Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

' »«3. NOVEMBER I hiaplA 5 Havonta egymillió forint JCrónika a krónikától Növelték a hallgatók állami támogatását a pécsi felsőoktatási intézményekben Alig néhány hónapja láttak napvilágot azok a rendelkezé­sek, amelyek jelentős mérték­ben növelték valamennyi fel­sőoktatási intézmény minden évfolyamának hallgatói s?.am&- ,-a juttatott állami támogata.vt. A pécsi felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói is már az idei tanévben az új állami támoga­tási, ösztöndíj és tandijrend- szer előnyeit élvezik. Csupán néhány összehasonlítható adat: a Pécsi Tanárképző Főiskolán az elmúlt tanévben havonta’ 250 ezer forintot, az idén az új rendelkezések alapján pedig 810 ezer forintot fizetnek a hallgatóknak rendszeres álla­mi támogatás címén. A rend­kívüli segély negyedévi keret­összege is a tavalyi 30 ezerről 90 ezerre emelkedett. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az elmúlt tanév utolsó hónapjában júniusban 291 orvostanhallgató 40 100 fo­rintot kapott tanulmányi ösz­töndíjként, szociális segélyben pedig (ez 35 296 forint volt) 263 hallgató részesült. Az új tá­mogatási rendszer alapján ok­tóberben 470 hallgató 67 400 forint tanulmányi ösztöndíjat és 682 hallgató pedig 185 296 forint rendszeres pénzbeni tá­mogatóst kapott; A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán 1962 novemberében tanul­mányi ösztöndíjként és szociá­lis támogatásként 28 190 forin­tot fizettek ki. Egy év múlva tehát az idei novemberi álla­mi támogatás összege 104 050 forintra emelkedett. Az álla­mi támogatás növekedését je­lentősen elősegítette az, hogy a népköztársasági ösztöndíjas hallgatók száma többszörösére emelkedett; Hogyan fogadták a pécsi egyetemisták és főiskolások az állami támogatás, az ösztön­díjak és tandíjak új rendsze­rét? VILISICS ILONA főiskolás — Harmadéves matematika- kémia-műszaiki ismeretek sza­kos hallgató vagyok, özvegy édesanyám 300 forintos nyug­díjával beteg öcsémet és en­gem tart el. Én első és másod­éves koromban jó rendű vol­tam, ekkor 100 forint ösztön­díjat és 120 forint szociális segélyt kaptam. Az elmúlt tanév végén igaz, hogy jeles tanulmányi eredményt értem el, de nagy mértékben növe­kedett az államtól kapott tá­mogatásom. Most havonta 550 forintot kapok és ebből 2001 forintért kollégiumi ellátásban és napi háromszori étkezésben részesülhetek. Ha csak jó ren- j dű lettem volna, mint koráb­ban, akkor is 250 forintot kap­tam volna havonta kézhez. Na­gyon örülök annak, hogy most emelkedett az állami támoga­tás mértéke, mert így még két éven keresztül megkönnyítet­ték számomra a tanulást. RADÓ PIROSKA orvostanhallgató — Jelenleg negyedéves va­gyok. Egyetemi tanulmányaim kezdetétől fogva a mohácsi ta­nács ösztöndíjasa vagyok. A megkötött szerződés alapján három éven keresztül 500 fo­rintot kaptam függetlenül at­tól, hogy milyen tanulmányi eredményt értem el. Az egye­temtől ebéd- és vacsora jegy juttatásban is részesültem. Az új rendelkezések szerint ne­künk társadalmi ösztöndíja­soknak is több lesz a havi jut­tatás összege, mert az egysé­ges 450 forint alapra jön a A Pécsi Közlekedési Válla­lat férfikara októberben részt vett a Szombathelyen rendem zett országos