Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
n AIAPLÖ 1963. DECEMBER 8C, Gazdagok lesznek a hegyvidéki termelőszövetkezetek is Érdekes tervek és elképzelések a szigetvári járásban 1/Kwel mi a* Á szigetvári járásnak 40 községe illetve 28 termelőszövetkezete van, s a 28 tsz közül 12 hegyvidéken fekszik. A járás területének 40 százalékán gazdálkodnak, szerepük és súlyuk tehát egyáltalán nem -Mhainyagal'ható. SOK MUNKA —> KEVÉS OSZTALÉK? A hegyvidéki tsz-ek gazdálkodásában évek óta visszatérő tünetek jelentkeztek. Ilyenek: az erőgépek teljesítménye, JU tetve élettartama mintegy 25— SO százalékkal alacsonyabb, mint a síkvidéki szövetkezeteknél. Amíg síkvidéken a kis Zetcr-traktorral is vetni tudtak, addig sok hegyvidéki tsz- ben csak a lánctalpas volt erre megfelelő. Noha a hegyes Ssz-ek többet dolgoznak, termésátlagaik alacsonyabbak, mint szerencsésebb fekvésű társaiké. A búzáit, kukoricát és n többi fontos kultúrnövényt •tekintve mintegy 30 százalékos a veszteség. Mindez a szövetkezetek jövedelmére is kihat, (méghozzá egyenes arányban. ÍAmíg a járásban 30—32 forint lesz egy munkaegység értéke, addig az erősen hegyes fbafai fesz-ben csak 26—27 forint értéket fizetnék, és hasonlókat írhatnánk a többiről is* Többet dolgozni és kevesebbet keresni olyan igazságtalanság, amely nem fér össze a szocialista alapelvekkeL Ezért a szigetvári járási pártbizottság elhatározta, hogy tsz-ről tsz-re haladva megvizsgálja, hogy a hegyes területeken fekvő tsz-ek sajátosságai milyen intézkedéseket tesznek szükségessé. Mint ilyenkor történni szokott, brigádot alakítottak a járás: pártbizottságon, tanácson és más területen tevékenykedő szakemberek bevonásával. A brigád elsőnek az Ibafai termelőszövetkezetet szemelte ki, amelyhez jelenleg három község, Tbafa, Gyűrűfű és Korpád tartozik. Mivel az ibafai tsz a közeljövőben egyesülni szándékozik a Szomszédos horváthertelendi ísz-szel (amely Horvátherte- üendet és Csebényt foglalja magába), a vizsgálat mind az öt községre kiterjedt. Azóta már elkészült az Ibafai tsz hétéves fejlesztési terve is, s az egyik kibővített járási pártbizottsági ülésen igent mondottak rá. Az ibafai terv tehát az ezt követő hegyvidéki tsz-tervek prototípusának tekinthető. így megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Állattenyésztő körzet Ä tervet lapozgatva azonnal szembetűnik, hogy az egész gazdálkodás struktúráját megváltoztatják. Az ibafai tsz, amély a korábbiakban alig tért el a járás vegyes gazdálkodású szövetkezeteitől, a jövőben állattenyésztő gazdasággá válik. Csak a legfontosabb számokat: jelenleg S50 szarvasmarha, 293 sertés és 830 juh van a tsz birtokában, 1970-re pedig szarvasmarhából 500-as, sertésből 900-as, juhból pedig 3200-as állománya lesz. Amíg a járásban hízott szarvasmarhából 4,8, hízott sertésből pedig 32 jut 100 holdra, addig Ibafán már 1964- ben 9.4 hízottmarha, illetve 33 hízottsertés lesz a követelmény. A szakemberek azért döntöttek így, mert az ibafai adott ságok ezt teszik szükségessé. Abban a szövetkezetben, ahol a megművelt terület kétharmada 30 százalékosnál mere- dekebb lejtő: ahol 1056 hold rét és legelő jut 911 hold szántóra, nincs más választás. Természetes, az állattenyésztés domináló szerepe a növénytermesztésben is alapos változásokat von maga után, mégpedig: a kötelező kenyér- gabona vetésterület aránya Ibafán csak 26 s^á-alAk Ipsz. bemben a járás 32,3 szazai-. kos átlagával. Mivel a cukorrépa és burgonya terméshozama aránylag kicsiny, s az esős idők