Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-04 / 232. szám
tm. OKTOBER 4. NIAPió 5 A PARLAMENTER Steinmetz Miklós kapitány születésének 50. évfordulójára 1913 OKTÓBER 4-ÉT mutatott a naptár. A levegőben már a háború előszele lengedezett. De Pécsett, az lndóház utca sarkán, a mai Szabadság út 2. szám alatti házban, a MÁV egyik pécsi főmérnökének otthonában, örömünnep volt. Megszületett a család kis „trónörököse”: Miklóska. S az édesapa: Steinmetz István, az édesanya: Steiner Belén, arról ábrándozott, vajon a kifürkészhetetlen Jövő mit rejteget e kék szemű gyermek részére. Akkor még senki sem sejtette, hogy milyen lesz, miként alakul majd életsorsa. Itt nevelkedett fel a történelmi város falai között; itt vívta■ gyermekkori hócsatáit a Majláth tér környékén és a Zsolnay-szobor árnyékában; itt folytatott párviadalt osztály társával, nagybátyja: dr. Stein metz Endre vívófelszerelésével. És itt tanult a mai Leonardo da Vinci utcában lévő belvárosi állami népiskola ódon falai között, a „puttonyos-házban”, amely a Bach- korszakban a hazafiak börtöne volt. Meghatódottan lapozgatom az iskola osztálykönyvét. Az 1922—23-as tanévben a Ill/b. osztály tanulója volt. Neve a 61. sorszám alatt szerepel. Tanulmányi előmenetelét böngészgetem. Magaviseleté és szorgalma is: dicséretes. Egyes osztályzata volt: hit- és erkölcstanból, nyelvtanból, fogalmazásból, szépírásból, szám tanból, földrajzból, gazdaságtanból és testgyakorlásból. Kettes osztályzatot csak rajzból, énekből és írásból (helyes írásból) kapott. Írásbeli dolgozatának külalakja rendes volt és a mulasztott napok száma egy év alatt mindössze: 2. Az osztálykönyvben ott az aláírás: Erdős István osztály- tanító és Magyar Károly igazgató. Az 1923—24. tanévben Steinmetz Miklós az iskola IV/b. osztályába járt. Ekkor már a Rákóczi út 56. szám alatt lakott. Bizonyítványában 7 egyes és 5 kettes osztályzat szerepel. Magaviseleté és szorgalma vál tozatlanul: dicséretes. Tanulmányi eredményeivel tanítói elégedettek voltak, s Miklós az 1924—25. tanévben beiratkozott az Vfa. osztályba. Osztályzatának rovatai azonban az osztálykönyvben üresek maradtak. Csupán a „Megjegyzések" rovatában szerepel a következő bejegyzés: t,Argentínába költözött. 1924. nov. 20-án." Aláírás: Magyar Károly igazgató és vitéz Kádár Lajos osztályvezető. A FI AT Ah Steinmetz Miklós, aki gyermekkorának boldog óráit töltötte itt, búcsút intett szülővárosának: Pécsnek. De bízott abban, hogy egykor visszatér a Mecsekal- ján elterülő városba és őszülő fejjel megáll majd szülőháza ablaka s az iskola ajtaja előtt... Az élet útjai azonban kiszámíthatatlanqk. A történelem súlyos napjai következtek s Miklósnak még gyermekiével kellett viselnie az emigráns-sors megpróbáltatásait. Édesapját a Magyar Tanácsköztársaságban végzett mttn- kája miatt, Horthy bírósága vád alá helyezte. Ha elfogják, halálos ítélet várja. Menekülnie kellett: Olaszországba, Bícsbe, Dél-Amerikába. Igazi otthonára a Szovjetunióban talált. Miklós követte édesapját és 1932-ben ő is a Szovjetunióba került, ahol belépett a Komszomotba. Amikor azután kitört a spanyol polgárháború, önként jelentkezett. Zalka Máté oldalán harcolt Madridnál, HuescanáL Hazatérés a Szovjetunióba, katonatiszti iskolába került. S amikor kitört a második világháború, megkapta behívóját. Kapitányi rangban hősiesen harcolt a hitleri fasiszták ellen. Már Budapest határában volt, amikor levelet juttatott el édesapjának. Azt írta: „Boldog vagyok, hogy hazám fővárosa: Budapest felé közeledek..." A fehér jelzésű szovjet kocsi lassan közeledett a német állások felé. Már túlhaladtak azon a ponton, ahol a fasiszta hadvezetőség küldötteinek fo- gadniok kellett volna Steinmetz Miklóst, a parlamentert. Hirtelen egész közelről rejtett ágyútorokból füst és láng csapott elő. És sok-sok ezer kilométer után, a 11. ukrán hadseregcsoport magyar harcosa, az egykori pécsi diák, a fasiszta orvtámadás következtében 1944 december 29-én Vecsésen hősi halált halt. Halálának helyén emlékmű hirdeti emlékét. S alakja bevonult nemcsak a szovjet és a magyar történelembe, hanem az irodalomba is. Hőskölteményeket írtak róla. 1954-beu Budapesten megjelent Barát Endrének „A parlamenter" című könyve, Steinmetz Miklós regényes életrajza. Örsi Ferenc pécsi író pedig: „A kapitány” címmel írt róla drámát. Steinmetz Miklós, a hős parlamenter ma, október 4-én éppen ötven éves Lenne — ha élne. Félévszázados jubileumát szülővárosában, a megszépült és megnagyobbodott Pécsett ünnepelhetné. Édesapja, aki a felszabadulás után hazatért Budapestre és a Közlekedésügyi Minisztériumba került, ugyan nem ünnepelhetne vele, mert már elköltözött az élők sorából. ÖTVENEDIK születésnapján azonban ma ott lennének még élő rokonai: Budapesten élő két leány testvére: Steinmetz Hajna és Steinmetz Irén; unokaöccse: Bognár Miklós; Pécsett élő nagybátyja: dr. Steinmetz Endre szemészfőor- vos; ugyanitt élő nagynénje: Brunner Jenöné, született Steinmetz Ella; a fővárosban élő nagybátyja: Steinmetz Jenő. Én talán Buenos-Airesböl eljött volna nagynénje: Steinmetz Erzsébet is, aki annak idején a kis Miklóst édesapja után kivitte Argentínába. Félévszázados jubileuma alkalmából ma bizonyára köszöntének Pécsett élő osztálytársai: Kóbor Dénes, a Pécsi Kesztyűgyár beruházási előadója, aki jó pajtása volt, Hentz Kálmán szőlő- és 5a- racktermelő s a többiek, akik szétszóródtak már az ország és a világ minden tájára. Táviratilag üdvözölnék jó ismerősei: Argentínából az időnként Pécsre ellátogató Stadler Kálmán nyugdíjas és a Teréz utcában élő: Tóth Kálmán nyugdíjas. A mártírhalált halt Steinmetz Miklós kapitány emlékét valamennyien szeretettel őrzik. Az ő nevét hirdeti Pécs város III. kerületének egyik tere s az a márvány emléktábla, amelyet 1960 zimankós decemberében lepleztek le Szabadság úti szülőházán, a Dózsa Étterem falán. Rajta a felirat: „E házban született Steinmetz Miklós kapitány, a hős parlamenter, ki életét áldozta hazánk felszabadulásáért. Az emléktáblán legyen egy szál vörös őszi rózsa ez a megemlékezés, a kapitány 50. születésnapja alkalmából... Pusztai József Eredményesen dolgoznak a Hazafias Népfront községi bizottságai Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt Pécsett ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Achátz Imre, a Hazafias Népfront megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront országos főtitkárát és Rapai Gyula elvtársat, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott beszámolót. Elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban 3X8 községben vizsgálták meg a népfront-bizottságok munkáját. A községi népfront-bizottságok munkája azt bizonyítja, hogy az utóbbi három évben sokat fejlődtek, eredményesen tevékenykednek, többségének tekintélye állandóan növekszik. Különösen a községpolitikai kérdések megoldásában végeznek eredményes munkát. Ennek ellenére még mindig van a megyében 70—80 olyan község, ahol az elmúlt években sem bontakozott ki a bizottságok jó munkája. A községi népfront-bizottságok sok segítséget adnak a tanácsoknak, elsősorban a községfejlesztési tervek megvalósításában. Eredményesen szervezik a különböző társadalmi munkákat a lakosság körében. Elismerésre méltó, hogy a választási gyűléseken elhangzott javaslatok, igények való- raváltása érdekében mindent megtesznek. Erősödik a kapcsolat a tanács és a népfront között az egész megyében. Törődni kell az egységes népművelési tervek valóravál- tásával. Tovább kell erősíteni a népfront-bizottságokat, az együttműködést a községben működő valamennyi tömegszervezettel. A beszámoló után érdekes vita alakult ki, melyben felszólaltak azok az elvtársak, akik résztvettek a megyei felmérésben. Tapasztalataik alapján több észrevétellel egészítették ki a jelentést. Rétfalvi János szászvári, Farkas János szigetvári, Petőcz István abaligeti, Nagy Sándor pécsi, dr. Marczel István mohácsi, Raffai Ernő magyarbó- lyi és Keresztes János kékesdi felszólalók után Ortutay Gyula elvtárs üdvözölte a megyei elsökség tagjait. Elmondotta, hogy 1960-tól kezdve komoly változások mentek végbe a Hazafias Népfront munkájában, kialakul-1 tak a helyes munkamódszerek, tisztázódtak a feladatok. Ez érezteti hatását a községi népfront-bizottságokban is. Világosan látni kell, hogy a mozgalom fő célkitűzése a szocialista Magyarország felépítésének segítése. A Hazafias Népfrontnak lehetőséget kell adnia, hogy széles néptömegek elmondhassák észrevételeiket, javaslataikat társadalmunk fejlődésével kapcsolatban. Lehetővé kell tenni, hogy minél több ember vegyen részt rendezvényein, megbeszélésein, akcióiban. A politikai felvilágosító munkával segíteni kell a gazdasági feladatok megvalósítását. Nem szabad megengedni, hogy a mozgalom tevékenysége csak időszaki kampányokra szorítkozzék. Folyamatos tevékenységre van szükség, melyben nagy szerepe van az emberek szocialista szellemű nevelésének. Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a párt politikájának népszerűsítésével szolgálja a legjobban a nép érdekeit. Szükség van tervszerű, átgondolt munkára minden községben. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy munkájuk során jobban vegyék figyelembe a helyi sajátosságokat. Megyénkben jelenleg nagyobb gondot kell fordítani a több községből létrehozott termelőszövetkezetek egységének erősítésére. Körültekintőbben kell törődni a megyénkben élő nemzetiségekkel Fokozni kell a műveltség növelése érdekében megkezdett tevékenységet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a községek vezetőinél az általános műveltségnek párosulnia kell a politikai tapasztalattal. A megyei pártbizottság nevében elismerését és köszönetét fejezte ki a népfront aktivistáinak az elmúlt időben végzett jő munkáért. A vita lezárása után az elnökség ülése határozatot hozott, hogy még októberben egybehívják a Hazafias Népfront megyei bizottságát, melyen megvitatják feladataikat a szocialista népi egység fejlesztésében. Mitzki Ervin A pécsváradi járás fiataljai segítik az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését A pécsváradi járás KISZbizottsága egybehívta a KISZ alapszervezetek titkárait és megvitatta velük, hogyan moz gósítsák a fiatalokat az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésének segítésére. Több társadalmi miunkafelajánlás született a fiatalok körében. A KISZ elsősorban ott mozgísót- ja a fiatalokat, ahol a termelőszövetkezetekben lemaradás van a munkák elvégzésében. A járási KISZ-bizottsághoz beérkezett jelentések alapján eddig a fiatalok a következő munkák elvégzését vállalták a járásban: A pécsváradi gépállomás fiataljai három vasárnap a pécsváradi Dózisa termelőszövetkezetben segítik a betakarítás elvégzését. Az állami gazdaság fiataljai a szüretelésben és a kukoricatörésben adnak segítséget. A berkesdi fiatalok vállalták négy holdon a kukorica teljes betakarítását, egy alkalommal pedig társadalmi munkát szerveznek a rét és a legelő karbantartására. Máriakéménden a silózáshoz és az idősebb termelőszövetkezeti dolgozóknak a kukoricatöréshez adnak segítséget a fiatalok. A nagypalli fiatalok öt holdon vállalták el a kukorica teljes betakarítását. Szederkényben a szüretelésnél és a burgonyaszedésnél segédkeznek, továbbá vállalták a dülőutak javítását is. Több alkalommal végeznek társadalmi munkát az apátvarasdi, a pusz takisfalusi, a lovászhefényi, a geresdi. a szebényi, az erzsébeti, a hosszúhetényi, a hidasi és a véméndi fiataltár is. A pécsváradi járási KISZ bizottság kérte a pécsi fiatalok segítségét is. A pécsváradi Dózsa termelőszövetkezetben száz pécsi fiatal a kukoricatörést, a zengőaljai termelőszövetkezetben pedig ugyancsak százan a cukorrépaszedést segítik majd. Vuló^uvtii külsők jvitását rövid határidőre, gumitömlők javítását, gépszíjak végtelenítését soron- Kívül készíti a Pécsi Fém- I pari Vállalat gumirészlege, ’écs, Bajcsy Zs. u. 12. sz. P akhátas. aftaga földút jrfD győzik át a szántóföldeken, végig fut az erdő szélén, — lejtős szurdokon bukik meg a gépkocsi eleje — aztán eléd bukkan a falu «teő háza: Kiskassa. Azt mondják, hogy ebben a községben csak noha bort termelnek —• nézzek be az iskolába, majd a tanító többet tud erről mondani;;. Farkas János és felesége — fiatal házaspár —“ csak néhány éve tanítanak itt, de jól ismerik a 600 lakosú kis község örömét, gondját. A gondokról kerül szó; S a gondok között is a legjelentősebbről, a kiskassai gye rekefkről. tanítványaikról, — meg a noha borról. Gyerekek és noha bor — furcsa párosítás, pedig így van, erről magyaráznak; — Az én osztályomban, az elsőben — 22 gyerek jár — mondja a tanítónő. — Ebből a 22-ből — halkan neveket mond, számolgatja — igen 8 gyerek szellemi képessége — enyhén szólva —• nagyon gyenge. Sóhajtva kavarhatja a feketét. — Ilyen osztályom még nem is volt. Higgye el, nagyon szomorú ez. A szülők :. a noha bor.. i Férje, az igazgató-tanító veszi át a szót. — A múltkor mit láttam a kocsma előtt? Áll a két év körüli kis gyerek az ajtóban, az apja pedig itatja — pálinkával. Végigcsorgott az ajkán a szesz, megroggyantak kis lábai.;: Igyál fiam::. és aevetett ta apja,. 5 Szemükben tompa fény... Nem egy gyerek a* iskolában így dicsekszik: „Voltaim a pincében, jól berúgtam,” Szemükben tompa A fény, ha szólsz hozzájuk bárgyú mosoly csüng az arcukról. ■. > Noha. Nyolc hold — méreg- Más szőlő nincs a faluban. — Ezt a 8 holdat 200 négyszögöles parcellákba a tsz kiadta — háztájiba. — Mennyi terem 200 négyszögölön? — kérdem a tanácstitkárt; — Három hektó. A z ér minden napjára jut " majd 1 liter ebből az észfordító borból. Sok. Nem egy családfő képtelen mértéket tartani, aztán bódult fejjel — vérében a méreggel — mámorát csókba fullasztja; Számos családot „azok a részegesek” — így tartanaik nyilván. — Nézze csak meg (és nevet említenek) ;;. azt a családot, amit ott lát! Féltetős hosszú épület — a lakások egymás mellett sorjában. A kopott, fehér falak előtt gyerekek játsza- ■ nak. Akit mondtak, az asz- szony kezében másféléves csecsemőt tart. A lakás előtt két kislány tanul. Az egyik a küszöbön üli, a jnásik valami kis sámli félén, előtte egy szék, azon vési a betűket az irkába. — Jó tanulók? — kérdem az agsaomyt. ölében ringatja a legkisebbet — pillantása révedezve botldk egyik lányról, a másikra. — Nem nagyon tanulnak — mondja. — Miért nem? Felelet helyett csak a villát rándítja; Egy nagyol* lény — lehet 15 éves — az ajtófélfát támasztja; — Te is iskolSba jársz? — kérdem tőle. Eszelősen rámnevet, amién vihogva befordul a konyhába; — Kimaradt az iskolából— — mondja az anyja. Ebben a családban nyolc gyerek van, közülük öten általános iskolába járnak. Az öt közül négy mór osztályt ismételt Az apa bűne, aki.. s — Elissza a keresetét.;: aztán jönnek a tanácsra segélyért ..; minden évben.:; kenyérre kémek;:. — mondja a tanácstitkár, aki elkísért ide Az épületben egy vegyesbolt. Kicsi, öten-hafan, ha egyszerre beférnek. A pultokon legtöbb helyet a fél deci pálinkát tartalmazó szépen csomagolt kis üvegek fog lalják el. — Mennyi fogy ezekből naponta? — kérdem a boltvezető fiatalasszonyt; — Ezekből? Százat is eladok egy nap. Látok két decis pálinkás üveg«kei is. ««* És ezekből? — Tíz üveggel naponta. Ma még elfogyott 5 láda sör is — mondja és mutat a pult mellett tornyosuló sörösládáikra; |J aha bor — és pálinka. Ezek az emberek ide hordják a keresetüknek nagy részét Nem tudom, hogy milyen „vendéglátói” elgondolás, ami „nyomja” ide az árut, a pálinkát — hadd fogyjon; — Nem, szó sincs arról, hogy valamiféle adminisztratív eszközökkel vonjuk el az italt. De Pécsett például bezárták az éjszakai szórakozó helyeket, mert sok volt éjjel az ittas ember. Pécsett éjszaka nincs ital Itt van. Százszámra a pálinkás üveg. A bolt előtt két 12 év körüli fiú napozik; — Téged hogy hívnak? **r kérdem az egyiket Csak néz rám. A tanácstitkárnak már válaszol, úgy látszik, őt ismeri, Említi az apja gúnynevét Is — és röhög hozzá. Noha bor — és pálinka; Noha bor — a nyomor bora, a szegény ember itala volt régen. Az, mert igénytelen. Nem kell permetezni, kevés munkával is jól terem. S elhódítja az embert. Iszol belőle s úgy érzed, bunkóval ütöttek fejbe. — Rendelet van arra, hogy a noha szőlőt 1965-ig ki kell irtani — mondja a tanácstit- kár, Máért kei! vele várni 1965- ig? Szomorúságot terem a vesszeje. Ebben a faluban már nem nyomorgó emberek élnek. A tsz közepes, — a falutól egy kilométerre az állami gazdaság. Van kereseti lehetőség. Csak a múlt még kísért — a noha borban. Meg abban, hogy a falunak nincs bekötőútja, őszitől tavaszig csak gyalog közlekednek itt az emberek a csúszós, agyagos sárban. A dombok öltébe épült hallgatag községben megreked télen a lélegzet is« J óbban kéne segíteni itt az embereket. A felvilágosító szó, a falu rendes embereinek összefogása sokat tehetne. Figyelmeztető szám: a 22-ből több mint egyharma- da a gyerekeknek gyógypedagógiába való. „Nem kapok elég szemléltető eszközt. Ha a betűket tanítom a gyerekek nek, otthon esténként pa-. pírból vágom ki az i, meg az ó meg a többi betűt, hogy bemutathassam nekik” — mondja a tanítónő. Jöjjön ki ide a járási tanács —1 segítsen, találjon rá lehetőséget, hogy ez az iskola szemléltető, eszközöket kapjon. Jöjjön ki a Vendéglátó Vállalat is — nézze meg azt a vegyesboltot... De a község termelőszövetkezetének vezetősége is latolgathatná a noha szőlőnek kivágását, újjal beültetését; Hogy ne legyen tompa a fény sok kiskassai gyerek szemében ; . t ) fiarag Fe-reac
