Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
OH NOVEMBER M 3 Kommunistának nem születik az ember l Kommunistának nem születik az ember. Az embert a körülményei vezetik el oda, hogy kommunista lehessen belőle. A körülmények. Ez nem eléggé pontos és lényegi meghatározás, mert olyan körülményekről van szó, amelyek alapvetőek és társadalmi jellegűek, mert a körülmények alatt az embernek a társadalomban elfoglalt helyét, az emberekhez, a munkához, a társadalomhoz való teljes viszonyát értjük. Vagyis: a kommunista ember és a munka elválaszthatatlan egymástól. Nem tagjai a pártnak Van egy főagronómus a siklósi járásban. Valamikor az állami gazdaságban dolgozott, és amikor felkérték: vállalja el, legyen a járás egyik termelőszövetkezetének a főagro- nómusa — szó nélkül és örömmel vállalta. Azóta is ki- fogyhatalan az ötletekből, a termelőszövetkezet elég gyorsan kilépett a kezdeti bizonytalankodás időszakából. A főagronómus éjszakánként is azon töri a fejét, hogy miként lehetne holnap jobban és ésszerűbben. Meg holnapután. Az emberek nagyon szeretik, tisztelik. Nemcsak abból él, amit ő tud, mert rendkívül nagy tapasztalatokkal rendelkezik, de mindent széles körben megbeszél, így ellenőrzi a saját elképzeléseinek a helyességét. Ugyanakkor talán ő a legboldogabb, ha a termelőszövetkezet valamelyik tagja egy okos javaslattal kopog be hozzá az irodába. Nem tagja a pártnak. Miért? Egy másik példa. Termelőszövetkezeti , elnök. Amikor belépett a termelőszövetkezetbe, jól kialakított, tervszerű magángazdasága volt, az évtizedes munka és gyakorlat alapján a falu legjobb egyéni gazdái közé tartozott. Most éjjele, nappala a közös gazdaságé. Roppant nagy gyakorlattal rendelkezik, imeri a földet, ismeri az embereket, önmagát. Szervezőképessége kétségtelenül átlagon felüli. Állandóan • tanul. Valamikor csak hat elemije volt, most hamarosan elkezdi a technikumot. Tájékozott, ismeri a politikai összefüggéseket Szereti a pártot, érzelmileg nagyon közel áll a párthoz. Nem párttag. Miért? Egy másik termelőszövetkezeti elnök, meg egy harmadik főkönyvelő, meg egy negyedik üzemegység vezető. Körülbe- lül tizenöt-húsz ilyen termelőszövetkezeti vezető van és dolgozik a siklósi járásban. Ott vannak minden pártrendezvényen, a helyi közélet fő részesei, munkájukkal, magatartásukkal, véleményükkel a párt politikája mellett állnak, és talán éppen ezért nem tűnik fel, hogy nem tagjai a pártnak. A jellemrajzuk jSz eddig egy kissé úgy hangzott, mint egy távirati stílusban fogalmazott kádervélemény. Lehet, az is. Ha összesített jellemrajzot kellene írnom róluk, az körülbelül ilyen lenne: értelmesek, jó szakemberek, rendkívüli módon szeretik a munkájukat, kezdeményezőek, tovább látnak a hagyományos háromlépés távolságnál és érzelmileg feltétlenül a párthoz tartoznak. A kommunista ember és a munka elválaszthatatlan egymástól. A munka alakítja nemessé és értékessé az embert, a munkában bontakozik ki az ember képessége és tehetsége, és az emberiség története is azt bizonyítja, hogy az embert a munka teszi halhatatlanná. A kommunista ember megedződik a munkáÉpítészmérnököU építésztechnikust felveszünk pécsi munkahelyre. ÉM. 26. Építőipari Vállalat, Hőerőmű építkezés. ban, szereti, megbecsüli és elsőrendű életszükségletnek tekinti a munkáját. A magyar mezőgazdaság utóbbi néhány esztendejét, kezdve a teljes szocialista átszervezéstől, joggal úgy tekintjük és értékeljük, mint ennek a mezőgazdaságnak a legforradalmibb időszakát. Menetközben is rendszerezzük a tapasztalatokat, teljes világossággal látható a fejlődés iránya, és menetközben észrevettük azokat a termelőszövetkezeti elnököket, agronómusokat, főkönyvelőket, üzemegység-vezetőket és brigádvezetőket, akiknek a vezetésével, munkájával a termelőszövetkezetek nagy része egész rövid idő alatt talpra állt Ezeknek az embereknek az egész élete szinte elválaszthatatlanul összefonódott a közös gazdasággal, a társadalmilag ma- gasabbrendűvel, annak minden örömével, gondjával és terveivel. Aki ezeket az embereket nem ismeri közelebbről, a maguk bonyolultságában, csak a munkájukat és a munkájuk eredményeit veszi alapul, az aligha hinné el, hogy ezek az emberek pár- tonldvüliek. Az utolsó lépcső Miért nem tagjai a pártnak? Eléggé bonyolult dolog ez, de nem annyira bonyolult hogy ne lehetne áttekinteni. Az utolsó lépésekről van szó. Vannak teljesen belső, elég nehezen kitapintható okok, vagyis van, aki a felelősségtől fél, mert tisztában van azzal, hogy a kommunistával szemben sokkal magasabbren- dűek a társadalom követelményei. Ehhez a belső tartózkodáshoz hozzájárul az is, hogy a falusi alapszervezetekben akad néhány olyan párttag, a tagságnak csak egy elenyésző százaléka, akik a pártépítést a „kutyából nem lesz szalonna” merev szemlélete alapján akarják megoldani. Az ilyen szemléletű párttagoknak általában megalapozatlan fenntartásaik vannak azokkal szemben, akik az utóbbi években éppen a párt politikája alapján a munkájukkal és érzelmileg is nagyon közel jutottak a párthoz. Az avult nézeteket, és az ilyen nézetek nyomán támadó feszültségeket tisztázni kell, nincs arra szükség, hogy néhány nehezebben haladó párttag merev szemlélete azokat is visszatartsa a párttól, akikre a párt feltétlenül számít. Egyr észük ma még időnként templomba jár. Nem rendszeresen, és ami a fő: nem meggy őződéses vallási alapon, legtöbbnyire a „család” kedvéért. Vagyis: tulajdonképpen nem is ők vallásosok, hanem a család, ami nem túlságosan erős, inkább csak szokásbeli láncokkal köti őket a templomhoz. A pártban a helyük A kommunisták, az alap-: szervezetek és a járási párt- bizottság nem mondhat le ezekről az emberekről, ezekről a nagyon fontos munkatársakról, akik a politikai kérdésekben teljesen egyetértenek velünk, akiknek a munkája alapvető bizonyíték, akik többé-kevésbé természettudományos műveltséggel is rendelkeznek, akik érzelmileg a párthoz tartoznak, de valamilyen oknál fogva templomba járnak, de a tapasztalat szerint ez a „valamilyen ok” nem egy leküzdhetetlen akadály az utolsó lépés előtt. A párt kapuja előtt. A járás területén körülbelül ötszáz pár- tonkívüli is résztvesz a pártoktatásban, különböző fokozatokon, tehát a járási pártbizottság érdemben is megpróbál segíteni ezeknek az embereknek, hogy tudományosan ismerkedhessenek meg a marxista világnézettel, de a környezetük pillanatnyilag eléggé döntő jelentőségű a kommunistává nevelés szempontjából. A szokások ereje elsősorban a családok ereje, és erre feltétlenül gondolni kell. Alaposan, okos meggyőzésseL A pártépítés társadalmi ügy, nem pedig létszám probléma. A pártépítés pontos, céltudatos munka. Türelmes munka, mert a pártba csak a minden tekintetben megfelelőek léphetnek be. Ez nem rohammunka, de nagyon jó lenne, ha az alapszervezetek, a járási pártbizottságok, minden járási pártbizottság, időnként a pártépítés szempontjából is felfigyelne az ilyen elnökökre, agronómusokra meg üzemegység-vezetőkre, és komoly segítséget nyújtanának nekik az utolsó lépéshez. Ezek az emberek általában nem úgy jutnak el a párthoz, hogy az egyik pillanatról a másikra rádöbbennek: nekik a pártban van a helyük. Munkájuk és a párthoz fűződő, elég bonyolult érzelmeik alapján. Fontos feladat ez a kommunisták számára, mert a párt nem mondhat le ezekről az emberekről, akik a munkájuk, a politikai állásfoglalásuk, magatartásuk, tehetségük és érzelmeik alapján igazolják, hogy a kommunista fejlődés útját járják. Thiery Árpád Most már nemcsak tudomásul veszik a pécsiek, hogy a Mecsek egyik legszebb vidékén — félórai útra városunktól — az ország egyik legnagyobb mesterséges tava épül, banem maguk is tevékeny részesei akarnak lenni megváló 'sí fásának. Hivatal Széchenyi téri irodájához. Itt nyilvántartásba veszik a felajánlásokat és közük a társadalmi munkásokkal, hogy mikor és hol dolgozhatják le a vállalásukat. Eddig már mintegy négyszázan dolgoztak a tónál — a Széchenyi Gimnázium, Komió, valamint az egyes létesítményiét, utakat is. A tó 167,5 méterre lesz az Adria szintje felett és a víztükör pedig 176,75 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. így a 11 méter magas gátnál a vízmélység eléri majd a kilenc métert. Legfontosabb most a völgyzárógáit helyének kialakítása, hogy a tavaszon megkezdhessék a műszaki feladatok megvalósítását és a gát elkészülte után — egy év alatt — össaegyűjthessék a tó medencéiének fenö3-tí'-*l«a. szükséges hárommillió köbméter vizet. Rajzónk a tó elhelyezkedését matatja a* arfff-tekeresl vőlg yben. A vötgyzárógát télé szélesedő alakja elfoglalja a ma hasznavehetetlen, vagy csak rétnek használt mélyedést a lankás, festői domb-vonulatok között. Ennek hangot is adnak, elsősorban a tanácstagi beszámolókon. A III. kerületben például Hamzák Károly szá- monkérte a tanácstól, hogy a végrehajtó bizottság elnökének beszámolójában máért nem szerepel a Pécsi tó építése? Mondják el miilyen lesz, hol lesz, hogyan lehet jelentkezni és eddig már mennyien jelentkeztek a kerületből? — Pécsbányatelepen Kardos Ferenc városi tanácstag beszámolóján ugyancsak szóba hozták a tóépítést, és ugyanerről beszélitek a II. kerületi beszámolókon is. Mert érdekű az embereket a tó. Fiatalokat és idősebbeket egyaránt. A Széchenyi Gimnázium tanulói már megszervezték a társadalmi munkát és 30—10 fős csoportokban eddig már százkilencvenen voltak a tónál és 230 köbméter földmunkát végeztek éli Naponta érkeznek újaibb és újabb vállalások a Baranya megyei Idegenforgalmi Pécs város Tanácsa, és a határőrség dolgozói, fiataljai. A kimutatás szerint 350 köbméter földet mozgattak meg és egyre hosszabbodik a vízlevezető árok a nagy gát tövében és helyén. Az Uránércbánya Vállalat dolgozói ezer köbméter föld kitermelését és elszállítását vállalták, a Sopiana Gépgyár 16 fiatalja 1600 munkaórát vállalt, a Zippemovszky Károly Gépipari Technikum tanulói pedig 4000 munkaórát töltenek el a tóépítésnél és 500 köbméter földet mozgatnak meg. Már vidékről is érkeznek vállalások. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet ötszáz köbméter föld kitermelésére mozgósítja tagjait, a Bikali Állami Gazdaság pedig 25 kubikost küld a Pécsi tóhoz, — már kedden. A földmunkával egyidőben készítik a tó végleges és részletes építési tervét, tervezik A Pécsi tó építésére újabb társadalmi munkafelajánlá- sok érkeztek. A Mecseki Szénbányászati Tröszttől ötvenen jelentkeztek munkára. Pécs város Tanácsa dolgozói közül szombaton ismét kivonulnak negyvenen, hogy az építési munkáknál segédkezzenek. A Dél-dunántúli Kőbánya Vál- -in lalat nagyharsányi üzemének ób dolgozói technikai segítséget ajánlottak fel robbantási és egyéb munkákhoz. A sásdi járási tanács rendezésében vasárnap száz járás- beli dolgozó keresi fel a pécsi tó építkezését, s kér a rendezőségtől munkát. Ezen a héten több egyéni felajánlás is érkezett: Csőre József magyartoecskei termelőszövetkezeti tag bejelentette, hogy januárban és februárban szívesen vállalkozik különböző szerelési munkákra. Orcsics Sándor, Pécs, Aradi vértanúk útja 52 szám alatti lakos harminc köbméter föld kitermelését vállalta éL — Hoánan a Béta név? — Alfa, béta, gamma településekről kapta a nevet. Itt a „béta” telepek húzódnak. — Nem is akartak más nevet adni? — Nem kell enné! szebb név, csak néna összetévesztik a pécsi Béke-aknával. — Mikor nyitották meg ezt a bányát? — Körülbelül tíz éve. A rövidke tájékozódást Szolnok Miklóssal pergettük, Szolnok valamikor KISZ-titkár volt az aknán, most az SZB titkára, tehát igencsak illetékes a fiatalokról való nyilatkozatokra Engem ugyanis pontosan egy ilyen nyilatkozat indított el a komlói Béta-aknára. Az Az üzem vezetője nemrégiben írt egy jelentést a bányában dolgozó fiatalokról. Abban olvastam: „A fiatalok egy része nem törődik semmivel.. „Hiányzik belőlük a tudatosság ... Nem becsülik eléggé az idősebbeket, de egymást se”. Vajon ;"aza van-e a jelentésnek? Tényleg rosszak a bétái fiatalok? Ezért „nyomoz- gattam” hosszabb időn át az aknán és máshol is. A munkaügyön találomra lapozgattam a nagykönyvben. — Deák János? Nem szólnak a névre semmit, csak húzogatják a nyakukat ALFA - BÉTA - QAMMA — Ml van vele? — Most már semmi. De tavaly a nyereségnek és a hűségpénznek csak a felét kapta. — Miért? — Kijavította a táppénzes papírját Jelenleg semmi baj vele, — zárják le a vitát. Lapozgatok tovább: Faj esi önkényesen kilépett... Farkas önkényesen kilépett... — Szerencse-lovagok voltak, — hallom a megjegyzést. Egészen elkedvetlenít a következő név: Kalányos János hét évi munka után önkényesen kilépett. Miért hagyta el a jó helyet, a jó keresetet? Nem tudják. Szolnok mondja, hogy a Béta-aknára 40—42 községből járnak be dolgozni, s gyakran előfordul kilépés. Megunják az utazást, a hetes távollétet. — Tümer Jenő? — Csapatvezető vájár. Kitűnő ember. Az év elején kapták meg a robbantásos fejtést. Harminchármán dolgoznak a keze alatt. — Tóth János? — A hosszú Tóth? — néznek egymásra a munkaügyön. Lapozgatok előre-hátra. — Szántó Ferenc? BewKHilt Milyen ember volt? — Ajaj, sok vesződség. Pedig jól keresett, de nem tudott a pénzével bánni. Megkapta a borítékot, taxiba vágta magát, és addig kocsizott, amíg a pénze tartott. Végül sikerült rábírni, hogy az üzemvezető takarékba rakja a „felesleges” pénzt — Mennyit gyűjtöttek össze? — Huszomkét-huszonhárom ezret — Mi lett vele meg a pénzével? — Elvitte, amikor bevonult. Állítólag elkótyavetyélte, kölcsön adogatta. Kétszer megszökött már a katonaságtól is, szorította az egyenruha. — Szalai András, Szaniszló István?-— Ezek igen, — mondják egyszerre. — Papp Lajos, Schuller Kálmán? — Azok meg pláne. — Nagy Feri, Deák, Mészáros, Fülöp? — A sport brigád? Valamikor sok probléma volt. Most megnyugodtak. Középtermetű fiatalember jön műszakra, Kalló Tibor vá- íík. Xüi ém dol0ndlc a bányában, pedig csak most töltötte be a huszonnegyedik évét. A bánya vezetői dicsérik, rendes ember, jó szakmunkás. Sokáig beszélgetek vele. Iszapoló gyerekként kezdte, évenként lépett előre a vájári szakmáig. — Tovább nem tanul? — Kényelmes vagyok, inkább pihenek. — Ki a legjobb szakmunkás Béta-aknán? — Rérdem tőle, mire sokáig gondolkodik, csak nehezen szólal meg. — Dicső Franci bácsi a gurítóablak csinálásban behozhatatlan. — Fiatalok közül? — Rengetegen. — Ki a legrosszabb? Nem válaszol. A könyvet becsukom és elmegyek Szaniszlóék lakására. Somágtetőn laknak, nagyon szép szövetkezeti lakásban. Másfél szobás. Szaniszló nincs odahaza, csak a felesége meg a kisfia. A lakás nagyon szép, teli virággal. A nagy szobában modem bútorok. — Sokáig laktunk albérletben, és nagyon sok mindenről le kellett mondanunk, hogy így nézzünk. U, — Matt wésáem. rendben van? — Még nem. Könyvszekrény kellene, televízió. Majd az is lesz. Dicséri a férjét, hogy milyen, jó ember és mennyire szorgalmas. — Ha élni akarunk, muszáj szorgalmasan dolgozni. A kökönyösi legényszállóban sok Béta-aknai fiatal lakik. Béla László segédvájár. Kindl Sándor csillés, Balogh László segédvájár. Szobájukat nézegetem. A fekhely fölött a falon könyvespolc. Balog a Honfoglalást olvassa. Beszélgetek velük a bétái fiatalokról. — Vannak ilyenek is éti olyanok is — mondja Balog —, de a zöme rendes, kilencven százaléké. — ön hova so«eiia magát, a tízbe vagy a kilencvenöt? — A tízbe. — Hogyhogy? — csodá’kozom a fiatalember válaszán — Három napot bumliztam. — Ivott? — Igen. Ritkán találni ilyen őszinte embert. Később elmondja, hogy első ízben lépett félre Lehet, hegy utoljára is? Lehet. Mit tudok ezek után szembe állítani a jelentéssel? Ügy érzem, elegendő Balog szavait: a zöme rendes. S ez a lényeg. Gazdi... >iívíh»
