Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-23 / 274. szám
2 fc?AF»I-0 IMS. NOVEMBER & Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) ban a hős szovjet katonák a Duna és a Visztula mentén vérültet hullatva felszabadították országainkat, a hitlerifasiszta megszállás alól és népeink vették kezükbe a hatalmat, kapcsolataink & legtartósabb alapra, a közös világnézetre, a proletár internacionalizmus eszméjére, a szocializmus felépítését és a béke megőrzését célzó közös erőfeszítésekre épülnek. A magyar—lengyel kapcsolatok sokoldalúvá váltak *— E kapcsolatok egyre sokoldalúbbak és bensőségesebbek az élet minden területén, az annyira fontos gazdasági területen is. Növekedett az árucserefoirgalom a két - ország között. 1963-ban két és félszerese volt az 1958. évinek. Gazdasági együttműködésünk ma már kiterjed a termelés szakosítására, egyes területeken a munka megosztására is. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésében nagy szerepe van a magyar—lengyel állandó együttműködési kormánybizottságnak. — Mostani találkozásunkon ugyanúgy, mint a három év előtti magyar—lengyel megbeszéléseken és minden más alkalomkor azon munkálkodunk. hogy a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősítsük a magyar— lengyel kapcsolatokat. — Mostani tárgyalásainkon átfogóan megvitattuk a külpolitika, a nemzetközi munkásmozgalom és közvetlen kap csolataink minden lényeges kérdését Kapcsolataink kérdései között különösein nagy figyelmet szenteltünk a ma’ legfontosabb kérdésnek, gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének. Egyetértettünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két ország közötti évenkénti árucsereforgalomban, hanem tovább megyünk terveink összehangolásában, a kooperációban és a szocialista munkamegosztásban. Ilymódon tudjuk lehetőségeinket az együttműködésben hasznosítva előmozdítani mind két ország gazdasági fejlődését. Több más kérdés között elhatároztuk a két ország közötti utasforgalom megköny- nyításét is. — Örömmel közölhetem, hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink eredményeinek lényegét magában foglaló közös okmányokat. (Taps.) Továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott: — A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szocializmust építő né- j pei céljainak eléréséhez igen kedvező feltételeket biztosít a szocialista államok egyre szélesedő és mélyülő együttműködése, Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben építsünk a valamennyi szocialista országra kiterjedő, újtípusú, szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy lehetőségeire. — Ez megfelel valamennyi szocialista ország érdekeinek, egyben segíti a szocialista világrendszer egészének fej lődését is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ' országaink együttműködésének fejlettebb szakaszában megteremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerűséget a szocialista világrendszer keretei között is érvényesítsük. A magyar és lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos — A magyar és a lengyel népnek egyformán nagy erőt ad annak tudata, hogy országaink a legyőzhetetlen szocialista világrendszerhez tartoznak. A kapitalizmus és a szocializmus közötti erőviszonyokban beállott történelmi változás következtében a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, s fennáll a lehetősége annak, hogy a népek életéből száműzzük a háborút. — A magyar külpolitika alapelvei jól ismertek. Mostani tárgya’ásaink újból bebizonyították, hogy a magyar és a lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos, ff nemzetközi élet minden lényeges kérdésének rendezéséért egy fronton harcolunk. — A legszorosabb szövetségben és együttműködésben a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer valamennyi országával békés egymás mellett élésre törekszünk a különböző társadalmi rendszerű államokkal. Szolidárisak vagyunk a haladásért küzdő imperialista-ellenes népekkel és országokkal. Támogatunk minden o’yan törekvést, amely a föd'kerekség bármely részén az imperializmus és az agresszió erőinek megfékezésére irányul. Ez a politika felel meg legjobban saját népünk, s egyben az egész emberiség érdekeinek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a tár sadalmi haladás ügyét •*- A magyar nép tudatában van annak, hogy a nemzetközi feszültség lényeges enyhítése, a béka megszilárdítása még hosszú küzde’met . övetel a hábo- m erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegül nek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreakciósabb rendszereket, közöttük a nyugatnémet miliitairizmust és fokozzák a fegyverkezési hajszát. — A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az "emberiség sorsáért fef.elősséget érző szovjet bérpolitika mögött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hívei vagyunk az általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, — ezért csatlakoztunk a moszkvai szerződéshez, a részleges at omc sémáról szóló megállapodáshoz. — Egyek vagyunk a lengve! elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben Is. — Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhetetlen feltétele a német kérdés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tisz- teietbentartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat berlini helyzet rendezésével és a revansra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség érzik gyújtépomt- ’ ját, amely a magyarok, a löftgyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti. — Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmoz dítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységét A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá. Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kai uralkodó gondolatává lett. — Mindenki ismeri azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as nyilatkozatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzétközi kommunista mozgalomban bekövetkezett. — A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmát izmus és a revízión izmus ellen, a marxizmus—le- ninizmus tisztaságáért, elveinek győzelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzetközt munkásxnozga’om- ban is állhatatosan és együtt küzdünk a marxizmus—leni- nizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságáért, a marxista—'leninista pártok egységes frontjának győzelméért, — A szocialista áflamok egy ségének erősítése, a komjuk marxista—leninista Központi Bizottságának és pártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak (Nagy taps.) — Együtt haladunk, közös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink megvalósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi hatalmat saját országában, tovább fejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közös előnyére válik. Minden egyes szocialista ország eredményei közös vívmányunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szolgálják, erősítik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szocializmus hatását a világesemények alakulására. A szocialista államoknak ebben a közös erejében, — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának legfőbb zálogát. munista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó békés versenyben mindenné! nagyobb segítséget ad a fel szabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket vé dclmező népek harcának is. > Tisztelt nagygyűlés! Kedves elv társak! — A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának eredményeként most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nép iránti testvéri érzések. Tovább erősödött pártjaink, országaink, népeink együttműködése, barátsága. — Kedves Gomulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kérjük önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a testvéri lengyel nép nek. Újabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában, Kádár János beszédét hosz- szantartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben WladySlaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz vérveszteség ellenére csaknem 5,5-szeresére növekedett és a felsőfokú képzettséggel rendelkező értelmiségiek 90 százaléka már a népi hatalom idején végezte el tanulmányait. Lengyelország ma már ipari áliam Az ipar fejlődésének üteméhez viszonyítva azonban túlságosan lassú a mezőgazdaság fejlődése és éppen ebben keresendő a népgazdaságunkban mutatkozó nehézségek legfőbb forrása. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti helyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődésének alapfeltétele. A szocialista iparosítás teljesen megváltoztatta országunk arculatát. A háború előtt 20 millió ember élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindösze 11 millió fő, az 1 hektárra számított mezőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett. MlndK azonáltal az ország gyorsa® növekvő szükségleteihez viszo= nyitva ez a fejlődés nens mondható kielégítőnek. Külö~ nősen a növénytermelés fej 16= dése terén mutatkoznak hiá= nyosságok és ennek követke®* tében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés takarmánya szükségleteit. így országunk igen nagy mennyiségű, évi 2,5 millió tonna gabona és ta~ karmány behozatalára kény« szerül. Ezután Gomulka a gabona* félék terméshozamainak növe= lése és az állattenyésztés te* rén elért jelentős fejlődésről beszélt, majd kifejtette: — Lengyelországban a szó* cializmus építésének jelenle« gi időszakában a mezőgazda* Ságot illetően a mezőgazda« sági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését, a mezőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezeket a feladatokat sem hajthatjuk végre az állam részéről hozott nagy anyagi ráfordítások nélkül, mezőgazdaságunk szocialista termelési bázisának kiépítése, a mező- gazdasági termények felvásárlásának rendszere és a falu termelőeszközökkel, gépekkel és szerszámokkal, nemesített vetőmagvakkal és műtrágyával való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mező- gazdasági termelés további fejlődését és egyben meg fogja szilárdítani a szocialista tényezőket a falu életében. — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal A szocialista államok eddigi gazdasági együttműködése kétségtelenül előnyösnek bizonyult valamennyi fél számára és a Kölcsönös Gazdaság gi Segítség Tanácsához tartozó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfontosabb motorja volt, — mondotta Gomulka. — A szocialista tervgazdaság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszközeinek ésszerű felhasználása érdekében össze kell hangolnunk a KGST keretében együttműködő országok beruházási és termelési terveit, bátrabban kell előre haladnunk a munkamegosztás és a széleskörűen értelmezett termelés-szakosítás útján. — Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek. A lengyel—magyar árucsereforgalom 1958 óta — mint Kádár elvtárs is bejelentette — több mint 2.5-szeresére növekedett és (Folytatás a 4. oldalon.) Hűségesek maradunk a marxista - leninista tanításokhoz — Az imént szólottám a magyarországi szocialista építés eredményeiről. A ml szerény tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ha ma eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista— leninista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektetett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szellemének álláspontjából kiindulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerüli összes kérdéseket. Wladyslaw Cwoaaiaalfia beszelte Gomulka elvtárs beszédjét mondja. Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányszervei részesítették küldöttségüket, majd így folytatta beszédét. — Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fűzik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi harcainknak történetében gyökereznek. A „népek tavasza” dicső időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz esztendővel később a szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Lengyelország és Magyarország között a barátság s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak kt. Mostani látogatásunk tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy elmélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági és politikai együttműködés. — Őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy a legutóbbi évek során az önök országa igen nagy haladást ért el a szocializmus építésében, tervszerűen továbbfejlesztette termelő erőit, magasabb színvonalat ért el. Különösen örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes politikája révén megalapozta befolyását és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek, pártLengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik Ezután Gomulka elvtárs is- 1 mertette a lengyel munkás- osztály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk eredményeit. — Ma mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma a háború előtti négymillió főről több mint nyolcmillió főre növekedett — Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott. 1949 és 1962 között a beruházások 3,5-szerescre növekedtek. Több mint 500 új nagyüzem épült, közöttük olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és a műszaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak. ■— A népi hatalom évei alatt igen sok szakembert neveltünk. A mérnökök és középfokú műszaki káderek létszáma a hatalmas háborús Az ÉM. Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegysége Pécs, Megyeri út 50. sz. felvesz SZERELŐ szak- és SEGÉDMUNKÁSOKAT, GÉPKOCSIVEZETŐKET, GÉPKOCSI- és VAGONRAKODÖKAT. Jelentkezés s Vállalat munkaügyi osztályán. MOST HOZASSA RENDBE LAKASAT Fényezett és kárpitozott bútorok javítását, bútorok átfestését, ablakok és ajtók javítását lakások festését és mázolását rövid határidőre vállaljuk. Sürgős esetben azonnal is. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT Pécs, Irányi Dániel tér 9.1 á é á
