Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

f 1968. OKTŐBER SÍ. HIAPIŐ 3 Kísérjük figyelemmel gabonavetéseink fejlődését! ' Mindenütt megkönnyebbül­ten lélegeztek fel az embe­rek: „Csakhogy túl vagyunk már rajta!” A vetésre gondol­nak ilyenkor: a „hajtós” na­pokra, a Vitákra, a sikerre. Sikerült. Először sikerült öröm ez mindenkinek, mert a jó gazdász tudja: a korai ve­tés felér egy műtrágyázással is. Műtrágyánk viszont köztu­domásúan kevés van, így te­hát spóroltunk is, illetve a kevés műtrágya megnöveke­dett. Megnövelte a korai ve­tés. Voltak ellenzői a ■ korai ve­tésnek? Voltak néhányan. Ezt kár is lenne tagadni, de az is tény, hogy az „ellenzőket” is magával ragadta a lelkesedés. Miért volt szükség az öt százalékra? Viták voltak az öt százalék körül is. Voltak, akik azt mondták: hogyan lehet elvet­ni a plusz öt százalékot, meg egyáltalán minek ennyi bú­zát vetni, azelőtt is kenyeret ettünk, pedig akkor nem volt ekkora területen kenyérgabo­na. Igazuk volt ezeknek az embereknek? Nem. A statisz­tika bizonyít. 1931—40. év kö­zött, tehát tíz éves átlagban Baranyában nem kevesebb, mint 140 136 holdon termeltek búzát. 8,5 mázsa volt akkor a holdankénti átlagtermés és a megyében akkor évenként 11 ezer 912 vágón búza termett. Vegyünk egy újabb tíz évet 1951—60 között 116 490 holdon termesztettünk búzát a me­gyében. Az átlagtermés 8,2 mázsa és az évenkénti meg­termelt búzamennyiség alapo­san lecsappant 9 556 vagonra. 1961- ben 87 014 volt búza, az átlagtermés 10,2 mázsa, az össztermés pedig 8 894 vagon. 1962- ben 98 391 holdon ter­mesztettünk búzát és kiugró eredményt értünk el. 12,6 má­zsa volt a holdankénti átlag. Ez volt az első év, amikor lé­nyegesen kisebb területen több búzát termeltünk a megyében, mint az 1931—40-es évek kö­zött bármikor. 1962-ben ugya­nis a megyében 12 406 vagon búza termett. 1963-ban 86 755 holdról takarítottuk be a bú­zatermést. Bár az átlagunk 1,1 mázsával magasabb, mint az országos átlag, nem lehetünk vele elégedettek. Igaz az, hogy 88 618 tonna kenyérga­bona termett a megyében, de az is igaz, hogy 36 689 tonná­val kevesebb, mint 1962-ben. Ez pedig 29,3 százalékos csök­kenés 1962-höz képest. Az idei termésnél kevesebbet tíz esz­tendő óta csak 1954-ben taka­rítottak be a megyében. A vetés szép Es akárhogy vizsgáljuk a dolgot — a kisebb termésben ludas a késői vetés is. Ezért szorgalmazták a megyei és országos szervek, hogy opti­mális időben kerüljön földbe a mag és biztonsági tartalék­ként azért szorgalmazták a plusz öt százalékot, hogy min­den körülmények között biz­tosítani tudjuk az ország ke­nyérellátását hazai búzábóL Hazad búzából és lényegesen kisebb területről, mint a fel- szabadulás előtt. Mert idén is lényegesen kisebb területen lesz búza, mint amekkorán 1931—40 között volt. Idén ugyanis a plusz öt százalékot és az állami gazdaságokat is beleszámítva mintegy 98 000 holdat vetettünk be búzával. Több, mint 40 000 holddal ke­vesebbet, mint 1931—40 kö­zött. Es a feladat most ez, hogy a lényegesen kisebb területen jóval többet termeljünk, mint az említett tíz évben. Lehetet­len éz? Nem, egyáltalán nem az. Példa volt már erre 1962- ben. Ha jói dolgozunk, ha a vetéssel nem fejeződött be a kenyérgabonatermesztés, ak­kor az 1962-es eredményeket is túlszárnyalhatjuk. A vetés befejeződött, a ga­bonák nagyon szépek. De hiá­ba szép, pirospozsgás a cse­csemő születése után, ha nem törődnek vele, ha nem kap erősítőket, nem védik a beteg­ségek ellen, akkor elpusztul­hat. így van ez a vetéssel is. Most szép, de ha nem figyel­jük állandóan éberen, akkor megtámadhatja a futrinka, és ha ez elten nem védekezünk, nagy károkat is okozhat. Azok a termelőszövetkezetek cse­lekszenek helyesen, amelyek nem szüntetik meg a futrin­ka figyelő szolgálatot, hanem továbbra is figyeltetik a terü­leteket, mert a veszély még nem múlt él. He sajnáljuk a búzától, a műtrágyát! A vetés idején probléma volt a műtrágyával. Voltak termelőszövetkezetek, amelyek nem kapták meg a kellő meny nyiségű műtrágyát, éppen ezért vannak területek, ame­lyek nincsenek trágyázva. Az elmúlt években voltak példák arra, hogy a termelőszövetke­zetek nem mindig használták fel azt a mennyiségű műtrá­gyát - a búzatermesztésben, amit pontosan e növény ter­méshozamának növelésére kaptak. Volt olyan példa is, hogy az intenzív búzák sem kapták meg a kellő mennyi­ségű műtrágyát és bizony ara­táskor, csépléskor derült ki, hogy az intenzív búzák ilyen körülmények között még any- nyi termést sem adtak, mint a hagyományos magyar faj­ták. Ebből nagy károk kelet­keztek. A kár sújtotta a. ter­melőszövetkezeteket is, a nép­gazdaságot is. A nagyobb ter­més érdekében, az ország ke- nyérgabonael'látása érdekében a búzához kapott műtrágyát ott is kéü felhasználni. He­lyes, ha azok a termelőszövet­kezetek, amelyek a vetéssel egyidőben nem tudtak műtrá- gyázni, mert nem jött meg a műtrágyájuk, most felülvizs­gálják a területeiket és a szá­raz időt kihasználva kiszórják a műtrágyát 8zalai János vágott lucernával, illetve árpa darával tartott malacok gyor­san fejlődtek, s az utóbbi hónapban 72 dekás napi súly- gyarapodást értek el átlago­san. Termelőszövetkezeti vi­szonylatban ez szép eredmény nek számít Az áprilisi ellésű malacok egyébként 116 kilo­grammos átlagsúllyal kerül­nek az Állatforgalmi Vállalat­hoz. A tsz nem fizet rá a sertés- hizlalásra. A közös gazdaság csaknem negyedmillió forint tiszta haszonra tesz szert eb­ből az üzemágbóL Az ENSZ hivatalos statisz­tikája szerint évért te annyi gabonát pusztítanak el a kár­tevők az egész világon, ameny- nyi 400 millió ember élelme­zését fedezhetné. A kártevők sokszor állították már súlyos helyzet elé az emberiséget. 1954-ben például a magyar . állami gazdaságok együttesen nem tudtak egy vagon lucer­namagot fogni, olyan pusztí­tást végeztek a lucernásokban a kártevők. Miután megindult a védekezés, 1955-ben már négy, 1956-ban húsz, 1958- ban pedig már 300 vagon lu­cernamagot termeltek az ál­lami gazdaságok. De itt van a megyei példa: a drávafoki termelőszövetkezet idén még a vetőgumót sem nyerte visz- sza burgonyaföldjeiről, mert a burgonyabogarak teljesen tarrá rágták. A Pécsi Állami Gazdaságnak mintegy 50 va­gon almája termett idén. Becslések szerint azonban csak egyetlen kártevő, az al­mamoly a termésnek 50—60 százalékát tette tönkre. A mo­lyon kívül más kártevők je- lenléte okozta, hogy a szép termésnek csak bizonyos há­nyadát exportálhatta a gazda­ság. Magyarországon körülbelül harmincezer rovarfajta él, eb­ből ötszáz kártevő. De a kár­tevők sem egyszerre támad­nak. Ezért jó lenne tudni, hogy hol és éppen melyik je­lentkezik. Ludván Zsolt, Sze­gény Anna és Antalovics 1st- ' vénné, a Szederkényi Növény­védő Állomás laboratóriumá­nak dolgozói tudják is, hogy ROVARPROGNOZIS hol és mikor várható a kár­tevők jelentkezése Baranyá­ban. S amit ők erről tudnak, azt meg kell tudnia értesíté­sükből valamennyi termelő­szövetkezeti elnöknek, agronó- musnak, hogy a jelzés alapján idejében megkezdhessék a vé­dekezést. Az előrejelzéshez szolgáló adatgyűjtés egyik korszerű eszköze a fénycsapda, mely vonza, megöli és összegyűjti a rovarokat. A megye fény­csapdái közül a szederkényi július 18-ról 19-re virradó éj­jel gabonafutrinkát fogott. Huszonkettedikén már har­minckettő, augusztus 4-én pe­dig háromszáz futrinkát vá­lasztottak ki a fénycsapda zsákmányábóL " Ám ha csak tíz-tizenöt futrinkát találtak volna, akkor is nagy kárté­telre számíthatnának a ter­melőszövetkezetek, így azon­ban fokozott felkészülésre van szükség. A fénycsapda augusztus 14 körül 25 bagolylepkét fogott. Mire következtetnek ebből a növényvédelmi állomás labo­ratóriumában? Arra, hogy a bagolylepkék a nekik kedvező száraz időjárásban lerakják a tojásaikat, tehát nagymér­tékű áttételesükre lehet számí­tani, s arra, hogy a tsz-ker- tészetekben megjelenik szál a mocskospajor, a bagoly­lepkék hernyója. Éppen csak befejeződött a bagolylepkék rajzása, az érdekelt termelő- szövetkezeteknek címzetten nagy köteg levelezőlapot vett át a szederkényi posta: vi­gyázzanak! A dossziéban összegyűjtött felhívások egy-egy példányá­ból kiderül, hogy igen sok gazdaságot figyelmeztettek az év folyamán a várható ve­szélyre. A Pécsi Állami Gaz­daságot értesítették, hogy te­rületén sok lesz a lucernabo­gár. Abaliget, Hosszúhetény, Magyaregregy környékén ara­szoló hernyókat várhatnak. A fekete répabarkó Lothárd és Baksa környékét fenyegeti, — olvassuk az értesítésekben. A burgonyabogár már elterjedt az egész megyében, de külö­nösen sok lesz Lánycsókon és környékén. A kukoricabarkó a mohácsi járás egész terüle­tét veszélyezteti, onnan ter­jed majd tovább a környező járások kukoricatábláira. Idén ötven alkalommal merit felhívás a növényvédő állo­másról a termelőszövetkeze­tekbe. Voltak esetek, amikor 240 levelezőlapot adtak pos­tára, de voltak 65 darabos küldemények is, amikor csak a kertészeteket kellett figyel­meztetni valamilyen veszély­re. Hetvennégy virágágyban hajtattak az idén krizantémot a Kertészeti Vállalat Siklósi úti telepén. Eddig nyolcezer szálat adtak el a pécsi üzletekben. Foto: Túri M. Sál'hói — htíőmiá A SZÉLNEK már fagyos a lehelete. Komló hideg város. A gesztenyés! kiskocsma ab­laka párásodiík. Fűtőnek. Le­törölöm az üveget tenyérnyi helyen — szember rozsdás- barna hegyvomullat, az erdő fö­lött ezüsit-szürke füstgomolyag tör elő sűrűn, vattaszerűen. Aztán néhány másodperc te­lik el és az ablakok megre­megnek. Több tonnányi kő zúdult le e pillanatban a kő­bánya szikla-pereméről. Ko­rosabb férfiak ülnek az asz­talinál. Előttük sör, csak egy vattakabátos iszik pálinkát, külön, egyedül ülve. — Mi volt a ^legényekkel Diósgyőrben? — Leeresztettek. — Nem számít Barátságos VOlt; . . Ezzel ei is intézték a fut­ballcsapatot, — Még egy kört, Dezsőkéin! Varga Dezső pohár altat mos, sorbaállítja a bádogpulton és ereszti a sört Jön egy fiatal férfi kiskaibátban, sál a nya­kán, fázik veszettül. Az idő­sebb, magas ember, aki előtte lépett be az ajtóin, az ital melllé nápolyit kór. Megkapja, kimegy az ajtóig, kidobja az utcára. Aztán megy ő is amint az italt lehajtotta: kutyája még rágja a nápolyit, aztán szalad a gazdája után. A sá­A megyében feltehetően 350 millió forint kárt okoz­nak a rovarkártevők, vala­mint a növényi élősködők. A szederkényi növényvédő állo­más működése három és fél­millió forintba kerül éven­ként, a statisztika adatai sze­rint azonban minden befekte­tett forint hét és félszeresen térül meg a népgazdaságnak. Idén jól védekeztek a szövet­kezetekben az aprómagvak kártevői ellen, s 26 vagonnal több aprómagot takarítottak be a tervezettnél. S csak egyetlen vagon aprómag négy- százezer forintot fizet! A sik­lósi termelőszövetkezetben ter­melt majdnem három vagon aprómag például jelentős jö­vedelemkiesést pótol. Mindezeken kívül tudomá­nyos adatokat is ad a sze­derkényi előrejelző szolgálat: az eddigi feltevésekkel szem­ben ők bizonyították be ha­zánkban először, hogy a ku­koricamoly kedvező években nemcsak egy teljes és egy csonka nemzedéket, hanem két teljes nemzedéket is fel­nevelt. Idén június 20 körül ugyanis másodszor is megje­lent a kukoricamoly lárvája és augusztus elején szabályo­san rajzott. A tojásokból ki­kelt hernyók tehát bebábo- zódva jól áttelelhetnek. A szederkényi növényvédő állomás előrejelző szolgálatá­nak eddigi tevékenysége bebi­zonyította: nemcsak jelene, nagy jövője is van ennek a munkának. Harsányt ülTSrla las férfit később ismét látom, amint á kiskocsma mellett, egy féltet» alatt oltja a ku­tyáikat. Az úton asszonyok, férfiak hozzák, vezetik a ku­tyákat az állatorvoshoz, száj- pórázon vagy csak spárgára fűzve. AZ AUTÖBÜSZ egy forin­tért visz le a városba. Jobbról Hátaid Zobók-afcna tornyait és mögöttük féligkész bórháza- kat. Lent a Fő téren autóbu­szok standolnak, túráztatnak, indulnak, érkeznek. Négy-öt­ezer embert szállítanak el na­ponta, illetve hoznak hajnali fél öttől kezdve. Ezért szökik fel Komló „nappali lakossá­gának” létszáma 30—32 ezerre, illetve csökken az „éjjeli” la­kosság 27—2/8 ezerre. Igv az­tán a pontos lélekszámot ne­héz itt megállapítani, mert — ahogy tréfásan mondják — „húsfogyasztáskor ötvenezer lakója van Komlónak?’. No persze... És nehéz itt az „öslakók” pontos regisztrálása is. Negy- venkilenc-ötvenben kezdték meg az építkezést Kökönyö- sön, s azóta „kinőtt” a domb­oldalból Kenderföld, Dávid­tól«!, Gesztenyés, Somág. — Mennyi emfber vetődött ide az évek folyamán!? ötezerkétszáz lakás épült eddig Komlón s vagy négyszázötven családi ház, főleg Gesztenyésen, a vá­ros egyik legeüragadóbb he­lyén. Elkallódtak régi jegyze­teim, amelyek talán ha meg­kopva is, de megőriztek vol­na hajdani neveket. Csak úgy emlékezetből: Czukor Franci bácsi, a frontmester, akivel pöttyös-bögrében ittuk volt a rumot és mesélte kedélyes va­dásztörténeteit? És az öreg Bátai? Gyerekei, unokái, déd­unokái ... — vagy negyven- ötvenre tehető. Itt lakik fönt valahol az Erőmű fölött s ami kor egy este kikísért a kapuig, átmutatott az aprón csiillámló fényözönben álló kenderföldi bérházakra a völgy fölött: „Mintha az úristen ideszórta volna a csillagokat!” Kender tóid... Még két esz­tendő és Kökönyös után itt is befejezik az építkezést az úgynevezett „C”-tarületen. — Több hely mór itt épület szá­mára nincs. Százhúsz lakás és egy általános iskola kerül még felépítésre. Hogy majd a leg­újabb bérházak Kenderföldön milyenek lesznek, nem tudom. Járaton vagyok az építészet­ben, de Kondorfáid nem szép. A házai miatt. Hatalmas ko­losszusok, nyomasztóan simák és merevek. És a színek! Majd hogy nem sötétkék az egyik homlokzat, a másik idegesítő- en erős piros, vagy sárga. Már már komikusán hatnak ezek a színek ebben a panoraroifcus látványban, sejtetvén a „mo­dernre” való törekvést meg­hökkentően hibás ízléssel. MINDEGY — végül is nem ez a lényeg, hanem a minél több lakás. Az új bórházak — amelyek tarkítják a kökönyo- si, kenderföldi dombokat — szmte szorongató gyűrűibe fog­ták már a Kossuth utcáit, azaz az „öreg Komló” eredeti ház­sorait. Szinte kdlkí vánkozi k az emberből az igényes kíváncsi­ság: mi lesz ezekkel az ósdi házakkal? Szűk bejáratú bol­tok — élelmiszer, hentes, rö­vidáru és egyéb üzletek az utcai fronton — g mögöttük avult, megrokkant hajlékok, amelyekre még ablakot sem lehetne nyitni, mert a szűk és forgalmas utca pora szürkére festi még a házak homlokát is. Valamikor fabarakkok is álltak fönt a domboldalban. Hova származtak el a lakók?' „Csibész”, a nyurga, szőke, szép pesti lány, aki még a „vad-időkben” bicskával ^állt szembe az éjszakai „lányké- rőkkel”? Vagy a kis Varjas Pisti, aki Biharból érkezett ide a bányába szakmát tanul­ni s egyszer arról álmodozott nekem; „Idehozom az anyá­mat, fürdőszobás lakásban la­kunk majd és veszek neki cipőt, feketét, magasszárút, mert mindig mezítláb járt a szántón...” Azt is mondta, hogy a két kezében bízik — már ami álmait illeti — meg egy kicsit a szerencséjében is és a fejére mutatott. Sötétkék svájvi sapkát viselt, aminek tüskéjére — kabalaként lyu­kas két fillérest húzott még Biharban. Valahol itt élhet­nek. „Csibész” bizonyára férj- hezment, Varjasék beköltöz­tek valamelyik kenderföldi fürdőszobás bérházba. Vagy majd a kilenc emele- tesdk valamelyikébe? Még nem épültek fel. Te­nyérnyi maketten látom Kom­ló jövőjét dr. Simek Árpád tanácselnök szobájának aszta­lán. De az ablakból is át­látni a Lenin tér túlsó oldalá­ra, ahol mór lebontották a régi viskókat és egy tiszta, el­rendezett parlag terület várja már az első csákányütést Két kilenc emeletes toronyház — 74 lakás. Mellette az ABC- áruház és a lepketetős — mo- öemvonaM — üzletsor. Az építkezés második üteme pe­dig ott folytatódik, ahol a Rendelőintézet áll. Az intézet utáni szakaszon nyolcvannyolc lakást építenek fel, fönt pe­dig — a Szilvásnak elke­resztelt területen — három- négy emeletes bérházakat hoz­nak tető alá mintegy 507 la­kással, iskolával, kollégium­mal, üzlethálózattal egyebek­kel. Itt különben az építkezés már meg is kezdődött. BONTOGATJÁK hát a Kos­suth utca páratlan számozású házsorát. Három-négy évre szóló tervek ezek, amelyekkel lesz majd gondja elég a ta­nácsi, kivitelezési és egyéb szerveknek, de ezeket a terve­ket mégis csak realizálni kell majd. Szorgalmas, „jó dolgos” nép lakja ezt a kis várost, amelynek alig tizenhárom-ti- zennégy esztendős történelmét ők alapozták meg, szinte a sárból-agyagból — betonná. Rab Ferenc , 1 k * VIRÁGZIK A KRIZANTÉM Az egerági Gyöngyvirág Tsz egyre eredményesebb a sertéstenyésztésben. A fejlő­désről több tényező tanúsko­dik. Hétszáz sertésre szerződ­tek az Állatforgalmi Vállalat­tal és 772-t adnak le; a szer­ződés 110 kiló átlagsúlyra szólt, az eddig átadásra került 570 hízónál azonban 127-—128 kilós átlagsúlyt értek el. A hátralévő 202 sertést no­vember végéig szállítják el Egerágról. Valamennyi ápri­lisi ellésű málac, a választás pillanatától azonnal hizlaldá­ba kerültek. A sertéstáppal, Hé!százhe!venké! hízó Egerágról

Next

/
Oldalképek
Tartalom