Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám, Első kiadás
T963. NOVEMBER 5. MAPiő Jegyzet'. Bérletesek Általában nem helyes, ha kulturális kérdésekben csak a bevételi oldalút nézik. Nem helyes az, ha csak azért szüntetik meg itt, vagy ott a filmvetítést, mert az nem gazdaságos. De tény, hogy a gazdaságosság kérdését azért teljes, mértékben itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Különösen akkor nem, ha a deficit megszüntetése érdekében egy kis munkával tenni is lehet valamit. Szaván volt olyan filmvetítés, amikor hárman-négyen nézték végig a filmet. Három négy emberért valóban nem érdemes fenntartani egy mozit. Megszüntették. Mit tettek erre a községi vezetők? Először körülnéztek a házuk táján: mit lehetne csinálni, hogy ismét vetítsenek Szaván. És megtalálták a megoldást. Egy ívet készítettek és azzal végigjárták a falut. Bérleteseket toboroztak. Hetven bérletesük van. Ilyen „érv” előtt mindenki meghajtotta a fejét. Ismét járhatnak moziba a szavaink. És hetven nézőt állandóan biztosítanak. Jó példa. Követhetnék ezt más községekben is, mert igaz, hogy nem lehet ezt a kérdést elsősorban anyagi szempontból vizsgálni, de az is tény, hogy nem mindegy: hány ember néz végig egy-egy filmvetítést. (Szalai) Higiéniás vizsgálat Pécs egyik falusias jellegű településén Erőteljes városiasodás — Legsürgősebb az ivóvizkérdés rendezése A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a nagyarányú gépesítés következtében egyre inkább előtérbe kerül a nagyvárosokhoz kapcsolódó peremközségek helyzetének, városiasodásának kérdése. Az úgyn'evezett törpefalvak vizsgálata elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a problémákat megnyugtatóan rendezhessék. A Pécsi városi KÖJÁLL orvosai széleskörű vizsgálatokat folytattak a közelmúltban Malomban, amelynek célja, hogy a hegyvidéki törpefalvak higiéniás kérdéseihez mintatelepülést ismerjenek meg. Azért esett választásuk Málomra, mert már több mint 10 éve Pécshez tartozik, mégis bizonyos mértékig különálló települése a városnak. A vizsgálat kiterjedt a település általános leírására, a lakosság korcsoport szerinti megoszlására, a lakóházak építési anyagára, és a lakóhelyiségek nagyságrendi megoszlására is. Malomban és a peremközségekben általában régi építésű házakban él a lakosság. Az alápincézettség és megfelelő szigetelés hiányának következtében a lakások meglehetősen nedvesek. A természetes világítás nem kielégítő, mert a lakóhelyiségek ablakai kicsinyek, a fényt sok helyen az előtornácok is elzárják. A vizsgált lakások közül 36 szobában nem• volt kályha, kilencben viszont konyhahasználatra utalt az asztali, tűzhely. Még mindig divat a „tiszta szoba", amelyet csak rendkívüli alkalmakkor használnak. Zömmel a konyhát lakják, sokan alvóhelyül is ezt használják. Többnyire lavorbán, teknőben fürdenek, mert fürdőszoba, A „KORMOS BÁCSI Húsz éves. A húszévesek gondtalan derűjével, pajkos csintalansá- gáva.1 szemében, ő az a mosolygós kéményseprő legény, aki szilveszter estéjén a kis brosstűkről, képeslapokról mosolyog. Amikor kollégám lencsevégre kapja felnéz a kémények felé, az a birodalma. Kovács Sándornak hívják és 5 éve dolgozik a vállalatnál. Mezítelen lábán csattog a papucs, vállán seprő, a másikon kaparóvas. És a lányok megállítják az utcán. — Ma is jön velem szemben három kislány — mondja nevetve. — — Tessék adni nekem három szál szőrt, hadd tegyem az erszényembe, mondja az egyik. A másik meg azt kéri, hogy egy kicsit hadd cibálhassa meg a seprőmet. — Azt nem lehet, mon dóm neki, mert ha mindenki megci- bálja, nem marad belőle semmi. Inkább engedje meg, hogy megszorítsam a kezét. Erre aztán nevetve tovább men tek a lányok. Nos, ha szerencsét hoz a kéményseprő, akkor az a kérdés, hogy Kovács Sándornak milyen szerencsét hozott az a kormos seprű. — Először a mamám beszélt rá, hogy menjek el kéményseprő tanulónak. Aztán meggondolta magát és azt mondta nem enged. Erre elszököm, és azt mondtam márpedig kéményseprő leszek. Aztán belenyugodtak. Az első tanulási nap, nem éppen szerencsésen kezdődött. Itt a jele— mutat a jobb szeme fölött húzódó sebhelyre. Ezt akkor szerezte, amikor a szakma rejtelmeibe bevezették? , — Akkor. Ugyanis a szakma ismerete azzal kezdődik, hogy hogyan kell levenni a füstcsövet. Ezt akarta nekem megmutatni Bánfai Gyula a mesterem. Én le is kaptam a csövet és a fejemre ejtettem. Tehát első napon vérszerződést kötött a szakmával. A második élmény remélem kellemesebb volt. — A Pécsi Bőrgyár kéményébe kellett felmenni. De kívülről mentem. Hatvankét méter magas. Hogy milyen kilátás van onnan... S azóta már hány helyröl látta a várost? — Rengetegről. Most újabban Kovács-telep, Rácváros, Kővágószöllős a körzetem. Két hónapig voltam Szigetváron, ott naponta 50—60 kilométert kerékpároztam. Itt is azzal járok. A legnehezebb munka a magánházaknál van. Egykét kéményért padlásra fel, padlásról le. S néha bizony a lakás is bekormo- lódik, ha rosszul zárják el a kéménynyílást. Ilyenkor aztán nem hoz szerencsét a kéményseprő és nem is kap érte -köszönetét. De sok helyen azért úgy fogadnak; de jó, hogy jött... Nyolcszázezer kémény van a megyében, s összesen 86 kéményseprő. Majd nem 10 000 kémény jut egyre egy évben. Nyáron kevesebb a munka, dé télen aztán nincs megállás egy percig sem. Említette, hogy bevonul. — Talán még most az ősszel. De, ha leszerelek, viez- szajövök. Szeretem a szakmámat. A kis gyerekek meg engem. Úgy hívnak kormos bácsi, s nem félnek tőlem. Vállán a seprű, lábán csattog a papucs, amikor kifordul a kapun a Kossuth Lajos utcában. Három gimnazista lány ránevet. Sándor utánuk néz. Lám nemcsak a seprőnek van varázsa, hanem a leányszemeknek illetve községi tisztasági fürdő sincs. Sajnos az árnyékszékektől az előírt védőtávolságon belül találhatók a kutak, s így az ivóvízellátás nem kielégítő. A vizsgált 20 kút vízéből mindössze négy nem esett minőségi kifogás alá. Dr. Szabó Lajos, a KÖJÁLL orvosa elmondotta, hogy átalakulóban van az élelmezés. Előtérbe kerül a zöldáru- és főzelékfélék fogyasztása, az egyhangú kenyér, szalonna, pörkölt, kelttésztával szemben. Az édes- és pékáruk fogyasztása soha nem látott méreteket öltött. Sajnos a nemkívánatos alkoholfogyasztás jelentősen növekszik és erős az eltolódás a tömény italok, a likőrök és a pálinka felé. A harminc málomi általános iskolai tanuló közül 26 vallotta be, hogy otthon rendszeresen bort kap. A boritatás már gyermekkorban kezdődik és a felnőttkori, étkezés utáni bor- fogyasztástól egyenes az út az italboltig. A vizsgálat kiterjedt az oktatás és kulturális élet vizsgálatára is.. Az oktatási helyzet megfelelőnek látszik, bár hiányzik az óvodai előkészítés. A kulturális életben még mindig a rádióé a vezető szerep. Könyvet, újságot meglehetősen kevesen olvasnak. A vizsgált családok közül helyi lapot 11, országos lapot kettő olvas. Nem olvas újságot 18 család. A szépirodalmat rendszeresen olvasó 9 családdal szemben 26 a könyvet nem olvasó családok száma. Ez éppen a nagymértékű városiasodás és a várós közelsége miatt feltűnő. A:ikör‘zéti orvbsi, gyermekkörzeti- és szakrendelés megfelelő; de elgondolkoztató, hogy a legközelebbi gyógyszertár öt kilométernyire található, és hogy viszonylag magas a féregpete fertőzött- ség. A fertőző betegségeket csak gyermekek és városban dolgozók kapták meg. örökérvényű, minden településre egyaránt alkalmazha tó szabályt nem lehet felállítani. A vizsgálatot végző orvosokban azonban felmerült a kérdés, hogyan tovább, hogyan vihetnék előre a nagyvárosokhoz tartozó peremközségek helyzetének megjavítását. Nem elegendő az újonnan épülő házak megtervezése, vele párhuzamosan meg kellene terveztetni, hogy a gazdaság (ólak stb.) a követelményeknek megfelelően kapcsolódjanak a lakóépületekhez. Szorgalmazni kell a fürdőszobák, vizesfülkék, de legalább a köztisztasági fürdő építését. Helyes lenne, ha a tanács ki- rendeltséget, tsz-adminisztra- tív központot, tömegszervezeti helyiségeket egy épületbe vonnák össze. Másik csoportos házként üzletház építése kívánkozik. Az egyik legégetőbb kérdés a vízellátás problémája, megnyugtatóan csak törpevízmű építésével rendeződik. A törpevízművek vezetékeit úgy kell elhelyezni, hogy a későbbi helyű vízvezeték gei'irícét alkothassák. Véglegesen a problémát Málom bekötése Pécs víz- és csatornahálózatába oldaná meg. Kevés a park, a zöldövezetek létesítésére is nagyobb gondot kellene fordítani a falvakban. DCíJÚfbám/ai házak Foto: Dr. Varga Országos bábjátékos napok Pécsett Az L országos bábjátékos napokat Pécsett rendezik meg november 24—26. között. A megnyitót a Városi Művelődési Házban tartják az első nap délelőttjén, majd megkezdődnek a szakelőadások a bábirodalomról, a bábjátékról, mint a gyermekek művészeti nevelésének fontos eszközéről. Délután ....az ország legjobb g yermek báibesoportjainak bemutatója következik. A ka-, rancskesziek a helyi lakodalmas játékukkal szerepelnek, a kapolcsiak és a debreceniek pedig a ,.Minden kezdet nehéz” című bábjátékot, valamint a „Gyermekdalok” című Kodály feldolgozások alapján készült összeállítást mutatják be. Este á Fegyveres Erők Klubjában a legújabb magyar, lengyel, csehszlovák báb filmeket nézik meg a résztvevők. A második nap a KPVDSZ Művelődési Házban szakmai ankétra jönnek össze a bábcsoportvezetők. A felnőtt csoportok bémutatóján a kecskeméti. MŰM. 607. Helyiipari, iskola bábszakköre,.az., „EJtjidök az iskplai éjeiből” című. báb-, .pantomimet, a’, békéscsabai KPVDSZ csoportja a „Vackor világot lát” című bábjátékot,. a pécsi Városi Művelődési Ház bábegyüttese pedig a „Citromka” című bábjátékot adja elő. A zárónapon. 26-án pedig emléklapokat osztanak ki ünnepélyesen az I. országos bábjátékos napok ’résztvevői között. Kísérletek mesterséges élelmezéssel Kaliforniai .élelmezési szakembe* nek önként jelentkező 18 bűnözőn próbálták ki több mint egy hónapon keresztül a „szintétikus diétát”. A rabok a kísérleti idősszakban kizárólag laboratóriumi úton előállított anyagokkal ' táplálkoztak. Táplálékuk jór.észé aminosavakból állt. ez az anyag é^'ti ;fel a 'Säe#vekéiben a tfel>éi> , Az. érdekes, kísérlet eredménye rendkívül 'biztató: a rabok vala- ménnyien kitűnő egészségi állapotban maradtak, sót,. sokan, közülük jobban érezték magiakat,- mint azelőtt. A kövérek lefogytak. á ‘ sóVányak még híztak is. Az érdekes kísérletet az amerikai űrhajózási és űrkutatási szervezet, a Nasa, 400 ezer dolláros kiutalásából fedezték. A szintétikus diéta.,egyik fő célja, ugyanis •megfelelő élelmezést találni az űrkutatási programban résztvevők számára* Adalékok a tanácsháza m ea k eresz te I te féséne k történetéhez Cs. K. Akinek volt már dolga fényképekkel s kiadókkal, nem is tud már csodálkozni az efféle varázslaton. Majd ha egyebek is lesznek a Városi Tanács tornyán... S annak, aki nem olyan jó megfigyelő, engedtessék meg felhívni figyelmét — csak pécsi fotók vonatkozásában — hasonló szarvas- (vagy mondjuk őzike) — hibákra. Az egyik új képeslap tanulsága szerint éppen beállványozva örökítették meg a székesegyházat. Mit lehet tenni — nem tudhatták azt ott fent Pesten, hogy ilyen állapotban leledzik, amikor kiállították a fényképész-mester útirendelvényét, — szerencsére a retusőr észrevette az állványokat, s lelkesedéséből jutott is odáig, hogy a tornyon túl érő állványokat lemaszatolta.- A többi most is megtekinthető azon a képeslapon, amelyen mellesleg az előtérben álló kiszáradt fát tiszteletreméltó türelemmel, ám mérsékeltebb művészi sikerrel sokszáz levéllel belom- bosította. Egy másik látképen hasonló eredményre vezetett az oktalan retusálási a Jakabhegyből havasok lett, ismét másikon a Hőerőmű mögött eddig ismeretlen hegység veszi kezdetét. — Olcsó dolognak számít ma még az elszíneződéseket kifogásolni, pl. azt a szép rózsaszínt az aszfalton, s a dóm kövein, de az már az obiektivitás hiányán túl is megdöbbentő műveletlen- ség, hogy patinás zöldre festik a ro- mánstíl’usú kőtemplom toronysüvegét. Vagy pirosra a Zsolnay kutat — mint az egyébként jóhírű természettudományi Közlöny utolsó (pécsi!) számának címlapján. önként is felvetődhet a gondolat: vajon városunkat nem tudnák jellemzőbben s kedvezőbb módon, alkalomban, világításban, stb. fényképezni maguk a pécsi fotósok? A gondolat régi, megvalósított formájában is. öt éve már, hogy az „Ezerarcú Pécs” című kiállítást megrendezte a Mecseki Fotó- klub csupa művészi városfotóval. Akkor fel is ajánlották a teljes anyagot a Képzőművészeti Alapnak esetleges céljaira, amire válaszul meg se tekintették a képeket; látatlanba meg tudták ítélni, hogy nincs szükségük ezekre a pécsi fotókra. Három éve a Városi Idegenforgalmi Hivatal és a Fotoklub összefogásából sajtó alá rendezték a Pécsi Képes Könyv anyagát, amely jelenleg hazai viszonylatban a legjobb városfotóalbumnak mondható. A könyv megjelenését — bár az összes költséget az Idegenforgalmi Hivatal állta — két évig húzták-halasztották! Kik — s miért? Csak egy-két epizód: Először a képanyag nem tetszett, helyette mutatott a kiadó olyat, amit ö szívesebben látna, pl. egy kép címe: ..X. Y. kisgyerek a Káptalan utcai óvodában” (akkor már Zsolnay-múzeum volit!) — Hónapok után belátták. ’ amit addig is tudtak: a Mecseki Fótóklub ■ ehhez jobban ért. — Aztán van a kiadóknak egy rosszul bevált gyakorlata: a fényképeket retusálni kell! — ez lehet görcsös ragaszkodás is a régihez, de okkal tekinthetjük anyagi hátterű alapelvnek is! Például a Pécsi Képes Könyv ma sem jelent volna meg, ha egy. retusőr nem veszi a „pártfogásába”. — Aztán a maszek retusőr saját autóján lekocsikázik Pécsre, és ismét . kijelenti, hogy nem jók a képek! — Aztán kiderül, hogy azok immár jók! — De nincs retusálva! — De van! — Uram, ha nem kell hozzányúlni a képekhez annál jobb, úgy is megkapom érte a pénzt. (Ez szó szerint .így hangzott el a tárgyaláson).- És ugyanez számaiban: a Xotóá (a többezer fénykép közül beválogatott 150-ért!) 100 forintokat kap, — a retusőr a már retusált képért 60 forintot. Hogy valahol lássék is munkája, habos gomolyfelhőt feit a hangulatteremtő sötét égboltra, máshol fölös kéményt az általa hiányolt szimmetria kedvéiért Tillai Ernő művészi fotójára. — És hasonlóan történt a képforgatókönyv (tükör) tervezéssel is, amelyet Tillai Ernő készített társadalmi ■ munkában. A megjáró szerkesztői díjat ugyanis nem ő vette fel. A Kincses Baranya C1-mij fotóskönyv-volt a Mecseki Fotóklub másik; kiadványterve, 'amelyet már-jpl megalapozott. a hasonló című ..sikeres fényképkiállítás is. Ehhez azonban már nem volt- senkinek sem e célra pihentetett idegrendszere, — győzött a fővárosi vállalat, s alig néhány hónap leforgása alatt megjelent az utóbbi évek legsivárabb fényképes kiadványa, a szegényes Kincses Baranya. Tudomásunk szerint ebbő] még alig adott el a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, amíg a városiak 10 000 példányban,, s egyedüli terjesztésre, saját költségére rendelte meg a Pécsi Képeskönyvet. Az utpbbi könyv nem egy fotója szerepelt, egyéb országos művészi fénykép- kiállításon. ami a Kincses Baranyában nem valószínű, hogy elő fog fordulni. Vérzője, Reis.nann János egy rövid évszakban rohanta le egész Baranyát.) S még egy példa a szomszédos grafika területéről: ha az Idegenforgalmi Hivatal pécsi grafikusművésszel tervezteti leporellóját, az már elévül, mire kijön a nyomdából. — de meg van a módja annak is, hogy egy-két hónap alatt elkészüljön, csak tudni kell, hol megrendelni. . Elkalandozásnak tűnhet, de valójában idáig nyúlik a keresztelőstörténete. Varga Gytiia ,