dalostalálkozón, melyet az 1938-as munkás­dalárdák szombathelyi tünteté­sének emlékére rendeztek. Hu­szonöt évvel ezelőtt a tünte­tésen a Pécsi Munkásképző Énekkar is résztvett, & most jogutódaként a PKV kórusa szerepelt a jubileumon. A pé­csi kórus szombathelyi bemu­tatkozásán Bartók és Kodály művein kívül fiatal magyar zeneszerzők új műveinek be­mutatására is vállalkozott. A Közlekedési Vállalat férfi­kara most a jövő évi válogató­versenyekre készül fel. A Népművelési Intézet új minő­sítési rendszert vezet be az öntevékeny kórusok besorolá­sára. februárban tartják a me­gyei válogatóversenyeket, már­ciusban pedig az országi® ver­senyt, ahol eldől, hogy mely kórusok kapnak bronz-, ezüst­vagy aranykoszarút A közeljövőben nyilvános fellépése nem lesz az ének­karnak, tervük az, hogy a vá­ros üzemeiben a szocialista brigádok tiszteletére adjanak műsort Az első ilyen jutalom­rendűség alapján 150, 250, vagy 300 forint. Én még nem állapodtam meg a tanáccsal, hogy vidékre kerülök-e, ha igen, akkor a havi támogatás plusz 200 forinttal emelkedik. RASKOVÄNYI CSABA joghallgató — Miivel szüleim keresete havonta 3500 forint, így én négy éven keresztül féléven­ként 1000 forint tandíjat fizet­tem és ösztöndíjat nem kap­tam. Ezzel szemben most, mi­vel a tandíj a tanulmányi eredménytől függ, én tandíj- mentes vagyok és a jórendű- ségem után havonta 150 forint ösztöndíjat is kapok. Ezenkí­vül 4 forintos térítéssel ebéd­jegyhez is jutok. Az új állami támogatási rendszer rendkívüli előnyöket és kedvezményeket biztosít. Én nagyon örülök, de egyben bosszankodom is, hogy miért csak ilyen rövid ideig — mivel ötödéves vagyok — élvezem az új tandíjrendszer előnyeit. Bartó László hangverseny még november­ben elhangzik a Bőrgyárban. A helyi és országos szerep­léseiken kívül a jövő nyáron alkalom nyílik arra, hogy a PKV kórusa külföldön szere­peljen. Lengyelországból, a Krakkói Szállítási Szövetkezet énekkarától kaptak meghívást krakkói és varsói vendégsze­replésre. A krakkói kórus is ellátogat tíz napra Pécsre, a tervek szerint júniusban. Orvosi ügyelet Pécs mi. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak november 7- én reggel 7 órától este 19 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére ren­delés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. XI. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba). Tel.: 30-00. Járó bete­gek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére ren­delés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. | Januárban lesz két éve an- j nak, hogy Szűcs Lajos, nyug­id díias református lelkész hosz- szu és alapos töprengés után bement a vókányi községi ta­nács vezetőihez. — Szívesen vállalkoznék ar­ra, hogy évenként megírom Vókány község mai krónikáját — mondta egy kicsit a felfe­dező idegességével —. Időm is van, elképzelésem is, úgy gondolom, hogy ez lenne az én társadalmi munkám ... A vókányi krónika Most már elég nehéz ezeket a perceket visszaidézni, nincs is túlságosan nagy jelentősé­gük. A község vezetői minden­esetre egy kicsit meghökken­tek. Szemfüles újságírókra, padláson porosodó ládákra meg vaskos, tudományos köte­tekre gondoltak. Ismerték Szűcs Lajost, aki öt éven át a szomszédos Kistótfalu lelké­sze volt. Tudták, hogy öt esztendő alatt megírta Kis­tótfalu monográfiáját, tud­ták, hogy van benne valami természetes ragaszkodás az egyszerűhöz meg a haladás­hoz. — Milyen lenne az a bizo­nyos vókányi krónika? — Amikor Kistótfalu mo­nográfiájához gyűjtöttem az anyagot, átböngésztem a he­lyi dokumentumokat, meg a levéltár iratait, és akkor hök­kentem meg, hogy milyen sok a homályos időszak. Vannak olyan évtizedek, amikről semmi hír. Rögtön arra gon­doltam, hogy milyen jó lett volna, ha valaki annakidején rendszeresen vezeti a község krónikáját. Mindenütt. Gon­dolják csak, milyen érdekes lesz, ha utódaink, mondjuk 2000-ben előveszik a vókányi krónikákat? Elolvassák az írá­sos anyagot, megnézik a fény­képeket, meghallgatják a hangszalagokat. Miről tárgyal­tak félévszázaddal korábban a tanácsülésen vagy a tsz köz­gyűlésén, milyen volt az is­kolában egy matematikaóra, mennyi pénzük volt a vóká- nyiaknak a takarékban, mi­lyen volt a termés? ... Min­den esztendőben megírnám a községben történt eseménye­ket, magnetofonra rögzítjük a fontosabb beszédeket, a foto- szakkörrel megcsináltatjuk a község vezetőinek a fényké­pét, meg az orvosét, a tanító­két ... — Csinálnak ilyesmit más­hol is? — Úgy tudom, hogy nem. A község vezetői bizonyta­lanul egymásra néztek. — Nagy munka ez... i — Persze, de én szívesen 1 hozzáfognék. az összecsapásra, amely az első közgyűlésen rá vár. Azzal kezdte, hogy az em­berekkel összefogva új életet szeretne teremteni a szövet­kezetben. A munka, ami rá­juk vár, nagyon hosszú és fáradságos lesz. Erre az évre nem sok jót tud ígérni, hi­szen siralmas állapotok fo­gadták. Ez a járás legrosszabb szövetkezete. Tizenöt éves trá­gyahegyek magasodnak a házak mögött, a búza megmun'kálat- lan földbe van vetve. Talán három mázsát aratnak hol­danként, vagy még annyit sem... A munkafegyelem kriminális, de nem folytatja tovább, mert amit mond, ar­ról mindenki tud. Csupán azt teszi még hozzá, hogy a fél­milliós mérleghiányt, amely tavalyról maradt még a szö­vetkezetre, ebben az évben lefaragni nem tudják, két- három éves munkába kerül, mire rendbehozzák a szövet­kezetei. Mihalik látszólag egyked­vűen bészélt, de a monoton mondatok úgy érték a tagsá­got, mint megannyi kis kala­pács, melyek módszeresen, ki­számított ütemben mindig a legfájóbb pontra sújtanak kö­nyörtelenül. Mindenki magán érezte a kis kalapácsok szün­telen, gépies ütéseit, és mo­raj jelezte, hogy hamarosan kitör a vihar. Mihalik felemelt hangon folytatta tovább: — Mivel kitartása sokak­nak nincs, anélkül pedig dol­gozni nem tehet, májustól kezdve készpénzfizetést veze­tünk be, akárcsak az állami gazdaságokban. A fogatosok a nagy munkák idején havi ezer kétszázat, a gyalogmunkások pedig az aratás-cséplés és be­takarítás hónapjaiban kilenc- százat—ezret kapnak. A pén­zeket minden hónap tizedikén fogják kifizetni. Gúnyos nevetés hullámzott végig a sorokon. — Ezt már sokan ígérték! Nem először halljuk! — mond ták az emberek, majd felállt egy hórihorgas, sasorrú férfi és mindenkit túlharsogva elő- nekáálitott: — Eddig se kap­tunk semmit, és ezután sem kapunk semmit! Maguk csak hajszolni tudnak bennünket! Helyeslő közbeszólások nyug tázták a bemondást, s mint az elhaló géppuskasorozat, végig­csattogott a taps. Mihalik várt és mintha mi sem történt volna, folytatta tovább: — A fizetést megadjuk, de azért többet és jobban kell dolgozni, mint idáig. Meg­szüntetjük a pontatlan mun­kakezdéseket, az igazolatlan távolmaradásokat. Holnaptól kezdve reggel hatkor kezdünk és tíz órát dolgozunk. A ki­emelkedő munkát megjutal­mazzuk, a hanyagságot bün­tetni fogjuk. A legnagyobb jutalomban azok rósziesülnek, akik példásan dolgoznak az aratás és cséplés idején. Azok augusztus húszadikán a Bala­tonra mennek, a tsz költségén iderendelt különautóbuszon ... Viharos erejű kacagás fo­gadta az utolsó swodatofeat. Az emberek térdüket csap­kodták a nevetéstől. Elfúló hangok kiáltották közbe: — Pénzt adjanak, ne Bala­tont! Aztán felállt egy féűszemű férfi, kilépett a sorból, s sán- ti'kálva néhány lépést tett az emelvény felé: — A miénk a tsz, egyelőre mi parancsolunk benne! — kiáltotta telitorokkal. — Ne akarjon maga állami gazda­ságot, úgysem leszünk az al­kalmazottai! ... Fülsiketítő tapssal válaszol­tak az emberek. Amikor a fél­szemű visszament, valaki meg veregette a vállát. Mihalik sápadtan állt a gúnyos tekin­tetek kereszttüzében, aztán új­ra megszólalt: — A t&z-nek harminc pár fogata van, holott a fele is elég volna. A fogatok öt köz­ségben vannak szétszórva, pe­dig egy helyen kellene len­niük. a fogatok nélkül sem­mire sem megyünk, ezért ott kezdjük a rendcsinálást. Az egyik napon összevonjuk az állományt, kiválogatjuk a lo­vak javát, a többit pedig el­adjuk. Leírhatatlan hangarkán fo­gadta a bejelentést. A hóri­horgas, sasom! férfi minden­kit túlharsogva kiáltotta, hogy még ha összedől a világ, ak­kor se adja a lovát. A fél­szemű ráduplázott, hogy ha a lovakat elveszik, inkább kilép­nek a tsz-ből. A többiek fel­kapták a szót, s vagy tizen kiáltozták, hogy ki akarnak tópoá a szövetkeaetiaS. A torotekaparó füst, a testek párolgása, meg a zárt ablakok miatt fullasztóvá vált a leve­gő. Mihalik megérezte, hogy a gyűlés fordulópontjához ért, s ebben a helyzetben már nincsenek félmegoldások. Most már csak teljes győze­lem, vagy megsemmisítő bu­kás következhetett Vannak pillanatok, mikor mindent egy lapra tesznek fel a merész játékosok. Mihalik is az utolsó aduját készült ki­vágni. — Kilépésről van sző, úgy hallom. Ám tessék! Senkit sem fogunk vissztartani. Úgy­sem érünk sokat azokkal az emberekkel, akik csak tessék- lássék alapon dolgoznak a tsz- ben, csak nyerünk azzal, ha itt hagynak bennünket. Ezért senkinél sem gördítünk aka­dályt a kilépés útjába. Aki továbbra is a kilépés mellett áll, foglalja írásiba és adja le a tsz-irodán. Csak a legköze­lebbi közgyűlést kell megvár­ni és elmehetnek. Döbbent csend fogadta a bejelentésit, majd egy bátorta­lan hang megjegyezte: — Hogyisne! Itt marad a sok föld és nekünk kell meg­munkálni! Aztán újra csend lett Az emberek csodálkozva néztek egymásra, valaki felfedezte, hogy villanyóra van a terem­ben. Halkan zümmögött a szerkezet, lassan forogtak a kerekek. Magyar László (Batata*»*} — Helyes. Próbálja meg, tisztelendő úr. Mi majd se­gítünk ... Azóta elkészült az 1962-es év krónikája. Megnézem a tartalomjegyzéket. A község rövid leírása. Visszapillantás Vókány múltjába. Az MSZMP helyi szervezete. Mezőgazda­ság, termelőszövetkezet. Is­kolaügy. KISZ. Egészségügy. Népesség. Közlekedés. Keres­kedelem. Vezetők. Sport. Tö­megszervezetek. Geológiai fú­rások. Helyi időjárás. . Ala­pos, őszinte krónikának ígér­kezik. Beleolvasok a második oldalba, azután tovább, to­vább ... Mai életünk „Tudom, hogy nem végleges forma ez — írja Szűcs Lajos — amit most alkalmazok. Tu­dom, hogy évek múlva, talán másokkal együtt, közösen megtaláljuk a leghelyesebb formát. Majd menetközben ki­alakul. így van ez minden új dolognál. Minden haladás új dolgokkal jár, a kezdet hiá­nyai nem állíthatják meg az embert, ha a haladást akarja szolgálni. Nekünk, ma élő embereknek nem mindegy az, hogy a mai életünket helye­sen vagy helytelenül látják majd az utódaink... Községünk életében is, mint államunk és egész társadal­munk életében, elsőrendű irá­nyító szerepe van a pártnak. A helyi pártszervezet titkára Kábái Antal. Komoly munká­val, emberies jóindulattal és hűséges elvi meggyőződéssel végzi a helyi párttitkár fele­lősségteljes munkáját... A krónikás nem mehet el szó nélkül azok mellett, akik ma a községet vezetik. A tanács­elnöknő: Kovács Imréné. Bá­nyászcsalád sarja. »Tanulé­kony, értelmes és haladó gon­dolkodású, ma is erős szorga­lommal és akarattal tanul. Szereti a községet... A köz­ségfejlesztés nagy szerepet játszik Vókány életében. Az idén erre a célra 140 ezer fo­rintunk volt, ebből 15 ezer forint értékű a társadalmi munka. Tovább épült a köz­ség gyalogjáró-hálózata, több mint ezer folyóméter. A kul- túrházat 40 ezer forint költ­séggel javíttattuk... Az ál­talános iskola elhelyezése nem végleges. Ez idő szerint több helyen működik, ez ideiglenes megoldás. A végleges megol­dás a községi tanács terveiben szerepel... A kultúrház ná­lunk sem üresen álló palota, megtelik szellemi tartalom­mal. Az idén 2446 könyvet kölcsönöztek a könyvtárból. Az általános iskola esti leve­lező tagozatának hetedik és nyolcadik osztályában jelen­leg húsz felnőtt tanul... Vó- kány község lakóinak a száma ez évben 1455 fő. Ebből férfi 720, nő pedig 735. A mező- gazdaságban 307 fő dolgozik, az iparban 189, a közlekedés­nél 69... Nyolc boltunk van... Naponta hét személy­vonatpár közlekedik, közsé­günk a pécs—mohácsi vasút­vonal mellett fekszik. Napon­ta négy autóbuszjáratunk is van, oda-vissza, és két bá­nyász különjárat... Közsé­günk 1961-ben szocialista lett. A vókányi Vj Elet Szövet­kezet a fejlődés állapotában van. Egyre javul. A múlt év­ben egyesültünk Kistótfalu szövetkezetével. Az 1962-es év nagyon megnyugtató volt, egy munkaegység értéke 30 forint. Biztos reményben írom eze­ket a sorokat, hogy a követke­ző évben a termelőszövetke­zetnek még szebb eredmé­nyeiről számolhatok be... Községünk az általános fejlő­dés útján halad... stb.... Aláírás: Szűcs Lajos, ny. ref. lelkész, krónikás... Tudja-e? Persze, nem másolhatom ki az egész krónikát. Pontosan huszonegy gépelt oldal. Nem tagadom, ennek a múlt évi krónikának a bizonyos egye­netlenségeit; helyenkénti el­nagyoltságát, az eléggé beszű­kített társadalmi általánosítá­sokat. Gondolom, segítenek majd ebben a falu forradal­márai. Egy marxista pontosan ügyel az összefüggésekre, vi­lágosan látja a honnan-hova út teljesen egyenes vonalát, mindenesetre figyelembe kell venni