Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-14 / 266. szám

5-1983. NOVEMBER 14 I\IAP1Ó 3 Szívvel-lélekkel Jól eső érzés arról hal­lani, ha egy-egy jogos bírá­latot nem mellébeszélés, ma­gyarázkodás vagy sértődött­ség követ, hanem a hibák gyors kijavítása. Nemrégi­ben megírtuk, hogy a Pécsi Kenderfonógyár munkáját hátráltatja a szervezetlen anyagellátás, a kifogásolható minőség. Akkoriban úgy lát­szott. hogy a gyár nem tudja teljesíteni harmadik negyed­évi tervét. A vállalat ve­zetősége, az üzem dolgozói joggal aggódtak. Aggodalmu­kat növelte az is, hogy a vállalat központi vezetősége — az egyesülés folytán — Szegeden van. Az eltelt hetek bebizonyí­tották, hogy a távolság nem akadálya a jó szervezésnek. Az intézkedések nem vá­rattak magukra, az ered­mény pedig az lett, hogy az alapanyagellátás megjavult, s a Pécsi Kendergyár nem­csak, hogy teljesítette har­madik negyedéves tervét, ha­nem 13.1 százalékkal több kócfonalat gyártottak. De az alapanyagellátás ja­vulás még ennél nagyobb eredményt is jelent a válla­lat életében. A negyedik ne­gyedévi tervük mintegy száz százalékkal megnövekedett. Több mint hatvan dolgozó-, val nőtt az üzem létszáma és október végén átálltak a három műszakos termelésre. A gyár termelésére jel­lemzőek a következő adatok: tavaly a gyárban végzett kí­sérlet eredményeként 1,2 ton­na finomfonalat tudtak ké­szíteni. Ezt a kísérletet to­vább folytatva a vegyileg feltárt fonalból idén már a három negyedév alatt 31 tonnát gyártottak. Tehát a távolság nem aka­dályozhatja egy üzem mun­kaszervezését, anyagellátását az esetben, ha a központi és a helyi vezetők is egy cél­lal, egy szívvel dolgoznak. Statisztikai jelentés a harmadik negyedévről Napoznak az ablakok (Folytatás az I. oldalról) ben a vetésterület csökkenése játszott szerepet. A kalászosok hozamának csökkenése a felvásárlásban is érezteti hatását. A búza érté­kesítésében mutatkozó kiesés megyei szinten hozzávetőlege­sen mintegy 64 millió forinttal csökkenti a szövetkezetek elő­irányzott növénytermelési be­vételét. Az elmaradó bevétel j pótlására a szövetkezetek fo­kozták állathizlalási tevékeny­ségüket; részükről a vágóállat­értékesítési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése várható Éves előirányzatukat szeptem­ber végéig vágósertésből 76 százalékra, vágómarhából 55,2 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok ugyan csak nagyobb átlagsúly mellett több mint másfélszer annyi vágósertést és 5,6 százalékkal több vágómarhát adtak át, mint a múlt év azonos idő­szakában. Áruforgalom A kiskereskedelmi hálózat 1963. I—III. negyedében 9,4 százalékkal nagyobb értékű forgalmat bonyolított le, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Figyelemre méltó, hogy az összforgalmon belül a föld­művesszövetkezeti boltok ér- : tékesítése egyre inkább nö- í vekszik. Az elmúlt két évhez képest változás tapasztalható az áruforgalom összetételében. Az iparcikk-forgalom az előző évek stagnálása után nagy­mértékben emelkedett, s en­nek következtében az élelmi­szer-forgalom aránya csök­kent. Egyébként az élelmisze­rek iránt egész évben egyen­letes volt a kereslet csupán a lakosság húsellátása jelentett problémát. A ruházati, textil- és bőr­áru forgalma ebben az évben j 8,3 százalékkal haladta meg az egy év előttit. A nyári sze­zonvégi kiárusítás alkalmá­val a kiskereskedelem 14 mil­lió forint értékű árut értéke­sített, jóval többet mint a múlt- év augusztusában. A ki­árusított cikkekből a lakosság 5,6 millió forintot takarított meg. Különösen a tartós fogyasz­tási cikkek eladása nőtt jelen­tősen. A hitelakciónak a gép­kocsi-vásárlásra történő kiter­jesztése azt eredményezte, hogy a rendelet megjelenése után október 31-ig 71 gépko- csivásárláshoz nyújtottak 50 százalékos hitelt. Ugyanakkor a megye lakosságának taka­rékbetét-állománya is növe­kedett és 42,1 százalékkal na­gyobb az előző évnél. Szociális és kulturális helyzet Pécsett az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő la­kóházak javítására az I—III. negyedévben 33,6 millió forin­tot fordítottak, 29 százalékkal többet, mint az előző és 62 •zúzalékkal többet, mint 1961-es év azonos időszakában. Ugyan­akkor nehézségbe ütközik a magántulajdonban lévő lakó­házak felújítása, tatarozása, mert a TÜZÉP nem mindig tud építési anyagot biztosítani, (például a III. negyedévi mész hiány). A külvárosi részeken l megoldatlan az Ingatlankezelő ! Vállalat lakóházainak gázellá-! tása. A PIK ugyanis csak a teljes felújításkor vezeti be a j gázt, a városi tanács viszont ezekbe a házakba nem ad pro­pán-bután gázpalack-kiutalást, mondván, hogy az utcában van már gázvezeték. így a la­kók kénytelenek a gázellátás­ra, esetleg 10—15 évet is vár­ni, mire a lakóház teljes fel­újítására sor kerül. Pécsett a megnövekedett számú lakosság fürdési igé­A közepesnél jobb volt az idei szőlőtermés 120 ezer hektoliter bort tárol az Állami Pincegazdaság Az elmúlt hónapokban el­lentmondó hírek láttak nap­világot a szőlőtermésről. Szep­tember elején még rekord- termésről hallottunk, a nagy felhőszakadások után viszont arról olvastunk, hogy a bo­gyóknál megkezdődött a rot­hadás, s a korai szüret miatt igen alacsonyra szorult a must cukorfoka. Ezzel ellen­tétben derűlátó nyilatkozatok is elhangzottak a szüretek al­kalmából, amelyek azt a lát­szatot keltették, hogy a rend­kívüli időjárás sem mennyi­ségben, sem minőségben nem okozott különösebb kárt Mivel a történtek után a szőlőtermésről tiszta képet nyerni nem lehet, munkatár­sunk felkereste Karai Lajost, a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdaság főmérnökét, azzal a kívánsággal, hogy adjon pon­tos és szakszerű tájékoztatást. Karai Lajos válaszában el­mondotta, hogy a szeptember 12-i becslések alapján a tsz- eknél 19,2, az állami gazda­ságoknál 25,1, a háztáji sző­lőkben 15,6, az egyénieknél pedig 14,9 mázsás termésre számítottak. Mivel az egyéni, illetve háztáji szőlők aránya még nagy, valamennyi szek­tort egybevéve 16 mázsás át- la" 'rmésre készültek fel, ami egy mázsával magasabb a ta­valyi mennyiségnél. Ezzel szemben 17 mázsa az előbb említett szektorok átlaga. Bár az adatok még nem teljesek, több mint valószínű, hogy az átlagtermés a végső összege­zés során sem kerül 17 má­zsa alá. Ennek alapján meg­állapíthatjuk, hogy jó közepes szőlőtermésünk volt az idén. A must átlagos cukorfoka 17, ami gyengébb a korábbi évek 18—18,5 fokos átlagá­nál. Természetesen itt is — akárcsak a mennyiséget ille­tően — nagyok az eltérések. Megállapítható, hogy a jól kezelt szőlőkben a nagy eső­zés nem okozott különösebb károkat. Ahol a szőlők nem voltak gazosak, s a levegő át­járta a fürtöket, nem volt különösebb rothadás. Főként a kevésbé gondozott és véko­nyabb héjú szőlőknél (kadar­ka, ezerjó) következett be a baj. Ez, meg a talaj minősé­génél, illetve a szőlőterület fekvésénél tapasztalható elté­rő adottságok okozzák, hogy ellentmondó hírek, közlemé­nyek láttak napvilágot a szü­retek alkalmával. Vállalatukról szólva Karai Lajos elmondotta, hogy bár edényeik java megtelt, táro­lási gondjaik nincsenek. A vállalatnak 120 ezer hektoliter bora van a négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — területén, s ebből ! 40 ezer hektolitert tárolnak Baranyában. Jelenleg is ál­landóan érkezik bor a vál­lalathoz, s decemberben kö­rülbelül 130 ezer hektoliter készletre számítanak. Ebben a hónapban szoktak tetőzni, a későbbi hónapok során a be­hozott mennyiség már nem fedezi a kivitt bortömeget. A készlet mintegy 30 száza­léka óbor, főként tavalyi szü­retelés. A több éves borok mennyisége viszonylag jelen­téktelen. A legöregebb bor, amit a vállalatnál tárolnak, 7 esztendős, tehát 1956-os év­járatú. Ebből mindössze 50 liter van a vállalat tulajdoná­ban, s kísérleti célokat szol­gál. Arra kíváncsiak, hogy az idő előrehaladásával mi­ként változik a bor minősége. Az idei borkészlet maligán- foka 10,5, ami alacsonyabb a tavalyi 11,3-as átlagnál. Ez az alacsonyabb mustcukorfok kö­vetkezménye. Az eltérés az ízlelés során nem különöseb­ben érzékelhető, jó és élvez­hető tehát az idei bor is. Vasbarakkok a piacon nyeit már a nyári szezonban is nehéz kielégíteni, de külö­nösen kedvezőtlen a helyzet ősztől tavaszig, amikor csak korszerűtlen és kis befogadó- képeségű tisztasági fürdő áll rendelkezésre. (Pécsett jelen­leg a lakások egyharmada ren deíkezik csak fürdőszobával!) A városfejlesztési tervekben nagyobb jelentőséget kellene biztosítani egy állandó fürdő mielőbbi létesítésének, mely egyúttal sport, egészségügyi és köztisztasági célokat is szol­gálna. Pécsett 2, Komlón egy ál­talános iskola létesült szeptem bér végéig, ezzel szemben a megyében három iskola el­néptelenedés, illetve körzetesí­tés miatt megszűnt. Ebben a tanévben az általános isko­lai tanulók száma Pécsett 2,6 százalékkal, a megyében 1,9 százalékkal emelkedett. Je­lenleg 17 százalékkal több ál­talános iskolai tanuló része­sül gyakorlati oktatásban, mint az előző tanévben. Pé­csett (Uj-Mecsekalján) álta­lános gimnázium, Bolyban pe­dig mezőgazdasági szakközépis­kola létesült. A középiskolák­ban 17,1%-kal több a tanu­lók száma, mint az előző tan­évben, (Az 1959—60-as tan­évhez mérten a középiskolai tanulók száma 53 százalékkal növekedett!) Az idei tanévben a gimnáziumok a jelentkezet­teket csaknem kivétel nélkül fel tudták venni, ugyanez nem mondható el a techniku­mokról, Még besüt az őszi napsugár a szűk pécsi utcákba. A HARTMANN CSALAD Rm. Építőipari Vállalat felvesz villanyhegesztőt l Jelentkezni lehet a válla­lat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi út 56. szám Hullámpala fedelű vasbarakkokat állítanak fel a Felső- ialom utcai piactéren. A szerelést december elsejéig befe­jezi az Építő és Tatarozó Vállalat. Az árusító pultok tető alá kerülnek. így rossz időjárás esetén is zavartalan lesz a forgalom. A Pécsi Porcelángyárban a törzsgárda között nem egy csa Iád akad, amelyből a gyár­ban dolgozik a férj, a fele­ség, sőt a gyerek is. De olyan hattagú család, amelyből öten a gyárban dolgoznak, csak egy van: Hartmann József csa ládja. Azért „csak” öten, mert a hatodik, a kis Zsuzsi még iskolás, most járja a he­tedik általánost. Alacsony, élénk tekintetű ember Hartmann József. Hu­szonnyolc évet dolgozott ed­dig a gyárban. Édesapja 33 évig lépte át minden reggel ugyanennek a gyárnak a kü­szöbét ... — Porcelánfestő volt itt az édesapám — mondja és mu­tatja a gyár irodahelyiségei­nek falán mindenütt megtalál­ható szép porcelántányérokat, díszeket. — Talán ezt is ép­pen ő festette — mutat az egyikre, aztán szomorúan te­szi hozzá: — korán, 49 éves korában halt meg. Akkor még nem volt orvosi vizsgálat, meg védőétel, mint most A csiszolóban dolgozik, — s mint az üzemi bizottság el­nöke előzetesen elmondotta, nagyon elégedettek munkájá­val. Értheti, de értá is szak­májának minden csínját-bin- ját, hiszen a gyárban eltöltött 28 esztendőből 24-et a csiszo­lóban „húzott le.” — A feleségem adja nékem a munkát — mondja moso­lyogva. — A feleségem a gáz­kemencék mellett dolgozik, ő válogatja a kemencék toló­kocsijairól égetés után a szi­getelőket minőség szerint. Hartmann nénit valóban ott találom a kemencék mellett, szópfényű, barnára „sült” szi­getelőket rakosgat, mindegyi­ket megforgatja, megnézi, — ninos-e valami hibája. — Naponta, azaz műszakon­ként megfordul a kezemben vagy 1500—2000 szigetelő — mondja, s hogy szavának nyo- matékot adjon egy kis füzetet vesz élő, amelybe nap mint nap beírják hány darabot vet­tek át tőle. — Annyi az bi­zony, 1500—2000 között, itt az írás róla — mondja mosolyog­va. Szakít egy kis időt a be­szélgetésre, de keze akkor is jár, rakosgatja a szigetelő­ket s ha sélejtet talál már teszi is féke. Exportra gyárt­ják, vigyázni kell, hibás da­rab ne kerüljön a csiszolóba. — a férjéhez. Meg aztán ex­port vagy nem export, csak a tökéletes szigetelőknek enged „szabad utat”« — A négy lányom közül három itt dolgozik — mond­ja. — Anna, Mária, Magdolna is. Jókat derülünk, amikor el­meséli miként ébred reggel a család. Ö és férje 5 órára jön­nek műszakra, tehát 4 óra után kelnek. — Amikor eljövünk, beállít juk az ébresztőórát fél 6-ra, mert Magdi 6-ra jár a gyár­ba. Amikor Magdi jön el, ő ál lítja tovább az órát fél 7-re, mert Anna 7-re jár Ide dol­gozni. Anna, amikor eljön, negyed 8-ra csavarja tovább a mutatót, mert Zsuzsi 8-ra megy az iskolába. Marika lá­nyom már nincs otthon — néhány hónapja férjhez ment. Szóval reggel 4 órától fél 8- ig a mi családunk „egyfolytá­ban” ébred. Délután pedig szin tén sorrendben ér haza mun­kából a család. Meleg van itt a gázkemen­cék közelében, de biztos va­gyok benne, nem a kemencék melege miatt törölte meg homlokát Hartmann néni, amikor arról beszélt, hogy nem volt könnyű a négy gye­reket, a négy lányt felnevelni. — Mosit már könnyebb, dol­goznak a gyerekek — mond­ja. Persze, ahogy nőnek a lá­nyok, úgy „viszik” is őket. Marika már megtalálta éle­te párját. Vajon ki lesz a kö­vetkezői Anna csak két hónapja dol­gozik a gyárban. Elvégezte a Közgazdasági Technikumot, aztán... Az üzem vezetősége azt mondotta: Annát az üzem saját ösztöndíjával elküldi Budapestre a közgazdasági egyetemre! S Anna merit, bol­dogan! Igen jó eredménnyel vizsgázott, igyekezett jó ta­nulásával meghálálni az üzem nek az ösztöndíjat. Csinos, bamahajú lány An­na. — Most félévig mint gyakor nők dolgozom, aztán, ipajd meglátjuk, mi lesz velem. — mondja. — Szeretek itt jen- ni. Jelenleg export gazdásági számításokat végzek. Hirtelenjében egész kiselő­adást tart arról, hogy csak az a versenyképes áru, amely rövid idő alatt készül él, és olcsón. A szigetelőknek is van egy nemzetközileg meg­állapított árkalkulációja, s a mi exportra menő szigetelőink csak akkor képesek felvenni más ország hasonló áruival a versenyt, ha olcsóbban ter­meljük. Szóval a termelékeny ség problémája körül forog a beszéd. Komoly hozzáértéssel beszél a „problémáról”, lát­szik, jó helyre került az ösz­töndíj. Amikor hazamennek, legtöb bet a párról beszélnek, hi­szen közös a munkájuk, va­lahol a gyár termékeiben min denütt „ott van” a Hartmann család munkája. A mama „meózza” a szigetelőket, Anna kalkulációját végzi, a papa csiszolja. — És a kis Zsuzsi? — Valószínű, hogy ha el­végzi az iskoláit, ő is ide jön dolgozni — mondja Hartmann néni. — Persze majd meglát­juk, még korai róla beszélni, amihez kedve lesz. A Hartmann házaspár jö­vőre ezüstlakodalmat tant. S ki tudja — addig talán meg­születik az unoka, a legfiata­labb „porcelángyári dolgozó­jelölt” is... Garay Ferenc Férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT. vizsgázott KAZÁNFŰTŐT azonnalra alkalmaz Pa­tyolat Vállalat. Jelent­kezni: Szabadság u. 13. szám alatt. Kettő fő TEHENEST azonnali belépéssel alkal­mazunk. Nagy családosok előnyben, lakást biztosí­tunk. Jelentkezés a Bogád- mindszenti Állami Gazda­ság központjában. Felvé­tel esetén útiköltséget té­rítünk. Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat Pécs, Tímár utca 21. szám fiatalkorú SEGÉDMUNK ÁSÓKAT könnyebb munkára, vala­mint férfi és női segédmun­kásokat felvesz. Csak pécsi munkahelyre. LAKÁSÉPÍTŐK, HÁZTULAJDONOSOK FIGYELEM! Ablakok, ajtók készíté­sét minden méretben rö­vid határidőre vállal­juk. Pécsi Vegyesipari V. Pécs, Irányi D. tér 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom