Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJELEK! Az állatok téli takarmányozásáért Patapoklosiban befejezték tti ii i iji'a—■anmmw a vetést Szederkényben hatodika, Lippón pedig tizen harmad ika körül lesz földben a mag A baksai Ezüstkalász Tsz lucernása még a negyed flfc kaszáláskor is bőséges zöld- takarmányt biztosít a termelő szövetkezet állatállományának. A képen: Tóth Jenő és Zámbó Benő a zöld lucernát gyűjtik. — Szokolai felv. — Egyes tsz-ekben üzemanyaghiányra panaszkodnak kukorica után. Ha ez készen lesz, akkor már könnyebben beszélünk. Hogy fizet a kuko­ricánk? Az MV l-es jól. 50 mázsa csövest ad holdankint. Az MV 40-es sokkal gyengébb, mindössze 30—35 q csövest ad. Nem is vetünk jövőre mást, mint MV 1-est. Ez korábban is érik, jobban is fizet. Mikor­ra fejezzük be a vetést? Ha minden jól megy, akkor októ­ber 12—13-ra. Ha minden jól megy. Rajtunk nem múlik. Sajnos szerdán is álltunk üzemanyag miatt. Éjjel fél kettőkor már odaállt a vonta­tónk Mohácsra üzemanyagért. 15 tonna jött. Ez kevés, hisz a mi napi szükségletünk is másfél tonna. Hát akkor az egész járásé? Azt mondják Baján van üzemanyag. Meg­próbálunk ott körülnézni. Mert kell az üzemanyag. Elhatároz­tuk, hogy november 20-ra mi minden munkával végzünk. És ehhez arra van szükség, hogy a gépek állandóan menjenek. Nálunk például már a kuko- ricaszárvágás ismeretlen. Mind lesilózzuk, a föld végén pedig kazalba rakjuk. Jó lesz majd alomnak. Mert silónk az bőven van. Még tavalyról is van öt­száz köbméter. Persze, hogy mindezt megvalósítsuk, ahhoz üzemanyag is kell. Az anyag- ellátás pedig most akadozik. Jó lenne ezen segíteni. A diósviszlói Kossuth Ter­melőszövetkezetben együtt a vezérkar. A holnapi, meg az éjszakai munkát beszélik meg. Kiadják a gépelt munkalapo­kat, amelyeken mindenkinek meg van határozva a feladata. És kifüggesztik az éjszaka dol­gozó traktorosok névsoré1, is megjelölve, ki, hol, és mit dől- j gőzük. — A járás azt mondta, hogy | hat traktort üzemeltessünk két j műszakban — magyarázza Tő- , ró Lajos elnök. — Aíi nyolcat j üzemeltetünk. Megvan hozzá \ az emberünk, miért ne men- \ jenek. Most fejezzük be a nap- \ raforgó cséplését. 150 hold volt. j Nem sikerült valami jól. 4—5 mázsát ad holdanként. Rossz \ volt az időjárás. Ha végez a kombájnunk, akkor átkiildjük i Turonyba. Ott is segíteni kell. Nekik nincs kombájnjuk. A ve­téssel hogy állunk? Jól. Szep­temberben minden őszi árpánk és rozsunk a földben volt. A kenyérgabona-vetésünk hatvan százalékát már teljesítettük. Igyekszünk. Most ismertetjük a traktorosokkal, hogy 15 960 forint prémiumot kaphatnak, ha október 26-ra teljesítjük a ! vetést. Szóval nem kell a trak- I torosokat biztatni. — Jól állnak valóban a diós. | viszlóiak — szól közbe Szarka i Árpád, a siklósi járási tanács 1 elnökhelyettese. — De a járás sem áll rosszul. Szombatra úgy számítjuk, hogy járási át­lagban el lesz vetve a kenyér- gabona 45 százaléka. — Persze, ha nem lesz üzemanyag-plobléma — veszi át a szót ismét Török Lajos. — Nincs üzemanyag. Mi még nem álltunk ugyan, de min­dennap éjjel két órakor ott áll már egy vontatónk Sik­lóson. És csak annyit hoz, amennyi egy napra kell. Ez így nincs jól. Sok a fuvarkölt­ség és a bizonytalanság sem jó dolog... Idáig jutottam el. Olyan tsz-t kerestem, ahol befejezték a vetést. Sehol sem találtam A szerkesztőségben aztán elém tesznek egy papírt. Rajta néhány feljegyzés. Patapoklo­siban október 3-án befejezték az ősziek vetését, összesen 503 hold kenyérgabonát és 145 hold őszi árpát vetettek el. Ök az elsők a megyében. Ehhez csak gratulálni le­het. Szalai János Elvi megegyezés várható az egyik szovjet javaslat tárgyában — mondotta Gromiko a szovjet—amerikai tárgyalások után New York (MTI) Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A nemzetközi feszültség enyhítését célzó New York-i diplomáciai tárgyalások so­rán szerdán este háromórás szovjet—amerikai megbeszé­lésre került sor. Gromiko a New York-i szovjet