Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-28 / 278. szám

WO^F SMBCS £8« lUJÁPLÓ 5 rí *­Go—Kart A lejtő* Jókai utcán kedvet gyermekjátékra lettem figyel­me* a minap. Tipikus fiú- játék. Egy Iádat cdélszerü ülőlap, négy vagy három alacsony ke­rék, két bot a tartozékai. Rajta ül, azaz felhúzott lá­bakkal kuporog a srác, kezé­ben a két bot, a lábaival a két első kerék mozgó tenge­lyét Irányítja jobbrá-balra. A lejtős úton rohan a kis „Go- Kart a la Pécs". lehet, hogy nem Itt találták ki, lehet, hogy már más vá­rosban is dívtk, mindenesetre szellemes kis alkotmány, le­hetne nyári róálihoz ts hason­lítani. Jó szórakozás a gyere­keknek, ügyességre is nevel, s láthatóan nagy kedvvel űzik. De pálya is kéne hozzá, ahol a gyerekek veszély nél­kül űzhetnék legújabb „sport­jukat". Lám, nem kell min­dig külföldi drága holmi. Egy kis Ötlet, szeretet, és nagyon jól elszórakoznak a gyere­keink, akik a rollerból már kinőttek, szívesen eljátszanak vei«, Sz. E.-né Fejlesszük a mecseki parkerdőt! Lángszórós disznótoros Baranyában az idén megvál­tozik a falusi disznótorok ro­mantikája. A közelgő disznó­vágási idényre egyre több köz­ségben rendeltek sertés perzse- lő-gépet. A lakosság ugyanis megszerette ezt az úgynevezett „lángszórós” perzselőt, hiszen sokkal arányosabban lehet vele dolgozni. A jelentkező igények alapján hetven perzse­lőgépest szereznek be a bara­nyai földművesszövetkezetek, s ebből harmincöt már meg is érkezett. A Jéngszórós” gépet egyébként fával vagy faszén­nel kell begyújtani. Egy kéz­zel hajtott ventillátor gerjesz­ti benne a tűzet, s egyúttal fújja is ki a lángot. A köl­csönzési dija előreláhatólag óránként mintegy két forint lesz. A Mecseket az idegenfor­galom számára a 30-as évek­ben fedezték fel, amikor a város megépíttette a mai SZOT üdülőszállót. Ettől kezdve az érdeklődés a Mecsek iránt egyre nőtt. A háború és az azt követő időszak megbéní­totta a megkezdett munkát. 1957-től kezdve azonban ug­rásszerű fejlődésnek indult a kb. 300 holdas parkerdő vagy üdülőterület fejlesztése. A lé­tesítményeket felújítottuk, az utakat, sétányokat rendbehoz­tuk, az Állatkert, a Vidám­park, a Fenyves Szálló, a te­levíziós reléállomás, az ob­szervatórium, a tüdőszana­tórium létesítésével kultu­ráltabbá, idegenforgalmi szem­pontból értékesebbé vált a parkerdő. A régi értelemben jvett turizmus helyett ma fej- 1 lett idegenforgalom jellemzi az üdülőterületet. Ez a minőségi változás új követelményeket támaszt. Ha­zánk iránt ma már igen nagy mérvű a külföldi érdeklődés és ebben Pécs előkelő helyet foglal el. Ha azonban az igé­nyek kielégítésében nem tu­dunk megfelelő szintet bizto­sítani, a kielégítetlenség ellen­propagandává válik, s az ér­deklődés csökkenni fog. A parkerdő fejlesztésével kapcsolatosan a fentiek elő­rebocsátása után számos prob­léma merül fel. Ezek közül csak a legfontosabbakat em­lítjük. 