Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám, Első kiadás

ÜIAPLO 4 1963. OKTÓBER « T Tokióban, a következő olimpia színhelyén Jövőre Tokió, a fölkeld nap országának fővárosa látja ven­dégül a világ legjobb sportolóit. Mi várja ott az olimpiai játékok résztvevőit, erre a kérdésre igyekszünk választ adni alábbi írá­sunkban. JAPAN KÖZEPE A város sok száz hídjának egyikén egy alig észrevehető vonal húzódik végig az asz­taltól). Ez Japán közepe: ettől r. vonaltól mérik a távolságo­kat az egész országban. A város fölött egy 333 mé­ter magas óriási torony ural­kodik: az igen fejlett TV-há- lózat központi adótornya. En­nek tetejéről, ameddig a szem ellát, mindenütt gyárak és épületek. Észre sem lehet ven­ni, hol fejeződik be Tokió, és hol kezdődik a szomszédos vá­ros. Jokoharna. Ház ház mel­lett. gyár gyár mellett, a két város teljesen egybeolvadt. A kettőnek együtt több mint 14 millió lakosa van. Maga To­kió tízmillió főt számlál. A MINDENHATÓ POSTÁS A városba érkező idegennek első dolga az legyen, hogy lá­togassa meg postását, mert anélkül, akármilyen pontosan 'tünteti fel címét, nem kap le­velet senkitől. Ha aztán a lá­togatás megtörtént, a postás udvariasan mosolyogva át- ' nyújtja az addig visszatartott Összes levelet. Azután pedig, ha kell, naponta háromszor is kézbesíti a postát. Pedig nincs könnyű dolga, mert Tokióban az utcáknak se nevük, se számuk. Ehelyett a címnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a település, a városnegyed és a körzet ne­vét, végül pedig egy közeli közismert épület nevét, hogy a postás el tudjon igazodni. Ha ez mind fel van tüntetve a le­vélen, és ha a tisztelgő láto­gatás is megtörtént a postás­nál, a címzett minden levelet megkap. ____________________ G yár és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési te­rületeire, Almásfüzitő, Tiszaszederkény, Ózd, Diósgyőr és Pécsre laka­tos, villanyhegesztő, cső­szerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Mű­szaki munkakörbe gépész technikusokat, műszaki előkészítői, műszaki el­lenőri, szerelésvezetői és egyéb munkakörbe. Szál­lás és külszerelésre elő­írt kedvezmények bizto­sítva. Jelentkezés szemé­lyesen vagy írásban: Gyár és Gépszerelő Vál­lalat. Bp. VI., PaulayE. utca 52. Személyzeti osz­tály. Felvétel esetén úti­költséget térítünk. f A japán postaszolgálat a látszólagos szervezetlenség el­lenére is, a világ legmegbíz­hatóbb postái közé tartozik. A Haneda repülőtérről minden órában helikopterek továbbít- | ják a küldeményeket a város ! 14 településének postájára, s a kézbesítők naphosszat a fennhatóságuk alá tartozó töm bőket járják. Olyan biztonság­gal mozognak a névtelen ut- I cakón, mint senki más. De miért ez a névtelenség? Talán nincs pénz rá, hogy névtáblákkal lássák el az ut­cákat1? Dehogy nincs! Tradíció dolga az egész. Ahhoz pedig Japánban úgy ragaszkodnak, mint sehol másutt a világon. A SZENT HAGYOMÁNYOK A japán főváros utcáin csaknem egymillió jármű ro­bog nap nap után. A szédítő forgalmat nappal szemaforok, mozgó rádióállomások, bonyo­lult elektronagyak irányítják, de mihelyt leszáll az est, a rendőrök minden készüléket kikapcsolnak, csupán papírból készült lámpással irányítják a járművek áradatát De próbáljon meg csak va­laki tilos helyen parkolni! Tíz perc alatt szőrén szálán eltű­nik a járműve, s aztán keres­heti! A közlekedési rendőr­ségnek ugyanis külön mozgó emelői vannak a szabálytala­nul veszteglő járművek el­szállítására. Tokió a fényreklámok váro­sa. Szinte megvakul az em­ber, ha esténként végignéz üzleti negyedének utcáin. Káprázatos színjáték az egész De a kavargó, örvénylő neon­fények mellett, sok ezer egy­szerű papírlámpás is pislog. A város nagyobb részét ezek világítják meg. Több hasznu­kat is-veszik az éjszakai járó­kelők. mert pontosan éjfélkor minden mesterséges fény ki­alszik a városban, csupán a lámpások maradnak égve. ESTE TIZENEGYKOR KIHAL A VAROS Este 1T óra után senki sem mondaná Tokióról, hogy világ­város. Alighogy az óra elüti a tizenegyet, becsuknak a bol­tok, a mulatóhelyek, az em­berek meglepik a földalattit, a buszokat és villamosokat, s egy órával később mindenki otthon van. Az utcák elnépte-' lenednek, a fények kialsza­nak, a város kihal. FAHÁZAK A BETON­ÓRIÁSOK MELLETT Tokió az ellentétek városa. Nagy modern épületei az építészet remekművei közé tartoznak, de ilyeneket csu­pán az üzleti negyedekben láthatunk. A város többi ne­gyede apró, mesebeli házakra emlékeztet, mert a japán em­ber nem hajlandó betonépü­letbe beköltözni. Akármilyen jómódú is, külön japán stí­lusú családi házat építtet fá­ból és vastag papírból. A ren­geteg faépület miatt Tokióban van a legtöbb tűz a világon. A tűzoltóknak éjjel-nappal van dolguk, de el kell ismer­ni, értenek hozzá. Bámulato­san gyorsak és ügyesek. KÍNOS TISZTASÁG A higiénia minden képzele- j tét fölülmúl. A náthás embe­rek, hogy meg ne fertőzzék társaikat, szájuk és orruk elé maszkot kötnek. A telefonké­szülékekben minden héten cse­rélik a fertőtlenítő szűrőt, a vonatokon, autóbuszokon, a földalattin és az áruházakban külön szolgálat gondoskodik a kilincsek, fogantyúk és ülő­helyek tisztántartásáról. A szállókban a hideg és meleg víz mellett egy harmadik csap ból fertőtlenített ivóvíz fo­lyik. Sokan naponta többször is fürödnek. De szemétkihordó vállalat nincs, és nem is lesz. A hul­ladékot és a szemetet egy­szerűen az udvarba hányják, aztán, ha nagy a rakás, ben­zinnel lelocsolják és elégetik. AZ UDVARIASSÁG NETOVÁBBJA Senki sem olyan udvárias, mint a japán ember. Régen látott ismerősök fél óráig haj­bókolnak egymás előtt, a ke­reskedő kétrét görnyedve üd­vözli a vevőt, sőt még a ha­lálos ellenségek is a legna­gyobb udvariassággal bánnak egymással. De munka után, amikor az emberek meglepik a vonato­kat, autóbuszokat és a föld­! alattit, felbomlik minden rend. Az állomásokon és megálló­helyeken külön fizetett alkal­mazottak nyomják, gyömöszö­lik be a járművekbe az utazó­közönséget, és néha bizony a térdüket is használják ennél a műveletnél. A színházat szentélyként tisztelik, de ez nem zavarja a nézőket abban, hogy amint megkezdődött az előadás, csör­gő papírzacskóból ennivalót ne kotorjanak elő, és hango­san csámcsogva, böfögve néz­zék az előadást. DIVAT ÉS KIMONÓ A japán nő rendkívül mű­velt és elegáns. Nappal min­dig a legújabb divat szerint öltözködik, de amint leszáll az est, akárhány egyetemet végzett is, kimonóval váltja fel a divatos ruhát. És ha férjével megy szórakozni, tisz teletteljes távolságban, néhány lépésről követi. A vendéglő­be a nő megy be először, aj­tót nyit férjének, majd helyet keres neki. Étkezés után ő egyenlíti ki a számlát, az aj­tón ismét élőre engedi férjét, és hazafelé is mögötte megy. Minden. munkát elvállal. Akárhol dolgozik nappal, es­ténként, — ha nincs férjnél — felcsap pincérnek valame­lyik szórakozóhelyen. Felszol­gáló és háziasszony is egy­ben. Éberen ügyel a vendég minden intésére, ott áll mö­götte, meggyújtja cigarettáját, italt tölt neki, és táncol vele. De 11 órakor, záróra idején, rövid időre eltűnik, majd munkaköpénybe öltözve, söp­rűvel a kezében jelenik meg ismét, és félreérthetetlenül tudtára adja a vendégnek, hogy most már jó lesz fölke­rekednie, mert neki még rend be kell tennie a helyiséget és el kell érnie az utolsó buszt. Éfjél után a tízmilliós vá­ros sötétségbe burkolódzik, az utcákon csak patkányokra va­dászó macskák sétálnak. A% ellenség Véget értek a spanyol—amerikai tárgyalások és Franco tábornok mélységesen elégedett. Mint ismeretes, most járt volna le a Spanyolországban levő amerikai támaszpontok bér­leti ideje és Washington úgy döntött, hogy ezt az időt min­denáron meghosszabítja. Franco pedig úgy döntött, hogy az amerikai döntésből a legnagyobb hasznot húzza, amit csa'k lehet. És Uncle Sam a diktátorral szemben ezúttal sem bi­zonyult szűkmarkúnak. A létrejött megállapodás szerint az Egyesült Államok hozzájárult a spanyol hadsereg modernizálásához. Cestiella külügyminiszter a tárgyalások során szerényen még rakétá­kat is kért a haderőnek. Valóban magas árat fizetett az Egyesült Államok rotai és más spanyolországi támaszpontjainak további fenntartásáért. Nem_ is elsősorban anyagilag, hanem politikailag. A világ közvéleménye ugyanis le fogja vonni a spanyol—amerikai viszony legújabb, a régieket megerősítő tanulságát. Hiszen arra a kérdésire, vajon kik ellen szükséges olyan sürgősen Franco hadseregének modernizálása, képtelenség más választ találni, mint hogy az ellenség: a kormányt mind jobban nyug­talanító asturiai bányászok serege ellen. Az ellenség: a spanyol nép. , (ha—) Katonai államcsíny Dominikában Santo Domingo: utca­kép a fővárosból az államcsíny után. , MTI külföldi képszolgálat Elhagyott király, megszökött háremhölgy, reszkető tábornok ..0 ítm Szaud király, Szaud-Arábia agg uralkodója, aki har­mincnégy feleségé­vel együtt hosszabb ideig tartózkodott Bécsben, hazauta­zott Afrikába. Kí­sérete, népes csa­ládja azonban meg­apadt az osztrák fővárosban, két háremhölgy — aki­ket csak az európai szeméremérzés miatt nevezett fele­ségnek — megszö­kött. A dolog úgy történt, hogy az el­utazás napjának reggelén a Sacher Szállóban, amely­nek két emeletét foglalta' le a király, hiába keresték a két háremhölgyet. A király toporzé- kolt mérgében, házi testörsége eszeve­szett nyomozásba kezdett, hiába, A két hölgy — Teo- dike és Saphir a — nem került elő. A két legszebb, legif­jabb feleség. A . százhúsztagú kíséret szomorúan kelt útra. Szaud ki­rály vigasztalhatat­lan volt, nem is a veszteség, hanem a szégyen miatt. Meg­parancsolta udvar­mesterének, hogy maradjon Bécsben és a föld alól is ke­rítse elő a két há­remhölgyet. Omar Battuta tábornok a bécsi rendőrségre sietett. Négynapi nyomozás után elő­kerültek a lányok. Az egyik beállt ta­karítónőnek egy schwehati benzin­kúthoz, a másik ugyanott a büfében felszolgáló lett. (A hölgyek kitűnően beszélnek franciául és németül.) — Az osztrák hatóságok menedékjogot adtak nekik. Battuta tábornok — minthogy egye-, bet nem tehetett — átvette azt a leve­let, amelyet Teodi- ke küldött Ibn Szaudnak. Az oda- sereglett újságírók­nak Teodike azt mondotta, megiriaa levélben a király­nak, hogy remélt minden „feleség” tanul a példából és elhagyja a szégyen­letes háreméletet, s megalázó „selyem­arany nyomorúsá­got”. Ez négy-öt napja történt, a hírek sze­rint Battuta tábor­nok még mindig Bécsben van, nem indult haza a levél­lel. Valószínűleg nem a megszökött hölgyekre vár, őket nem viheti. A tá­bornok a saját nya­kát, félti, mert mint a lapok írják, Szaud király meg­ígérte neki, hogy leütteti a fejét (ez a középkori fenye­getőzés korántsem túlzás abban az or­szágban), ha nél­külük tér vissza. Lehet, hogy a tá­bornok is követi Teodike és Saphira példáját? —s. —n. Gyár- és Gépszerelő Vállalat a Mohácsi Farostle­mezgyári és pécsi kirendeltségére felvesz géplakatos, csőszerelő, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat szerelési munkákhoz; Munkásszállást és külszolgálati dijat biztosítunk. Je­lentkezés írásban, Pécs 1. pf. 171. 14. Előzmények: Az idő­számításunk előtti 74. esztelndőben, Spartacus vezetésével fellázad­nak és a Monte Vezu- viusra vonulnak a ca~ puai gladiátorok. Egy éjszaka római katonaság szállja meg a hegyről lefelé vezető egyetlen járható út torkolatát. Mnogot, a fekete óriást a légionáriusok elfog­ják­' Mi LfSi * VELÜNK Spartacus Nincs ok ' Nézzetek korul! AZ EGÉSZ HEGYTETŐT BEBORÍTJA a vadszőlő. MINDEN EMBER munkára ! KÖTÉL HÁGCSÓT #jgKjg fONL A K Mr- dw SZŐLŐ- B&ZkJ&M INDÁKBÓL. fvS MÁSNAP. . ALKONYAT UTÁN. Ezalatt, a vezérrel az elen. a láza­dók EZER VÁLOGATOTT HARCOSA ALA■ A ERESZKEDIK A MEREDEK SZ/KLAEA- f LÓN ÉS LOPAKOfiVA MEGKERÜLI A \h % RÖGTÖNZÖTT KŐFALLAL ÖVEZETT sátorva'rost. Semmi mozgás A HEGYEN. MOCCANNI SE K MERNEK A L MO CSKOSOK./J& Á QÉKE'S ÁLMÁT ALVÓ RÓMA/ TABOR CSENDJÉT AZ ŐRSZEMEK LÉPTEIN KÍVÜL CSAK MNOGO FÁJDALMAS NYÖSZÖRGÉSE TÖR/ MEG. Minden rendben: MZ Nem N árultalak el. I Spartacus! ). ÉS te HALLGATNI FOGOK, V barmi t r tesznek velem! //í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom