Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

OBS. OKTOBER 10. NAPLÓ Indul a színjátszó évad A pécsi öntevékeny színját­sás hosszú évek hagyományai­ra tekint vissza. Minden esz­tendőben az október az a hó­nap, amikor az együttesek „rákopcsolnak”, hogy a hosz- szú téli estéket önműveléssel és a közönség színvonalas szórakoztatásával kitöltsék. Idén összefogottabbá, színe­sebbé akarják tenni az önte­vékeny csoportok munkáját. Ezt a felvilágosítást a váro­si tanács művelődési osztá­lyán, Várady Géza elvtárstól, a népművelési csoport tagjától és Rudolf Gyula színjátszó szakreferenstől kaptuk. Céljuk, hogy minden egyes speciális művészeti mozgalmat életképesebbé, mozgékonyabbá tegyenek. A mozgékonyság feltételezi az együttesek mun­kájának életszerűbbé tételét, melynek kettős feltétele van. A csoportok vezetését művelt, rátermett vezetőkre kell bíz­ni, másrészt közérthető, mű­vészi színvonalú műsorpoliti- kával kell segíteni a csoportok munkáját. A színjátszóévad elején ennek érdekében a kö­vetkező intézkedéseket hoz­ták; a csoportok vezetőit me­gyei szinten is kötelező szak­mai továbbképzésben részesí­tik; egyéves rendezői, illetve beszédtechnikai tanfolyamok­ra járnak majd. Több együttes új vezető keze alatt kezdte meg munkáját, s a csoportve­zetők és a tagok baráti együttműködésének elmélyíté­sére a városi tanács és a KPVDSZ létrehozta a színját­szóklubot is, ahol havonta rendezett klubfoglalkozások keretében mintabemutatókat, tapasztalatcseréket, színész­színjátszó találkozókat és egyéb kollektív kultúrprogra- mokat rendeznek. A peremvidékek jobb mű­sorellátását szolgálja az a kez­deményezés, hogy a beküldött munkatervek alapján komplex műsorokat állítanak össze, és megszervezik a csereműsoro­kat az egyes művelődési há­zak és az öntevékeny együt­tesek között. A munkásakadé­miák előadásaihoz is illuszt­rációs előadásokat állítanak majd össze. Terveik között szerepel a pécsi „irodalmi színpad” hagyományok fel­újítása is, de »újszerűbb for­mában, úgy, hogy a községek­be is eljussanak a színvona­las irodalmi műsorok. A csoportok munkája jelen­leg így alakul; a KPVDSZ színjátszói a kabaréműsorok következő részét tanulják, s novemberben ebből már be­mutatót is terveznek. A fel- szabadulás 20. évfordulójának méltó megünneplésére pedig Dobozy Imre „Holnap folytat­juk” című háromfelvonásos drámáját adják elő. A bőr- gyári csoport november hete­dikére irodalmi műsorral ké­szül, a KIGSZ—KISZÖV szín­játszói pedig a „Két marék aprópénz” című színdarab próbáit kezdték meg. Az új- mecsekaljai Ságvári Művelő­dési Ház csoportja Karinthy- estre készít elő. A Zsolnay-gyá- ri színjátszók feladata pedig a munkásakadémiák illusztrá­ló műsorainak betanulása lesz. Újszerűén akarják a sereg­szemle bemutatókat is meg­szervezni. Már decemberben ellenőrző előadásokat tarta­nak, s az ott legtehetségesebb­nek bizonyult résztvevőkből szervezik meg a megyejáró irodalmi színpad törzsgárdá­ját R. I. Csillagászati hét Pécsett A TIT Baranya megyei Szervezetének csillagászati­űrhajózási szakosztálya és a pécsi városi tanács művelő­désügyi osztálya október 21— 26 között Csillagászati hetet rendez. Ezen a héten minden este csillagászati előadások hangzanak el a Leőwey Klára Gimnázium fizikai előadóter­mében. Érdekesnek ígér­keznek A világmindenség fel­építése a mai kutatások alap­ján, Az űrkutatás az orvos, a fizikus és a csillagász sze­mével, Mérőónnal az égitestek között, rádióhullámok a csilla­gászat szolgálatában, A világ- egyetem megismerésének útjai és tévútjai és Üzenetek a vi­lágűrből című előadások. Az előadásokat távcsöves bemuta­tók és filmvetítések kísérik. Változás a pécs—budapesti gyors menetrendjében A MÄV Vezérigazgatósága