Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

2 niAPLö 1963. NOVEMBER C5 ’ hirek — OLVASÓINK érdeklődésére közöljük, hogy a keddi számunk hétfőt első kiadása, felsőbb szer veink döntése alapján a jövőben nem jelenik meg. Felemelték néhány szerződéses növény és a — GyÜLÉSEK megtartására alkalmas kultúrtermet, illetve halászcsárdával egybekötött ét­termet alakít ki a belvárdgyu- lai Közös XJt Tsz egy régi, a pécs—mohácsi országút mentén fekvő épületből. Az átalakítás­sal járó munkát a tsz építőbri­gádja végzi el. — SZÁZ férőhelyes, magtár- padlásos tehénistállót építenek a vasast Jószerencsét Tsz-ben. Az új létesítmény másfél millió forintba kerül. — CSAKNEM 309 hold ÚJ gyü­mölcsöst telepít a pécsi járás 8 termelőszövetkezete. A baksai és görcsőnyl tsz ebből 50—50 hold őszibarackossal részesedik. A telepítéshez szükséges talaj­munkákat a legtöbb tsz-ben már elvégezték. — PÉCS VAROS hét termelő- szövetkezete teljesítette évi tej, tojás és szarvasmarha-felvásár­lási tervét. A hét tsz-ben csu­pán az utolsó sertéstranszport vár még elszállításra. — ZENEI és irodalmi est lesz november 23-án az István-aknai Bartók Béla Művelődési Házban. Az előadást Erkel Ferenc életé­ből és műveiből a Pécsi Nem­zeti Színház művészeinek közre­működésével rendezik. — HÉTFŐN hazaérkezett a Szovjetunióból a szaktanács kül­döttsége, amely Brutyő János­nak, a SZOT főtitkárának ve­zetésével résztvett a szovjet szakszervezetek kongresszusán. A delegációt a Nyugati pálya­udvaron Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnö- ke, Beckl Sándor, Bugár Já- nosné, Gál László, a SZOT tit­kárai és a SZOT Elnökségének több tagja fogadta. — AZ 1963. ÉVI magyar—jugo­szláv kulturális munkaterv alap­ját hétfőn magyar közoktatás- ügyi szakemberek utaztak a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, ahol két hétig a szakoktatás kérdéseit tanulmá­nyozzák. — XVII. kONYVSORSJATEK sorsjegyeinek árusítását meg­kezdte a Széchenyi téri köny­vesbolt. A ki nem húzott sors­jegyeket névértékben beváltja tetszés szerinti könyvre. zöldségmagrak nagy részének termelői árát A földművelésügyi minisz­ter rendeletet adott ki az 1963—64-ben szerződés alap­ján termelt mezőgazdasági tér menyek termelői árának meg­állapításáról. A rendelettel kapcsolatban az MTI munka­társa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Mi­nisztérium közgazdasági osz­tályán: A termelési szerződések je­lenlegi rendszere lényegében bevált, így alapvető változta­tásra nincs szükség, s erre nem is került sor. Az új ren­delet viszont hozott néhány olyan módosítást, amely egy­szerűbbé, egységesebbé teszi a termelési szerződések rend­szerét, elsősorban az árak vo­natkozásában. Az egyik leg­fontosabb ezek közül, hogy az árrendszer most hozzáigazo- dott a mezőgazdasági terme­lés már előzőleg megváltozott szerkezetéhez. Ennék megfe­lelően megszűntek a nagyüze­mi feláruk, mivel szerződé­ses növényeket ma már szinte kizárólag nagyüzemek ter­melnék, a nagyüzemi felár fél tételeként megszabott mini­mális mennyiségnél nagyobb tételben. A feleslegessé vált nagyüzemi felárak összegével magukat a termelői árakat emelték. További változás, hogy a takarmány féléket és a fűszer- paprika őrleményt kivéve — megszűntek a természetbeni juttatások. Az így biztosított fogyasztási cikkék ugyanis, mint például a cukorrépa után a cukor, a dohány után a cigaretta, a kereskedelmi forgalomban korlátlanul kap­hatók, külön juttatásuk tehát Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság delegációi között tárgyalások folytak Budapes­ten. A tárgyalások eredménye ként a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Német Sző vétség! Köztársaság kormá­nya között november 10-én hosszúlejáratú megállapodás jött létre a kereskedelmi és fizetési forgalomról, valamint kereskedelmi képviseletek fel­állításáról. A megállapodást a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Beck István nagykövet, a Német Szövet­ségi Köztársaság nevében Freiherr von Mirbach nagy­követ írta alá. A tárgyalások a kölcsönös megértés légkö­rében folytak. Mindkét dele­gáció kormányai azon állás­pontjuknak adtak kifejezést, hogy a megállapodást a két ország és a 'két nép közötti vi szony megjavítása eszközének tekintik. A megállapodás arra hivatott, hogy a kölcsönös ke­reskedelem további fejlődését szolgálja. csak feleslegesen komplikálja a szerződéses rendszert. Meg­szüntetésük természetesen, sem miféle hátrányt sem jelent a termelőknek, mivel ezek ér­tékével ugyancsak megemel­ték az érintett növények ter­melői árát. Tovább egyszerű­síti a termelési szerződések rendszerét az úgynevezett ka- matállomány-térítés megszün­tetése. A termelési szerződések rendszerének egyszerűsítése érint úgyszólván valamennyi mezőgazdasági nagyüzemet, amelyek összesen több mint egymillió holdon termelnek szerződéses növényeket, il­letve magvakat. Az egyszerű­sítésnek megfelelően most emelkedett valamennyi szer­ződéses növény termelői ára, mivel az eddigi nagyüzemi felár és kamatátalány össze­gét, illetve a természetbeni juttatások értékét egysége­sen, termelői árként fizetik ki. Egyes növényeknél, ahol a belföldi, illetve az exportigé­nyek szükségessé teszik a ter­melés növelését, s ennek ér­dekében jövedelmezőbbé téte­lét, abszolút mértékben is emelték a termelői áraikat. — így például a fűszerpaprika termelői ára 8—10, a rostken­deré, a cirolcszakállé és a fok­hagymáé körülbelül 20 szá­zalékkal lesz magasabb az ideinél. Jelentős mértékben nő a zöldségmagvak nagy ré­szének termelői ára, közöttük az uborkáé, a reteké, a szá­razbabé és a dinnyéé. Ez az intézkedés várhatóan előse­gíti majd, hogy a hazai kerté­szeti nagyüzemeket és a kül­földi vásárlókat több, jó mi­nőségű vetőmaggal láthassák el. Itlesvze&b, tnihtacáafo pauuzt szeUeiek etettek... Tovább bővül Dél-Dunántűl elektromos hálózata 1964-ben 220 millió forint beruházás — Pécs számos utcájának világítását korszerűsítik Az utctobd években rendkí­vül gyors ütemben villamoso- dott Baranya megye. Különö­sen jelentős volt a mezőgaz­dasági üzemek, termelőszövet­kezetek villamosítása, amely a falvak villamosítását kö­vette. Jövőre is sok tsz-major kap áramot. A mezőgazdasá­gon kívül azonban talán még nagyobb volumenű az a beru­házás, amit a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat bo­nyolít le 1964-ben. A vállalat villamosítási ter­ve eléri a 220 millió forintot. Ebből az összegből újabb energia betápláló és elosztó támpontokat létesítenek és a Idő járás jelentés Várható Időjárás kedd estig: enyhe ldó. Felhóátvonuiások. Több helyen futó eső. Mérsé­kelt, helyenként élénk délnyu­gati, nyugati szél. A szélvédett helyeken éjszakai és reggeli ködképzódés. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 5—9, legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 18—31 fok kö­zött. körzetek az országos 100 kilo­voltos hálózatból fogják kap­ni az áramat. Több áramel­osztó állomást létesítenek, il­letve alakítanak át 100 kilo­voltossá, úgymint a nagy­atádit, a bonyhádit, és a mar­cali központokat. Baranya megye a 220 millió ból mintegy 60 millióval ré­szesedik. Pécsett mintegy 10 millió forint összegben vé­geztetnek kábelezési és kis­feszültségű hálózatfelújítási munkákat, rekonstrukciókat. Több helyen a higanygőzlám­pák, a korszerű világítótes­tek fogják felváltani a régi, k’ sebb fényt adó égőket. Pé­csett a városi tanács, a Per­czel utca, a Felsőmalom utca környékén a tetőn levő elek­tromos vezetékeket a föld alá viszik, ami egyrészt a hibake­resést könnyíti meg, másrészt biztonságosabb, egyenletesebb lesz az áramelosztás is. Szent­kút, Ürög, Fehérhegy környé­kén, a Séta téren, Bánom­ban, Pécsbányatelepen, a Vi­dám parkban, a Marx úton, a Kossuth tér déli oldalán, a Légszeszgyár utcában is vé­geznek felújítási munkákat és ezt összekapcsolják a közvilá­gítás javításával. Évadnyitó előadás a Pécsi Bábszíntiázliui] Vasárnap délelőtt a Városi Művelődési Házban tartotta ünnepélyes évadnyitó előadá­sát a Pécsi Bábszínház együt­tese. Tarbai Ede: Citromlka, egy csíkos vadmalac kaland­jai című bábjátékét mutatták be. A nagysikerű előadás ér­dekessége, hogy az eddigitől eltérően nem textilből és pa­pírból, hanem műanyag hasz­nálati tárgyakból kulacsokból, poharakból, tejeskannáíból ké­szült bábfigurákat mozgattak. A raffia borítású háttérben porolóból, toliseprűből stb. készültek a díszletek. A köz­ismert használati tárgyak így új körülmények között jelen­ték meg a gyerekek előtt. A mese mai témájú, fő­hőse a jószándékú, de kétbal­kezes, minidig bajt okózó Cit­romka. Az új műsort decem­ber közepéig minden vasár­nap bemutatják, és ezzel a darabbal szerepelnek a pé­csiek a Bábfesztiválon is. A fesztiválon megvitatják a, szakembereik, hogy az előadott bábjátékban hogyan érvénye­sül a tartalom és forma egy­sége. A televízió műsora november 12-én, kedden: 15.25: Látogatás a leningrádi út­törőpalotában. Az Intervlzló mű­sora. — 17.30: Hírek. — 17.40: Iskolások műsora: 1. Száz kér­dés — száz felelet. 2. Uttőrő- expedició a jövőbe. — 18.40: Egy tsz-elnök visszatalál. Kisfiún. — 19.00: A tábornok és a légy. Lengyel rajzfilm. — 19.10: Té­nyekről képekben. Gépek, mun­kások. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: Szép álmokat, gyerekek! — 19.55: „Angyal” kalandjai. A rejtélyes aktatáska. Magyarul beszélő angol film. 14 éven fe­lülieknek! — 20.45: Zenélő órák. A barokk. — 21.45: Hírek, a TV-hlradó lsm. 2. És a két szőröspofájú gorilla megmarkolta kétoldalt Kamuti karját, hogy majdnem a csont­ja tört. — Halt! Hova rohannátok? Ügy gondolom, talán nem ár­tana, ha ... kikötés előtt egy kissé ... megsímogatnátok! Ti... nem úgy gondoljátok? — És a gerincében futkározni kéz dett le s fel a jóleső boldog hi­deglelés. Még néhány pillanat és ... vért fog látni! Igazi vért! Meleg vért! Embervért! Ö édes úristen! Ha megadnád, hogy egyszer a vérbefagyott alak nyögve föltápászkodna a földről és szájoncsókolná a bo­tolás után!... Hol van olyan asszony, aki olyan megszentelt, tiszta kéjt adhatna. — Tíz botütést tetszik pa­rancsolni? — ragyogott fel Csá- nyi karikás szeme. Amikor Herszényi nem felelt, halkan, sóvárogva folytatta: — Lehet­te talán ,.. tizenöt is? Esetleg tán ... húszat is kaphatna? — Jó, legyen nem bánom! — bólintott megjátszott ke­gyességgel a kapitány, valaho­va a szobája ablakában ter­peszkedő hasas, vörös muskát­li cserepekre pillantva, hogy ne lássák szeme kéjes csílla- nását: — Hogyha nagyon akar­játok, csak akkor... Ma kü­lönben is a „Herr Hájer” gon­dolatban súlyosan szidalmazta őfelségét és az én megboldo­gult szülőédesanyámat! — vi- gyorodott el, mint az őserdő­ben lopakodó jaguár, ha meg­pillantja kiszemelt áldozatát: — Persze, ez a gyáva, nagy­szájú dög csak gondolatban mert könnyíteni a lelkén, de... mindenképpen elkövette a jel­zett felségsértést, így tehát... huszonöt alkalommal illessé­tek pálcáitokkal a nadrágja domborulatát!... S megint összerándult a teste a kéjes sóvárgástól, annyira kívánta látni a «érts a vájár eleven sebeikkel el­borított mezítelen testét. Mire felocsúdott titkolt remegésé­ből, a két gorilla szinte el­tüntette Kamuik, mint a bű­vész a tojást. Herszényi még- egyszer utánuk kiáltott fur­csa vékony fűrész-hangján: — Megállj átok, hova rohan­tok úgy, marháik? A botozás utam a delikvens fellocsolan­dó! A botozás befejeztével megkérdezendő: hajlandó-e végre kimondani, meldige- horzám? Tagadó esetiben _ a fráter kikötendő s valahány­szor elájul, fellocsolandó, s ez mindaddig ismétlendő, amíg végre el nem rebegi, meldige- horzám! ÁMj, két vén hülye! — Hangja magint átforróso­dott és szenvedélyesen elhal­kult: — A botütéseket innen az ablakból... én mag am számolom! Abtreten, aber, schnell, Ihr Verrückte! A barakk kerítésén kívül a fák épp csak toizöldellt lomb sátrában fészkelő gyerékhad egyszerre feiblzsdült. Kamuti Jancsi szívét két marokra kapta a szorongás, amikor meglátta: két pribék kilódí­totta a barakkból az apját. — Hozzák! — kiáltotta meg rendültem mert már kívülről tudta az egész szertartást, A két szörnyeteg kihozz®, Her­szényi szobájából az édesap­ját, lemeztelenítik a hátsóját, cudarul megbotolják, utána kikötik, az apja elájul, mert úgy kötik ki azok az átkozot­tak egy kimustrált szőnyeg­porolóra, hogy éppen csak a lábaujja érd a földet és köz­ben a súlyos lábbilincset is rajtahagyják, hadd húzza meg a gerincét. — Egyszer belehal1! — le­begte az anyja a fa alaittt, a melléhez szorítva a hitvány málépitével megrakott kék- zomá-ncos tálat. A még forró, ócska tészta sütötte az olda­lált, hogy szinte fájt, de nem tolta odébb, jó volt, hogy őt is elöntötte a fájdalom köz­ben amíg a kerítésen túl a pribékek gyilkolták az urát. — Egy- — nyávogta odafönt az ablakban kéjes belső resz­ketőssel a kapitány és süvít­ve lezúgott a bot. Tompa eset­temé puffanás, „örök életed­re nyomorék maradsz. Miért ellenkezel ezzel a nyomorult állattal, Károly? Hát nem gondolsz reánk? Mi lesz mi- velünk, hogyha te megtalálsz halná, vagy ha csak meg- nyomorodol is? Ki ád majd enni a kilenc gyerekednek? Mondjad már neki, hogy... meldigehorzám ...” Anna lehunyta görcsösen a szemhéját, mégis kibuggyant alóla a forró könny és végig­gurult az arcán, meg az állán, aztán ráfolyt a tegnapi Nép­szavába csomagolt süteményes tálra. Forró, üres kukorica- málé. Annyit sem ér, mint Bécsben a nix. De hát ha más nincs, ez is jobb a semminél. Valami legalább lötyög az em bér gyomrában. Ha nem lö­työg, meghal. Az embernek aimig él, ennie kelt, mert hogyha nem eszik, meghal. Hát hadd már abba ezt az ostoba ellenkedést. Károly. Gondoljál ránk, a családodra. Hogyha kimondod, amit kér­nek, elengednek * deresről Bemehetek hozzád és meg­ehet ed ezt a rongy málé-pitét. Ma megsegélt az isten. Zárás után Svarc úr, hazaküldött az­zal a pukkancs inas-fiaddal, Ferivel képzeld, ötkiló kukori­cadarát. Ha az a drága jó Svarc úr nem volna, nekime- hetnénk a kilenc gyerekeddel a Dunának. Te is éhen for­dulnál föl. Mért tetszik ezt mávelünk csinálni, drágajó Svarc úr?' Mikor tudjuk mi ezt megfizetni magának. Dum­me Quatsch! Nü, ez a fia fízietése, hiszen a maga fiacs­kája inas énnálam? Különben is: semmi köze hozzája, jó- asszony, az öreg Svarc bácsi annak adja kukoricadara, aki­nek akarja! Ha visz be ételit meg tisztát az urának, adja át neki üdvözletem és most már hagyja abba! Már az egész világ tudja róla, három esztendeje nem hajlandó azt mondani an­nak a csúnya Herszényi- nek, hogy meldágerhorzám... Még agyonverefti az a büdös állat. Szeretnék már vele koc­cintani egyet a kocsmában...” Látod, még az a derék, sza- káHas-paj eszes öreg zsidó krájzleros is jót akar tene­ked ... Ugye, ma lesz annyi magadhoz való eszed, már csak kimondom, amit az a gonosz ördög akar”. — Elájult a Kamuti bécsi! — süvítette a lombok közül egy izgatott, éles gyerekhang, de még ugyanabban a minu- tumban erős csobaj hallat­szott, ahogy a két pribék egy dézsa hideg pataikvízzel arcul loccsantotta. (Folytatása következik.) Emlékszünk-e az első évek­re, a kezdő szövetkezők maroknyi csoportjára és azokra a körülményekre, ahogy akkor dolgoztak? Tudjuk-e még, hogy a kormos traktor mellett a ló is szántott? És hogy a tsz- tag még maga is aratott, verejtékezett nyáron, mert a kombájn és aratógép nőm volt elég? Ha akkor valaki azt mondja, hogy a tsz-nek idő­vel autóbusza lesz, s a tsz- kertészet asszonyai külön- autóbusszal mennek regge­lenként munkába, elnéző mosoly fogadja az álmodo­zását, s úgy néznek rá, mint az utópistákra szokás. „Traktort adjatok/” — mondták volna a „fantasztá­nak." „Műtrágyát, kombájnt és aratógépet álmodj in­kább, vagy istállót, egyet­lenegyet legalább, hogy ne kelljen ezer helyre szállá­solni a tsz lovait!” így válaszoltak volna ab­ban az időben annak, alá egy kicsit messzebb tekint. És ma? A némi meglepődést leszámítva természetesnek vesszük, hogy a belvárdgyu- lai Közös Ut Tsz kimustrált Ika-ruszt vásárol 98 ezerért, s azt a saját javítóműhelyé­ben (!) megjavítja, kipofoz­za, kicsinosítja, hogy végül is újnak látszik S ez az autóbusz, egy tíz személyes lengyel mikrobusszal együtt mindennap a tsz szolgálatá- j ban áll, munkába viszi a kertészet asszonyait, és szombat, vagy vasárnap es­ténként sötét ruhába öltö­zött parasztokkal télik meg, mert a tsz-tagság — szín­házba megy! Nem kisebb helyre, és nem is kevés em­berrel és nem is egyszer: eddig már háromszor for­dult, minden alkalommal ötven személlyel, s megfor­dul még vagy háromszor ez évben, mert a belvárd- gyulaiak és hásságyiak után — akik már jártak a szín­házban — o birjániak, ma- gyarsarlósiak, meg mások is ott akarnak ülni a páholy­sorokban, — mindazok, akik az öt faluból álló belvárd- gyulai tsz-hez tartoznak Igazi jótétemény ez a busz, amely a vetés hajrája után Dunaújvárosba viszi a nehézléptű traktorosokat, a vetés első számú hőseit, s lehetővé teszi, hogy a nap barnította, széltől cserzett arcú emberek bepillantsa­nak a kohók gyomrába, s a védőüvegen át megszem­léljék a fortyogó acélt, s tanúi legyenek annak a fo­lyamatnak, amellyel a trak­torok születése ás megkez­dődik. Ha eljön a nyár, ta­lán a balatoni országúton futnak a kerekek, olyan asz- szonyokat röpítve a magyar tenger felé, akik előző nap még kukoricát kapáltak. És elmennek Harkányba, Aba- ligetre, talán még Buda­pestre is. Messzebb, sokkal messzebb, mint a tsz-tagok régi, rázós parasztszekerei elértek. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatalnál tegnap újabb társadalmi munka vál­lalást jelentettek be a Pécsi tó építkezéséhez. A Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet tagsága felajánlotta, hogy 500 köbmé­ter földet mozgat meg a tó­építésnél. A Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt KlSZ-szerve- zetének 50 fiatalja jelentette be, társadalmi munkát vállal az építkezésnél. Ismét akadt magános vállalkozó, Poszek Alajos 57 éves gépésztechni­kus személyében, aki felaján­lotta, vasárnaponként össze­sen 50 órát dolgozik majd, — hogy mielőbb elkészüljön a megye egyik legszebbnek ígér keaő létesítményét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom