Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-10 / 237. szám
riapslA 3 Túlteljesítjük vetéstervünket Ternielősraövetikezetünk, a Magyartelek! Vörös Október Tsz a seUyed járás egyik legnagyobb termelőszövetkezete 842 kataszteri holdon termel kenyérgabonát, amely a szántó területének 35 százalékát teszi ki Miután elolvastuk a Tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet felhívását, úgy határoztunk, hogy csatlakozunk ehhez a felihíváshok Úgy érezzük helyes volt a tiszaföldváriak felhívása, kötelességünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a viszonylag nagyterületű kenyérgabona Időben megfelelő minőségben kerüljön elvetésre. Vállaljuk, hogy a kenyérgabona vetéstervünket öt százalékkal túlteljesítjük és az így felemelt vetéstervet október 26-ig megfelelő minőségben tel jesítjük. Eddig elvetésre került a kenyérgabonák 65 százaléka, az ősziárpa, takarmánykeverék és a repce vetését pedig befejezte a szövetkezet. Az őszi kenyérgabona vetésterv tejesítése érdekében az alábbiakat tettük: — A kalászos elővetemények esetében az aratást követő egy héten belül a tarlókat felszántottuk. Ezt követően augusztus és szeptember hónapban elvégeztük a vetőszántásokat. Vetés előtt pedig tárcsa-kap- esolt simítóval készítjük el a megfelelő magágyat. — A talaj előkészítésekkel egyidőben elvégeztük a vetőmagvak tisztítását és csávázá- sát is. Kataszteri holdanként 150 kiló Bezosztája 1. búza vetőmagot készítettünk elő vetésre és ez földbe is kerül. — Termelőszövetkezetübik- nek 6 szántótraktora van, egy szántótraktorra 410 kataszteri szántóterület jut. A gépek jobb kihasználása érdekében augusztus óta valamennyi szántótraktorunk két műszakban dolgozik. — A szántótraktorok két műszakos üzemeltetése mellett, amikor megfelelő nagyságú terület elő lett készítve vetésre, megszerveztük a gépi vetőgépek éjjeli műszakját is. Ezen kívül fogatos vetőgépeket is bevontunk a munka végzésébe. Célunk az, hogy jobb munkaszervezéssel, a gépek és a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználásával a vetést a még kedvező időben és a megfelelő minőségben el tudjuk végezni. Az eddigi és a jelenlegi időjárás kedvez a munkák végzésének, az tnyer, aki ezt a kedvező időjárást jól ki tudja használni. Az időjárás már sok bosszúságot okozott a gazda embereknek. Tudjuk, ha megindul a nagyobb mértékű esőzés, a munka voota1 tot tan halad, a minőség sem 1 lesz megfelelő és csorbát szenvedhet még a vetésterv teljesítése is. Ez pedig a népgazdaságnak és a szövetkezetinek is egyaránt káros lenne. Mivel szövetkezetünkben magas a kenyérgabona százalékos aránya, ez maga után vonja azt is, hogy nagyterületű késői kapás után kell kenyérgabonát vetnünk. Jelenleg azoknak a területeknek a le takarítása folyik, ahová búza lesz vetve De szövetkezetünk kevés taglétszámmal rendelkezik és a kevés taglétszám miatt a betakarítás sem haladna megfelelő ütemben, ráért felvettük a kapcsolatot a Pécs Városi KISZ Bizottsággal, aki segítséget adott azáltal, hogy iparitanuló és gimnázimui KlSZ-fiatalokat szervezett termelőszövetkezetünkbe a kiapások betakarításának meggyorsítására. Ezen kívül a magyaamecskei általán nos iskola felső tagozata is segített burgonyáit felszedni. Az a véleményünk, hogy ezt a segítséget más szövetkezetek is igénybe tudnák venni, sem a KlSZ-bizottságok, sem pedig az oktatási osztályok nem zárják be az ajtót a kopogtató szövetkezeti vezetők előtt. Szívesen segítenék, hiszen az ország kenyeréről van szó. Ezt a segítséget szövetkezetünk a teljesítmény mértékéig honorálja. Szövetkezetünk igyekszik megtenni a tőle telhetőt vállalásának teljesítése érdekében, de ez nem elég. Szükséges, hogy más vállalatok, akiknek valami közük van ehhez a munkához, legalább olyan komolyan álljanak ehhez a na-t**- fontosságú ügyhöz, miint a szövetkezőt. A gépállomás biztosítson szállító járműveket, legalább azt, amit megígért, a MÁV vagont, a termeltető és felvásárló vállalatok diszpozíciót, a gépjavító és anyagellátó vállalatok nagyobb aktivitással kapcsolódjanak he a termelésbe. Valamennyiünk szervezett munkája — a fel- soroltaké is — szükséges ahhoz, hogy a kenyérgabona időben földibe kerüljön. A szövetkezetek vetésiben résztvevő dolgozói és vezetői jutalomban részesülnek a vetés időbeni teljesítése esetén, ; nem ezért kell a vetést első- sorban időben teljesíteni, ha- 1 nem kötelességből. A jutalom 1 biztos elnyerésének vágya nem I mehet a minőség rovására, mert a pillajnaünyi haszon érdekében végzett rossz minő- j ségi munka jövőre nem hozza ' meg a várt termést. Bízunk ! abban, hogy a tiszaföldvári és | a többi jó szövetkezet példáját ; sokan követik és ezáltal idő- j ben és jó minőségben fejezzük '< be a kenyérgabona vetését. fiz orlüi barlang atójáta laegahadtak a barlangkotaiók A baranyai barlangkutató csoport a Szuadó völgyében, az orfűi barlang kutatása köbben, a harminckét méter mély mélységű aknában, egy erősebb dugóra akadt. Ez egyrészt megakadályozza a légcserét, nem enged levegőt a munkahelyre, másrészt pedig nem engedi lefolyni a felülről érkező vizet. így a barlangkutatók részére a további munka előfeltételei nincsesnek biztosítva. Szükség lenne arra, hogy egy jól felszerelt, gépesített és szakemberekből álló csoport segítséget nyújtson a barlang- kutatóknak munkájuk további folytatásához. A barlangkutatók most tárgyalásokat folytatnak a Komlói Aknamélyítő Vállalattal egy lejtakna megépítése érdekében. Ennek segítségével az anyagszállítás és a szellőztetés is megoldható lenne az orfűi barlang almájában. A porcelángyári panaszok és tanulságai Műszaki és termelési tanácskozások a Mecseki Szénbányászati Trösztnél A Mecseki Szénbányászati Trösztinél a negyedik negyedéves műszaki és termelési tanácskozásokat októberben tartják meg. A bányaüzemek műszaki tanácskozásaira 22- én kerül sor, míg a dolgozók termelési tanácskozásait a mecseki szénmedence bányaüzemeiben október 25 és 31-e közötti napokban tartják. A negyedéves termelési és műszaki tanácskozások alkalmával értékelik a harmadik negyedév gazdasági eredményeit és az éves tervvel kapcsolatos további tennivalókat. Ugyancsak ezeken a tanácskozásokon foglalkoznak a bányákban, folyó munkaverseny- nyel és értékelik a bányaüzemek között régóta tartó verseny negyedéves eredményét. Az SZMT nőbizottságától Wagner Józsefné megyei nő- feíelős és a városi nőbizottságtól Kiss Istvánná városi titkár, 1963. augusztus 26-án kint jártak a Porcelángyár szigetelőmérőjének részlegében, ahol az asszonyokkal íoly tatott személyes beszélgetésekben a következőket tudták meg: Az asszonyoknak 3—4 mázsás kocsikat kell tolni, naponta több száz, 80 kg-os korongot emelni. A terem levegője bűzös, gyengíti erejüket, megfelelő ivóvizük nincs. Több éve kémek szellőztetőt, ezt a tisztiorvos is megerősítette, de intézkedés nem történt. A nehéz fizikai munka ellenére sem mehetnek el vásárolni, pedig réggel 6-tól délután 3-ig dolgoznak és korán reggel a városban nem vásárolhatnak. Ha elküldték vásárolni a 0 órát dolgozó kislányokat, akkor a büfés több esetben nem megfelelően szolgálta őket ki. A nehéz munka megkívánná a napi kétszeri étkezést, de ez nincs biztosítva. A munkavezető, ha panaszkodnak, azt mondja, „akinek nem tetszik, maradjon otthon, nem hívta senki”. A művezető goromba. Órabérük általában alacsony. A dolgozókkal sem a párt, sem a szakszervezet, sem a nőbizottság nem -foglalkozik, s ezt szemébe is mondták a nőfe- lelősnek. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa a beérkezett panasz kivizsgálására bizottságot küldött ki az ÉM. Finomkerámiai Országos Vállalat pécsi Porcelángyárának szigetelőmérő üzemébe még szeptember hónap folyamán. A bizottság, melynek vezetője Sztipanovits Kálmán, az Építők Szakszervezete megyebizottságának munkavédelm felelőse volt, a gyár gazdasági vezetőivel, párt és szak- szervezeti bizottságával együtt félkereste áz üzemrész dolgozóit és hosszasan elbeszélgetett velük. A panaszt kivizsgálták. Mi igaz, mi nem... ? A bizottság megállapította, hogy a fennálló hiányosságokról tudtak a gyár vezetpi és egyes dolgokban már tettek is intézkedéseket. A szállításnál valóban fennállnak a panaszolt dolgok, a targoncák rosszak, bár nem 3—4 mázsát, hanem 100—150 kg-os árut szállítanak rajtuk. A 80 kilós korongok emelése nem igaz, legfeljebb 80 kg-os szigetelőket emelnek, de azt sem egyedül. A vagonrakásnál viszont 150 kg-os ládákat emelnek fel a férfi munkások. A szállításnál helyes volna, ha a vállalat vezetősége az eddigi 3 helyett hat férfit alkalmazna. Sürgősen ki kell javítani a targoncákat, beszerezni villás rakodógépet, vagy a rakodó rámpát kell meg- hosszabítani. így a nőket men tesítend lehetne a nehéz munkától. Az ivóvízre vonatkozó panasz nem jogos, mert a városi vízhálózat látja él a gyárat ivóvízzel, ami eléggé Moros, de fogyasztható. A szigetelőmérő szellőztetése két nagyteljesítményű ventillátorral van megoldva, s ez kielégítő. Rossz levegő csak egyes szigetelők mérésénél fordul elő és ez évenkint 15 napig tart. A dolgozók felvetették, hogy a vállalat területén büfé működik, s élelmiszervásárlásaikat nem tudják elintézni. A büfé ellenben csak kisebb vásárlásokra szolgál, reggeli zéshez s egyébhez. Ahhoz a vállalat vezetősége nem járulhat hozzá, hogy a büfét napközben látogathassák. A jelenlegi büfés nem csapja be a dolgozókat, ellene nincs panasz. A napi kétszeri étkezési időt a vállalat nem engedélyezheti, csak akkor, ha ledolgozzák azt, a dolgozók azonban nem akarják. Arra sincs jogalap, hogy munkaidejüket 8 óráról 7 órára csökkentsék. A művezetőre vonatkozó panaszok során kiderült, hogy a művezetőre nem lehet rosszat mondani. Elismerte, hogy ideges és néha figyelmeztette a dolgozókat: „akinek nem tetszik a nehéz munka, azok menjenek panasszal a vállalat vezetőségéhez”. A dolgozók elmondták, hogy a párttitkár elvtársat ritkán látják, s vannak közöttük olyanok is, akik nem ismerik; A szakszervezeti bizottságra már ilyen panasz nem merült fel. Nehezményezték, hogy kevés üdülőjegyet kaptak, igaz is, hogy csak egyet, de mindenki nyáron akar elmenni üdülni. Alacsony órabérükön a vállalat segíteni nem tud, mivel tervlemaradása miatt egymillió forint béralaptúllépése van, s különben is, az országos normáikat alkalmazza. A gyárban a megtartott vita során, a dolgozók Gáli Tibor igazgató, Hidegkúti József szb titkár, Bakler József személyzeti osztályvezető előtt úgy nyilatkoztak: nem veit helyes, hogy egy-két dolgozó elmondása alapján az egész kollektíva nevében jelentettek be panaszokat. Előbb meg kellett volna tárgyalni a panaszokat a vállalat vezetésé-. gével. , A vállalat vezetősége Ígéretet tett, hogy beállítja a villástargoncát, s a hat főt a rakodáshoz, s hat nőt könnyebb munkára helyez. Javítani a munkakörül meny eket A lovagiasság szabályai szerint tehát közmegelégedésre a porcelángyári panasz ei lett intézve. Még nem tudom ugyan, az SZMT bizottsága a továbbiakban mit tesz, de a vallalat vezetőségének Ígéretei nagyon meggyőzőek és minden jel arra mutat, igyekeznek segíteni a bajokon. Nem férhet kétség ahhoz sem, hogy az SZMT munkavédelmi felügyelője, Szfápanovits elvtárs, s Miklós László munka- védelmi felügyelő, a lehető legjobban oldotta meg feladatát, meghallgatták a dolgozókat, meghallgatták ezzel egyidőben és a helyszínein a gyár vezetőit, s kölcsönösen tisztázták a helyzetet. Am azért, egy-két — nem akadékoskodni akaró — megjegyzést hozzá kell fűznünk a dologhoz, Mégpedig azt, hogy a Pécsi Porcelángyárban nem első eset a dolgozók panasza mostoha körülményeikre, s nem is csak a szigetelőmérő részlegnél. Igaz az is, hogy régi, ósdi, elavult egyes részleg, s nehéz benne a dolgozók kedvére tenni. Ám az is igaz, hogy évek hosszú sora alatt sem a belső szállítással, sem a munkakörülmények könnyítésével alig törődtek. Van új üzemük, s az egészséges, tiszta, rendes. De a régiben is intézkedéseket kell tenni és ha a panaszok' egy részé túlzott is, mégis vagy ^azs°-9 van legtöbbjükben. Különösen bántó a munkakö- riilmények mostohasága, ha nőkről, asszonyokról, anyákról van szó, akiknek tudvalévő, otthon is van némi elfoglaltságuk. Reméljük, hogy a Porcelán- gyár vezetősége mélyen elgondolkodik az ügyön és levonja a megfelelő következtetéseket. Az sem ártana, ha intézkedési tervet dolgoznának ki a munkakörülmények hiányosságainak végérvényes felszámolására. “'íiw. Bzüts István Nagyváradi János tsz-eltnök. Szabó István főegronómus. Papp I,ászló párttitkár. Járványmentes időben is yégre kell hajtani a himlő elleni kötelező védőoltást [iiNiru; Az egészségügyi felvilágosító munka keretében, a TIT egészségügyi szakosztálya szerdán délután 5 órakor, jól sikerült előadást rendezett a himlőmegbetegedésről, valamint a himlő elleni oltás jelentőségéről Pécs város Művelődési Házában. A nagyszámban megjelent érdeklődők előtt dr. Barna Kornél egyetemi adjunktus és dr. Karácsonyi Etelka epidemio- lógus rámutattak arra, hogy a himlő megbetegedéssel való behatóbb foglalkozást és magát a himlőoltást aktuálissá teszi a lengyelországi és a budapesti himlő járvány. Hangsúlyozták: annak ellenére, hogy Magyarországon körülbelül negyven esztendő óta nem fordult elő himlőeset, a közlekedés meggyorsulása, valamint a személyi forgalom sűrűsödése lehetővé teszi, hogy más világrészekből — ahol még van himlő -*■ behurcolják hazánkba is. Ez a veszély Budapesten be is Eggen ezért célszerű a társadalmat idejekorán megismertetni magával a betegséggel, valamint azokkal a járványvédelmi szabályokkal is, amelyeket a járvány lefékezése céljából szigorúan be kell tartant Mindkét előadó külön-külön is hangsúlyozta, hogy a védekezés leghatásosabb tényezője: a védőoltás. Még járványmentes időben is végre kell hajtani a kötelező himlő elleni védőoltásokat, mert ha a lakosságnak nincs meg a kellő védettsége, akkor a járvány tömegméreteket ölt és magas számú elhalálozással jár. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol rendszeres védőoltás van, ott járvány nem fordul elő. Dr. Barna Kornél főleg a himlőmegbetegedést ismertette, míg dr. Karácsonyi Etelka a megbetegedés megelőzéséről szólott. A két egészségügyi felvilágosító előadás után, episcopos vetítést tartottak a himlőbeteg*3gről. P. jJ négy megye területén forga- 5 lomba, a ragasztott eljárású j csinos pömszcipőkből ugyan- ! akkor 22 000 párat! Erre az aránytalanságra már koráb- 5 ban felfigyelt a nagykereskedelmi vállalat vezetősége, s < észrevételüket közölték felet- í tes szervükkel is, érdemleges í változás azonban — mint a ! reiidelési lehetőségek bizonyít- j ják — nem történt ez ügyben. ! Egyébként érdekesek a nagykereskedelmi vállalat 1964. I. negyedévi rendelései: 16 ezer pár balerinacipőt, 11 ezer pár porótalpú női cipőt, ! 