közli, hogy október 12-től, szombattól a pécs—kaposvári gyorsvonat Budapest Déli-pálya­udvarról 8 óra 57 perc helyett 6 óra 25 perckor indul és Pécs­re 10 óra 29 perckor, Kapos­várra 10 óra 03 perckor érkezik. A Budapest Déli-pályaudvarról 7 óra 25 perckor induló személy vonat Pécsre 13 óra 32 perc he­lyett 13 óra 06 perckor érkezik. Ellenirányban Pécsről a személy vonat 10 óra 49 perc helyett 8 óra 30 perckor, Kaposvárról 11 óra 28 perc helyett 9 óra 24 perckor indul és Budapest Déli­pályaudvarra 14 óra 18 perckor I érkezik. VERDI Zenei emlékképeim kavargó forgatagából, áriák és verseny­művek, operaelőadások és ka­mara-esteik muzsika-árjából évtizedeik múltán is tisztáin csendül ka egy dallam.. Rigo- lettónak, a tépelődő, saját sa­nyarú sorsán kesergő bohóc­nak tökéletes lélekrajzá/t nyúj­tó, zenébe öntött vívódása ez. És folytatódik az emlélk: még alig csitult el a Rigoletto-mo- nológ felkavarta döbbenetes élmény, mikor megszólalt a híres kvartett, melyről Viktor Hugo, akinek drámájából a libretto készült, ezeket mon­dotta: „Ha én is beszéltethet­nék egyszerre négy embert drámáimban úgy, hogy a kö­zönség értse szavaikat, sejtse érzelmeiket — akikor én is ha­sonló hatást érnék el.” A kitörölhetetlen zenei él­mény hatása az évek során to­vább fokozódott, ahogy mind szélesebbre tárult előttem a muzsika birodalma és benépe­sült Violettával, Manricoval, Ebolival, Desdemonával, FaIs- taff-fal. Mennyi ragyogó él­mény! És egy dátum a törté­nelemből: ezemyolcszáztizem- három október. Verdi élet­rajzírója jegyezte fel: „A lip­csei csatatéren elbukik az a férfi, aki kardjával akart új, végleges köntöst szabni a von Európának. Napóleon, kinek nevétől uralkodók s népek ret­tegtek két évtizeden át, me­nekül ... Birodalmának egy távoli szögletében, az olasz íarma területén, alig pár nap­pal előbb született meg az a gyermek, aki néhátny évtized leforgása alatt meghódítja mu­zsikájával az egész világot, né­pe legjobb hagyományaiból sarjadó művészetével új ar­culatot ad Európa zenéjének. Neve: Giuseppe Verdi.” Még nem jártam Itália föld­jén, csak könyvekből, feljegy­zésekből tudok Le Roncole fa­lucskáról, a szegényes, csak­nem sivár vidéken álló ,.ki- dült-bedült falú átszeli foga­dóról”, melyben Verdi szüle­tett. De azt olvastam, hogy nem a közvetlen környezetet kell néznünk, hanem a távoli Appenninek felé elnyúló ha­talmas síkságot, melyen a Pó kanyarog, és amely az európai dallam szülőföldje, ahol az opera bölcsőjét ringatták. E földön élt a mai értelemben Vett opera megalkotója és első fcagy mestere, Claudio Monte- tterdá De a tovagergó évszáza­dok során e feldarabolt és egységéért küzdő földön a ze­ne feladata is megváltozott. Nem elég többé „Rossini el­bűvölő humora, brilliáns tech­nikája, igen halovány már Bel lini édes dalolása és túlságo­san is könnyed Donizetti gör­dülékeny stílusa. Igazi, meg­rázó szenvedélyre van szük­ség, mely nemcsak a színpa­don szikrázik, hanem a szívek­ben gyújt lángot, s ha kell a csatatereiken lobbant kanócot” — olvasom Eösze László so­rait A népek tavasza ez a kor­szak. Glinka, Erkel, Moniusz- ko és Smetana kezében három évtized alatt megszületik az orosz, a magyar, a lengyel és a cseh nemzeti opera. És nem véletlen, hogy ugyanekkor je­lenik meg az olasz titán, az új irány első és legnagyobb dalo­sa: Giuseppe Verdi. És most már keveredik a történelmi harc és a korszak zenéje: hiszen nemcsak Gari­baldi harcol az olasz egység­ért: Verdi operái is élesztik a hazaszeretet lángját. Első si­kerei nem csupán zenei, mű­vészi sikerék: politikai fellán­golások is. A Nabucco rabszol­gáinak karával együtt zengi egész Milano, az egész ország népe: „Va pensiero su l’ali dó­ráié ... Mint a fecske, repülj messze földre, színaranyszár- nyú gondolat repülj el..Aki csak valaha hallotta is ezt a kórusművet, megérti Verdi éle tének e pillanatait, melyeket Szabolcsi Bence így jellemez: „Váratlanul, viharosan és vég­zetszerűen találkozott az ifjú Verdi népe életkérdéseivel.” Úgy találkozott, hogy ezektől az életkérdésektől és e néptől nyolcvannyolc évre terjedő élete során soha el ne szakad­jon, még a világdicsőség or­main sem. A drámai találko­zás a zenéköltő és népe kö­zött már első műveiben meg­jelenik. De a Nabucco sikere után páratlan gyorsasággal születnek újabb operái: a Ri- goletto, a Trubadúr, a Travia- ta. Első zeneszerzői korszaká­nak „világlázító dallamai” után e második korszak dal­lamvilága megtelik mély em­berséggel, gondolattal, fájda­lommal. A nagy humanista Verdi bontja ki itt szárnyait, hogy operák során át eljus­son az Aida magaslatára. Közben egy percre sem szű­nik küzdelme a megfele­lő szövegkönyvekért. „írjanak az én számomra haialmas szenvedélyektől fűtött, igaz emberalakokat!” — kéri a szö­vegíróktól. Ö maga is lázasam keresi a témákat. Fiatal ko­rára esik első szellemi talál­kozása Schillerrel, akitől a megrázó Louisa Miller és A haramiák szövegkönyve szár­mazik, hogy aztán későbbi években a Simone Boccaneg- ra és a Don Carlos drámai zenéje is Schiller-témákból kapja a maga ösztönzését. A Rigoletto Viktor Hugo drámá­jából születik, a Traviata Du­mas „Kaméliás hölgyé”-bői. A Trubadúr és A végzet hatal­ma spanyol fércművekből köl­csönzött rémtörténetét is meg­nemesíti Verdi zenéje. És elta­lál Shakespeare szenvedély- világához, az ifjúkori dédelge­tett, de különösebb sikert nem aratott művében, a Macbeth- ben, majd hetvennégy eszten­dős korában, ismét Shakespea­re-! téma állítja a világ elé az új Verdit, megújult stílusával az Otelló bemutatóján, vala­miint a Falstaffban, melyet 30 évesen komponál. Ezzel búcsú­zik a hallgatótól, és kissé az egész világtól. Verdi elmúlá­sa egy teljes, befejezett élet­mű lezárása. Míg Mozart kezé­ből Requiemjének Lacrimosá- ja közben ragadta ki a halál a tollat, addig Verdi a rögös ka­paszkodó után élvezhette a nyári napfény áldott sugarait, s a sors hosszú őszt engedett érnie. Neve — Mozart és Wag­ner mellett — az opera törté­netének legszebb lapjain ra­gyog. , Ma van 150 esztendeje an­nak. hogy 1813 október 10-én a Bussetóból Pármába vezető út mentén fekvő Le Roncolé- ban megszületett Giuseppe Verdi. — nt — Cigányegyiiltes Somogybán A Somogybán élő nagyszá­mú cigánylakosság ősi dalai­nak, táncainak felelevenítésé­re és megőrzésére — a kapos­vári Csiky Gergely Színház fiatal művészeinek segítségé­vel — megalakult a megye első cigányegyüttese. Jellegzetes, ősi táncokat, da­lokat, népszínműveket tanul­nak. Az új Somogyi Népi Együttes 1964 elején mutatko­zik be a közönségnek. Hogyan lehetne tisztább város Pécs? Tiszta város-e Pécs? A feltett kérdésre egyértel­műen válaszolhatunk: Nem, Pécs ma még nem tiszta vá­ros! Aki hitetlenkedik, annak ajánlatos végigsétálni a Rákó­czi úton (nemrégiben fejezték be az úttest felújítását), vagy menjen él a Kórház térre, hogy Bajcsy Zsilinszky útról ne is beszéljünk. A peremvi­déket nem ajánljuk ilyen sé­tára, mert ott még ennél is rosszabb a helyzet. A Rákóczi út és környéke viszont belvá­rosnak számít, csupa aszfalt, mindenütt van járda — mégis menekül az ember, ha egy te­herautó érkezik. Nem a taka­rítással van baj — ezt élőre kell bocsátani. Az utcaseprők mindent megtesznek, hogy úgy-ahogy tisztán tartsák az úttestet. A locsolóautók is egyre gyakrabban járják az utcákat, hulladékgyűjtő is van már bőven, szinte min­den száz méterre, vagy még sűrűbben jut belőle a belvá­rosban. Mégis egyértelmű a kritika: Pécs nem tiszta város! Pedig az lehet és annak is kell lennie, ehhez minden fel­tétel biztosított, csak... Ép­pen erről a csakról szeretnénk írni, azokról az okokról, ame­lyek közrejátszanak a porfel­hők, törmelékhegyek létreho­zásában. Egyáltalán nem ob­jektív okok, egyáltalán nem kellene így lennie, s hogy mégis így van, az több szerv együttes hibája. Honnét kerül a szemét az utcára? Sokan hivatkoznak az épít­kezésekre és vallják, hogy egyedüli oka a szemétnek a város minden sarkában meg­található tatarozás. Azt mond­ják, hogy ahol bontanak, ahol leverik a vakolatot, ahol ho­mokot, meszet, cementet és téglát szállítanak, ott elkerül­hetetlen a por és a törmelék. Senki sem vitatja, hogy az építkezés nem patikai munka, mégis számtalan mai példa bizonyítja (elsősorban a fővá­rosban), hogy lehet és kell is, tisztábban építkezni. Miért nem lehet Pécsett is kerítést húzni az építkezés köré? Miért nem védik a járókelők egészségét, ruháját nádsző­nyeggel? Apróság, nem is drága dolog, hiszen a nádsző­nyeget és a kerítést is több­ször felhasználhatják. A szállítás is ott szerepel az objektív okok között. Mond­ják — statisztika bizonyítja, — hogy a Rákóczi úton egy huszonnégy óra alatt kilenc­ezer gépjármű halad át és leg többje árut szállít az építke­zésekhez. Kilencezer jármű naponta egy tonna szemetet hoz be a belvárosba — egy­általán nem objektív okok miatt. Mert ha figyelmeseb­ben rakodnának, ha a szenet nem raknák a kocsi oldalánál magasabbra, ha a slamrn nem folyna túl az oldaldeszkákon — tisztább lenne a belváros. De nemcsak slamm potyog az úttestre, találni ott téglát, me­szet és sarat is bőségesen. És hiába söpri fel azonnal az utat az utcaseprő, jön a kö­vetkező kocsi... Felsöpőrni? — Lesöpörni? Rendelet írja elő, hogy a házmesterek és a háztulajdo­nosok kötelesek minden reg­gel felsöpőrni a járdát, mi­előtt azon megindulna a for­galom. Ismétlem, / elsöpörni és nem lesöpörni, ahogy ma legtöbb helyen teszik. A port és a szemetet lesöprik az út­testre és a legelső teherautó légörvénye újra felkavarja azt a járdára. Nyolc órára már újra szemetes a járda, nem látszik rajta a házmesterek seprűjének nyoma. Vagyis: ők eleget tesznek a rendeletnek, de csak formálisan, mert ak­kor cselekednének helyesen, ha — az előírásnak megfele­lően — fel is szednék a járda szemetjét a KUKA-edónyek- be. — A m-AS AKNAN nemrégi­ben tizenöt íiatal szakmunkás vizsgázott és szerezte meg a „.Szakma ifjú mestere'! elmet. örülünk, ha valahol elké­szül egy új útszakasz, egy jár­da, egy kis park, sétány, Je néhány nap múlva úgy érez­zük, hogy mégsem készült e} teljesen. Valami mindig vjsz- szamarad, egy törmelékkupac, egy halom aszfaltmaradék, vagy elfelejtették megcsinálni az esővíz-levezetőt, a járda- szegélyt, amint az jól tapasz­talható a Rákóczi úton a Zsolnay-szobor körül, vagy a Kórház téren, de másutt sem jobb a helyzet. Ezek az alig pár négyzetméternyi aszfaito- zatlan területek ontják a port. Na és a házak homlokzata... veszélyes nagyobb esőzéskor a fal mellett elmenni. A le- omló vakolat agyon ütéssel fe­nyeget. Aztán jön a napsütés, porrá szárítja a vakolatot, újabb szemét a város utcáin. Pedig meghirdettük tavaly is, a tavasszal is, a sortatarozást, csalr éppen keveset tettünk megvalósítása érdekében. Mintha elfogyott volna erőnk a Zsolnay utca házainak ki­meszelésével. Úgy jártunk ezzel is, mint a házak előtti parkszegélyekkel. Mohács messze megelőzte a megyeszékhelyt Ott szinte versengenek a lakók, melyi­küknek sikerül szebb virágos- kertet varázsolni a háza elé. Nálunk a házak előtti aszfal- tozatlan szegélyek csak port termelő, dísztelen valamik, ahelyett, hogy a város csino­A PÉCSI RADIO 1963. okt. 10-i, csütörtöki műsor* a 233,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Baranyai dalok. Ha majd befejeződik a munka. — Jegyzet. Látogatás a múzeumban. „Az én hivatásom” ... Meg­emlékezés. Ante Evetovlcs-Mirol- jub költőről. Baranyai táncok. 17.30: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: Du- naszekcső. A technika és tudomány vilá­gából. Randevú közkedvelt énekesek­kel. Vidám történetünk: Az önfejű. 18.00: Zenéről zenére, összeállítás. Közben: 1. Meditációk egy át­meneti betegségről. Thlery Ár­pád írása. 2. A Népi Ellenőrzési Bizottság . vizsgálatából... A termelőszövetkezetek mellékte­vékenysége. 3. Könyvespolc. — A nyelvkönyvekről. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Egyveleg Ábrahám Pál ope­rettjeiből. 19.45: Komlói képek. — Riport­műsor. * 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. * KÖZLEMÉNY Tudatjuk hallgatóinkkal, hogy adásidő alatt, 17 órától 20 óráig telefonügyeletet csak a 10-56-os telefonszámon tartunk. A Pécsi Rádió szerkesztősége. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Haway rózsája (este 7 órakor). Bajor-bérlet. ZENE: Liszt-terem: Parrentn vonósné­gyes (Franciaország) estje. I. B. kamarabérleti hangverseny (fél 8 órakor). sítását szolgálnák. A Rét ut­cában próbálkoznak a por meg kötésével, van is virág egy--tét ház előtt, de ez csak felni, hol­ló. Több kell, mindenütt kel­lene, hogy ne maradjon za­bad pálya a port kavaró szél­nek. Mit lehet tenni? A kérdésre... ho. .. le­hetne Pécs tiszta váró magától adódik a válasz: Min­denki tartsa be és tartassa be az előírásokat. A házmester, a háztulajdonos szedje fel a sze­metet a háza előtt a járdáról. A kocsikat figyelmesebben rakják meg, hogy ne szórja végig a várost slammal. szén­nel. Az építkezéseknél r- -~ak azt nézzék, hogy milyc -> var­sán emelkedik a fai, hanem azt is, hogy minél i: ' > szemetet hordjanak a város­ba. Az útfelújításoknál ne elé­gedjenek meg fél munkává'. \ műszaki átvevők legyenek igé­nyesebbek. Addig ne vegyék át a munkát, amíg azt teje­sen be nem fejezték. Te-mé- szetesen ide tartozik az is, hogy — a tanács rended 'ének megfelelően — rövid idő R t leaszfaltozzák a feltört '•‘■’-'’át, úttestet, egy-egy csatornafek­tetés. kábeljavítás után. Egyszóval. 'igényei b'-’-’üt kell lennünk önmagunkkal, '■’mbertársainkkal szemben. Akkor elmondhatjuk: Pécs — tiszta város! Gáldonyi Béla MOZI: Park: Gyilkosság Szicíliában (fél 5, háromnegyed 7 és 9 óra­kor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Petőfi: Séta a nárciszok körül (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Itt lakik a szerelem (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Tanap-expedició. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatólago­san). Építők Kultúrotthona: Ketten a túlvilágról (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): A púpos (5 és 7 órakor). Istenkút: Hogy állunk, fiatal­ember? (6 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Tücsök (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Szép Lu- rette (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Hogy állunk, fiatalember? (6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Déryné (8 órakor). Táncsics (Siklós): őserdő urai (fél 8 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló La pkia d ó vállal at. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. 11. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25,054. 11 Pécsi EielmiszerkereskedelRi V. hidegkonyhai és cukrászipari árubemutatót tart vásárlással egybekötve, az újonnan meg­nyílt 204. számú esemegebolt- jábaa. Kossuth Lajos utca 26. szám alatt (Mór utcával szemben). 1963. október hó 10-én és U-én. I SZÍNHÁZ \Mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom