Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
Akikre télen is számítunk Derekasan helytállnak a szállítómunkások 1963 DECEMBER 19 CSÜTÖRTÖK • ••••• >•••••< I AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE 1 TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 296. SZÄM Szép a hó, a hóesés. Ül az ember a szobában, a jó meleg kályha mellett és nézi az apró, fehér kristályokat, amint pehelykönnyen szitálnak az égből lefelé. Szép a tél. Kedvünk van ilyenkor a Mecsekre sétálni, nézni a fehérköpenyes fákat, s szívesen gondolattársítjuk a telet a disznóöléssel, a karácsonnyal, a borozgató, kellemes esti beszélgetésekkel. De borzasztó a hó azok számára, akik rajta állva dolgoznak, kellemetlen a tél, akiknek fázik a kezük, testük. Pedig a munka megÚj létesítmények a megyében Sellyén sütőüzem épült — Mészégető-kemencék Pécsett és Godisán — Tovább bővült a Komlói Helyiipari Vállalat kívánja a helytállást télen is, az élet nem állhat meg, ha mínusz tiz fokot mutat is a hőmérő. Bemegyünk a boltba, vásárolunk. Jutott valaha is eszünkbe, milyen hallatlanul nehéz munkát végeznek azok, akik a tejet, kenyeret, húst leszállítják? Utazunk az autóbuszon, de hazaérve feledjük, aki dideregve a jegyet morzsolta. Alábbiakban azok közül az emberek közül választottunk ki néhányat, akikre télen is számíthatunk, őket mutatjuk most be olvasóinkénak. Az 1963-as esztendőben a Baranya megyei Tanács Ipari Osztálya által irányított vállalatok jelentős új beruházásokkal gazdagodtak. Az ipari osztály vezetői elkészítették pontos jelentésüket, melyből kitűnik, hogy elkészült a sely- lyei új sütőüzem, amelynek napi kapacitása négy és fél mázsa kenyér, illetve sütemény. Az Építőanyag ipari Vállalat részére Pécsett, Sza- rnárkútom készítettek £ker- aknás mészégetökemencót, amelynek az évi kapacitása 9 000 tonna. Ugyancsak az idén készült el a godisai mészégető fejlesztése, melynek eredményeképpen a kapacitás 5 724 tonna égetett mész. A Komlói Helyiipari Vállalatnál két üzemrészt fejlesztettek ebben az esztendőben, a papucsüzemet és a kárpitos üzemet. Ax üzembehelyezett bővítések a papucsüzemnél 150 000 párral növelik az évi j termelés mennyiségét, a kárpitos üzemben pedig 7 millió forinttal termelhetnek többet, mint korábban. Véget ért a% EJXSZ-hSxgyulés XVIII. üíés Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülésén jóváhagyta a világszervezet 1964. évi költségvetését. A szovjet küldöttség a közgyűlés ötödik (ügyrendi és költségvetési) bizottságában ismételten kifejtett álláspontja értelmében a javaslat ellen szavazott Az ENSZ közép-keleti haderőinek költségvetésére vonatkozó javaslatot a Szovjetunió küldöttsége szintén elvetette. A haderőket az ENSZ alapokmányának megsértésével és a biztonsági tanács megkerülésével hét évvel ezelőtt állították feL A két javaslat ellen szavaztak a szocialista országok, sok küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezután a közgyűlés a különleges politikai bizottság javaslatával foglalkozott, amelynek értelmében a közgyűlés ügyrendi bizottságát, a biztonsági tanácsot, valamint a gazdasági és szociális tanácsot ki kellene bővíteni. N. T. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában ismét rámutatott arra, hogy a Szovjetunió mindig síkraszállt, s a jövőben is síkra fog szállni azért, hogy az afrikai és ázsiai országok méltányos képviseletet nyerjenek az ENSZ főbb szerveiben. A szovjet küldött megelégedését fejezte ki afelett, hogy a különleges politikai bizottság határozatot hozott, amely javasolja a közgyűlésnek az ügyrendi bizottság kibővítését. A biztonsági tanács, valamint a gazdasági és szociális tanács kivővítése azonban megfelelő változtatásokat tesz szükségessé az ENSZ alapokmányában. Márpedig az alapokmány értelmében az ilyen változtatások csupán a biztonsági tanács öt állandó tagjának jóváhagyásával eszkö- zölhetők. Amíg azonban a nyugati hatalmak megakadályozzák a biztonsági tanács egyik állandó tagja, a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását, a kérdés megoldása a nyugati hatalmak álláspontja következtében nem lehetséges. Etiópia és az Egyesült Arab Köztársaság képviselője felszólalásában az azonnali szavazást javasolta. Ezután került sor a szavazásra, amelynek során egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy a közgyűlés ügyrendi bizottságát 21-ről 25 tagra bővítsék, a közgyűlés alclnökei- nek számát 13-ról 17-re növelve. A közgyűlés 97 szavazattal 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta azt a javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak számát 11-ről 15-re növeljék. A javaslat ellen szavaztak a szocialista országok és Franciaország. Albánia a javaslat mellett szavazott. Az Egyesült Államok, Portugália, Nagy- Britannia és Dél-Afrika tartózkodott a szavazástól. A gazdasági és szociális tanács tagjainak 18-ról 27-re történő növeléséről szóló javaslatot a közgyűlés 96 szavazattal 11 ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el. Az egyesült nemzetek közgyűlése ezzel véget ért Sosa-Rodriguez a szeptember 17-én megnyílt ülésszakot berekesztette, és közölte, hogy a XIX. ülésszakot 1964. szeptember 15-re hívják össze. ÉJJEL 2 OKAKOR A környék csendes, a há zakban alszanak az emberek. A Baranya megyei Tejipari Vállalat pécsi üzemében azonban már világosság fogadja az érkezőt. Hét órakor nyitnak a tejboltok, addigra már a háziasszony kosarába szereti tenni a tejet, a ropogós zsemlyével együtt De milyen ára van ennek, most a csontkemény fagyban? ... Zörögnek a tejeskannák, megkezdődik a rakodás. Hoffmann Ödönné, Gucogi Teréz tejfejtő már éjjel 11 óra óta készíti elő társaival együtt a tejet kiszállításra. Bach- mann Ádám, Biró Gábor gép- kocsikisérők felrakják az árut a kannákat, palackokat, felbúg a motor és nyakukba szedik a várost ...Otthon a jó meleg szoba... Itt a millió kis tűként i szúró hó, amint belecsap arcukba... A kanna füléhez ragad a kéz, de nincs megállás, szállítani kell!... lampa A SIKLÓSI CT 37-BEN Korahajnali kelők a Húsipari Vállalat dolgozói is, versenyre kelhetnének a „tejiparosokkal”. Hogy melyik munka nehezebb? ... Nem könnyű eldönteni. Itt nemcsak a hideg marja a kezüket, lábukat, hanem a teherrel is birkózni kelL Dunaföldvártól a Dráváig várják a húst a földmű- vessző vetkezeti és népboltok. Két órakor kezdenek itt is. Több száz üzletet kell reggelig friss áruval ellátniuk. Ám a meteorológia ilyenkor még nem ad jelzést. Aki elindul a Duna mellé, nem tudja, hogy meg is érkezik-e? ... Kuba Péter, Ráth Károly gépkocsivezetők a motort vizs gáiják. Akárcsak a dél-sarki expedícióra készülnének. Sili József és a többi rakodó, árukísérő pedig fél sertést, negyed marhát, 20—30 kilós ládákat emelnék a kocsikra. Kabátot húzni ilyenkor?... Ki bírna ilyen súlyt megmozgatni egy városi bundában? ... A kis meleg tea hamar kiszállingózik az emberből, s marad az átkozott, kemény hideg. A KIRAKATOK MÖGÖTT... Sötét az ég, amikor munkára lendülnek a 12. sz. AKÖV darabárus részlegének dolgozói is. öt órakor már itt topognak a raktárban, a híres Hilyovszki—Kovács kettős, a Matira—Aradi párral együtt. Ezek az emberek nem csinálnak valami különös dolgot, nem onnan adódik hírességük, csupán évek óta, a legcuda- rabb időben is pontosan, akár az óra, rakják a gépkocsikat, sok-sok társukkal együtt. Nem kevesebb, mint 1300 megyei és mintegy 600 pécsi üzletbe szállítják id a nagykereskedelmi vállalatoktól a dohányt, likőrt, cipőt, rövidás vasárut, a bort, a textileket. Tizenhat-húsz gépkocsi indult innen, ládákkal, bálákkal, üvegekkel megrakottan. Ez a dolguk — mondhatná valaki. Ezért fizetik őket. Persze, ez így is igaz, de gondoljuk csak el, milyen fogcsikorgató dolog ebben az időben egy 8 mázsás hordót gép- o'írakni. ’"'«m fér '/./.á icndeser, az ember, FALUSI DISZNÓÖLÉS ügyetlen a fogása, a kéz vasról fára, fáról vasra csúszik... A nyakról leperdül a sál, a vizes fejen felcsúszik a sapka, aztán az úton szembe vág a szél, mert_ nincs mindig hely elől, a sofőr mellett ... Rideg József, Vártás József gépkocsivezetők. Nevüket nem „jegyzik sehol”, egyszerű munkásemberek. Elindulnak s ki tudja mikor érnek haza. Van, hogy két nap múlva. Otthon már alszik a gyerek, szuszmótolva fordul másik oldalára ... ők pedig lapátolnak valahol a baranyai országúton. A „koszt” hideg, még forralt bort sem ihatnak, mert a KRESZ... ÉS A TÖBBIEK? Nehéz egy rövid újságcikk keretében elmondani mindazt, amit a tél jelent, mindarról a nehéz, áldozatkész munkáról írni, amit ilyenkor el kell végezni, s még nehezebb felsorolni mindazoknak nevét, akik szembe néznek a hideggel. írhattam volna még a Kokszművek nyitott kemencéi mellett levőkről, akik egyformán részesülnek a pokoli forróságból és a dermesztő hidegből, vagy a megye hózivataros tájain dolgozó villanyszerelőkről, az építőkről, a kenyeret szállítókról és sütőkről, a külszíni bányacsillésekről, de talán mindnyájukon felül érdemes volt a szállítás1 dolgozóiról megemlékezni, akik ilyenkor folytatják leg-* nehezebb harcukat. Megérdemlik az elismerést! ■— szüts — Huszonegy tsz-mafort villamosítottak A MEGYEVILL-nek ebben az évben 17 tsz-hez tartozó majorok villamosítása szerepelt a tervében. A vállalat ebben az évben 3 millió 200 ezer forint értékben végzett villamosítási munkát a megye szövetkezeteiben. A jövő évi előirányzat 3 millió forint, melyből a drávasztárai tsz majorjai 300 ezer, a berkes- di tsz központi majorja pe- dik 220 ezé- ‘érintős értélé*, kel szerepel. t » * 4 > A kemény tél ellenére sem szünetel a munka az Építőanyagipari Egyesülés Lau- fer-féle homokbányájában. A nagy fáradsággal kitermelt homokot a hlrdi Cement áruipari Vállalat telepére szállítják. — Szokolal felv. —■ ölesnél erre is ke® számítani. ! Hogy mi a nyársfadugás? í Tíz-tizennégy éves gyerekek í szokása. Este, a disznóölése« í házaknál bekopognak az aj- s tón, s egy nyársat dobnak be. \ A nyárson néhány cédula, a í cédulákon pedig rigmusok. ! Rendszerint a következők: > „Disznótoros sereg, rokoni í koszorú, | Ne legyen közietek, senki- S sem szomorú. i Nem azért jöttetek, hogy ( szomorkodjatok, < Hanem azért, hogy torkig ? jóllakjatok.” í E3t üzenik tehát a nyársfa- 5 dugó gyerekek a rokonoknak. ( Természetesen a magukét is ( megkívánják, s ezt rendszerint ? a következő versikével szokták kérni: ; »... Messziről jöttünk, na- ; gyón megéheztünk, De * hurkaszagra ide téve- ly ed tünk. ! KőszöntjOk a ház urát, Ne üresen adja ki a szegények nyársát A korai diszmóölők mindig ( nagy becsben állnak, mert ké- 5 sőbb, amikor már minden ház> ban ölnek, a gyerekek is el-! telnek. Ezért ha bedugják a \ nyársat, megrakják minden- s féle jóval, nemcsak kenyeret < és savanyúpaprikát, hanem f még egy üveg bort is kötnek ; " húsok ha a gyerekek "«gyobbak már. Magyar Iászlő A ház valóban öreg már, a tűzfalat léccel kellett megtámasztani, a szobák gerendái is megfeketedtek a sok évtizedtől. A kicsiny, rácsos ablakok alig eresztik át a fényt. Érthető hát, hogy új, háromszobás lakásra vágynak, — szebbre és jobbra a réginél A nagyapa meg ifjabb Lukács közben megfordítják a hízót. Az öreg tovább kapar- gatja az állat gömbölyű hátát, aztán bosszúsan dörmögi, hogy felszakadt a disznó bőre. A gyerekek mintha csak erre vártak volna, odalopakodnak a hízóhoz, fejteni kezdik a bőrt, majd leszakítanak egy darabot és a szájukhoz kapják. A bőrke kitűnő pecsenye. Régi szokás a falusi gyerekeknél a bőrkeevés, nemcsak a fülét meg a farkát szeretik. Régi szokás a kóstoló is, amit természetesen megtartanak. Hat rokonnak és szomszédnak küldenek, s ugyanannyitól kapnak. Egy kóstoló szokásos adagja másfél kiló hús, egy jó karika hurka, ne- gyedkiló háj, ugyanannyi töpörtyű, s ahány tagú a kóstolj család, annyi darab sült- hús. Ezenkívül nyárs fadug:' > is van még, ezért a disznó| |\isznóölés van Lukácséknál Tótszantgyörgyön. A nagy eseményen az egész család részt vesz. A nagyapa kaszapengével vakargatja a hízó hátáit, a fiatalasszony pedig vizet loccsant a penge alá. Lukács János zsebredugott kézzel várja, hogy a disznót megforgassák, a nagymama pedig a kötényét simíígatja izgalmában. A háttérben a két gyerek néz a kiterített állatra olyan áhítattal, mintha valami szertartás játszódna le előttük. Dideregnek a hidegtől, de azért nem tágítanak a hízó mellől. Nagy az izgalom, pedigháit nem ez az első, és nem is utolsó disznó, amit Lukácsét: levágnak. Még kettő fekszik az ólban, s amikor megszólal a kondás tülke, újabb ha! kocát hajtanak ki a hátsó ólrészből. Tehát kilenc disznójuk van Lukácsoknak, s tavaszra vagy hatvan malacra számítanak. Nem túlzás tehát 11 azt mondani, hogy valóságos ■ s sertésfarmot tartanak. ; < Hogy miért tartanak ennyi í disznót, arra a házuk ad vá- : > laszt, amelyet kívül-belül meg •) mutogatnak, mondván: még l ) a dédapjuk építette a hetve- i ’ nes évek végén,