22 ezer pár női pömszcipőt, 16 ezer pár női bundacipőt és csizmát, 55 ezer pár gyermek \ száraz cipőt hoznak forgalom- < ba Baranya. Somogy, Tolna ; és Zala területén. A férficipő- j két is beleszámítva, 320 ezer < pár belföldi, ezen kívül 50 1 ezer pár importcipő, vala- ; mint 80 ezer pár, helyiipari < termelésű cipő kerül majd a ! boltokba. ! Mindez a börzén derül ki, ! ahol időnként bábelinek tűnik ; a hangzavar. ; — Ez a fekete, olcsó száraz cipő megfelel? — Jó lesz, kérünk belőle! — kiáltják többen is, aztán közbeszól valaki, hogy mégsem kellene megrendelni ezt a fajtát, hiszen alacsony a „rüsztje”, s hátha nem tudják majd eladni falun, ahol ez a cipőfajta a legkeresettebb. Előbb csend támad, majd azt mondják: igaza van a közbeszólónak, a másik fajta feketéből kell inkább ellátni az üzleteket. Mire a 435-ik cipő felett is ; kimondják az „Ítéletet” már ■ késő délutánra jár az idő. A ! börze résztvevői éhesek is, fá- \ radtak is, elégedettek azonban ; csak akkor lehetnek majd, < amikor az üzletekben kiderül: ! nem fáradtak ezen a börzén j hiába, jól választottak. j H. Új Börze előtti szemle. — Tolnának milyen színben kell a csizma? Jó, Tolnának piros. Somogynak szürke megfelel? Nem? Akkor kérem a színt bemondani! Valóságos kis börze van a Cipőnagykereskedelmi Vállalat Megyeri úti bemutatótermében. A teremben három oldalon a jövőévi női, férfi és gyermekcipőmodellek láthatók, amelyekből a börze résztvevői kiválasztják a baranyaiaknak, somogyiaknak, tolnaiaknak és zalaiaknak legmegfelelőbb lábbeliket. Pontosabba»: azok a cipők lesznek majd kaphatók 1964 első negyedében a négy megye cipőüzleteiben, amelyeket az érdekelt lerakatvezetők, boltvezetők és tanácsi képviselők kiválasztanak. A választék elég bőséges: 435 féle modellből mégis nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbeket. Hiszen gyermekcipőből is van legalább nyolcvan féle: teljesen gömbölyített orrú, vágott orrú, nyújtott fazonú, sőt, található közöttük hegyes is, egyes szülők divathóbortjának megfelelően. A mai divat sajnos a gyermekcipőkre is rányomja bélyegét. A szakemberek szerint kimondottan a szülők kérésére készülnek a divatos, felnőttes fazonok, noha a jól bevált, megfelelő szélességű, gömbölyített orrú cipők viselése a gyermekek számára sokkal egészségesebb. Szerencsére, a választásba, soka» beleszólhatnak, s így engedményeket adnak azoknak is, akik „divatosan” akarják járatni gyermekeiket, ugyanakkor ápolva a jó hagyományokat elsősorban az egészséges viseletű kényelmes cipőkből rendelnek. A női cipők modelljei is nagy választékot biztosítanak, sajnos azonban — akárcsak a cipőüzletekben — itt is eltolódik az arány a pömszci- pők javára és a kényelmes, alacsonysarkú, úgynevezett strapacipők kárára. Női körömcipőkből jelenleg is több, mint száz féle fazon kapható az üzletekben, ugyanakkor szegények vagyunk strapacipők tekintetében. Pedig a nők többsége csak gálára húz ßä- lácipőt, egyébként a kényelmes viseletű cipőket kedvelik. Bogorin Egon elvtárs, a Déldunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatója gyorsan meg is magyarázza a börzén: a pörpszcipők ragasztott eljárással készülnek, a cipőgyáraknak bőséges kapacitásuk van erre, azért gyártanak viszonylag keveset a du- rótalipas, olcsó, 161—163 forintos cipőkből. Petrovits István áruforgalmi osztályvezető adatokkal támasztja alá ezt a tényt: jövő év első negyedében 11 000 '"'v újfazonú, poró- talpas női cipőt hoznak a