ENSZ- küldöttsóg épületében vacso­rát adott, amelyen amerikai részről megjelent Rusk külügyminiszter, Ste­venson, az Egyesült Álla­mok ENSZ-képviselóje, Thomson, az amerikai kül­ügyminisztérium tanács­adója szovjet kérdésekben, valamint Tyler külügymi- nisztériumi államtitkár. Szovjet részről Gromikón kívül a vacsorán részt vettek Szetmjonov külügyminiszter­helyettes. Fedorenko, a Szov­jetunió ENSZ-képviselője, Dobrinyin washingtoni szov­jet nagy követ, valamint a moszkvai külügyminisztérium három szakértője; Kovaljev, Novikov és Zemszkov. A megbeszélés után Rusk I amerikai külügyminiszter ki­jelentette a várakozó újság­íróknak, hogy a tanácskozás­ról közleményt nem adnak ki. mert újabb megbeszélésre kerül sor. Rusk megjegyezte, hogy a szovjet—amerikai köz­vetlen megbeszélések foly­tatódnak, majd hangoztat­ta, a szerdai esti megbeszé­lések során mindkét fél nagy érdeklődést tanúsított a leszerelés terén teendő közvetlen, új lépések iránt. Rusk közölte, hogy jelen­tést tesz Kennedy elnöknek a táravalások állásáról. Ekkor beszéli meg azt is. mikor fo­gadja az amerikai elnök Gro­miko szovjet külügyminisz­tert. A Kenned)1—Gromiko találkozóra előreláthatólag a jövő hét második felében ke­I rül sor, mert a hét első felé- S ben Couve de Murville firan- ; cia külügyminiszter tartózko- \ dik Washingtonban. A szerda esti szovjet—ame- j rikal megbeszélést megelőző­en Gromiko szovjet külügy- 1 miniszter újságíróknak kije- | lentette: A három nagyhatalom ál­láspontja rendkívül közel került egymáshoz azt a szovjet javaslatot Illetően, hogy ne küldjenek nukleá­ris töltetű mesterséges égi­testeket a világűrbe. Eb­ben a kérdésben minden va lúszínüség szerint • legalább is elvi megállapodás vár­ható. Szerda délután egyébként Rusk amerikai külügymi­niszter úgynevezett ,gn un ka­itok lélt” adott több, New_ Yorkban tartózkodó külügymi­niszter és ENSZ-küldöttség vezető tiszteletére. A koktélen a többi között megjelent Pé­ter János magyar külügymi­niszter és Csatorday Károly nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képviselője is. Nyugati hírügynökségek a Gromiko—Rusk találkozóval foglalkozva általában óvatos derűlátással nyilatkoznak. —• Megállapítják, hogy ezen a szovjet—amerikai megbeszélésen, a korábbi tanácskozásokhoz hasonlóan nem született semmiféle konkrét megegyezés, de a két külügyminiszter három órás eszmecseréjének lég­köre rendkívül baráti volt. A New York Times a so­rozatos külügyminiszteri ta­lálkozókkal foglalkozva meg­állapítja: lehetséges, hogy. a, világ elérkezett a hideghábo­rú felszámolásának kezdeté­hez s ez ma már nemcsak jámbor óhaj. A lap hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió konstruktív magatartását Washingtonnak és London­nak egyaránt tudomásul kell vennie. Bckeharcos kitüntetése ! Három ismeretlen csontváz a Gestapo-főnök sírjában JÓZSI BÁCSI _ Jó munkájáért a Ma­" gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szocialista Munkáért’-érdeméremmel tűn tette ki. Engedje meg, hogy ezt a kitüntetést az Elnöki Ta­nács megbízásából önnek át­adjam — ezekkel a szavakkal nyújtotta át tegnapelőtt Körösi Lajos Pécs város Tanácsának elnöke a városi tanács épületé­ben a kitüntetést Kreschka Jó­zsefnek, a Fodrászipari Válla­lat 63 éves dolgozójának. Az ünnepség titán a válla­lat igazgatójának szobájában beszélgettem Józsi bácsival. — Ötven évet töltöttem el a szakmában — mondta. — Már 13 éves koromban inas- kodtam. Hej, de keserű ke­nyér volt. Négy év volt az inasidő. Hétköznap reggel 6- tól este 8-ig. Vasárnap csak délután kettőig dolgoztunk. Mit is mondjak erről az idő­ről? A mesterasszony piaci be- várlásaitól a pelenkamosásig mindent el kellett végeznem... Azt mondták: csináld csak, belefér a négy évbe ... Aztán segéd lettem. Szakszervezel, munkásmozgalom. — sztrájk... Hat hónapig — mert részt vet­tem a sztrájkban — nem kap­tam munkát sehol... Mindenki ismeri, szereti Jó­zsi bácsit a vállalatnál. Tréfál­kozva mondja, hooy „valami­kor én voltam a „főnök”, mint segéd és hozzám tartozott az inas. most az inas a főnököm” — és mosolyogva pillant a mellette ülő igazgatóra. Való­BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság Minisz-' tertanácsának határozata értelmében Eslanda Robesont, a Ilire; békeharcos Paul Ro beson feleségét a béke meg­érzés- érdekében kifejtett ál dozatos munkájáért a „Clara Zetkin-creinmcl’’ tüntették kf­Szenzációs felfedezéssel járt Heinrich Müller volt SS-tábor- nok, a Gestapo utolsó főnöke nyugat-berlini sírjának kihan- tolása: a törvényszéki orvos­szakértők kétségtelenül meg­állapították, hogy a sírban legalább három különböző sze­mély csontmaradványai nyu­godtak. A sírkő felirata szerint a sírba Heinrich Müller holt­testét temették 1945 májusá­nak első napjaiban, miután április végén az SS-tábornokot a Hitler bunkerjének védel­méért folytatott harcban ha­lálos lövés érte. A holttest, illetve a holttes­teli maradványainak kihanto- lása után azonban az orvos­szakértők azt is kiderítették, hogy a sírban talált egyetlen koponya olyan férfié volt, aki halálakor fiatalabb volt har­minc évesnél, vagy legfeljebb harminc éves lehetett, Müller viszont a háború végén már negyvenöt esztendős volt. Az exhumálás tehát megerő­sítette, sőt csaknem bizonyos­sá tette azt a gyanút, hogy a hitlerista titkos rendőrség fő-' nőké annakidején önmaga köl­tötte sajátmaga halálhírét, s azután ismeretlen helyre me­nekült. ban, az igazgató valamikor Józsi bácsi mellé volt beoszt• va. Az igazgató feláll, átöleli az „öreg” vállát. „Jó főnököm volt nekem a Józsi bácsi”. • Szereti a szakmáját, büsz­ke rá. — Tudja-e — mondja ne­kem —, hogy a borbélyok II. Józseftől nemességet kaptak? A címer: kék égben egy papa­gáj, csőrében zöld ággal. Nevetünk. Papagáj? Talán a sok beszéd miatt? Pécsi tüke Józsi bácsi. Há­rom lánya is kitanulta a szak­mát. Büszkén mondja, hogy egyik lánya első volt az or­szágban, aki megkapta a ..Ki­váló munkás” kitüntetést. Sok ember megfordult 50 év alatt — a szó legszorosabb értelmében — keze alatt. Még Albrecht főherceg is. Páaer Antal, Mezei Mária. Fedők Sári... neveket sorol, színé­szeket. akikkel ,.üzleti kapcso­latban” állott. Mert dolgozott a színháznak is. Józsi bácsi Pécsett a Fod- ' rászipari Vállalat alapí­tó tagja volt 1949-ben. Most a nyáron ment nyug­díjba. De a munkától nem tud megválni. A raktárt kezeli. Fél évszázadot töltött szak­máiéban, szorgalmasan, becsü­lettel. — Ilyen nagy kitüntetési még nem is kapott o szakmá­ban senki, mint Józsi bácsi — mondja az igazgató. Nem érdemtelenül. 4 * ft Az újságírót néha megtré­fálja az élet. Minden arra mutatott, hogy Szederkény lesz az első, itt fe­jezik be először az ősziek ve­tését. Amikor kint jártam a szederkényiek is ezt hitték. Szigli István, a Karasica Gyön­gye Termelőszövetkezet elnöke azt magyarázta: — Három gépünk vet min­den nap. Hatvan holdat vet­nek el egy-egy nap. A főagro- nómusunk úgy saccolja, hogy október 6-ra készen leszünk a vetéssel. Gyúrjuk is. Hat gép dolgozik két műszakban, há­rom gépállomási meg nyújtott műszakban. Nem, kukorica után nem vetünk, mert későn érő kukoricatábláink vannak. Marad a burgonya, a silóku­korica, a tarló, meg a pillan­gós. Ezekbe a területekbe vet­jük a búzát. A silózás kész, a föpetésuis, amásodveté&űis. Háromszáz' mázsát adott a fővetésű, a másodvetésű meg 200 körül. A burgonyánk is elég jól fizet. Csak az a baj, hogy lassú a szállítás. Pedig j kellene a terület. A szüret is j befejeződött. 800 mázsa szőlőt j adtunk el a pincegazdaságnak. ; Szóval így állunk. Szeretnénk elsők lenni... A lippói Béke őre Termelő- : szövetkezet elnöke. Karasz j László is ezt mondja. I — 1366 hold őszi kalászost kell elvetnünk. Négyszáz hold őszi árpa és 650 hold búza már a földben van. Mi kukorica után is vetünk. Kétszáz hold kukoricát letörtünk már és ezt be is vetettük. Most. törjük a harmadik száz holdat. Három­száz hold búza kerül összesen .«Jelentés a határból:

Next

/
Oldalképek
Tartalom