Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

Akikre télen is számítunk Derekasan helytállnak a szállítómunkások 1963 DECEMBER 19 CSÜTÖRTÖK • ••••• >•••••< I AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE 1 TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 296. SZÄM Szép a hó, a hóesés. Ül az ember a szobá­ban, a jó meleg kályha mellett és nézi az apró, fehér kristályokat, amint pehelykönnyen szitálnak az égből lefelé. Szép a tél. Kedvünk van ilyenkor a Mecsekre sétálni, nézni a fehérköpenyes fákat, s szívesen gondolattár­sítjuk a telet a disznóöléssel, a karácsonnyal, a borozgató, kellemes esti beszélgetésekkel. De borzasztó a hó azok számára, akik rajta állva dolgoznak, kellemetlen a tél, akiknek fázik a kezük, testük. Pedig a munka meg­Új létesítmények a megyében Sellyén sütőüzem épült — Mészégető-kemencék Pécsett és Godisán — Tovább bővült a Komlói Helyiipari Vállalat kívánja a helytállást télen is, az élet nem állhat meg, ha mínusz tiz fokot mutat is a hőmérő. Bemegyünk a boltba, vásárolunk. Jutott valaha is eszünkbe, milyen hallatlanul nehéz munkát végeznek azok, akik a tejet, kenyeret, húst leszállítják? Utazunk az autó­buszon, de hazaérve feledjük, aki dideregve a jegyet morzsolta. Alábbiakban azok közül az emberek közül választottunk ki néhányat, akikre télen is számíthatunk, őket mutatjuk most be olvasóinkénak. Az 1963-as esztendőben a Baranya megyei Tanács Ipari Osztálya által irányított vál­lalatok jelentős új beruházá­sokkal gazdagodtak. Az ipari osztály vezetői elkészítették pontos jelentésüket, melyből kitűnik, hogy elkészült a sely- lyei új sütőüzem, amelynek napi kapacitása négy és fél mázsa kenyér, illetve süte­mény. Az Építőanyag ipari Vállalat részére Pécsett, Sza- rnárkútom készítettek £ker- aknás mészégetökemencót, amelynek az évi kapacitása 9 000 tonna. Ugyancsak az idén készült el a godisai mész­égető fejlesztése, melynek eredményeképpen a kapacitás 5 724 tonna égetett mész. A Komlói Helyiipari Válla­latnál két üzemrészt fejlesz­tettek ebben az esztendőben, a papucsüzemet és a kárpitos üzemet. Ax üzembehelyezett bővítések a papucsüzemnél 150 000 párral növelik az évi j termelés mennyiségét, a kár­pitos üzemben pedig 7 mil­lió forinttal termelhetnek töb­bet, mint korábban. Véget ért a% EJXSZ-hSxgyulés XVIII. üíés Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülésén jóváhagyta a világszervezet 1964. évi költ­ségvetését. A szovjet küldött­ség a közgyűlés ötödik (ügy­rendi és költségvetési) bizott­ságában ismételten kifejtett álláspontja értelmében a ja­vaslat ellen szavazott Az ENSZ közép-keleti haderőinek költségvetésére vonatkozó ja­vaslatot a Szovjetunió küldöttsége szintén elvetette. A haderő­ket az ENSZ alapokmányá­nak megsértésével és a biz­tonsági tanács megkerülésé­vel hét évvel ezelőtt állítot­ták feL A két javaslat ellen szavaztak a szocialista országok, sok küldöttség tartózkodott a sza­vazástól. Ezután a közgyűlés a kü­lönleges politikai bizottság javaslatával foglalkozott, amelynek értelmében a köz­gyűlés ügyrendi bizottságát, a biztonsági tanácsot, vala­mint a gazdasági és szociális tanácsot ki kellene bővíteni. N. T. Fedorenko, a Szovjet­unió képviselője felszólalásá­ban ismét rámutatott arra, hogy a Szovjetunió mindig síkraszállt, s a jövőben is síkra fog szállni azért, hogy az afrikai és ázsiai országok méltányos képviseletet nyer­jenek az ENSZ főbb szer­veiben. A szovjet küldött megelégedését fejezte ki afelett, hogy a különleges politikai bizottság határoza­tot hozott, amely javasolja a közgyűlésnek az ügyrendi bizottság kibővítését. A biztonsági tanács, valamint a gazdasági és szociális tanács kivővítése azonban megfelelő változtatásokat tesz szüksé­gessé az ENSZ alapokmá­nyában. Márpedig az alapok­mány értelmében az ilyen változtatások csupán a biz­tonsági tanács öt állandó tag­jának jóváhagyásával eszkö- zölhetők. Amíg azonban a nyugati hatalmak megakadá­lyozzák a biztonsági tanács egyik állandó tagja, a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítá­sát, a kérdés megoldása a nyugati hatalmak álláspontja következtében nem lehetsé­ges. Etiópia és az Egyesült Arab Köztársaság képviselője fel­szólalásában az azonnali sza­vazást javasolta. Ezután került sor a szava­zásra, amelynek során egy­hangúlag elfogadták azt a ja­vaslatot, hogy a közgyűlés ügyrendi bizott­ságát 21-ről 25 tagra bővít­sék, a közgyűlés alclnökei- nek számát 13-ról 17-re nö­velve. A közgyűlés 97 sza­vazattal 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfo­gadta azt a javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács tagjai­nak számát 11-ről 15-re nö­veljék. A javaslat ellen szavaztak a szocialista országok és Fran­ciaország. Albánia a javaslat mellett szavazott. Az Egyesült Államok, Portugália, Nagy- Britannia és Dél-Afrika tar­tózkodott a szavazástól. A gazdasági és szociális tanács tagjainak 18-ról 27-re törté­nő növeléséről szóló javasla­tot a közgyűlés 96 szavazattal 11 ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el. Az egyesült nemzetek köz­gyűlése ezzel véget ért Sosa-Rodriguez a szeptem­ber 17-én megnyílt ülésszakot berekesztette, és közölte, hogy a XIX. ülésszakot 1964. szep­tember 15-re hívják össze. ÉJJEL 2 OKAKOR A környék csendes, a há zakban alszanak az emberek. A Baranya megyei Tejipari Vállalat pécsi üzemében azon­ban már világosság fogadja az érkezőt. Hét órakor nyitnak a tejboltok, addigra már a házi­asszony kosarába szereti tenni a tejet, a ropogós zsemlyével együtt De milyen ára van ennek, most a csontkemény fagy­ban? ... Zörögnek a tejeskan­nák, megkezdődik a rakodás. Hoffmann Ödönné, Gucogi Te­réz tejfejtő már éjjel 11 óra óta készíti elő társaival együtt a tejet kiszállításra. Bach- mann Ádám, Biró Gábor gép- kocsikisérők felrakják az árut a kannákat, palackokat, felbúg a motor és nyakukba szedik a várost ...Otthon a jó meleg szo­ba... Itt a millió kis tűként i szúró hó, amint belecsap ar­cukba... A kanna füléhez ra­gad a kéz, de nincs megállás, szállítani kell!... lampa A SIKLÓSI CT 37-BEN Korahajnali kelők a Húsipa­ri Vállalat dolgozói is, ver­senyre kelhetnének a „tejipa­rosokkal”. Hogy melyik mun­ka nehezebb? ... Nem könnyű eldönteni. Itt nemcsak a hi­deg marja a kezüket, lábukat, hanem a teherrel is birkózni kelL Dunaföldvártól a Drá­váig várják a húst a földmű- vessző vetkezeti és népboltok. Két órakor kezdenek itt is. Több száz üzletet kell regge­lig friss áruval ellátniuk. Ám a meteorológia ilyenkor még nem ad jelzést. Aki elindul a Duna mellé, nem tudja, hogy meg is érkezik-e? ... Kuba Péter, Ráth Károly gépkocsivezetők a motort vizs gáiják. Akárcsak a dél-sarki expedícióra készülnének. Sili József és a többi rakodó, áru­kísérő pedig fél sertést, ne­gyed marhát, 20—30 kilós lá­dákat emelnék a kocsikra. Ka­bátot húzni ilyenkor?... Ki bírna ilyen súlyt megmozgat­ni egy városi bundában? ... A kis meleg tea hamar ki­szállingózik az emberből, s marad az átkozott, kemény hideg. A KIRAKATOK MÖGÖTT... Sötét az ég, amikor mun­kára lendülnek a 12. sz. AKÖV darabárus részlegének dolgo­zói is. öt órakor már itt to­pognak a raktárban, a híres Hilyovszki—Kovács kettős, a Matira—Aradi párral együtt. Ezek az emberek nem csinál­nak valami különös dolgot, nem onnan adódik hírességük, csupán évek óta, a legcuda- rabb időben is pontosan, akár az óra, rakják a gépkocsikat, sok-sok társukkal együtt. Nem kevesebb, mint 1300 megyei és mintegy 600 pécsi üzletbe szállítják id a nagy­kereskedelmi vállalatoktól a dohányt, likőrt, cipőt, rövid­ás vasárut, a bort, a textile­ket. Tizenhat-húsz gépkocsi in­dult innen, ládákkal, bálák­kal, üvegekkel megrakottan. Ez a dolguk — mondhatná valaki. Ezért fizetik őket. Persze, ez így is igaz, de gon­doljuk csak el, milyen fogcsi­korgató dolog ebben az idő­ben egy 8 mázsás hordót gép- o'írakni. ’"'«m fér '/./.á icndeser, az ember, FALUSI DISZNÓÖLÉS ügyetlen a fogása, a kéz vas­ról fára, fáról vasra csú­szik... A nyakról leperdül a sál, a vizes fejen felcsúszik a sapka, aztán az úton szem­be vág a szél, mert_ nincs mindig hely elől, a sofőr mel­lett ... Rideg József, Vártás József gépkocsivezetők. Nevüket nem „jegyzik sehol”, egyszerű munkásemberek. Elindulnak s ki tudja mikor érnek haza. Van, hogy két nap múlva. Otthon már alszik a gyerek, szuszmótolva fordul másik ol­dalára ... ők pedig lapátol­nak valahol a baranyai or­szágúton. A „koszt” hideg, még forralt bort sem ihatnak, mert a KRESZ... ÉS A TÖBBIEK? Nehéz egy rövid újságcikk keretében elmondani mindazt, amit a tél jelent, mindarról a nehéz, áldozatkész munká­ról írni, amit ilyenkor el kell végezni, s még nehezebb fel­sorolni mindazoknak nevét, akik szembe néznek a hideg­gel. írhattam volna még a Kokszművek nyitott kemen­céi mellett levőkről, akik egy­formán részesülnek a pokoli forróságból és a dermesztő hidegből, vagy a megye hó­zivataros tájain dolgozó vil­lanyszerelőkről, az építőkről, a kenyeret szállítókról és sü­tőkről, a külszíni bányacsillé­sekről, de talán mindnyájukon felül érdemes volt a szállítás1 dolgozóiról megemlékezni, akik ilyenkor folytatják leg-* nehezebb harcukat. Megérdemlik az elismerést! ■— szüts — Huszonegy tsz-mafort villamosítottak A MEGYEVILL-nek eb­ben az évben 17 tsz-hez tar­tozó majorok villamosítása szerepelt a tervében. A vállalat ebben az évben 3 millió 200 ezer forint ér­tékben végzett villamosítási munkát a megye szövetke­zeteiben. A jövő évi elő­irányzat 3 millió forint, melyből a drávasztárai tsz majorjai 300 ezer, a berkes- di tsz központi majorja pe- dik 220 ezé- ‘érintős értélé*, kel szerepel. t » * 4 > A kemény tél ellenére sem szünetel a munka az Építőanyagipari Egyesülés Lau- fer-féle homokbányájában. A nagy fáradsággal kitermelt homokot a hlrdi Cement áru­ipari Vállalat telepére szállítják. — Szokolal felv. —■ ölesnél erre is ke® számítani. ! Hogy mi a nyársfadugás? í Tíz-tizennégy éves gyerekek í szokása. Este, a disznóölése« í házaknál bekopognak az aj- s tón, s egy nyársat dobnak be. \ A nyárson néhány cédula, a í cédulákon pedig rigmusok. ! Rendszerint a következők: > „Disznótoros sereg, rokoni í koszorú, | Ne legyen közietek, senki- S sem szomorú. i Nem azért jöttetek, hogy ( szomorkodjatok, < Hanem azért, hogy torkig ? jóllakjatok.” í E3t üzenik tehát a nyársfa- 5 dugó gyerekek a rokonoknak. ( Természetesen a magukét is ( megkívánják, s ezt rendszerint ? a következő versikével szok­ták kérni: ; »... Messziről jöttünk, na- ; gyón megéheztünk, De * hurkaszagra ide téve- ly ed tünk. ! KőszöntjOk a ház urát, Ne üresen adja ki a szegé­nyek nyársát A korai diszmóölők mindig ( nagy becsben állnak, mert ké- 5 sőbb, amikor már minden ház> ban ölnek, a gyerekek is el-! telnek. Ezért ha bedugják a \ nyársat, megrakják minden- s féle jóval, nemcsak kenyeret < és savanyúpaprikát, hanem f még egy üveg bort is kötnek ; " húsok ha a gyerekek "«gyobbak már. Magyar Iászlő A ház valóban öreg már, a tűzfalat léccel kellett meg­támasztani, a szobák gerendái is megfeketedtek a sok évti­zedtől. A kicsiny, rácsos abla­kok alig eresztik át a fényt. Érthető hát, hogy új, három­szobás lakásra vágynak, — szebbre és jobbra a réginél A nagyapa meg ifjabb Lu­kács közben megfordítják a hízót. Az öreg tovább kapar- gatja az állat gömbölyű há­tát, aztán bosszúsan dörmögi, hogy felszakadt a disznó bő­re. A gyerekek mintha csak erre vártak volna, odalopa­kodnak a hízóhoz, fejteni kez­dik a bőrt, majd leszakítanak egy darabot és a szájukhoz kapják. A bőrke kitűnő pecsenye. Régi szokás a falusi gyerekek­nél a bőrkeevés, nemcsak a fülét meg a farkát szeretik. Régi szokás a kóstoló is, amit természetesen megtarta­nak. Hat rokonnak és szom­szédnak küldenek, s ugyan­annyitól kapnak. Egy kóstoló szokásos adagja másfél kiló hús, egy jó karika hurka, ne- gyedkiló háj, ugyanannyi tö­pörtyű, s ahány tagú a kós­tolj család, annyi darab sült- hús. Ezenkívül nyárs fadug:' > is van még, ezért a disznó­| |\isznóölés van Lukácsék­nál Tótszantgyörgyön. A nagy eseményen az egész család részt vesz. A nagyapa kaszapengével vakargatja a hízó hátáit, a fiatalasszony pe­dig vizet loccsant a penge alá. Lukács János zsebredugott kézzel várja, hogy a disznót megforgassák, a nagymama pedig a kötényét simíígatja izgalmában. A háttérben a két gyerek néz a kiterített ál­latra olyan áhítattal, mintha valami szertartás játszódna le előttük. Dideregnek a hideg­től, de azért nem tágítanak a hízó mellől. Nagy az izgalom, pedigháit nem ez az első, és nem is utolsó disznó, amit Lukácsét: levágnak. Még kettő fekszik az ólban, s amikor megszólal a kondás tülke, újabb ha! kocát hajtanak ki a hátsó ól­részből. Tehát kilenc disznó­juk van Lukácsoknak, s ta­vaszra vagy hatvan malacra számítanak. Nem túlzás tehát 11 azt mondani, hogy valóságos ■ s sertésfarmot tartanak. ; < Hogy miért tartanak ennyi í disznót, arra a házuk ad vá- : > laszt, amelyet kívül-belül meg •) mutogatnak, mondván: még l ) a dédapjuk építette a hetve- i ’ nes évek végén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom