Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

T tm. OKTO BER 3.

WAPIÄ

3

Hazánkban harminc meteorológiai mérőállomás működik. A Misina-tetői telepről naponta tizenöt mérés eredményét küldik a budapesti központba. A hőmérséklet, csapadék, légnyomás, légnedvesség, szél vizsgálatával foglalkoznak az itteni szakemberek. Képünkön Szentiványi Miklós meteorológus műszer leolvasás közben.

A szocialista munkaverscny bányáinkban

Miért „mostohák“ a fejtési csapatok? — Élettől elszakadt vállalási jegyzőkönyvek — A négynegyedes beosztás újabb szervezési formát követel

Aká figyelemmel kísérte 1958-tól a 3004-es kormányhatározatok tartalmát, az minden évben új dolgot fedezett fel bennük. Az aíapelvek évről évire változatlanok, de a bekövetkezett fejlődéshez és termeléspolitikai feladatokhoz igazodva minden új 3004-es kormányhatározatnak vannak az. előző éviitől eltérő vonásai. Ez természetes, ment ki tagadná, hogy egészen más a termelőszövetkezeti mozgalom helyzete, feladata most, mint volt 1958-ban. Ebből pedig az következik, hogy azonos elveknek megfelelően ugyan, de más módszerekkel kell és lehet

előmozdítani a tsz-ek boldogulását

anost. mint ahogyan helyes

volt korábban. A körülmények nemcsak ilyen hosszú tá von belül, de évenként is változnak. Egyik területen előre megyünk, de másutt segítségre szorul a mozgalom. Ezért jelenik meg évről évre ez a határozat. A legújabb, immár a hatodik most jelent meg az- elmúlt hetekben. Ez a legújabb határozat is fenntartja a jelenlegi támogatási rendszert, de az előbbiekhez képest tartalmaz módosításokat is.

Igen fontos termeléspolitikai célunk a tej és a tojástermelés növelése. Igenám, de sokba kerülnek a tehénds- tállók, a tojóházafc. Pedig ezek nélkül nem lesz több tej, több tojás. Egy korszerű tehánférőhely járulékos beruházások nélkül 14—15 ezer forint. És a jelenlegi rendszer mellett ebből az összegből csak ezer forint hitelelengedést kapnak a tsz-ek. Az új határozat most úgy intézkedik. hogy az épület korszerűségétől függően, akár 14 ezer forintot is lehet a hitelengedés tehénférőhelyenként. így már nagyobb kedvvel vágnak neki a tsz-ek a szarvasmarha istállók és a tojóházak építésének is. Tapasztalatok mutatják. hogy a tojóházak építése férőhelyenként 3—400 forintba kerültek és ebből az idén 50 forintot engedett el az állam. Az új határozat sze rint jövőre 200 forintot engednek el. Kisebb mértékben növekedett a sertésfiiaztató, a sü’dőszállás, a hizlaló és más épületek után elengedhető hite7 összege is.

A legutóbbi határozatokból mindenki ismeri azt a gyakor latot, mely szerint a járási tanács mezőgazdasági osztálya minden tsz részére megállapított egy bizonyos áruértékesítés! szintet. Ha a szövetkezet ezt a szintet túlteljesítette. akkor meghatározott kedvezményt kapott. Az elmúlt évben már többen bírálták a határozatnak ezt a részét. Elhangzott olyan, hogy ez csökkenti a termelőszövetkezetek

közötti árufongalmatj min.-.

denfiri, mindent csak az állam mák akar eladni, mert csak ezután jár kedvezmény. Még a sertéseket sem akarták nagyon egymásnak eladni, legfeljebb csak úgy, ha ez beszámít az áruértókesítési tervükbe. És tény az is, hogy az áruértékesítés után járó kedvezményeket elsősorban az erős és nem a gyenge termelőszövetkezetek élvezték. Pedig a támogatásra itt, az utób diáknál lett volna nagyobb szükség. Az új határozatban nem szerepel az áruértékesítés utáni kedvezmény. Azt az összeget, amit eddig erre fordított az állam, most nagyon helyesen, a jövő évben már

a termelés fe'lesztésére,

beruházásokra

*

kapják meg a tsz-ek:

Sok függ attól, hogy milyen a termelőszövetkezetek vezetése. szakmai irányítása. Ezt figyelembe veszd az új határozat is. 1964-ben is kapnak a termelőszövetkezetek szakembereket, állami támogatással. Elnöki tisztséget azonban csak kivételesen, a földművelésügyi miniszter engedélyével tölthetnek be ezután a kihelyezendő szakemberek. Az a leghelyesebb, ha az elnök a tagok sorából kerül kú Kimondja a határozat azt is, hogy az eddig bizonyos ese teltben érvényben volt 800— —1500 forintos jövedefliemMe- gészítés a jövő évben megilleti a másodállású termelőszövetkezeti elnököket is, egy évi időtartamra. Ha nyugdíjas szakember helyezkedik el a termelőszövetkezetben, akkor felfüggesztett nyugdíjának megfelelő állami támogatást kap. A termelőszövetkezetekben alkalmazott gyakornokok fizetésének fedezésére szintén lesz állami támogatás és hogy még jobb legyen a meglevő és az új szakemberek helyzete a termelőszövetkezetekben, a készenléti lakások költségeiből lakásonként nem kevesebb, mint 80 000 forintot váltál ma gára az állam:

Hosszan lehetne még sorolni azokat a változásokat, ama lyeket az új 3004-es tartalmaz. A sertéstenyésztés fejlesztését szolgálja például az az intézkedés, hogy a saját tenyésztésű koca első éltesékor jövőre nem 800, hanem 1500 forint középlejáratú hitelt nyújt az állam, ha a termelőszövetkezet pótolja a kiselejtezett állatokat. A szőlő és gyümödcsültetyények korszerűsítését segíti elő az a ked vezmény, hogy jövőre a termelőszövetkezetek ilyen célra is kaphatnak hosszúlejáratú hiteit. A legelők és majorok fásítását például a termelőszövetkezetek jövőre a megyei fásítási beruházási ke rét terhére végezhetik, a szántással együtt végzett altalajlazításra ugyanolyan ked-;

vezmény jár. iránt mély- és mélyítő szántás esetén. A villamos berendezéseik és hálózat javításéra és felújítására is kiterjesztette az ötven százalékos javítási díjtételt.

Egy ilyen rövid cikkben lehetetlen felsorolni a sok kedvezményt, amit az új 3004-es tartalmaz. Nem is ez a cél. A cél az: felhívni a figyelmet, hogy;

ismerjék meg alaposan az új kormányhatározatot

a termelőszövetkezeti vezetők, de a tagok ás, mert mind ezek pontos ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jól tudjanak élni az adott lehetőségekkel. A jövő évi tervek kidolgozásakor feltétlenül fon fos figyelembe venni, hogy milyen segítséget meríthetnek ebből a termeléshez, a beruházáshoz. Különösen nagy jelentősége van ennek a gyenge termelőszövetkezetekben. Az állam ismét segítő kezeit ad. Szorítsa meg jól minden termelőszövetkezet ezt a segítő kezet;

Szalai János

— Arra lennék kíváncsi — mondom Bense Jánosnak, a Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi gyára igazgatójának, — hogy mit fejlődött az üzem hatvanegy óta, amikor itt jártam utoljára.

Bense elvtárs előveszi noteszát és annak segédletével sorolja: — Százhuszonhat szövőgépünk volt, kaptunk még 42-őt: Minden különösebb építkezés nélkül a két és fél év alatt körülbelül 21 százalékkal növeltük a termelékenységet s 650 ezer négyzetméter anyaggal többet szőttünk, mint korábban.

Erre már nem jöhet más

kérdés, mint az: hogyan sikerült ilyen szép eredményeket elérni?

— Biztosan tudja, hogy a mi gépeink nem a legújabbak. Egyesek szerint 1926-ban, amikor a franciaországi Lyon városában egy üzem leégett, akkor szállították ide ezeket az ott kiselejtezett masinákat. Nos, a 42 gép, amit kaptunk, szintén régi gép. A gépeket azonban mi korszerűsítettük, hétnél automatikát szereltünk fel, a 3—4 gépről hat gépre emeltük fel az egy ember által kezelt mennyiséget, növeltük a gépek fordulatszámát és nagyobb vetélőket alkalmaz tunk. Ehhez még vegyen hozzá egy kis átszervezést és máris kijön a 21 százalékos termelékenységnövekedés.

Hát ez így rendben is volna, most már más nincs hátra, mint venni a kalapot... de, a legizgalmasabb még hátra van! Az emberek! Mert

ISTVÁN-AKNA a pécsi szémmedemce legnagyobb bányaüzeme. A munkaverseny régen is élénk volt itt, ma is az. Egyetlen szépséghiba, hogy a fejtési csapatok valahogy „nem produkálják magukat”. Nem egyszer polemizáltunk ezen, de különösképpen előbbre nem jutottunk. Jelenleg az aknáin 33 brigád nevezett a szocialista címért folyó munkaversenybe, mintegy 440 fővel. A brigádok közül nem Is egy, évek óta kitűnő eredményeiket ér él, a szocialista címet elnyerve. Ilyen többek között Moór Ferenc, Baráth Sándor, Farkas József, Bocz- ka István és Böröcz István vájárok csapatai. Sajnos, ezek között a csapatok között egyetlen fejtési brigád sincs.

Pedig tavaly és tavalyelőtt volt fejtési csapat a szocialri- ta versenyben; olyan neves brigádok, mint a Jambricsek- csapat, a Szlaveik, a Bokor- csapat és a Klepach-csapat. Mi lett velük? Jambricsek nyugdíjba ment, volt csapata nem nevezett. A Szlavek—Bokor-brigád sem nevezett, sőt Bokor másik helyre került Bár régebben éppen lapunkban írtunk arról, hogy Bokorék mennyire összetartanak, milyen jó kollektíva alakult ki a hosszú évek során. Aztán történt a szakszervezet részéről egy kisebbfajta „melléfogás”, amely elvette Bokorék kedvét a munkaversenytől és „becsukták a briádmaplót”.

Legutóbb az akna szakszervezeti bizottságán a munkaversenyért felelős elvtárssal beszélgettem, aki maga sem tudta megmondani, hogy valójában hoi is a hiba. Elismerte, hogy a fejtési csapatok rosszall állnak a versenyben. Állítását azzal Indokolta, hogy a fejtésekben nagy létszámú

Időjárás! el entés

Várható időjárás csütörtök estig: Ma kevesebb felhő eső nélkül. Holnap nyugat felöl újabb felhősödés, néhány helyen, tő- leg nyugaton és északon esőveL Elénk délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8—12 fok kö zött, északkeleten helyenként 8 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet általában 8—12 fok kö 23, nyugaton 16—19 fok között.

hiába a nagyobb méretű vetélő, a nagyobb fordulatszám, ha a szövők nem kapcsolnak nagyobb fordulatra. Ez az izgalmasabb és érdekesebb itt, ebben a Duna-parti gyárban.

Utolsókból elsők

A IV-es szövőüzembe megyek, az „új” üzemrészbe, ahová a 42 gépet állították, mert ennek a zakatoló gépekkel teli teremnek külön érdekes története van. Ezt a történetet, legalábbis egy részét, fiatal, szőkehajú művezető, Palotai István mondja el.

— Amikor a IV-es megindult, először nem tudtuk, honnan vegyünk hozzá művezetőket, meg embereket. A többiek meg is jegyezték: ide majd a felesleg jut. Mi voltunk a feleslegek. Három műszakot kellett alakítani, háromszor hét szövőnővel, és három művezetővel. Nem mondom, a Tóth Gyulának már volt rendes partija korábban is, de sem Hámori Györgynek, sem nekem még nem akadt. Mi csak akkor műveze- tősködtünk, ha valaki beteg volt, vagy más miatt nem jöhetett dolgozni a gyárba.

— A nők is ilyenek voltak jobbára — szól közbe Schwoy Dezsőné szövőnő. — Én is például szülési szabadságról jöttem vissza és az egyes teremben nem tudtam ilyen jól dolgozni. Helyettesítgettem hol itt, hol ott. Aztán a négyesben ...

Ezt úgy mondja, mint aki büszke a munkahelyére.

csapatok dolgoznak együtt, négy negyedben járnak műszakra, több a gond és több a baj is. Ha brigádértekezletet akarnak tartani, nagyon nehezen sikerül összehozni mindenkit. „Ha Szabolcson tartjuk a somogyiak nem jönnek el, ha Somogy on tartjuk, a szabolcsiak nem jönnek”.

— NEM TUDJUK MEGTALÁLNI azt az egészséges formát, amely a fejtési csapatokat közelebb hozná a szocialista munkaversenyhez, — legyintett' lemondóan Dobszai elvtárs, az akna szakszervezeti bizottságának versenyfelelőse. — Máshol nincs baj, az elő- vájási csapatok és a műszaki emberek igazán kitünően szerepelnek, gyönyörűen dolgoznak. A műhelyekben 13 brigád nevezett a szocialista címért, s nem is tudok Kiemelni közülük egyet sem, mind jól szerepel.

Elém rak egynéhány brigádnaplót, amelyek bizonyítják a brigádok mindennapi tevékenységét. Valóban érdekesek és visszatükrözik a kisebb- nagyobb kollektívák tevékenységét. Egyik-másik napló szinte élményszerű olvasmányt nyújt. Persze akadnak a naplók és a vállalások hozott „sematikusak” is, amelyeket vagy gépírónő készített, vagy pedig hosszas „izzadás” eredményeképpen szültek meg. Például Boczka István vájár másodmagával képez egy szocialista brigádot, amely önmagában is furcsa. A társa sem állandó, de a vállalás is „gyengécske”, nemigen lépi túl az aimúgyis kötelező munkavégzés területét.

Tessék, itt a vállalás szövege: 102 százalékos teljesítés, a technikai fegyelem betartása, balesetmentes munka, igazolatlan hiányzás kizárása, a legmesszebbmenő takarékosság. Ennyi és semmi több, sőt a balesetmentes vállalás túlzás is, hiszen a bányában az embert akarata ellenére is érheti baleset és akkor mi van? Kiss Mihály vájár csapatának a vállalása jóval meg fontoltabb, tartalmasabb, nem csak azért, mert 13 pontban szö- vegezték meg. Igen érdekes és éppen a szocialista munkaverseny jellemző tartalmára

— Szóval beneveztünk mi

a szocialista brigádmozgalomba, mindjárt úgy kezdtük — nevet a szőke Palotai. Először Hámoriék partija nyerte el, míg a másik két műszak nem. Aztán Hámori elvesztette, ükkor meg én nyertem el a szövőnőkkel. Idén újra nekifogtunk mind a hárman.

— Milyen eredménnyel járt a verseny? — Ezt már Seregi János elvtárstól, a párttitkártól kérdezem meg.

Egy év alatt a IV-es

felverekedte magát

a legjobb üzemrészek közé, majd szépen lassan elhagyta őket. Először mennyiségben, aztán minőségben ...

Nos lássuk, ez a „része” hogyan megy a dolognak?

A piroskötésű naplóból kiolvasom vállalásaikat: 100 százalékos termelés, 5 százalékos minőségjavítás, 0,2 százalék hulladék s az egyéniek között: „Én Bánhegyi Jánosné vállalom, hogy Lőrinez Ilonának, aki még gyenge, átadom tapasztalatomat* munkamódszeremet.

Felkeresem Lőrinez Ilonát.

— Én megértem magát — mondja a pokoli zajban — akkor is, ha suttog, mert mi szövőnyelven beszélünk s már a szájakról le tudom olvasni a betűket, de maga nem fog hallani engem.

Kimegyünk az udvarra. Arról mesél a fiatal kislány, hogy amikor a IV-esbe jött, 64—66 százalék volt csak az összes szövéséből az első oszutaló feladatokat tűztek célul maguk elé. A baleseti problémát — helyesen — úgy határozták meg. hogy a technológiai előírások megsértéséből kifolyólag nem lesz balesetük. A vájárok állandóan tanítják a csapatnál dolgozó fiatalabb és tapasztalatlanabb munkatársakat, átadják a tapasztalatokat, a kidolgozott munkafogásokat, sőt vájártanfolyamra küldik a segédvájárokat. Név szerint meghatározták, hogy Futó László, Tomcsányi Ferenc, Vesze- lovszky Márton, Nagy Lajos és Nagy Ferenc pontosan száz óra társadalmi munkát végez a meszesi iskolánál.

Az ilyen vállalás — s persze annak teljesítése is — megfelel a szocialista munkaverseny céljának, tartalmának.

Na és az értékelés? Ügy érzem, itt csúszik el az egész, s itt kell keresni a kiindulást a fejtési csapatokhoz is. Mit értékeljenek, ha nincsenek „százalékos” vállalások? Legalábbis így vannak vele azok, akik értékelnek. A szocialista brigádok versenyében nem minden a százalékos teljesítés, sőt sok esetben éppen a tervek határozzák meg a meny- nyiséget, amelyet túlteljesíteni nem is lehet.

Az igaz, hogy nehezebb értékelni százalékok nélkül, de éppen itt találjuk meg a szocialista címért küzdő kollektíva igazi értékét. Talán nehezebb a szakszervezeti vezetőknek az ilyen „nyilvántartás”, nehezebb mérlegelni* hogy mit tett és mit változott a brigád. De megéri a fáradságot. Gondoljanak csak az István-aknai szakszervezet vezetői éppen a Bokor-féle kollektívára, amely nem hagyta egyedül balesetet szenvedett idős munkatársát és beosztást-' biztosított részére, — s eziúi együtt megfelelő keresetet családjának.

ÉRDEMES VOLNA néhanéha a fejtési csapatokat felkeresni a munkahelyen és ott elbeszélgetni velük, megismerni mindennapi apró cselekedeteiket, akkor sokkal köny- nyebb lenne az értékelés, s talán sokkal több fejtési csapat kapcsolódna be a szocialista címért folyó munkaversenybe is. Gazdagh István

tályú. Most például az augusztusi dekádban 93-at ért el. Bánhegyiné a legjobb szövőnő és ő nagyon szívesen segít neki.

Nagyon szépen dolgoznak

— erősíti meg a művezető—, hiszen a 78 százalékos tervvel szemben 96 körül van a minőségünk, gazdaságossági mutatóink a legjobbak. Amit más üzemrészből már kidobálnak, bőrt, alkatrészt, azt mi felújítjuk. így értük el, hogy egymillió vetésre 8—9 forint segédanyagköltségünk jut, ami nagyon kevés. Éppen újságoltam is tegnap Bánhegyinének, otthon van tudniillik, beteg, aztán elmentünk hozzá, s ő is nagyon örült.

— Azt nem mesélték ugye, ami három hete történt? — mondja már később az irodájában a párttitkár —, hogy egyik szövőnő elment szabadságra. Helyette három tanulólányt kaptak. Ügy osztották be őket, hogy hárman dolgoztak hat gépen, de a régiek közül mindenki egy gépért felelős volt. Láttam benézve, hogy mindenki a másik gépén ügyeskedik, de úgy, mintha sajátja volna. Pedig a minőség után kapják a prémiumot és mindenki csak a saját munkáját végzi általában el hibátlanul, különösen, ha pénzről van szó. Én annak örülök legjobban, hogy ők már egymáséra is úgy vigyáznak, hogy a sajátjukra sem jobban. És így van ez a IV-es mindhárom műszakjánál.

Szüts István

Ahol a gyárral együtt nőnek az emberek