Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

»83. NOVEMBER 21 5 Haematológiai napok Pécsett Nyolcvan külföldi vendég vesz részt a kongresszuson Ünnepélyes megnyitó az egyetem aulájában Ma délelőtt 9 órakor a Pé­csi Orvostudományi Egyetem aulájában ünnepélyesen meg­nyitják a IX. Magyar Haema­tológiai Napok előadássoroza­tát. A kongresszus programjáról, jelentőségéről dr. Barta Im­re egyetemi tanártól., a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikája igazgatójától, a Magyar Hae- matológiai Társaság elnökétől kértünk tájékoztatást. Dr. Barta Imre professzor elöljáróban elmondta, hogy a haematológiia, a véiriképző szer vek megbetegedésével foglal­kozó tudomány régebben csak a vérképző szervek sejtes el­változását foglalta magába, ma azonban már több ága létezik. — Egyik ilyen ága például c véralvadással foglalkozik. Régebben négy véralvadási tényezőt ismertünk, ma ti­zenkettő ezeknek a száma. Valamelyik „kiesése” jelleg­zetes véralvadási megbete­gedést okoz. Például a haemo- phiMának is ma már három típusét ismerjük. A véralva­dás zavara részben egyik oka az utóbbi időben annyira el­szaporodott trombózisoknak is — mondatta Barta pro­fesszor, — majd fgy folytatta: — A haematológia másik ága az utóbbi időben alakult ki a vércsoportok terén. Ma is állandó kutatás folyik újabb vércsoportok és azon megbe­tegedések után, amelyek vér­csoport-összeférhetetlenség kő vetkeztében jönnek létre. — Uj hajtásai a haematoló- giámak az immunhaematoló- ffiai megbetegedések is, ame­lyek lényege, hogy a vérben a vörös vérsejtek, fehér vér­sejtek és vérlemezkék ellen ellenanyagok jelennek meg, amelyek a sejteket pusztítják és ennek következtében sú­lyos megbetegedések lépnek fel. — Most van kialakulóban az úgynevezett sugárhaema- tológia, amely a röntgen, a rádium és a mesterségesen élő állított radioaktiv anyagok, az úgynevezett izotópok sugár- hatásával foglalkozik. Ezek­nek a legkoraibb hatása ugyanis a vérképző szerve­ken nyilvánul meg. — Ezek a kérdések állanak tehát a II. Magyar Haemato- lógiaii Napok résztvevőd ér­deklődésének középpontjában. Mint minden kongresszus cél­ja^ kongresszusé is az, hogy a kutatók beszámoljanak újabb eredményeikről, és ta­pasztalataikat kölcsönösen ki­cseréljék egymással. — A ma kezdődő kongresz- szusom közel kétszáz hazai kutatón kívül mintegy 80 külföldi vendég vesz részt. Képviselteti magát az NDK, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia, Románia. A nyugati államok közül Anglia, Belgium, Nyugat-Németország, Olaszország. Svájc és Svédor­szág kutatói vesznek részt a Haematológiai Napokon. A haematológiai kongresszusokat kétévenként rendezik meg hazánkban. Az I. Haematoló­giai Napokat két évvel ezelőtt Budapesten rendezték. Nagy megtiszteltetés a Pécsett élő haemaitológusok számára, hogy a II. Magyar Haematólógiai Napok megrendezésére a pé­csi egyetemen kerül sor, hogy a kongresszus iránt a külföl­di kutatók körében is élénk érdeklődés tapasztalható. A haematológiaá kongresz- szus résztvevői tiszteletére péntekem este Körösi Lajos, a várost tanács vb-elnöke foga­dást ad az Olimpia étterem- bepj Li Ming-csiang zongoraestje A fiatal kínai pianista nem­zedék egyik kiváltó képviseiő­Bolcros László kiállítása A vasárnapi megnyitás óta tok látogatója volt Bokros László festőművész kiállításának a Káptalan utcai kiállító­teremben. Az itt bemutatott anyagot Budapesten is kiállí­tották a múlt hónapban. jét Li Mimg-csiamgot hallhat­ta a pécsi közönség a Fil­harmónia keddi hangverse­nyén. Ez a fiatal — 27 éves — zongorista, egészen kiváló hangszeres adottságokkal ren­delkezik. Virtuóz technika, sókszínűem árnyalt zongora- hang, széles dinamikai skála, hallatlanul intenzív, a rész­letekben is pontosan körvo­nalazott előadás jellemzi a játékát Li Ming-csiang romantikus előadói egyéniség. A műsorá­ban is azok a művek keltet­tek legnagyobb sikert, ame­lyekben ez az előadói felfo­gás találkozott a mű zenei koncepciójával. Szokatlan és nehezen eCfogadható ez a ro­mantikus előadói magatartás viszont pl. a Beethoven-szo- náta esetében, ahol a túlsá­gosan szabadon kezelt tem­póvétel a mű hallatlan belső energiájának kibontakozását veszélyezteti. Mindent egybevetve Li Ming-csiang hatalmas kö­zönségsikert aratott — joggal — és a közönség lelkes tap­sait ráadásokkal köszönte megj Jakab Zoltán pontot jelentett Csányi István gondolkodásában, magatartá­sában, vagyis egészen vissza­kanyarodott. A falu némely körei előtt pedig — most már éppen a korszerűtlen maga­tartás miatt — továbbra is népszerűtlen maradt. Észre­vétlenül kialakult egy olyan szemlélet is, hogy a makacs­ságért valamivel vissza kell „fizetni” Csányinak. Véletlenül bejön a szövet­kezeti elnök irodájába Gubik András. Előfogatos, egy „tsz- család” feje. A családról na­gyon szép, hangulatos riportot lehetne írni, de Gubik András­nak pillanatnyilag más a je­lentősége. Csányi István jó­komája. Sohase jöhetett vol­na jobbkor. — Mi van Csányi István­nal? — kérdezem. Gubik egy kissé meghökken, más miatt toppant be az iro­dába, azután egy tűnődő mo­sollyal felhúzza a vállát. — Régi polgár. — Konok? — Hát?... De azért nagyon sokszor kérdezgeti tőlem, hogy milyen helye lenne, ha a kö­zösben dolgozna. Jó volna-e neki? — Mostanában is kérdez­geti? — Nagyjából. Két perc, az­tán kiköt a tsz-nél. Jó-e a csoportban, meg ilyesmi. Még vasárnap is a templom előtt... Gubik András kimegy, más a dolga. Kalikin Ferenc, a szövetkezet elnöke időnként feláll, átmegy egy másik szo- feába, visszajön* leül* nem túlságosan örül az egész Csá­nyi-ügynek. — Igaz, hogy a riport után megegyeztek Csányival? — kérdezem. — A tehenészet? Lehetsé­ges. Pontosan nem emlék­szem. Később tisztázódik, hogy valóban volt közöttük egy ilyen értelmű beszélgetés, de azután? Kalikin Ferenc meg­rántja a vállát, könnyedén. Talán egy kissé nyugtalanítja is a dolog, dehát azért... — Találkozott az utóbbi két év alatt Csányival? — Persze. — Megkérdezte tőle, hogy miért nem ment ki akkor a tehenészetbe dolgozni? — Nem. Kalikin elvtárs mostanában alig tud valami pontosat Csá- nyiról, és az egész ügyből je­lenleg az izgatja, hogy kié az a ló, amivel Csányit szekerez- ni látják. Nem Csányié. Két út között érem otthon, riportom főszereplőjét A mo­hácsi vásárról már megjött, de a ló felszerszámozva áll a kocsi előtt, készül valahova. Benyitunk a kapun. Csányi közelebb jön, nehezen ismer meg. Egy pillanatig felderül az arca, azután elkomorodik. Jelentéktelen dolgokról be­szélgetünk. Várok. Ö is vár. Porkoláb József is, aki elkí­sért, azután Csányi minden átmenet nélkül kifakad. — Bementem az irodába, ott azt mondták: nem jöhetek dolgozni, mert nem írtam alá.*4 — Mit? — A belépést. Voltunk ott akkor vagy tizenöten.... Érzem a tizenöt tanú nagy belső jelentőségét. ■— A feleségének tavaly 117 munkaegysége volt Az idén csak hatvan. — Igen? Persze. Azt mond­ták a feleségemnek, hogy min­denhova odatolakszik. En meg azt mondtam: csak akkor menj, ha a brigádvezető hív... Az utóbbi két évben elég sok meggondolatlan sérelem érte Csányit. Mondják azt is, hogy a korábbi főkönyvelő meg akarta „leckéztetni". Elég nagyösszegű, levonásokat két­szer számoltak fel Csányi ter­hére. Az ügy azóta Porkoláb József segítségévéi tisztázó­dott ... A lánya hallotta, hogy felvétel van a cementiparinál. Jelentkezett. Ott valami „he­lyi pártszervezeti határozatra” hivatkoztak, és nem vették fel. Ilyen határozat nem volt... Azután a „dió-ügy”, meg a 89 éves anyósának a helyzete, és a többi... Nem rendezgetem tovább a tényeket, a magam nagyon határozott magyarázatával szeretném befejezni. Senki se értse félre! Nem egy különö­sen kemény egyéniség ma­kacs magatartását védem a közösséggel szemben. Ugyanis: ha az utóbbi két évben Csá­nyi Istvánt nem érték volna kisebb-nagyobb, jogtalan sé­relmek, ha az őt körülvevő hangulat nem lenne olyan méltánytalanul feszes, mint Verdi-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Paulusz Elemér karmesteri i pálcája időnként még lekopog- j ja, megállítja, ismétlésre uta- j sítja a szereplőket — de már érződik, hogy milyen hatalmas vállalkozásra készül a pécsi j operatársulat. Hiszen a szabad­téren, vendégszereplőkkel le­Csongor Tibor zajlott Aida-előadást nem szá­mítva a Don Carlos a legna­gyobb méretű, monumentális tömegeket mozgató, zeneileg is komoly erőpróbát igénylő Ver- di-opera, mely a pécsi közön­ség elé kerüL — Verdi születésének 150. évfordulóját szeretnénk méltón megünnepelni a Don Carlos előadásával — mondja Hor­váth Zoltán rendező. — A megkezdett Verdi-bemutatók sorában jelentős mű ez, hiszen Verdi középső alkotó periódu­sának ezen utolsó darabja már előremutat a nagy késői ope­rák: az Otelló és a Falstaff felé. Az elhatározástól, hogy a pécsi operatársulat bemutatja a Don Carlost, hosszú és fá­radságos volt az út. Hiszen rendezőnek, színésznek, énekes nek, a produkcióban részt­vevőknek egyaránt bele kellett hangolódniók a XVI. század második felének spanyolországi hangulatába, mely autodafék, börtönök, kegyetlenségek, nagy érzelmek tükrében villan elénk. — A történelem mellett a művészetek segítik a rendezőt ebbOn: az irodalom, elsősorban Schiller drámai műve, és Goethe Egmontja, mely ugyan­erről a korról szól. Aztán a képzőművészeti alkotások: Greco, Velasquez festményei is segítettek a kor atmoszférájá­nak, a fény-árnyék, a színek fontosságának megteremtésé­ben. Mindez az előkészítő munka a díszletekben és jelmezekben realizálódik majd a néző előtt. — A díszletekben a monu­mentális elemek és drapériák kombinációjával, a jelmezek­ben pedig a , leegyszerűsített vonalak és színek dinamizmu­sával kíséreljük megteremteni a darab hangulatát — Érdekes viszont, hogy míg a naturális részletezéssel sza­kítva a díszletek és jelmezek leegyszerűsítetten nagyvonalú­ak, addig a színészi játékstí­lus megteremtésénél a legki­sebb részletre is kiterjedő elem ző kidolgozás a cél. — Ez azért fontos, hogy — romantikus drámáról lévén szó — a szinte másodpercenként viliódzó gondolatok és érzé­sek következtében változó cse­lekvések teljesen érthetően ke­rüljenek a közönség elé. A szituációk érthetővé tétele te­hát a főcél, ezt szolgálja a szí­nészi játék. Ebinek egyik fő feltétele pedig a szöveg érthe­tősége, melyre különösen nagy gondot fordítunk. A Don Carlos zeneileg és szí­nésziig egyaránt magas hő­fokú előadására igen nagy lel­kesedéssel és munkával készül a társulat. Nagy igényt, de egy­ben nagy fejlődési lehetőséget is rejt magában az előadás, hiszen az opera minden szere­pe drámai és zenei funkciója szempontjából egyaránt fősze­rep. És egy kicsit élete „nagy” szerepét kapta meg ezzel a két Carlos: Wagner József és Cscm gór József, a két Erzsébet: Illés Éva és Bárdos Anna, a két Fülöp: Tréfás István és Marczis Demeter, valamint a két Posa: Bolla Tibor és Fo­dor Pál. Eboliként mindkét sze reposztásban Pécsváry Gabri­ellát, főinkvizitorként pedig Berczeli Tibort hallhatjuk. — E hősökben olyan emberi tulajdonságok keverednek — magyarázza Horváth Zoltán — amelyeknek elhitethető ábrázó lásához a belső átlényegülés feltétlenül szükséges. Étiből a belső átlényegülésből születik meg a szituációk feszültsége: a dráma magja. Példa erre Fülöp király második felvonás beli jelenete Posa márkival, amikor a világ ura magánéle­tének problémáit egyedül nem tudva megoldani barátot keres és talál. Az ö célja tehát Er­zsébet és Carlos szerelmének felderítése, vagyis magánéle­tének rendezése. Posa célja viszont a király szemének fel­nyitása, az elnyomott flamand tiép szenvedésének feltárása. E két akarat nagy drámai je­lenetben ütközik meg, ahol Fülöp kénytelen meghallgatni Posa vádló szavait, Posának viszont jó lehetőség Carlos és egyben Fülöp barátsága to­vábbi tervei megvalósításához. E vázlatos példából is nyilván­való, hogy a szinte másodper­cenkénti gondolati változások­nak a szerepe milyen nagy. Épp ezért a közönség csak ak­kor tudja követni a darab cselekményét, ha a szereplők gondolatával lépést tud tar­tani. Marczis Demeter Ennek a fajta drámai *kon- cepciónak természetes alapja Verdi zenéje, mely a karak­terek megformálásához, a szi­tuációk megteremtéséhez az alapot és megvalósításukhoz a legnagyobb segítséget adja. A színház művészeinek lelkiisme retes munkája pedig megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a pénteki és szombati kettős be­mutatón maradandó élményt nyújtson Verdi Don Carlosá- nak előadása. »— nt — lelkiismerettel leírnám — mindaz, ami Csányival törté­nik, az törvényszerű, ö közös­ségellenes, tehát a közösség egy bizonyos idő után elfor­dult tőle, nem törődik vele. De ezt nem írhatom le. Tu­dom, Csányi nem példája a közösségi ember típusának, gyakran szereti a dolgokat a „tekintély” oldalára fordítani, de a tények igazsága az, hogy a szövetkezet vezetőinek egy része, a tagságé is, az utóbbi két évben úgy „szabadult” Csányitól, ahogy tudott, és ez az ő természetét ismerve, egyáltalában nem volt ne­héz dolog. Pedig Csányi imád­ja a paraszti munkát, érti is a fortélyait, és teljes súlyával érzi azt a bizonytalanságot, amiben jelenleg él. Ha tagad­ja, dacból teszi. Pillanatnyilag nincs annak jelentősége, hogy Csányi István dolgozik-e a közösben vagy sem, bár ez sem közömbös. De annak van jelentősége, hogy a szövetke­zet vezetői és Csányi István végre üljenek le a „kerékasz­talhoz”, borítsanak ki mindent őszintén erre az asztalra, és higgadtan, tervszerűen osszák szét: kit mi illet ebből a vi­szonyból? Ha már Egyetértés ennek a szövetkezetnek a ne­ve. A rendezés közös érdek, így talán Csányi István is könyebben eljut a tehenészet­be. Ahogy egyszer már meg­beszélték az elnökkel. XUecy A PSCST RADIO 1963, Bov. 21-1, csütörtöki műsora a »23,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Tamburazene. Nem takarékosság. — Jegyzet. Aktualitások a tsz-ekből. Útközben jegyeztük fel. Népdalok keringőritmusban. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: Fa- zekasboda. Népszerű dallamok. — Közben: Jegyzet, érdekességek. 18.00: Zenéről zenére. Közben: Az elsikkasztott föld­reform címmel Kanyar József előadását olvassuk fel a Törté­nelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozatá­ban. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Legszebb Mozart-lemezelnk- ből. 19.40: A szállítás dolgozói között, n. rész'. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett-est (este 7 órakor). MOZI: Fáik: A bokszoló és a halál (4. negyed 7 és fél 9 órakor). Petőfi: Hitler élete (4, 6 és « órakor). Kossuth: Az aranyfog (4, 6 és 9 Órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Bizonytalan korszak kró­nikája, Petropavlovszki erődít­mény, A dal öröme, Elektronikus köolvasztár. (Előadások 11 órától I ér«« CalFtaMlaaoMa». Építők Kultúrotthona: Ez Is szerelem (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): Az aranyember.. Irodalmi sorozat (4 órakor). Belépődíj: 3 forint. Jószerencsét (Pécsszabolcs): Kopaszok bandája (5 és 7 órakor). Istenkút: Pinocchio (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Hitler élete (7 órakor). Május 1. (Vasas n.): A hetedik esküdt (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Foto Háber (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Séta a nár­ciszok körül (8 órakor). Táncsics (Siklós): Amíg az utol­só vendég elmegy (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNANTtJLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc, Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 1? óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. 11. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— FL Indexszám; 25 151» 1 1 DON CARLOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom