Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

DECEMBER 30l NAPLÓ 3 „Nemzetközi“ géppark a Patyolat üzemben Pécs új ipari negyedében 28 millió forint költséggel új Patyolat-üzem készül. Az épí­tek az utolsó simításokat vég­zik. a munkaterületüket fo­lyamatosan átadják a szere­lőknek. A mosoda berende­zéseit, technológiáját tekintve az ország egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz. Gép­parkja méltán érdemli meg a „nemzetközi” elnevezést. Be­rendezései ugyanis öt ország­ból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Nyugat-Nómetor- szágboi, Angliából és Ameri­kából érkeztek. A gépek fel­állítását már megkezdték, /.«esznek az üzemben automa- Tákusan működő mosógépek, száraz vegytisztító berendezé­sek, felsőruha-vasalók, gőz­bábuk. stb. Az ingvasaló-gép­pel a legügyesebb háziasszony is versenyre kelhet. Óránként 70—80 ingert varázsol simára a legkényesebb ízlés szerinti minőségben. A bútorkárpit tisztító berendezéssel házhoz megy a vállalat, a helyszínen Végzi a tisztítást. Az import­gépek működésével, kezelé­sével gyakorlati filmbemuta­tókon ismertették meg a kül­földi cégek képviselői a pécsi SBakembereket. Az új mosodát a Jövő év e&BŐ negyedében adják át ren­deltetésének. Az üzemben naponta 40 mázsa ruhát mos­nak és 6—800 tisztítási rende­lést elégítenek majd ki. i Ötvenmillió» betét a takarékszövetkezetekben Bankszámla* cigányok — Nem építkeznek az apró falvakban Szilveszteri előzetes Az idén is kimagasló ered­ménnyel zárják az évet a ba­ranyai takarékszövetkezetek. A megye falusi bankjai már annyira kiterjedtek, hogy 66 ezer ember lakik a működési körzetükben. Ebből — szem­ben a tavalyi 12 ezerrel — 16 ezer már tagja valamelyik ta­karékszövetkezetnek, tehát a működési területükön a fel­nőtt lakosságnak közel a fele takarékszövetkezeti tag lett. A betétállományuk 1962. de­cember 31-én 27 millió forint volt, ma pedig 50 millió fo­rint. Híg tavaly 23 millió fo­rintot adott kölcsön a 42 ba­ranyai takarékszövetkezeti egy ség, az idei kölcsönforgalom 30 millió forintra emelkedett. Ezeknek a számoknak az elemzése sok érdekességet mu­tat. így a kölcsönforgalomnak és a betétnek a növekedését együtt vizsgálva kiderül, hogy a falusi lakosság takarékoskodik, de nem vásárol annyira, mint eddig. Hiszen a betétállomány 1960-ban 11 millió, 1961-ben 17 millió, 1962-ben 27, az idén pe­dig 50 millió forint volt. A nö­vekedés tehát minden évben nagyobb mértékű. Ugyanakkor a kölcsönállomány évente nagyjából egyenlő mértékben növekszik, vagyis az utóbbi négy évben 11, 16, 23, illető­leg 30 millió forint volt. — Mindez azt igazolja, hogy a falusi lakosság máx teljesen bízik a forintban, s végleg el­tűntek az ellenforradalom utá­na „kertitörpét vásárló” falu­siak, aikiik mindent megvettek, csakhogy a pénzt ne kelljen tartani. 1960-ban ugyanis a kölcsönforgalom is és az év­végi betétállomány is 11 mil­lió forint volt, s az idén ez az arány 50 :30-ra módosult, a betét javára. A szövetkezeti gazdák „hosszúlejáratú” taka­rékosságot folytatnak. Hiszen a legtöbb kölcsönt már nem ruhára, vagy kisebb értékű áru vásárlására kérik, hanem főleg az otthonok bővítésére, korszerűsítésére. így főleg ház. építésre, házjavításra, bútor- vételre és a háztartás gépesí­tésére fordítják a kölcsönt. Eltérés mutatkozik az egyes községek összehasonlításakor. Az. egy lakosra jutó kölcsön összege az apró községekben elenyésző, a nagyobb, az úgy­nevezett „felkapott’ falvakban viszont igen nagy. Ma már ugyanis nemcsak a városck­Nyolcszázezer naposbaromfi havonta Libát is keltet jövőre a csibekeltető Ä Baranya megyei Mezőg dasági Vállalat az évV összesítésekkel foglalkozik, s készülődik az új szezonra, amely náluk mindjárt az el­ső hónapokban kezdődik. A keltetőüzem gép>ei teljes kapa­citással kezdenek. A vállalat főkönyvelőjétől. Dobos Bélá­tól érdeklődtünk, milyen ter­vekkel indulnak, elégedettek-e az 1963-as évi terv teljesíté­sével? — Teljesítjük idén Is a tervet, amelyben 3 millió 200 ezer naposcsibe keltetése sze­repel. November végéig 3 millió 391 ezret keltettünk, s még decemberben is legalább 45 ezret. A második félévben keveset igényeltek a tsz-ek, állami gazdaságok és magán- termelők, mert. még nincse­nek megfelelő téli teleltető óljaik. Ezért van csúcsforga­lom tavasszal, április, május­iján. Idén például áprilisban 736 ezret, májusban pedig 780 ezret keltettünk. A múlt évi eredményekhez képest 1 mil­lió 300 ezer darabbal több na­poscsirkét adtunk a gazdasá­goknak. — A gyors fejlődést bizo­nyára az üzem kapacitásá­nak növelése tette lehetővé? ■— Igen, februárban fejező­dött be a munka, új gépeket állítottunk üzembe. Addig 29 gép keltette a csirkéket, most pedig 64 darab tízezer fpjást befogadó gépünk mű­ködik. Elbírnánk az évi 6 millió darabot is, de egyelőre sincs a gazdaságoknak meg­felelő téli nevelőjük, és kevés & tojásbázia. — Problémát okozott a tojások beszerzése? • •— Különösebben nem oko­zott zavart, mert a hiányzó mennyiséget a vállalat saját törzsállománya pótolta. No­vember végéig összesen 3 millió 700 ezer tojást szerez­tünk be, ebből 1 millió 600 ezret a tenyésztésre kijelölt termelőszövetkezetek, 700 ez­ret az állami gazdaságok. 1 millió 150 ezret a mintaköz­ségek, saját telepünk perig 1 millió 250 ezret adott. Ál­landó. jó tojásszállító tsz-eink a siklósnagyfalusi Jóbarát, a véméndi Ten in, a kétújfalusi Vörös Csillag és a siklósi Ma- yar—Bolgár Testvériség, zántén szólva még ezek kő­iül sem szállította le mind- 4&y& • nccződött mennyisé­get. A tojásszükséglet bizto­sítása érdekében jövőre nö­veljük a mintaközségek szá­mát, huszonegyről negyvenre. Azonkívül tervbe vettünk egy új, 10 ezres baromfiállomány létesítését a boldogasszonyfai telepünkön. Folynak a tár­gyalások, hogy megkapjuk a Kertészeti Vállalat szigeti ta­nyáját. Az épületet átalakítva körülbelül 20 ezer tojónak ott is tudnánk helyet biztosítaná. — Mekkora most a ba- romfiállományuk? — A boldogasszonyfai és a molványi telepünkön 4500 tojót tenyésztünk, a tojásho­zamuk átlagosan 150 darab. Boldogasszonyfán nevelünk 2100 pekingi tojókacsát is, Magyartiertelenden fjedig 600 fehér pulykát Idén cserél­tük fel a magyar bronz fajta állománnyal. A piacfa is ne­velünk baromfit most az ün­nepekre korlátlan mennyi­ségben szállítunk élő sütni és rántani való csirkét. — Milyen minőségűek voltak az idén a naposcsi­bék? Érkezett-e reklamá­ció? — Komolyabb panaszok nem érkeztek, a szállítás aránylag zavartalanul történt, s ezalatt sem jelentettek na­gyobb elhullást. Nagy gon­dot fordítunk arra. hogy egészséges tojótól származó tojásokat rakjunk a gépbe. A mintaközségeket ellenőrizzük, ősszel három alkalommal vég­zünk tífusz-vérvizsgálatot, s a fertőzött állatokat kivágatjuk. Mindaddig, amíg a fertőzött- ség az egy százalék alá nem csökken. A befulladt tojáso­kat is megvizsgáltatjuk a ka­posvári Állategészségügyi In­tézetben, s a fertőzött gazda­ságtól többször nem vásáro­lunk. öt szaktanácsadó egész évben a tenyésztők rendelke­zésére áll, s ellátja őket kü­lönféle tanácsokkal. Azt ta­pasztaltuk, hogy Baranya me­gyében eredményes volt a baromfitífusz elleni küzdelem, erősen lecsökkent a fertőzött udvarok száma. — Bizonyára elkészültek már az 1964-es tervek, ér­demes néhány adatot ki­emelni. Mennyiben térnek el az ideitől? — A fejlesztési tervekről már beszéltem a fentiekben, de néhány adat, főleg a fair te tó tervével kapcsolatban ér­dekes még, hárommillió 712 ezer naposcsibét szeretnénk keltetni a jövő évben, 300 ezerrel többet az ideinéL Egészen biztos, hogy teljesít­jük, sőt a túlteljesítésre is ki­látás van. Lesz olyan hónap, amikor 800 ezret is adunk. Újdonság lesz a kacsa- és pulykákéi tetősen kívül, hogy megkezdjük a libakeltetést is. Két-három termelőszövetke­zetnek szállítunk pár ezer darabot. A tojásszükséglet biz­tosítását már megkezdtük, nagyrészt megkötöttük a szer­ződéseket a termelőszövetke­zetekkel, mintaközségekkel, a naposbaromfira majd január­ban kerül sor — mondta Do­bos Béla. <B. E.) ban, hanem a nagyobb ipari, vagy mezőgazdasági létesít­ménnyel rendelkező, közpon­tibb fekvésű és egyébként s nagyobb lélekszámú falvakba is áramlik a kisközségek la­kossága. A kis falvak lakói­nak ugyanúgy van takarékbe­tétje, mint a nagyobbaknak, de ott nem kémek annyi köl­csönt. S mivel a kölcsön álta­lában beruházásra, házépítés­re, ház javításra szolgál, ez azt jelenti, hogy a kis községek­ben kevesebben építkeznek. Például az egy főre jutó be­tétállomány Lányosokon 381, Kisnyárádon pedig 376 forint. Az egy főre jutó kölcsön vi­szont Lánycsókon 288, és Kis­nyárádon csak 35 forint. Ez összefüggésben van azzal, hogy Lánycsókon egész utcák épül­nek. Vagy Harkányban 393. Márián 303 forint betét jut egy lakosra, s Márián egy fil­lér kölcsönt sem vettek fed, míg Harkányban 133 forintot: kapott egy-egy lakos. Vagy Somberekén 325 forint betétje van az átlaglakosnak, s csak 165 forint kölcsöne. Míg a kő­bányával rendelkező Erdős- mecskén 32 fillér a betét és 164 forint a kölcsön, s az álla­mi gazdasági központtal di­csekvő Lovászhetényben sem­mi betét nincs, de 265 forint a kölcsön, természetesen az átlagos lakosra számítva. Ezek a számok a kis falvak lassú visszafejlődését jelzik. Végül megmutatkozik a szö­vetkezeti mozgalom nevelőha­tása a cigánykérdésben is. A termelőszövetkezetek és a ta­karékszövetkezetek összefogá­sának eredményeképpen másfélsxáz bankszámlás cigány van már Baranyában. A biz­tos munkahellyel rendelkező cigányok szépen takarékoskod­nak. Harkányba például min­den hónapban 15 kilométerről hozza el a betétnek szánt ösz- szeget egy öreg cigány. Az ese­tek nyolcvan százalékában építkezésre takarékoskodnak, s mintegy húsz százalékuk bú­tor vagy ruhanemű vásárlásá­ra gyűjti a pénzt. Igaz, hogy ők hamarabb fel Is használják a betétet. A nagydobszai ta­karékszövetkezet segítségével már egy egész kis cigány falu éprült fel. Sűrűn hallani ezekben a na­pokban a kérdést: — Hol szilvesztereztek? Programok születnek, tele­fonok csengenek, asztalokat foglalnak, televíziókat javíta­nak, demizsonokkal pincéket keresnek fel, sütnek, főznek a háziasszonyok. Szóval ké­szülünk szilveszterre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalatok, klubok, ét­termek, kultúrotthonok ho­gyan készülnek szilveszterre? Előzetes jelentésként fogadják el tőlünk azt, amit egy tele­fon körinterjú formájában ösz- szegyűjtöttünk. ÁLLAMI PINCEGAZDASÁG Elsőként az Állami Pince­gazdaságot hívtuk fel: — Mit isznak szilveszterkor az emberek Pécsett és a me­gyében? — kérdeztük. — A hordós borokból közel 600 hektoliter 11 fajtában, 50 ezer palackozott bor 10 fajtában kerül kiszállításra a vendéglátó egységekbe. Meg­található közöttük a fogyasz­tók által kedvelt Mecseki Riz- ling, Szekszárdi Kadarka, Sik­lósi Rizling, Villányi Burgun­di és Pécsi Cirfandli is. Nagy választékban szállítottunk pe­csenye és asztali fehér boro­kat — tájékoztatott bennün­ket Kurucsai József igazgató. VENDÉGLATÖ1PAR1 VÁLLALATOK Ezután a két vendéglátó­ipari egységnél érdeklődtünk a szilveszteri készülődésekről. — Száztizennyolc szórakoz­tató egységünk áll a vidéki közönség rendelkezésére — mondották a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. — Üzleteinkbe 10 ezer üveg minőségi bort szállítottunk ki. Nagyobb éttermeinkben ma­lacpecsenye, malacsorsolás vár­ja a vendégeket. — Száz üzemünk készült fel a szilveszterre — adták meg a választ a Pécsi Vendég- látóipari Vállalatnál. — Kö­zülük a Tettye, a Susogó, a Hullám, a Tavasz, a Boros­tyán és a Hősök tere étter­mekben tánczene, a meszesi, i Sopianae, az Elefánt kisven- iéglőkben pedig népi zene szórakoztatja a kedves vendé­jeinket. Néhány számot az el- átásról. Kiszállítottunk egy­ségeinkhez ezer üveg pezsgőt, 10 ezer üveg palackozott bort, 800 hektoliter hordós bort, 49 malacot, 300 üveg ürmöst, 250 hektoliter sört. A NÁDOR ES AZ OLIMPIA — A Nádor szálloda a hit* gyományoknak megfelelőén várja kedves vendégeit — mondotta Kenedi Mihály igaz­gató. — A Nádor étteremben, a kávéházzal, a vadászterém- mel és a magyarszobával együtt., a Pannónia étterem­ben, a Pannónia szálló nagy­termében és a Mecsek cuk­rászdában lesz tánc. Kötel ezer ember szórakozását biz­tosítjuk. A Nádor étteremben már minden asztal foglalt,, a Pannónia nagytermében még csak 50 százalékos asztalfog latás van. Különféle szilvesz­teri ételek, kiváló minőségi borok bő választékával szol- gálhatunk. Kedves vendégeink érkeznek: az IBUSZ Buda­pestről 50 fős csoport szilvesz­teri mulatságát rendezi meg nálunk. — Ügy az étteremben, mint a presszóban tánc lesz nálunk — mondották az Olimpiában, — Sajnos, már egyetlen sza­bad asztalunk sincs. Akkora az érdeklődés, hogy szét kel­lene tolni a falakat, ha min­denkit el szeretnénk helyezni, művelődési OTTHONOK A Fegyveres Erők Klubja szilveszteri csete-patéra hívja meg kedves vendégeit Két tánczenekar szórakoztatja majd a megjelenteket és a klub valamennyi helyiségében közel ezer ember töltheti el kellemesen a szilveszter éj­szakáját. A Pécsi Bőrgyár Mű­velődési Otthon ebben az év­ben is megrendezi hagyomá­nyos szilveszteri nagybálját Házi disznótoros vacsorával, tombolával, kiváló zenével várják a gyár és a környék dolgozóit A JÁRÁSI SZÉKHELYEK A járási székhelyeken is . befejeződtek a szilveszteri ké­szülődések. Mohácson a Bar­tók Béla Művelődési Házban rendeznek bált Ezenkívül a Béke étteremben, a Pannónia kisvendéglőben, a Halászcsár­dában és a termelőszövetkezet Táncsics klubjában szórakoz­hatnak a mohácsiak. Komlón a Zrínyi kultúrotthon klubjá­ban, a Béta-akna és a Kos- suth-bánya klubjában rendez­nek a bányaüzemek dolgozót szilveszteri mulatságokat. Sik­lóson az új várétterem várja a szilveszterezőket de sokan keresik majd fel a Központi éttermet is. Nagy szilveszteri bált rendeznek Szigetváron a járási művelődési házban. Ed­dig már 60 asztalfoglalásuk van. Hasonló mulatságra ke­rül sor a konzervgyári kultúr- helyiségben is. FÖLDMŰVES. SZÖVETKEZETEK A baranyai földművessző« vetkezetek háromszáztizenhat faluban szervezték meg a szil­veszteri programot, összesen négyszázhuszonnégy étterem, kisvendéglő, cukrászda és ital bolt várja a falusi dolgozókat, s ezekben huszonötezer székig készítettek elő az év utolsó napjára érkező vendégeknek. Közel ötezer papírtropnbita és ugyanennyi papírcsákó pihen a vendéglátó egységek raktá­rában, s szilveszterre mind előkerül. Az előkészített pa­pírszerpentinek hossza száz- hetvenöt kilométer. A legtöbb helyen lesz sültmalac, halász­lé, frissensültek, éjfél után korhelyleves. Sásdon, Sellyén, Mágocson, Pécsváradon, Bóly- ban, valamint Dunaszekcsőn, Vájszlón, Villányban, Nagy- harsányban, Szentlőrincen, végül Mecseknádasdon élő, il­letőleg sültmalacot sorsolnak ki. S az idei utolsó negyedév sör- és borkerete is azt ígéri* hogy jó szilveszter lesz a ba­ranyai falvakban. * A szilveszteri előzetes jelen­tésünk azt bizonyítja, lesz hol kellemesen eltölteni az éjsza­kát, vidáman köszönteni as új esztendőt megyénk dolge* máinak, Jé Jogos türelmetlenség A levelet közvetle­nül az ünnep el£tt kapta a szesikesztő- ség. Nem volt éppen ünnepi hangulatú. Azért volt benne va­lami különös. Általá­ban, ha levelet ka­punk valakire pa­naszkodnak, valakit szidnak — ebben a levélben erről szó sem volt t— bér írója panaszkodott. Azon­nal látszott az írá­son, hogy nem írás­hoz szokott ember küldte. Az aláírása csak ennyi: Hegedűs Mihály állatgondozó, Martonfa. Mondom a levél senkit nem vádol, senkit nem hibáztat. Csak annyi van ben­ne,'hogy Hegedűs Mi hály aggódik a gond­jára bízott állatok­ért, mert az istálló nincs téliesítve, az alom nincs biztosít­va. Véletlenül épp>en az előtte való napik­ban jártam a p»écsvá­rad: termelőszövetke­zetben, aihol a tsz ve­zetői nagyon őszintén elmondták a problé­máikat gondjaikat A levél olvastakor azon nal tudtam, hogy ez a probléma nem old­ható meg mtett hol­napra bármennyire is jogosak és igazak Hegedűs Mihály ész­revételei. A levél nyomán mentem ká Mart -»n- fára s Hegedűs Mi­háilüyal együtt jártuk végig az ominózus is­tállót. Mit lehet el­mondani? Négy éve készült az istálló nyá ri szántásnak, csere­pei között az égre látni, az állatok alatt éppen hogy csak van valami alom. A téliesítést már meg­kezdték ugyan — ron geteg utánjárásba te­rült a tse-nék míg anyagot és munka­erőt találtak hozzá —, de ez az istálló téliesítve sem nagyon felel meg a célnak. Itt csak nyáron sza­badna marhát tarta­ni. Igen ám, de más­hol sincs hely! Az istálló hatvan férőhelyes, növendé­kekből 105-öt szorí­tottak be. Hegedűs Mihály mutatja a hordót, amiben a nagy hidegek idején befagyott a víz, az állatok háta deres volt a hedegben. Szál májuk nincs, kuko- ricaszárt szecskáznak — De ezt nézze meg! — mondja Nagy Kovács Ferenc, aki éppen a nappali őrt helyettesíti az istálló­ban. — Mit? — Azt, hogy ho­gyan rakták le a ku- koricaszárt, amit szecskáznunk kell. Az istálló mögött nagy hókupac, alatta összevissza hányva a kukoricaszár ké­vék. — Amelyik tag így dolgozik annak nem adnék munkaegysé­get, — mondja Nagy Kovács Ferenc és én azt hiszem tökélete­sen igaza van. Hi­szen lerakhatták vol­na ezt a szart rend­ben is, nem kellett volna belehányni a vak világba — ahogy esik úgy puffanik. Erre elmesélik, hogy a szalmával sem jártak különbül. Bátmcnostoriak csé­peltek s a szalmát csak úgy isten nevé­ben összedobálták egy kupacba. Most összefagyott az a ke­vés is, ami van sem­mire sem lehet faasx­— S mivel almnol­nak, ha ez a kukori­caszár elfogy? Mind a ketten meg rántják a vállukat: Azt csak a jó isten tudja. Ezek a tények. Hoz zátartozik persze az is, hogy a téliesítés néhány nap múlva meglesz s az is, hogy a tsz vezetői Hegedűs Mihályt nagyon jó szakembernek tart­ják. S mikor én attól tartottam, hogy hara­gudni fognak rá a bejelentésért — na­gyot tévedtem. Azt mondták ezek a té­nyek, s bár minden tsz-tag úgy szívén vi­selné a közös vagvon sorsát, mint Hegedűs Mihály. Sokkal keve­sebb baj lenne. S ez az amiért en­nek a levélnek örül­ni kellett. Hegedűs Mihály az egyszerű tsz-tag magáénak ér­zi a gondjaira bízott állatokat, felelősség- tudata példamutató, s azt hiszem, ha min­denki olyan lenne a märtonfai üzemegy­ségben, mint ő meg néhány társa, más­képpen mennének a dote*. MM A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom