egyszerű reprodukcióknak szánja, hanem olyan alkotásoknak, amelyek kifejezik a művészek egyéniségét, amelyek a munka, az alkotás füzében ábrázolják őket. Ennek érdekében egy-egy felvétel előtt hosszabb tanulmányt folytat, közelebbi kontaktust teremt a fényképezés alanyaival. Eddig Simon Béla. Kelde Sándor festőművészekről és Eck Imréről, a pécsi balettégyüttes igazgatójáról készített művészi igényű felvételeket, munkájának befejezésére kétéves időtartamot szabott meg; utána. Baranya tudományos életének, majd közéletének kiválóságairól tervezi hasonló sorozat elkészítését. Jubilál a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Kedvezően alakult az étel forgalom — 118 vendéglátó egység Modern létesítmények, önkiszolgáló étkezdék Tíz évvel ezelőtt a mohácsi, a szigetvári, a pécsváradi és a siklósi vendéglátóipari vállalatok egyesítéséből alakult a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat, amelybe később 1980-ban — beolvadt a Komlói Vendéglátó Vállalat is. Ekkor maradt el a „vidéki” jelző, és cégszövegük a mai lett Tíz esztendő mérlege Az elmúlt tíz esztendőben igyekeztek megfelelni a vállalat dolgozói azoknak a szakmai és üzemeltetési irányelveknek, amelyek a lakosság igényeinek kielégítését célozták, illetve a szocialista vendéglátás színvonalának emelését elősegítették. Hogy bizonyosságot szerezhessenek munkájuk eredményességéről, elkészítették a vállalat tíz esztendejének mérlegét, és a jubileum alkalmából közreadták tanulmányukat, amelybe érdemes néhány pillantást vetni. Az áruforgalom tervteljesítése mindössze két évben volt 100 százalék alatt. Az ételforgalom tíz év alatt az 1953. évinek több mint nyolcszorosára emelkedett. Ugyanakkor az italforgalom alig valamivel haladta meg az 1953. évi háromszorosát. Ez azt jelenti, hogy sikerült eleget tenni annak a kívánalomnak, amely szerint lényegesen növelni kell a vendéglői étel- forgalmat. Mindezek mellett nem tudták biztosítani, hogy a termelő egységek hasonló mértékben fejlődjenek. Ennek tulajdonítható az a körülmény, hogy a vállalat több egységére, például a harkányi Lepke bisztróra és a Bányász étteremre gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek kizárólag a termelő egységek szűk kapacitására vezethetők vissza. Az é»ol* és ito'forgalom aránya Az étel, Hal, valamint az egyéb forgalom arányainak alakulása visszatükrözi a közízlés változását és az élet- színvonal emelkedését is. 1953-ban az ételforgalom az összforgalomnak mindössze 13,5 százalékát, tette ki, 1902- ben már 26 százalék volt.! 1953-ban az összforgalom 82,8 százalékát italok biztosították. 1963-ban az összforgalomnak már csak 60,3 százalékát érték el italokból. Az italforgalomban mutatkozó állandó visszaesés egyenes következménye a kulturált vendéglátásnak, a túlzott alkoholfogyasztás ellen irányuló propagandának, az autóforgalom, illetve a magánhasználatú gépkocsik száma növekedésének is. Érdekesek a vállalat által felhasznált főbb alapanyagok mutatószámai. 1954-ben például 1040 hektoliter sört, 3673 hektoliter bort, 145 mázsa húst. 184 000 tojást, 250 mázsa cukrot és 208 mázsa lisztet fogyasztottak el, természetesen feldolgozott állapotban a vállalat vendégei. 1962-ben már 27 952 hl. sör, 9196 hl bor. 864 mázsa hús, 493 000 tojás, 1066 mázsa cukor és 1064 mázsa liszt került fel- használásra a vállalat üzemegységeiben. A számok jól tükrözik az életszínvonal alakulását. Hozzávetőleges képet ad a forgalomról, ha kiszámítjuk, hogy a tavaly, felhasznált húsból körülbelül 700 ezer adag ételt készítettek és szolgáltak fel a vállalat éttermeiben. A legforgalmasabb egységek Tíz év alatt 53-ról 118-ra emelkedett a vállalat egységeinek száma. 1953-ban nem volt egyetlen kisvendéglőjük sem. ma 14 működik a megyében. éttermeik száma 4-ről nyolcra szaporodott. Tíz évvel ezelőtt csak egy üzemi büféjük volt, ma már 22 van ezekből is. Ezenkívül húsz cukrászdájuk presszójuk, egy kis- cukrászdájuk. öt fagylaltozó- juk és borkóstolójuk, egy tej- csárdájuk, három bisztrójuk és hat szállodájuk van. Legnagyobb forgalmat a mohácsi Béke éttereim bonyolítja le, évente 4,5 millió forintot, ezután következik a kom ói Sport 3, a komlói Béke 2.5, valamint a harkányi Baranya, a szigetvári Oroszlán és a siklósi Központi étterem 2—2 millió forintos évi forgalommal. A presszók közül a szigetvári Tinódi, a kisvendéglők közül pedig a komlói Mecsek ér el legnagyobb forgalmat. Auiomatizá'ás Az eredmények igazolták azt a helyes elgondolást, hogy az erők koncentrálásával nagyobb és kedvezőbb gazdasági hatást, jobb és kulturáltabb vendéglátást lehet biztosítani. A jövőbeni feladatok megoldását azonban csak nagyobb anyagi támogatással tudják megoldani, amelyet elsősorban a Belkereskedelmi Minisztériumtól és az Országos Tervhivataltól várnak. Amit a vállalat közvetlen felügyeleti szerve, a megyei tanács anyagiadban megadhatott, úgy látszik kevés ahhoz, hogy megyénk gyakran nyomasztó vendéglátói és idegen- forgalmi problémáit megoldják vele és hogy eleget tegyenek annak a sokrétű követelménynek, mely meglévő vendégkörük igényével, étkeztetésével, pihenésével és szórakozásával jár. „Előre kell lépnünk az automatizálás, technológia, a modern létesítmények és az önkiszolgáló étkeztetés gyors életrekeltése terén; fokoznunk kell dolgozóink minden irányú képzettségét, de lépéseket kell tennünk munkájuk nagyobb társadalmi elismerése terén is. Mindehhez kérjük a párt- és kormányszervek segítségét.” — Ezzel fejeződik be a Baranya megyei Vendéglátó .Vállalat dolgozóinak tnnulfrtähya, e cikk pedig azzal a Iji^fin» sággal, hogy sikerüljöh"'‘mi- előbb elérni a maguk elé tű-, zött feladatokat SZÍNHÁZ \AtriU A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. xn. 30-1, hétfői műsora a 223.8 m középhullámon: 17.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. Hírek Jóska segédmunkás volt kőművesek mellett. Pénze mindig kevés és amit keresett, azt is elitta. Két dolgot ismert kitűnően. A Ketterer belsejét és az állványokon a kétnyomtávú pallóutat. Ha műszak vége volt az állványokon, kezdődött a műszak a pult mellett. Egyedül ivott. Tudták róla, hogy vékonypénzű legény, nemigen csapódtak hozzá hasonszőrűek. Akiknek pedig pénze is, torka is volt az iváshóz, az nem fizetett a mészszagú Jóskának. Két napig, háromig tartott a pénze — tovább nem. Akkor már enni sem tudott, csak félrehúzódott az állványok között, ha a mester, a darukezelő, meg a két malteros- lány megbontották a kenyeres szalvétát. Jóska csak nyelt és szeretett volna újra jóllakni — de a pénz már lecsúszott a torkán. Féldeci rum, korsó sör, féldeci és korsó, néha három deci kocsisbor tisztán ... és két nap alatt elfogyott a fizetése. A humánus betörő I. ... A rendőrségnek már a 22. betörést jelezték. A motívumok azonosak. Éjszaka feltörik a kisvendéglőt, italboltot és a betörő megvacsorázik. Rántottét süt a gázon a nagypiac italboltjában és kis- fröccsöt iszik a pultról. Palackos bort sohasem bont. Kárt nem csinál, nyomot alig hagy, csak sokat eszik — a maradékból. A pénznek egy fillér hfja sincs. Akármennyi is marad a kasszában — másnap hiánytalanul megvan. Az: egyik vendéglőben a betörő megszámolja a pénzt. Gyönyörködhetett a százasokban, mert legyező formában kiterítette a pultra, de mind ott hagyta. A pénznek szaga van. Ha pénzt visz el, akkor azt el is kell költeni. Ha költekezik, megkérdik tőle: Hol vette, honnan van egyszerre húszasa, százasa? Tegnap még sóher volt egy forintra ... A dolog bosszantó. Mindig másik vendéglő, kiskocsma, mindig ugyanaz a módszer, de nincs szag. Ha elvisz egy .puhát, egy kabátot, vagy pénzt, már könnyebb a dolog. A ruhát valahol eldugja vagy eladja, vagy magára veszi és akkor lebukott. És a huszonkettedik betörésnél eltűnik egy pincérkabát. Fekete kabát, a nyakát, fazonját fényes anyagból szabták. Első látásra felismerni, ha valahol mutatkozna vele a tolvaj. ./ Ez már biztos nyom a lebukáshoz. mányiban és alig várja, hogy leolvassák a markába a kétszáz forintot. Viszket a talpa — sietne nagyon. A kabátot fogasra akasztják, még le is kefélik egy kicsit. Az mind időbe telik. Aztán valami cédulát állítanak ki, meg pénzt keresnek a kasszában, körülményesen, lassan, mintha mindenki a legény bosszantására cselekednék. Végül kifizetik a két pirosat és megfordul az ajtó felé. Akkor elsápad az arca: — Mi az Jóska, mit hozott eladni? .Jóska lekapja a tekintetét a nyomozóról és csak ennyit mond: — Én csináltam mindet, de tessék engem innen elvinni. Odabent mindent elmondok ... Ili. kul a hangja, mintha magát szánná nagy „humánussá- gáért”, hogy egy fillért se vett magához, akárhány vendéglőben járt — És miért nem? — Hát csak. Tudom én, hogy a söntésben is olyan csóró emberek vannak, mint én. Ha elviszem a pénzt, nekik kell megfizetni, az az ő káruk. Nem igaz? — De evett meg ivott! — Az más. Én a maradékot ettem, csak néha sütöttem rántottét, azt nagyon szeretem. Bort se üvegből bontottam, hanem a pultról és nem vettem tiszta poharat, csak használtat. Tessék elhinni, én nem mocskoltam bele a borba. Ügy mertem ki a pohárba, ahogy a pincérek szokták . . és csak annyit, ameny- nyit megittam. Tudtam én, hogy a Jóska bácsi haragszik majd érte a Kiskacsában, de ha már bent voltam, csak ittam a borból... II. — Mennyit ad érte? — Ezért? Kétszázat, többet nem ér, már kopott az ujja, már sokat hordták ... — Nem is a szegen lógott — viccelődik a legény a bizoJóska cigarettát kér. Az égő gyufával nem találja a Kossuth végét. Nehezen gyullad — nehezen kezd hozzá a vallomáshoz. — Mind a huszonkettő? — Mind. •— Aztán miért? — Éhes voltam, ellttam a pénzt fizetés után. — Csak ezért? —- Istenemre, ha mondom, csak ezért. Hiszen tetszik tudni, hogy pénzt soha netn bántottam, pedig... — éa elhalIV. Jóskát már elítélték.;; Mondják, ha jól viseli magát a börtönben — nemsokára szabadul is. Az építkezésen pedig — délidőben — most is szalvétát bont a mester, a darukezelő és a két malteroslány, de a mészillatú Jóska nem hiányzik nekik. Akkor sem hiányzott, amikor humánus módon látogatta a pécsi vendéglőket éjszakánként... Gáldonyi Béla A könyvesbolt kirakatából „A P. P. akció". Elbeszélés Predrag Gojkovies énekel 17,30: Német nyelvű műsor. „Hogy is volt csak .. ?” Az év műsoraiból zenés összeállítás 18.00: Levelekre válaszolunk 18.10: Mikrofonból 18.50: Dél-dunántúU híradó 19.05: Zenélő levelezőlap 19.45: Hétvégi gondolatok. — Vasvári Ferenc Írása 19.55: Műsorismertetés 20.00: Műsorzárás BZtNITA* Nemzeti Színház: Hnway rózsája (délután 3 és este 7 órakor). Bérletszünet. MOZI Parkt Boccaccio 70. I. (4, négyes! 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Petőfi: Ml ketten férfiak (4, 6 és 8 órakor). Kossuth: Germinal (fél 4, 6 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 25. sz. világhl radó, Sport, egészség, melódia, Földtörténeti krónika, Ének a vasról. Előadások tt órától 3 óráig folytatólagosan. Fekete Gyémánt (Gyárv^-os)t Farkasok közt védtelen ('«órakor. szélesvásznú). Jószerencsét (Pécssza bölcs): Boccaccio 70. I. (negyed 6 és fél 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Sásvári Kultúrotthon (Üjmecsek- alja): A hazugság városa (7 órakor). Május í. (Vasas It.): Szélhámosnő (7 órakor, szélesvásznú). I Az ÉM BetonelcrrY’yártó Vállalat Pécsi Betonáru- gyára 2 éves gyakorlattal rendelkező éníSÉSZ- V3PV általános msmökiit vagy 5 éves gyakorlattal rendelkező építésztechnikust technológus! munkakörbe alkalmaz. Jeentke- zés a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Siklósi út 10. J