beálltával a cukorrépa- termesztéssel járó számítási nehézségek szinte megoldha- tatlanok, cukorrépát és burgonyát sem termesztenek. (Az utóbbiból csak háztáji szükségletre vetnek.) A takarmány gabona jelenlegi 27 százalékos arányát 33 százalékra emelik fel, s ami feltűnő, a növekedést nem kukoricával, hanem kizárólag őszi árpával kívánják elérni. A járás vezetői a tsz munkaerőhiányára és a nagy vadkárra hivatkoznak ezzel kapcsolatban. Végül: mivel a rétek és legelők hozama több dűlőben kicsiny, a gyengehozamú területeket feltörlik, hogy több silókukoricát illetve pSUangóst termeszthessenek. A pillangósok aránya 27 százalékot ér majd el, s a pillangós terület felét magfogásra kívánják felhasználni, arra számítva, hogy magas jövedelemre tesznek szert. A mindezt előkészítő rét- Mletve legelőfeltörések egyébként már megkezdődtek a termelőszövetkezetben. A nagyméretű állattenyésztés természetesen új istállóik, ólak építését, illetve tenyészállatok beszerzését, a kiváló minőségű tenyészállamány kialakítását is feltételezi A tervezők erről is gondoskodtak A tsz egyébként még ebben az évben 15 tenyészüszőt kap a TEGl-től, jövőre ismét 15-öt A sertés illetve juh törzsállomány kialakítására a saját alapanyag is alkalmast KINCSET ÉRŐ PARKETTA A szövetkezetnek tehát a hízottmarha és hízattsertés, a gyapjú, pecsenyebárány, és juhsajt, illetve a lucernamag lesz a jövedelmi forrása. Ám mindez még nem elegendő ahhoz, hogy a tsz elérje a síkvidéki tsz-ek munkaegységértékét. Ez csak akkor sikerülhet, ha a kisegítő üzemágakat is létrehozzák Az egyik kisegítő üzemág a gyümölcstermesztés lesz. A tsz jelenlegi 2 holdas gyümölcsösét 200—250 holdra kívánják bővíteni. Főként gesztenye, dió és bogyósgyümölcs termesztésre gondolnak, olyan erózió veszélynek, kitett legelőterületeken, amelyeket másképp nem lehet intenzíven hasznosítani. Mivel a domborzati viszonyok és egyéb körülmények nem teszik lehetővé összefüggő nagy gyümölcsösök kialakítását, egy-egy gesztenyés stb. nagysága csak 15—20 holdat ér él. A másik kisegítő üzemág, amely a leendő gyümölcsösökkel szemben azonnal jövedelmez, a parkettaüzem. Alig 2 hete jött létre, szintén a tervnek megfelelően. A maga nemében csodálatos, hiszen a kicsiny községnek még kövesút- ja sincs, a kis parkettaüzem viszont csaknem automatizált, s három műszakban folyik benne a termelés. Napi 20—25 négyzetméter parketta gyártására képes, s a tsz a parketta minden négyzetméterénél 65—70 forint tiszta haszonra tesz szart, mert a parketta nagyon kelendő, úgy viszik, minit a cukrot. A járás vezetői szerint a parkettaüzem 10—12 forinttal emeli minden munkaegység értékét. Ez a tény szinte önmagáért beszél, s megmutatja, hogy mit jelenthet egy jó kisegítő üzemág, illetve milyen előnyös, ha egy nagy erdőterülettel rendelkező tsz nem eladja, hanem feldolgozza a fát A parketta szállítása a rossz út miatt ma még gondot jelent ugyan, a jövő azonban ebből a szempontból is biztató. A járás vezetői szerint 1965-ben Ibafa, legkésőbb 1970-ig pedig Horváthertelend is bekötőutat kap. KÖVESSÜK A PÉLDÁT! Mint mondottuk, az ibafai .érv prototípusnak vehető. — Kétségtelen ugyanis, hogy a többi hegyvidéki tsz-ben is az állattenyésztésnek kell dominálnia. Viszont igaz az is, hogy az ibafai terv sablonnak sem tekinthető, mert a körülményeik és adottságok szinte tsz-ről tsz-re változnak még a hegyvidéken is. Ezért az alapvető elvek fenntartása mellett valóban tsz-ről tsz-re haladva kell kidolgozni a hegy vidéki tsz-ek fejlesztési tervét, ahogy azt a Szigetvári járási Pártbizottság, illetve járási tanács is teszi. És azt már mondanunk sem kellene, hogy az ilyen tervek nemcsak a hegyvidéki tesz-ekben okoznak változást, hanem a síksági jellegűekben is, hiszen ha a hegyvidéken kevesebb a búza, cukorrépa, burgonya, akkor a síkvidéken kel] pótolni a hiányt A hegyvidéki tsz-ek fejlesztési terve tehát csak akkor megalapozott, ha a járási szakosítási tervre épül (miként Szigetváron is), s ha a járás vezetői ebben a tervben gondoskodnak arról, hogy a sfkjéllegű szövetkezetek se érezzék kárvallottaknak magukat és megtalálják a számításukat Az ibafai terv, a szigetváriak kezdeményezése tanulságos lenne a pécsi és különösen a sásdi és pécsváradi járások számára is, hiszen azok a járások fekszenek a leghegyesebb, legdombosabb vidéken a megyében. Ezért hasznos lenne, ha az említett járások vezetői az ibafai tervet tanulmányoznák; M. L. < Hármas ünnep az idei karácsony. Három szabad nap, amikor nem húzzuk fel az ébresztőóra csengőjét, amikor reggel felkelés helyett ráérünk a másik oldalunkra fordulni. A három napot azonban végig aludni mégsem lehet — sokan már előre eltervezték ünnepi programjukat Disznóölésre készülünk A Kesztyűgyárban Plazzeri- anó Ervinnével beszélgettünk karácsonyi programjáról. — Az ünnepek alatt is akad tennivalóm bőven. Hat gyermekem van, képzelhető, hogy nincs sok időm a sziesztázás- ra. Mosok, főzök, takarítok. Meg aztán természetes, hogy igyekszem a gyerekek kedvében járni, s elkészítem kedvenc süteményüket. Remélem, hogy ez az esztendő jól végződik majd, sok év után most vágunk először. Kaptam sertésvásárlási utalványt. 29-én lesz a gyerekek nagy örömét is jelentő disznóölés. Már erre is fel kell készülnünk az ünnepek alatt. Jegyzeteimet rendezgetem Dénesi Ödön Ybl-díjas mérnök, a Pécsi Tervező Vállalat dolgozója néhány napja érkezett haza olaszországi tanulmányút járói. A külföldi út után bizonyára jólesik a pihenés. — Valóban, bár ilyen úton szívesen fárad el az ember. Egy hónapot töltöttem az Építésügyi Minisztérium ösztöndíjával tanulmányúton Olaszországban. Sok élménnyel gazdagodva jöttem haza s most úgy vagyok vele, hogy rendszereznem kell a külföldön szinte rámzúduló tapasztalatokat. televíziót nézem vagy az újságokat olvasom. Az ünnepekre is ez a programom. — Persze, az elhatározás nem mindig valósul meg. Nem tudok úgy pihenni, hogy a gondolatom azért ne a munkán is járjon. Pihenés közben újabb ö. letek adódnak. Az idén 10’. hojdon kertészkedtünk és kér tészetünket öntözésesre alaki tottuk át. Az ünnepek ala!1 majd spekulálgatok, mikén, lehetne a kertészetet jobba: kihasználni. —- Dolgozunk a jövő ev terven. Vezérfonalakban ffiu. elkészültünk vele, de csiszo. gatni, javítgatni való még a.-.a. rajta. Jó erre is a néhán ünnep. — Egy-két hét, aztán itt a zárszámadás, erre is készüli; kell. Szóval pihenünk, de az ünnepek utáni munka mindig ott motoszkál az ember fejében ., j Hazamegyek, tanulok Jegesi Andrea II. éves orvostanhallgatót a kollégium ban éppen tanulás közben zavartuk meg kérdéssel. — Január 4-én kollokvium lesz, arra kell készülnünk. Sok a tanulnivaló, mert most a kollokvium az elméletin kívül gyakorlati résszel is bővült. A gyakorlati például a vércsoportok meghatározása, vörösvérsejt számlálás stb. Viszem haza a közel 1000 oldalas élettani könyvet. —• Bizonyára már nagyon várják otthon. — Igen. Kaposváron Jaknak a szüleim, hozzájuk megyek. Négyen • vagyunk testvérek, s a 9 éves kisöcsém éppen az előbb telefonált, hogy siessek, mert nagyon várnak. Igaz, már 21-én kikaptuk a szünetet, de ón csali 24-én megyek haza. Addig is tanulok itt a kollégiumban. Inkább itt tanulók, mint otthon az én kedvemért legyen mindenki csendben. Tavaly 4-es volt a bizonyítványom, szeretném ezt az eredményt az idén is megtartani. Játszom Pataky Ottiliát, a Pécsi Nemzeti Színház művésznőjét a színház folyosóján szólítottuk meg délelőtt 10 órakor Éppen próbára sietett. — Játszom az ünnepek alatt. A Haway rózsája van a műsoron, — duplázom, délután és este is szinte szünet nélkül színpadon leszek. — Űj szerep? — Igen. Már készülünk az Aranyvirágra, január 17-én lesz a bemutató. Nagyon szép a zenéje, és tudja, van benne két angyali édes táncos, énekes számom ... Az ünnepek alatt kell szakítanom időt a felkészülésére... A művésznő a kis játékbabák „szerelmese”, otthona tele lenszőke, barna, bekete hajú babákkal. Nincs beszélgetés anélkül, hogy szóba ne hozza ókét — Üj ruhát is készítek p sgyik kis kedvencemnek, szí pet, csipkéset — karácsom : ajándékul — mondja moso lyogva, aztán az órájára pillant: ,„Jaj, 10 óra már elmúl' sietek, mert utóbb még leké sek a próbáról... viszlá!!” Ünnepek... fehér hótak ró... meleg otthonok ... me, - útt, szeretetteljes találkozások. — 1963 karácsonya van. 3ékés karácsony. Garay Ferenc — Különösen a városrendezési elképzeléseket igyekeztem összegyűjteni. Nagyon megragadta a figyelmemet, hogy az olaszok milyen nagyszerűen tudják a régit és az újat kombinálni. Róma új városrészében láttam erre kiváló példákat. Hogy csak egyet említsek: nem bontják el a régi városfalat, hanem az új acél-, üveg- és betonépítményekbe szinte beleépítik, a régi így mintegy szerves részévé válik az újnak. — Olaszországban is a közlekedés megoldása a probléma. Az utcákat szinte szétfeszíti a nagy forgalom. Tapasztalat: a városok rendezésekor nekünk is széles utakkal kell számolnunk. Számításunk szerint 1980-ra minden 7 főre jut egy autó. Ehhez az autómennyiséghez pedig hely, széles utak szükségesek. — Sok színes, valamint fekete-fehér felvételt készítettem. Rendezgetni kell ezt az anyagot, a jegyzeteket — s ehhez bizony jól jönnek az ünnepek. , Pihenek, tv-t nézek Romvári Ferencet, a pellérdi Uj Barázda Tsz elnökét a zárszámadás előtti munka közepette találjuk. A tsz az év elején az aranyosgadányi, gyódi, keszüi és pellérdi szövetkezetek egyesítése révén alakult mintegy 5 000 holdon. — Karácsonykor? Pihenek! — ezzel fogad bennünket a kérdésre válaszolva. — Szabad idómet otthon szoktam tölteni, a rádiót hallgatom, a ISMERJÜK-E PÉCSÉT? Negyvenmillió utas — Hol van Pécs legmélyebb pontja? Több a nő mint a férfi — 506 utca van városunkban Szeretünk tetszelegni a jólértesült ember szerepéiben, különösen a városunkba látogató turisták előtt. Pedig ha jól meggondoljuk, mi pécsiek sem ismerjük kellőképpen — Pécset. A „hiányok” pótlására összeszedtünk néhány adatot városunkról. SZEGED UTÁN PÉCS A legutóbbi népszámlálási adatok közül kértünk kölcsön néhány számot: Pécs területe 25171 hold, vagyis 166 négyzetkilométer. A népszámláláskor 114 713 lakost találtak a városban, azóta becslések szerint már elértük a 120 000-et. Érdekességként megemlítjük, hogy 1345-ben még csak 14 616 lakosa volt Pécsnek, 1869-ben már 20 028, 1890-ben pedig 34 067. A rohamos fejlődés az utóbbi években következett be, hiszen 1948-ban még „csak” 88 302 lakost számlált a város, vagyis alig tíz év alatt 26 411 fővel emelkedett a lé- lekszám. Százalékban kifejezve 29,9 és a nagyvárosok közül csak Miskolc előzött meg bennünket az ilyenarányú fejlődésben. A népsűrűség tekintetében Szeged után következünk, ahol egy négyzetkilométeren 885,6 lakos él, Pécsett 791,9, Miskolcon 641,1, Debrecenben 290,5. Városunkban több a nő, mint a férfi. Jelentősen több: 59 380 nő mellett 55 333 férfi él Pécsett. Az I, kerületben 40 795, a Il.-ban 39 179, míg a III.-ban 34 739 lakos él. Kor szerint a 20—24 évesek voltak a legtöbben a népszámláláskor. Nyolcvan évesnél idősebb lakost kereken ezret találtak. KAPUKÜSZÖB ÉS AZ ADRIA Városunk legmélyebb pontja a pályaudvar, 113,74 méterre van az Adria felett. Legmagasabb a Tubes 612, Jakab-hegy 602, Misina 534, Remeterét 417 méter. Bemérték a városháza kapuküszöbét és 140,25 méterre van a tenger szintje felett, míg a Nagy Lajos Gimnázium alsó lépcsőfokát 148,89 méternek találták. A város kelet—nyugati irányban elnyúlik a Mecsek lábánál, hossza 15,2 kilométer, míg a város szélessége hat kilométer. Fekvése szerint éghajlata már mediterrán jellegű. Legnagyobb meleget 1950 július 5-én. mértek és akkor 41,3 fokos hőség volt a városban. Leghidegebbet 1942 telén mutatott a hőmérő: minusz 30 fokot. A természettudósok feltárták a Mecsek faunáját és megállapították, hogy igen gazdag az a különféle erdei állatokban. Megtalálható itt a vadmacska és az erdei nyest, a borz és a róka, valamint háromféle cickány és a pelék népes családja. Van például evetke is, amit közönségesen csak mókusként emlegetnek. Hatféle denevért különböztetnek meg: van nagyfülű és laposorrú, közönséges és vízi, törpe és esti denevér. A vízi denevér főleg a vashámor — a mai bőrgyár — környékén fordult elő tömegesen valamikor. 16 307 ÁLT. ISK. TANULÓ Van a városnak 506 utcája, 15 395 lakóháza, lakott épülete, 32 493 lakása és 56 001 lakószobája. Vagyis: átlagosan két pécsi lakosra jut egy szoba. A pécs—mohácsi vasutat 1857-ben építették meg, Pécs és Barcs között 1868-ban indult meg a vasúti közlekedés, majd 1882-től már a fővárossal is összekötötte városunkat a vaspálya. A helyi közlekedés, a villamos vasút 1913-ban indult és 1960- ban szűnt meg. Azóta autóbuszok bonyolítják le a városi forgalmat. Évente 5 400 000 kilométert futnak a város kék busizaii és naponta átlagosan 110 000 utast szállítanak el, vagyis több, mint negyven milliót egy év alatt. A városnak 823 különféle boltja, szaküzlete van, amelyekben egy év alatt 1,5 milliárd Ft-ot vásárolnak a helybeliek és a falusiak. A 211 vendéglátó egységben pedig évenként 210 millió forint értékű italt és ételt fogyasztunk. Azt mondják: Pécs iskolaváros. Ez igaz is, mert az orvosi és jogi egyetem, a tanárképző főiskola mellett 12 középiskolánkban összesen 5905 diák tanul. A pécsi 36 általános iskolát pedig 16 307 tanuló látogatja. Bármennyire is gazdagok vagyunk a város múltját idéző statisztikában, arról még- sincs részletes feljegyzésünk, hogy annakidején hogy fizetett a szerencsejáték — ahogy abban az időben hívták: a lutri — bár arról sincs adatunk, hogy az elmúlt években mennyi nagy nyeremény maradt Pécsett. Gáldonyi Béla Rakterületi BETON PALÄNKOT ÉS OSZLOPOKAT közülettől sürgősen átveszünk. Cím: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat: Pécs, Rózsa Ferenc utca 17. szám alatt összes zenés helyen SZILVESZTERRE ASZTALFOGLALÁS ÜLŐHELYENKÉNT 46,— FORINT Az asztalfoglalási díj a nyugta felmutatásával a fogyasztásba beszámít. Az asztalok 20 óráig elfoglalandók. Záróra reggel 5 órakor. PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VÄLLALAT. «