Szűcs Lajos krónikái szándékának belső és őszinte jellegét. Tudom, hogy ebben a szándékban kétségtelenül a lojalitás és a gyakorlati dol­gok tárgyilagos felmérése a döntő, és nem a teljes társa­dalmi tudat. Ez természetes is. Szűcs Lajos nagyon hosszú utat tehetett meg, tesz is min­dennap a krónikái adatok gyűjtése közben. Az biztos: gyakorlati ember. Érzéke van a haladáshoz. Látja, az embe­rek alapvető társadalmi és szellemi változását. Az se vé­letlen, hogy egy Garam ,menti egykés faluban harmadik gye­rekként született a családba, parasztszülők gyereke, pápai kollégista korában a diákság­gal együtt egy ideig vörös­katona is volt. — Miért csinálja? — kérde­zem. — Emberi kötelességem. Meg hatvankét éves fejjel is nyugtalan vagyok. Meg ... miért akarja, hogy egészen pontosan megmagyarázzam? Az egyik széken a Világos­ság legújabb számát és egy református egyházi lapot lá­tok. Szűcs Lajos belelapoz a krónikába. — A jövő emberének él­mény lesz, nem gondolja? Nekünk nem nagyon érde­kes. Mindennapi, legfeljebb a tempót érezzük, igaz? Szó­val, hogy ne legyenek ho­mályos pontok... Tudja, hogy a honfoglaláskori magyarok átlagos életkora 38 év volt?... Tudja, hogy Baranya megye 1526 előtt az ország legnépe­sebb területe volt? Körül­belül 190 ezer ember élt itt akkor... Tudja, hogy miért egyenes a vókányi főutca?... A községnek 1455 lakosa van; 141 helyről származnak. Ritka jelenség... Nem szakítom félbe, és az se zavar, hogy a szobahőmé­rő csak 14 fokot mutat. — Szeretném, ha lennének partnereim. Legalább tizen volnánk. Azt ígérték, hogy más községben is bevezetik. Az 1963-as év krónikáját már én is más csoportosításban csinálom. Fejlődök, igaz? — kérdezi, és figyelmesen, ko­molyan rámnéz. A mi dolgaink Ez a krónika látszólag nem túlságosan jelentős Vókány életében. Vókány pedig na­gyon kis részecskéje a világ­nak. Próbáljuk csak össze­hasonlítani a Vókányban ta­nuló húsz felnőtt matematikai dolgozatát, mondjuk az algé­riai—marokkói véres határvi­tával, vagy a kozmikus prog­rammal. Ugye? Mégis. Ezek­ben a napokban számunkra, kommunisták számára minden egy kicsit szimbólummá vá­lik. Nem baj ez. Téli Palota. Auróra. A Viharos alkonyat professzora. Mahorkaszagú munkások, katonák, parasz­tok. A kommunistáknak kevés ünnepük van, de ezek az em­beriség szempontjából nagyon fontos ünnepek. Szűcs Lajos mai krónikát ír Vókányban. Mi tudjuk, hogy a történel­münkben milyen fontos szere­pük volt a honfoglaláskori magyaroknak, és az se közöm­bös, hogy miért egyenes á vó­kányi főutca. De nagyon fon­tosak a mi jellegzetesen mai és szocialista dolgaink. Alap­vetően fontosak. És az is na­gyon fontos, hogy a mi szo­cialista dolgaink megragad­ják az őszintén, de gátlások­kal közeledő református papo­kat, különös hangulatú pro- resszorokat, mindenkit. Ez úgy gondolom, megfelel a mi ünnepünk hangulatának. Thiery Árpád Idői árás j e I en tés Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, több helyen esővel, egy-két helyen zivatar­ral. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél. A nappali felmelegedés kissé mérséklődik. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 16—19 fok kösttt. % Lengyelországi meghívást kapott a PKY énekkara

Next

/
Oldalképek
Tartalom