7 Az üdülőterület fej­lesztésének egybehan­golása a város települési és rendezési tervével. A parkerdő fejlesztése függ­vénye a várostelepülés tervé­nek. Két felfogást ismerünk erre vonatkozólag. A Mecsek csendjét féltő régi turisták ellene vannak minden olyan létesítmény­Ké'százezer sütemény nyolc óra alatt Automatizálják a Sütőipari Vállalat nyáron felújított sü­teményes üzemét. Nemsokára megérkeznek az osztógépek, melyek a süteményeket egyen­lő nagyságúra darabolják. Hogy az osztógépek kapacitá­sát kihasználják, szükségessé válik a munkafolyamatok meg gyorsítása. Azt szolgálja az az újítás, hogy a kidarabolt tész­tát egy olyan vető asztalira he­lyezik pihenni, amelyről min­den további rakosgatás nélkül a kemencébe kerül a süte­mény. A Pécsi Fémipari Vál­lalat erre a célra 50 vetőasz­talt készít a Sütőipari Válla­lat részére. A vetőasztal olyan meggon­dolás alapján készül, hogy ve­le a tészták részére megfelelő hőmérsékletű és olyan nedves- ségtartaiknú légteret biztosít­hassanak, amely az erjedési folyamatot meggyorsítja, il­letve a tészták kel és i idejét lerövidíti. Ha a kísérlet meg­felelő eredménnyel jár, ez az egy üzem nyolc óra alatt 150— 300 000 friss sütemény előál­lítását teszi lehetővé. nek, amely a forgalom követ­keztében zajjal jár. A létesít­mények építése során pusztul a zöld terület és az elkarsz- tosodás veszélye lép fel. A Tettye karsztvize további szennyeződésnek és fertőzés­nek lenne kitéve... Ezzel szemben a másik fel­fogás hívei olyan mérvű mes­terséges kulturáltság megte­remtését szorgalmazzák, amely a korszerű idegenforgalom kielégítésére alkalmas. Neve­zetesen szállodák, éttermek, üdülők és egyéb szórakozási lehetőségek és alkalmatossá­gok választékának növelése. Bármelyik felfogás elfoga­dása a másik szempont kizá­rásával egyoldalú fejlesztést eredményez. Hogy közelebb kerüljünk a helyes ítélet ki­alakításához, még néhány alapvető tényezőt kell vizsgá­lat alá vennünk. A város fejlődése minden valószínűség szerint számít a kedvező déli fekvésű lankás mecseki hegyoldalra. Ezt iga­zolják a Magaslati úton gom­bamódra szaporodó családi házak, a SZOT üdülő, a sza­natórium és a Fenyves Szálló városképileg is jól megterve­zett elrendezése. Ha ez a fo­lyamat tovább folytatódik, ak­kor — a jelenlegi ütem mel­lett is — egy évtizeden belül teljesen megváltozik az üdülő- terület képe. Ha viszont épí­tési tilalommal megakadá­lyozzuk a további létesítmé­nyek felállítását a Mecseken, altkor a város más területén kell elhelyezni az egészségügyi, üdültetési objektumokat, a tö­megek üdülésével és szórako­zásával együtt járó forgalmat el kell vonni a Mecsekről és a városfejlesztést új alapok­ra kell helyezni a Mecsek nél­kül. . Figyelembe kell venni a mai embertípus üdülési és pi­henési igényét. A világtól, kultúrától elzárt és csak a természet vadságát sóvárgó pihenő emberek száma kevés. Ilyen igények maximális ki­elégítésére a Mecsek távolab­bi részein gazdag választékkal van lehetőség. A dolgozók j zöme azonban él a kultúra, a i technika adottságaival, azo- ! kát üdüléshez és pihenéshez is igénybeveszi. Nekünk ezek­kel a fejlettebb igényekkel számolni kell. A fenti meggondolások alap­ján tehát arra a következte­tésre jutunk, hogy gondoskod­ni kell a fejlesztés körülte­kintő, előre megtervezett üte­mezéséről, vagyis el kell ké­szíteni a város általános fej­lesztési tervén belül a Mecsek fejlesztési tervét. Csak így lehet biztosítani az üdülőterü­let sajátságos arculatának ki­alakítását. A terv birtokában tervszerűen lehetne az anyagi eszközöket csoportosítani, így az üdülőhelyi díjak ésszerű felhasználása is gazdaságo­sabb és tervszerűbb lenne. O A lakosság pihenési igényeinek kielégítése a Mecseken. Igen fontos feladat, hogy a város lakóinak hétvégi pihe­néséhez szükséges feltételeket biztosítsuk. Itt azokról van szó, akik pihenésül a szabad levegőt, a természetet választ­ják. A tapasztalat azt iga­zolja, hogy a város lakossága ezt más-más módon gyako­rolja. A saját nyaralók, vikend házak építése Pécsett nem az üdülőterületen történik, ha-' nem javarészt a szőlőkben présházak, nyaralók formájá­ban, egy kisebb része a Bala­tonon és Harkányban látja célszerűnek nyaralók építését. Teljesen hamis az az elmé­let, amely szerint a park­erdő _ területén magánosoknak kell építési engedélyt adni. Ezek a „nyaralók” kivétel nélkül lakóházakká alakultak. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az abaligeti, orfűi fejlesztéseket sem. Az orfűi tó elsősorban Pécs lakosságára, ‘ másodsor­ban annak idegenforgalmára számíthat, kedvenc hétvégi szó rakozóhelynek ígérkezik. 9 Az idegenforgalom ér- dekeltsége az igények nemzetközi szinten történő ki­elégítése terén. Az idegenforgalom érde­keltsége az üdülőterületen je­lentős. Hangsúlyoznunk kell, hogy az üdülőterület önma­gában soha nem tarthat igényt nemzetközi érdeklődésre. A város 2000 éves története, műemlékei, fejlett gazdasági és kulturális élete az a té­nyező, amely elsősorban vonzó erőt jelent ilyen tekintetben. Az üdülőterület ebben az ide­genforgalomban csak aláren­delt szerepet játszhat, amely alkalmas keretet, elszálláso­lást, némi szórakozást bizto­sít kellemes környezetben. Asztalos Ferenc LAKÁSÉPÍTŐK, HÁZTULAJDONOSOK FIGYELEM/ Ablakok, ajtók készíté­sét minden méretben rö­vid határidőre vállal­juk. Pécsi Vegyesipari V. Pécs, Irányi D. tér 9. magyarországi nagybirtokosok és osztrák nagytőkések szövet­kezésével 1830-ban jött létre az Első Dunagőzhajózási Tár­saság, mely 1923-ig már 22 millió négyzetméternyi terü­leten működött. Ez a csaknem egy évszázadig tartó gazdasági egyeduralom határozta meg a pécsvldéki bányászok ezreinek élete folyását, s volt kiváltó oka gyakran véres küzdelme­iknek. Kik voltak az első bánya­munkások? Horniét jöttek? Miként irányították életük fo­lyását a nagyrészt idegenben élő, s miinél nagyobb profitra törekvő, mohó, könyörtelen bá- r y »részvényesek ? Egy 1894­ből származó beszámoló sze­rint a bányatelepeiken fogláb koztatott 2863 főnyi munkás­nak 74 százalékát a belföldiek. 11 százalékát a csehek és morvák, hét százalékát a ven­dek, 3 százalékát a szlávok, 3 százalékát ausztriai, 2 száza­lékát birodalmi németek, va­lamint olaszok, Szerbek, len­gyelek, horvátok teszik ki. A DGT idegen gyarmat népeként kezelte az ide verbuvált bá­nyászokat, akiket szociális lát­szató intézkedéseivel, lényegé­ben a jobbágyvilágra emlékez­tető röghözkötöttségi viszonv- ban — mind a munkabér, mind pedig az élelemtár és la­kás révén — módfelett ki­zsákmányolt állapotban lán- cö!t a bányához. A bármi ok­ból alkalmatlanná miinősült bányásztól könnyűszerrel sza­badult meg a bányafőnokség, úgy azonban, hogy az eltávo­lított bányász sehová nem dúlhatott jogorvoslatért. A „fegyelmezésében megbízható segítőtársként támaszkodott a bánya az egyházra. Ebben a szoros szövetségben leülhető fel az oka annak, hogy miért in­dult meg oly nehezen a bá­nyamunkásság szocialista Irá­nyú szervezkedése a „bánya- gyarmait” területén. — A II. Interoacianálé lét­rejötte után megalakuló Ma- gyorországi Szociáldemokrata Párt ásta meg a medrét a marxista irányú munkás szer­vezkedéseknek. 1893-ban meg­alakult a Pécsi Munkásíképző Egylet, amely a pécsi mun­kásság politikai szervezete is volt. Az egylet megalakulása egybeesett a pécsvidéki bá­nyákban 1893-ban kirobbanó véres kimenetelű sztrájkmoz­galommal. A még nem szer­vezett bányamunkásságnak ez volt a századvégi első, tarta­mát és kimenetelét tekintve egyaránt rendkívül jelentős megmozdulása. Május 24-t51 június 12-ig húzódtak a tár­gyalások a bányászok és a DGT urai között. A sztrájk utolsó napján kilenc század gyalogság, egy század huszár és nyolcvan csendőr segítsé­gével törték le a bányászok bérharcát. Még a fővárosi pol­gári sajtó is megbotránkozort a rémuralomra emlékeztető hatósági brutalitáson. Egy csomó embert szinte nyomo­rékká verték, két bányász a kórházban belehalt sérülései­be, egyet az erdőben találtak meg összevagdalva. Száz mun­kásnak el kellett hagynia a környéket. Szabó Gyula sok epizódot jegyzett fel a b&nyászság élet­körülményei rő!, sanyarú sor­sáról, és még több adattal szemlélteti az akkori viszo­nyokat. Az élelmezés — mint megállapítja — egyhangú volt. A múlt század végétől a fel- szabadulásig ez az étlap jár­ta: egyik nap krumpli, másik nap bab, harmadik nap tök. Ahol sok gyermek és eltartott öreg volt a háznál, tej helyett rántott , levest reggeliztek. A vasárnapi ebéd minőségben ki­emelkedett a heti étrendből. Egy vasárnapi menü: húsle­ves, a levesben főtt hús hagy­más zsírban megpárolva, bur­gonyával, vagy sok főzelékkel. A sülttésztát főképpen a po­gácsa képviselte. Kenyérből a legfeketébb minőségűt fogyasz­tották. A bányászgyerekek mindig éhesek — és rongyo­sak voltak. A zsúfolt lakások­ban nagy gond volt ápolásuk és tisztántartásuk. Vasasi bá­nyászok vallják, hogy a 30— 40-es években is csak a gye­rekek felének volt ruhája, ci­pőié és sok volt a tbc okozta haláleset. A bányászgyermekek taní­tása népiskolában történt. Kö­zülük csak nagyon kevesen tudtak továbbtanulni. Egy nemrég elhunyt férfi, — bá­nyászszülők gyermeke — úgy tudott csak leérettségizni, hogy apja, anyja és hét test­vére dolgozott érte. Ha a ta­nítók megszerezték is az ösz­töndíjat a bányászgverekek- nek, akkor a középiskolai to­vábbtanulás akadályát az egyenruha hiánya jelentette, melynek árát nem tudták a szülők előteremteni. — A bányászok hitvilágát nem a vallás tételei, hanem misztikus, babonás hiedelmek töltötték meg tartalommal. A küszöbre szerencsepatkót sze­geitek, az ajtók fölé felíratták a háromkirályok nevének kezdőbetűit. Pécsbányatele- pen, ahol a bányamunkásság zöméből idegenből telepedett ide, a legtovább éltek a ma­gukkal hozott szokások és ba­bonák. Itt például tilos volt fütyülni, mert az szerencsét­lenséget hoz a bányászra. A bányarémtől is tartottak a bányászok. Vasárnapi beszél­getéseik egyik főtémája a ré­mekkel esett kalandjaik elbe­szélése volt. Vasason még húsz évvel ezelőtt is „látták” az ördögöt, amint két bányász éjszaka egy omláshoz Indult, s előttük lebegve járt egy lámpa, melyet nyilván az ör­dög vitt a kezében. Asszony­féle korán reggel nem mehe­tett ki az utcára — legalább is akkor, amikor a bányászok műszakra mentek, — mert asszonnyal találkozni szeren­csétlenséget jelentett. Pécsbá- nyán a temetési szertartáshoz is fűződtek. babonák. Sokáig hordtak a megholtak sírjára ételeket, italokat. — Mindaz, amit felvázol­tam — mondotta előadása be­fejezéseképpen Szabó Gyula muzeológus — egy gyorsan el­tűnő életforma szellemi emlé­kei. A bányászok életviszo­nyai, gazdasági helyzete, mű­veltségi állapota a felszaba­dulás óta fokozatosan meg­változott Abban többé nem uralkodhat a vakhit, a kiszol­gáltatottság érzése, nem kí­sérthetnek többé a kenyérte- lenség és a nyomor sötét rém­ségei. Az ét jég-készítő gép regénye Nagy volt az öröm a Nádor Szál­lodában. Végre meg 'szűnik a fáradságos jéghordás, a sok­sok telefonálgatás a jéggyárba, hogy elfogyott a jegük. Megvettük az étjég- készítö gépet, most már jéggondjaink sem lesznek. Ritkán fogadtak egy gépet ünnepé­lyesebben, mint ezt a csodamasinát, mely hideget fog varázsolni minden­ki poharába. Csodá­lattal vették körül azt az embert, aki ezt a bonyolult gé­pet érti és szereli. Ámulatba estek, amikor azt mondta: „Na, tessék!” és máris potyogtak a jégkockák illedel­mesen, szünet nél­kül a tartályba. Node, a különös ern bér, aki a gépet szerelte, elutazott és a gép elúnta a több mint egy órai működést és egész egyszerűen bemond ta — az unalmast Nem baj — mond ták Budapesten a sürgős értesítések­re. majd lejönnek a szerelők és meg­javítják a gépet, üzemelni fog az mindjárt. És a sze­relők jöttek, jöttek és jöttek minden héten, és minél töb­bet jöttek, annál kevesebb ideig ment a gép. Ki tud ná felsorolni, mi mindent mondott az a sok szerelő, aki itt járt: elillan a gáz, kevés a pára- tartalma, rossz he­lyen áll, rossz a membrán, rossz a porlasztó és így to­vább és így tovább. A gépet rekla­máló és végleges javítást sürgető- le­vélek súlya lassan kezdte elérni a fél kilót. A szerelők utaztak Budapest­ről Pécsre és visz- sza, és ezekből az utazási költségek­ből lassan már egy új gépet lehetett volna vásárolni. — Véglegesen megjavítjuk — mon dotta a főszakértő. — Elvisszük és Bu­dapestről megjavít­va visszakerül a helyére. Szeptember végé­től október végéig javították a gépet. Teherautóval is­mét visszahozták a gépet Budapestről Pécsre, de most már nem kísérte a gép lerakását ány- nyl figyelem és annyi féltő szeretet, mint amikor már­ciusban megérke­zett, sőt olyanok is voltak, akik pesszi- misztikusan fogad­ták a gép újbóli érkezését és ennek kézlegyintéssel ad­tak kifejezést. Fél tízkor a gép kéz- dett menni, de dél­után negyed négy­kor már abbahagy­ta. — Visszük vissza — mondotta a fő­szerelő. — Hogyan — cső dálkoztunk —, hi­szen fél ’ tízkor jött és negyed négykor már nem megy? — Hát örökké nem tarthat, — vo- nogatta a vállát az illetékes. Nagy ügy- gyel-bajjal rakták fel a gépkocsira és a gép immár ne­gyedszer tette meg az utat Budapest és Pécs között, hogy majd újból Buda­pestről Pécsre ér­kezzen. — Nem kell már a gép, — sóhajtot­tak fel, akiknek a géppel dolgozniok kellett volna. —- Adják vissza a péra zünk(A, majd ve­szünk másikat: De nem így a gyár! Pénzt vissz» ppm adunk, majd újból megjavítjuk a gépet és Buda­pestről ismét elvisz szűk Pécsre, és az­tán... Az illetékesek összehúzták szemöl­döküket és — már nem is mondtak semmit. Kenedi Mihály Tízórás légoltalmi tájékoztató Az MHS megyei elnökségét megbízták a lakosság légoltal­mi oktatásával. Ez azt jelen­ti, hogy az 1963 64-es kiképzési évben a siklósi, sellyei, sziget­vári járásban — ahol Ilyen oktatás még nem volt — a fa­lusi lakosság tízórás tájékoz­tató oktatását az MHS végzi el. 1964-től pedig megszervezi a magasabb szintű tájékoztató oktatást, amely a feínőtJt la­kosságnak mintegy 60 százalé­kát érinti. A megyed, járási és községi koordinációs értekezle­teken közösein megbeszélték az oktatás előkészítésével és le­folytatásával kapcsolatos fel­adatokat. A koordinációs érte­kezletek után megkezdődött az instruktorok, előadók kije­lölése és kiképzése. Majd ezt követően került sor a lakos­ság számbavételére, csoportbe­osztására, az előadások idő-1 pontjának és helyének megha­tározására. Az oktatás november 15-ével megkezdődött. .Kérjük az álla­mi, társadalmi és tömegszer- vezateket, hogy minden lehe­tőséget kihasználva, tudatosít­sák az érdekelt járások lakos­ságával a tíz órás légoltalmi tájékoztató oktatások fontossá­gát. A tájékoztató oktatás célja: megismertetni a lakosságot a nagyhatású támadófegyverek alkalmazása után keletkezett károkkal és megtanítani a vé­dekezés módszereire. Csak a fenti ismeretek birtokában lesz képes — egy esetleges ellenséges légitámadás nyo­mán — megfelelő segítséget nyújtani önmagának, családjá­nak és embertársainak. Horváth István, MHS megyei légófőelőadó. SZÍNHÁZ Mm a pécsi radio IMS. nov. 28-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.0#: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Találkozás a népszerű éneke­sekkel. 17.30: Német nyelvű műsor: A falu krónikása. — Riport. Tarka muzsika. . Vidám dialógus. Jegyzet. Strauss: Kerin gódallamok. 18.00: Most érkezett! — Zenés újdonságainkból. 18.25: Téliesltés, — de ésszerűen. — Kommentár. 18.35: A pécsszabolcsl bányász fú­vószenekar játszik. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Népszerű melódiák. 19.40: Napirenden az éves terv teljesítése. IX. rész. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzett Színház: A királynő kegyence (délután 3 órakor) Jó­zsef Attlla-bérlet. — Férfiaknak tilos (este 7 órakor). 15 százalékos szelvények érvényesek. ZENE: Városi Művelődési Ház: Pécsi fiatal művészek Modem Kamara­zene H. hangversenye (fél 8 óra­kor). MOZI: Park: Három ember és az erdO (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: A hosszútávfutó magá­nyossága (4, 6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Othello (4, 8 és I órakor). Magyar híradó, Bagoly folyó. Darüber, a jámbor oroszlán, Budapesti zenei hetek, 63/11. sporthíradó. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan). Építők Kultürotthona: Vidám utazás (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): „ötven év humorából” című ka­baréműsor (7 órakor). Belépődíj 3 forint. Jószerencsét (Pécsszabolcs): Othello (5 és 7 órakor). Istenkút: Amikor egy lány IS éves (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A púpos (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Kéz kezet mos (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Nappali sötétség (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): Az orosz csoda. I. (8 órakor). Táncsics (Siklós): Párbeszéd (fél R órakor, szélesvásznú). —mmi—----------------------- ---­D UNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 őrá után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló t rioklndóvállalat Felelős kiadó* Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u 11. Telefon* • 15-32. 15-33. 50-00 PFCST «^IKPA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz„ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi post a hivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11.— VI» Indexszám; 29 Ki» i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom