Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

(METÓHDR u. KAPLÓ 5 MilmÉ, tataié Képvimekfk m váimméők érdekében t Szélesíteni kell a javító és szolgáltató tevékenységet Tegnap kezdődött a két­napos hidegkonyhai és cuk­rászati bemutató a Kossuth Lajos utcai 204-es csemegé­ben. Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Véllalat mintegy ti­zenöt féle hidegkonyhai és húsz féle cukrászati készít­ményt állított ki. ldőjárásjelentés • Várható időjárás péntek estig: Változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen kevés eső. Ma mérsékelt, holnap kissé élénkebb szél. Reggeli ködök. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7 fok között, he­lyenként gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 14—17 fok kö­zött. A holnapi középhőmér­séklet az ország területén 18 fok alatt lesz. A megyei képviselőcsoport élénk tevékenysége azt bizo­nyítja, hogy egyre körülte­kintőbben foglalkoznak a me­gye lakosságát érintő kérdé­sekkel. Üléseik napirendjén olyan viták szerepelnek, me­lyek a legjobban elősegítik, hogy képviselőink valóban a hivatásuknak megfelelő mun­kát végezzenek. Ha figyelem­mel kísérjük összejövetelei­ket, határozataikat, különböző látogatásaikat az üzemekben és termelőszövetkezetekben, jólesően vehetjük tudomásul, hogy nem a formális közéleti tevékenység, hanem az al­kotó, m közhasznú munka jellemző képviselőinki«. A lakosság részéről több panasz merült fel a javító és szolgáltató tevékenység el­len. Nagyon helyesen tette a megyei képviselőcsoport, ami­kor a legutóbbi ülésén éppen ezt a kérdést vitatta meg. A lakosság valóban komoly vál­tozásokat vár, Igényelnek kö­rültekintőbb kielégítését kö­veteli. Mit állapított meg a megyei képviselőcsoport a javító és szolgáltató tevékenység hely­zetével kapcsolatban? Me­gyénk helyiipara a lakosság ilyen irányú igényeit hosszú időn keresztül csak kis mér­tékben tudta kielégíteni, an­nak ellenére, hogy a tanácsi vállalatok és a kisipari szö­vetkezetek termelése az évek során többszörösére emelke­dett. Sajnos, ez a termelés- növekedés elsősorban az áru­termelés emelkedését jelen­tette részükről, keveset tö­rődtek a szolgáltatásokkal és a javításokkal. Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy a gaz­dasági ösztönzők inkább a mennyiségi termelés növeke­dését segítették elő. A javító tevékenység szűkülését vonta magaí után az is, hogy hely­telenül ítélték meg korábban a kisipar szerepét, sok he­lyen indokolatlanul visszaszo­rították. így a kisiparnak a szerepe a javító és szolgál­tató tevékenységben . az évek során rohamosan csökkent, egyharmada a szocialista he­lyiiparba került, nagyrésze a népgazdaság olyan ágaiban helyezkedett el, ahol mérnem segítik elő a helyi szükségle­tek kielégítését A megye ötéves iparpoliti­kai tervében komoly felada­tokat tűztek ki a helyiipar elé a javító és szolgáltató tevé­kenység terén. A tervek sze­rint ezirányú tevékenységü­ket 1965-re 49 százalékkal kell növelniük 1960-hoz ké­pest. Elsősorban a kerékpár, motorkerékpár, gépkocsi, elekt romos készülékek javításának, az építőipari tevékenységnek, a mosodai, a fodrász és a kozmetikai szolgáltatásnak kell szélesednie. A kisipari szövetkezetek öt év alatt ja­vító és szolgáltató tevékeny­ségüket három és félszeresére bö vélik. A képviselő-csoport megál­lapította, hogy az elmúlt év­ben ax ötéves eélkitüxések megvalósításában jelentős elő­rehaladás történt. Ekkor 20 százalékkal több szolgáltatást végeztek el, mint 1960-ban. Ezzel az eredménnyel az egy lakosra jutó javító és szol­gáltatás forintértéke messze az országos átlag fölé emelke­dett, a megyék sorrendjében a második helyre kerültünk. Azonban még ez sem oldja meg teljesen a szükségletek kielégítését. Milyen feladatokat jelölt meg a képviselő-csoport a ja­vító és szolgáltató tevékeny­ség további szélesítése érde­kében? Elsősorban arra van szükség, hogy a megyei tanács körültekintőbben fogja össze, irányítsa a helyiipar politiká­ját. A helyiipar minden ágá­ban szét kell választani az árutermelést és a jayltó szol­gáltatást, így megszűnik az a hátrányos helyzet, hogy a tervteljesítésre hivatkozva le­becsüljék ezt a feladatot az érdekelt vállalatok. Nagyobb gondot kell fordítani a kis­községek igényeinek kielé­gítésére, új felvevőhelyek és szállítóeszközök biztosításával. A községi tanácsoknak szintén nagyobb figyelmet kell fordí- taniok a lakosság javító és szolgáltató igényeinek kielégí­tésére. Meg kell vizsgálni an­nak lehetőségét, hogy a ter­melőszövetkezetek építőbri­gádjai részt vállaljanak a la­kossági építkezések elvégzésé­ben. Nagy szerepe van a he­lyes bérezés alkalmazásának is, hogy a javító és szolgáltató tevékenységet végző dolgozók átlagkeresete megfelelő, ösz­tönző szinten maradjon. A képviselő-csoport elhatá­rozta, hogy ax illetékes sxerveknél a lakoság jogos igényei érde­kében eljár, hogy a szükség­letnek megfelelően szélesed­jék megyénkben a javító és szolgáltató tevékenység. Ezt minden bizonnyal örömmel fogadják majd az érdekeltek és már a képviselők eddigi vitája is biztatást jelent szá­mukra. Hét színt nyomó rotációs gép Az Athenaeum Nyomdában megkezdték a legújabb tí­pusú olasz gyártmányú hét színt nyomó rotációs gép próbá­ját. A bolyongó tsz-elnök — Belátom a hibámat, meg­érd exnlem a büntetést. Ezért kérem a közgyűlést; részesít­sen szigorú megrovásbein, egy hónapi munkaegységem felét pedig vegye el. Sípos Sándor, a górd isad Bú- zakalász Tsz elnöke mondotta e szavakat a legutóbbi köz­gyűlésen. A tagság drámai csendben hallgatta. Meglepő­dés tükröződött a járási párt- bizottság munkatársának és a járási tanács osztályvezetőjé­nek arcán is. Ugyanis minden­re számítottak Sipos Sándor­ral kapcsolatban, csak erre a fordulatra nem. A tagság egyébként nem szavazta meg ez elnök meg­büntetését. Nem szavazott se mellette, se ellene, döntés nél­kül kotlett bezárni a közgyű­lést. Erején felül vállalt Sípos Sándor 31 éves fiatal férfi, tizennyolc éves korában, 1950- ben lépett be a pártba. Életútjának főbb állomásai: 1951- ig vasöntő a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, 1951—52 kö­zött járási és megyei ifjúsági vezető, 1952—54 között kato­na, 1954-től 1958-ig állami gaz­dasági brigádvezető, majd ag- ronómus, mart közben elvégzi a mezőgazdasági technikumot. A következő két évben a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának munkatársa lesz, az­tán az illocskai tsz-be kerül agronómusnak. 1961—62-ben VIVŐN» szervezett munkások, becsüle­tes emberek. Nádor Józseféknek feltűnt ugyan, hogy Rácz harciassága csak demagógia, mégis hiába figyelmeztették a munkáso­kat. Jobban imponált nekik a vezető hangoskodása és fő­képpen az, hogy a türelem, az óvatosság helyett a feltéte­lek nélküli követelés igéit hirdette. Nádorék mindent el­követtek, hogy leleplezzék. Kinyomozták, hogy a Vas és Fémmunkások Szakszerveze­tének régebbi tagja ugyan, de nem vesz részt a szervezet munkájában, még a tagdíjat sem fizeti. Nagy üggyel-bajjal kirekesztették hát maguk kö­zül, de már nem tudták meg­akadályozni abban, hogy rend őrkézre adjon néhány moz­galmi embert. A városi hatóságok, noha jól tudták, mire kell a moz­galomnak az eszperantó _ tan­folyam. véletlenül sem jutott eszükbe, hogy felszámolják. Ügy okoskodtak, jó az arra, hogy időközönként lecsapja­nak rá és kiszűrjék belőle a „nem kívánatos elemeket”. Az eszperantista vezetők még­is jó ideig megóvták iskolái­kat' tanítványaikat. Hallatlan éberséggel ellenőrizték a tan­folyamokat és így nemcsak őket „szűrték meg” a hatósá- r*..v hanem ők is kiebrudal- ták a ..nem kívánatos eleme­ket”. Sokak közül ilyen sors* jutott egy. Dittrich nevű ügyeskedő besúgó is, aki pon­tosan azon veszített, amin nyerni akart. Nádor József szerint éppen a „humánumá­val” bukott meg Dittrich. — Ez úgy volt, — emléke­zik vissza Nádor bácsi —, hogy egy alkalommal két né­metországi vasmunkás haza­utazási segélyért fordult hoz­zánk. Feltűnt, hogy Dittrich jeleskedett legjobban a segély nyújtásban. Még azt is fel­ajánlotta, hogy nála éjszakáz­zanak. Ezután már nem sok utánajárásunkba került, hogy megtudjuk: Dittrich állami lakásban házmesterkedik. Méghozzá a Réthy felügyelő jóvoltából. — Mondjam még tovább? — Mi is leselkedtünk, mi is nyomoztunk. Így tudtuk meg, hogy Dittrich feljár Réthyhez, sőt még többet is megtudtunk - róla. Dittrich részt vett a spanyol polgár- háborúban is, persze a Fran­co légióban. Mondanom sem kell, hogy kétlábbal rúgtuk ki, de a zsivány is lebukta­tott jónéhányat közülünk. Mire emlékszik még Nádor bácsi? Míg él, el nem felejti azt, amikor meghívták Pestre az eszperantó központba. — Harminckettő augusztus tizenkilencedikén este hét órára hívtak meg negyvenün­ket a Dob utcai központba. A szónok nevét már elfelejtet­tem. de azt soha. amiről be­szélt Sallai és Fürst mártír­haláláról És hogyan beszélt! Megfeledkeztünk még arról is, hogy a körúti házak falán tízezer plakát kiabált a sta­táriumról. Csak azt tudom, hogy arról a gyűlésről lopa­kodva jöttünk el. Ha akkor fegyver van nálunk, nagy ba) származott volna belőle. Nem tudja már pontosan, mikor, de úgy emlékszik, hogy 1935-ben új falragaszok jelentek meg a pécsi utcá­kon is. Nagy fekete betűk* tel hirdette meg a „rend” az eszperantó csoportok betiltá­sát: „Megszüntetni és minden ott található ingó és ingatlan vagyont elkobozni!” És ha el is kobozták az „ingó és ingatlan vagyont”, ha be is tiltották az eszpe­rantó tanfolyamokat, csak a fomáját zilálták meg vele a munkásmozgalomnak. Élt az és küzdött tovább, nem ront­hatta, nem semmisíthette meg semmiféle tiltó rendelet. Túl­élte a fasizmust, túl a nagy világégést, hogy napjainkban soha nem múló hálával adóz­zék az elődök harcos emléké­nek. És Nádor bácsi? Szálfa ter­metét mintha egy kicsit meg- rOKkantotta volna a hetven eztendő. De amikor beszél, amikor emlékezik, amikor visszapergeti az időt mintha ős is vele fiatalodna. Ügy bizony és szinte kedvet kap rá az ember, hogy úgy búcsúzzék el tőle, ahogyan ő búcsúzott valaha az eszpe­rantista tanfolyamok végzős „öreg” diákjaitól. „— Mi desirás al Josefo Nádor longan vivőn en la movado de socialismo.” P. Gy. a siklósi járási tanács mező- gazdasági osztályának vezető­je, majd kéri, hogy helyezzék ki elnöknek a járás két leg­gyengébb termelőszövetkezeté­be, Mabtyra és Gordisára. A két tsz-ről bevezetőben elég annyit elmondani, hogy Matty tavaly is mérleghiány­nyal zárt, a korábbi gordisai tsz-elnök -edLg korrumpáló­dott, és súlyos kifogások me­rültek fel a magánélete ellen. Érthető hát, hogy a két falu népe egy jó elnökre várt. Eb­ben a helyzetben Sipos Sán­dornak, a korábbi járási veze­tőnek kellett volna reálisab­ban ítélnie. Mivel azelőtt gyak ram megfordult a két község­ben, tudnia kellett volna, hogy hogy a két tsz irányítása, rend behozása még egy igen tapasz­talt, sokoldalúan képzett veze­tőtől is emberfeletti feladatot kíván. Sajnos, az ügyben a já­rási tanács többi vezetői sem tettek nagyobb körültekintés­ről tanúságot, így már a* kez­det kezdetét, Sipos Sándor egyszerre két helyre történő megválasztását is elhlbázott- nak kell tekinteni. Hová lesz a lelkesedés? Ha az új elnök megfelelő ügyszeretettel és lelkesedéssel lát a dolgához, még így is sok változást, javulást hozhatott volna a .két termelőszövetke­zet életében. Ha csodáikat nem is, ennyit mindenképpen elér­hetett volna, ám Sipos Sándor ügybuzgalmában kételked­nünk kell. Igaz, hogy új és hatéko­nyabb premizálási rendszert vezetett be Gordisán, és Maty- tyon is tett egyet és mást, mindez azonban nagyon cse­kély és erőtlen intézkedés volt a szükségeshez mérten. Nem is lehetett több, mert az új elnököt igen sokszor képte­lenség volt megtalálni. Egysze­rűen eltűnt Nem volt Maty- tyon. nem volt Gordisán, nem ment Siklósra, vagy Pécsre, hogy a tsz ügyeit intézze, el­ment, és senki sem. tudta, hogy hol jár napokon át Annyit hiányzott, hogy a mattyiak már „bolyongó tsz elnök”-nek nevezték el. Mivel az igazolatlan hiány­zásokat a falubeliek megelé­gelték, panaszosihangú feljelen­tések mentek a járáshoz Sipos Sándor allein. A járási tanács figyelmeztette, s miután az in­tő szó sem használt fegyelmit indított. A fegyelmi azonban nem tárta fél, hogy mit csi­nált Sipos a távollétóben, ez ma is talány, mert a legilleté­kesebb, a tsz-elnök nem árul­ja el, illetve amit mond, az nem elfogadható, Jellemző Sípos Sándor szem­léletére, hogy augusztusban, a nagy nyári munkák idején vette ki évi szabadságát. Ha az elnök egy erős, szinte óra­ütemű pontossággal megszer­vezett és dolgozó termelőszö­vetkezetben teszi meg ezt, senki sem találhat benne ki­vetni valót, bár — hozzá kell tenni — az augusztusi szabad­ság még ott sem általános. A mattyi és gordisai tsz-ben azonban még nem lehet au­gusztusi . szabadságra menni* Ez elemi szabály, amit minden olyan vezetőnek tudnia kell, aki a leggyengébb tsz-ek meg­javítását vállalja magára. Miért nem szavazott a tagság? Kétségtelen, hogy Sipos Sán­dor súlyos hibákat követéit el. Mulasztásaiért Mattyon még szeptemberben leváltották, Gór disán viszont — mint láttuk — ez nem történt meg. A tény nem meglepő. A gor­disai tsz-ben 24 olyan szőlős* gazda található, akinek Sikló­son, Harkányban és Máriagyű dön van a szőleje. Sok tsz-tag paprikát, paradicsomot, ká­posztát és egyéb zöldárut ter­mel a háztáji kertjében. A termelés méreteire jellemző, hogy idényben teherautószám hordják a faluból a paprikát, s voltak olyan tsz-tagok, akik sokezer forintot préseltek ‘ki agyholdas, vagy annál kisebb háztáji kertészetükből. Ezek az emberek csak addig dolgoznak szívesen a tsz-ben, amiig nincs zöldségidény: koratavasszal és késő ősszel, nyáron Igán nehéz őket közös munkára fogni. Jel­lemző, hogy a tsz pulykaálto- mánya a nagy nyári melegek idején akár elpusztulhatott volna, mert nem találtak em­bert, aki az etetést vállalja Sípos Sándor és az agronórnus végülis kénytelen volt kívül­állót szerződtetni, hogy a puly­káik gondozása ne szenvedjen hiányt. Sipos Sándornak tévelygései ellenére is több jó javaslata és elképzelése volt, amelyek rend re megbuktak a leghanyaga li­bák ellenállásán. Sajnos, a tsz pártszervezete Is elég gyenge, s még annyi segítséget sem adott, amennyire képes lett volna. így nem csodálható, hogy Gordisán még nem sike­rült frontáttörést elérni, sma is azok a hangadók, akik a legkevesebbet dolgoznak, vi­szont a legtöbbet várnak a termelőszövetkezettől. Ezek az emberek is ott ültek a Sipos Sándor fegyelmi tár­gyalására összehívott emléke­zetes közgyűlésen. Hallhatták és szemmel láthatták, hogy Sí­pos Sándor hanvagsága az ő hibájuk is, sőt, őket még job­ban el kell marasztalni a mu­lasztásukért. Érthető hát, hogy nem szavaztak az elnök le­váltása mellett, s még az ön- büntetését sem fogadták el, mert a szavazással maguk fe­lett mondtak volna, ítéletet. Az utolsó lehetőség Mivel a közgyűlés az elnök maradása mellett döntött, a járás jelenlévő vezetői nem erőltették a leváltását. Sípos Sándornak tehát van még lehetősége arra, hogy jó- vátegye hibáit, s úgy dolgoz­zon, ahogy ifjú korában tevé­kenykedett. A rátermettsége is megvan ahhoz, hogy a gor­disai tsz-t vezesse, csak az a kérdés, hogy ez a rátermett­ség kellő akarattal párosul-e. Ha igen, s ha a tsz pártszer­vezete is megadja a szükséges segítséget, és ha nem marad tétlen a tagság, akkor -ovid idő alatt felemelkedhet a gor­disai termelőszövetkezet. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom