Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-30 / 254. szám
yíJLAG PROLETÁR J AI, EGY E SÜLJETEK! AKT 'V- $$#* ► • • • • • 1963 OKTÓBER 30. X SZERDA AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MtGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 254. SZÁM őszinte számvetés II árom napon át tanáeskozott az országgyűlés. A munkabeosztást az élet diktálta: Először meghallgatták a képviselők a kormány beszámolóját, mit valósítottak meg a parlament legutóbhi ülésének határozataiból, aztán a képviselők szólaltak fel, vitatva a kormány-beszámolót, kiegészítették azt saját javaslataikkal, végül tolmácsolták a választók kérését, észrevételeit, az egyes megyék problémáit és kérték a miniszterek segítségét a megoldáshoz. Ésszerű munkabeosztás volt ez, minden túlzás nélküli — a kormány tagjai és a képviselők is megoldható, reális és az ország lakosságának érdekeit messzemenően figyelembe vevő javaslatokat mondottak eL Minden felszólalást a megalapozottság jellemezte. Érezni lehetett, hogy mögötte ott áll egy megye, az egész ország. Csak Baranyában menynyi fáradságos munka előzte meg a parlament mostani ülésszakát Hányszor jártak képviselőink a megyében. Felkeresték a falvakat az üzemeket beszélgettek a választókkal és gyűjtötték az adatokat tényeket felszólalásaikhoz, az interpellációkhoz. Így született meg Ognyenovics Milán hozzászólása, így interpellált — sok baranyai asz- szony gondját tolmácsolva — Rameisl Ferencné a gyógypedagógiai intézetek fejlesztése érdekében. Ma már ott tartunk, hogy országgyűlési képviselőink a szó szoros értelmében társadalmi személyiségek lettek. Meghívják őket egy-egy létesítmény átadására, ott vannak, ha egy faluban áruházát nyitnak és együtt ünnepelik a munkaeredményeket. Így tarsolyukban sok hasznos tapasztalattal, ténnyel ültek be a parlament széksoraiba. Ez a realitás jellemezte a mostani ülésszakon — csakúgy, mint az utóbbi években minden alkalommal — a kormány beszámolóját. Olyan eredményekről számoltak be, amelyek az ország dolgozóinak együttes, jó munkáját, összefogását bizonyítják. Ha nem is mondották el a beszámolóban, de az adatok és a számok mögött ott volt Baranya fejlődése is. Az új bekötőutak, iskolák és gimnáziumok, kultúrotthonok, amelyeket nemcsak állami pénzen, hanem a lakosság társadalmi munkájával is építettek. Amikor a közlekedésügyi miniszter a „non stop” vonatokról beszélt, éreztük, hogy a pécs—budapesti vonalat is említi, hiszen évről évre közelebb kerülünk a fővároshoz, gyorsabban, kényelmesebben utazhatunk oda. V7 itathatatlanul szerény, ’ de ugyanakkor nagyszerű eredményeket és távlatokat nyitó volt a beszámoló. Nem mondtunk többet a meglévőknél és nem festettünk rózsaszínű jövőt. Az építésügyi miniszter is a nehézségekkel kezdte és azzal folytatta, hogy az építőipar munkásai mindent megtettek a lemaradás behozásáért. S amit kértek tőlünk, az is reális volt. Szervezzük meg jobban a munkát minden szinten. Legyen a vezetés jobb, körültekintőbb és képviselje a helyes közgazdasági szemléletet. Azt kéri tőlünk a kormány* a parlament, hogy az üzemekben, gyárakban javuljon a termékek minősége, hogy a Porcelángyár és a Sopiana exportra készített termékei minden esetben és szériában megüssék a nemzetközi színvonalat, hogy a Mohácsi Farostlemezgyár felülkezelt terméket gyártó üzemrésze határidőre elkészüljön és megkezdje a termelést, mert a népgazdaság számít erre. És az a köszönet, ami elhangzott a kormány beszámolójában bányászaink felé — szólt a mecseki szénmedence bányász-dolgozóinak is, akik több vasárnapjukat áldozták fel azért, hogy leküzdjék a kemény tél okozta nehézségeket, hogy ne álljanak le gyárak és fűthessék az intézeteket és az iskolákat, hogy ne legyen zavar a villamosenergiaellátásban. A köszönet egyben azt is jelenti, hogy az év hátralévő hónapjaiban, és a jövő évben tovább fokozzák eredményeiket és csökkentik a szén önköltségét, mert csakis így, takarékoskodással, jobb munkával és a minőség fokozatos javításával érhetjük el a kitűzött célt: az életszínvonal javítását. perről is szó esett az or■Li szággyűlésen. Az életszínvonalról nem frázisokban beszéltek, hanem nagyon is reálisan, figyelembe véve az ország gazdasági lehetőségeit és azt, hogy a dolgozók évről évre jobban, többet termelnek és ezzel megvetik az életszínvonal növekedésének alapját. Nincs általános ígéret és nincs követelődző hang. Jövőre ismét emelkedik a bérből és fizetésből élők egy részének keresete, mert lehetővé teszi ezt szilárd népgazdaságunk. Már nem az útkeresés jellemezte az országgyűlés mostani ülésszakát, hanem a meglévő és dicséretes eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése. Ezért hangzott el több felszólaló ajkáról is a kérés: Jobban ' dolgozzunk minden területen, a mezőgazdaságban és a gyárakban, a kutató intézetekben és az országos irányító szerveknél. Jobban a tegnapinál és holnap ismét jobban, szervezettebben a mainál. Csakis így, a követelmények fokozott emelésével, a minőség javításával számolhatunk be újabb eredményekről a parlament jövő évi ülésszakán. Szilárd gazdasági alapokon áll országunk, erős fejlődőképes népgazdaságunk. Most a hangsúly az alaposabb, meg- gondoltsbb, ésszerűbb munkán van, hogy kijavítsuk a sokhelyütt még kapkodás, a tervek célszerűtlen hajszolása és határidők mindenáron való teljesítése miatt tapasztalható hibákat. Ilyen igénynyel lép fel velünk szemben népgazdaságunk, ezt követeli tőlünk a jövő és ezt várja tőlünk a párt. Mindenütt saját mércével mérjük le, mennyiben vonatkozik ránk a „jobban” és mennyit kell tennünk megvalósítása érdekében. Az igényeket kell fokoznunk önmagunkkal és a kollektívával szemben, hogy az minden szinten — munkásnál és vezetőnél igényességgé váljon a munkában, az önképzésben, a kultúrában és egymás megbecsülésében is. Fogadás Párizsban a magyar íróküldöttség tiszteletére Párizs: Jacques Chabannes, a francia írószövetség elnöke fogadást adott a magyar- francia kulturális együttműködés keretében Párizsban tartózkodó magyar írók: Illyés Gyula, Mesterházi Lajos. Vass István és Gerely es Endre tiszteletére. Magyar kiállítás Addis-Abebában Kallós Ödönnek, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével kedden delegáció utazott az Addis-Abeba-i önálló magyar kiállítás ünnepélyes megnyitására. A november 1-én nyíló kiállításon 1500 négyzetméternyi területein 16 külkereskedelmi vállalatunk mutatja be exporttermékeit, a nehéz és könnyűipar legjelentősebb gyártmányait. Az afgán király távirata Dobi Istvánhoz Mohammed Zahir Sah, Afganisztán királya a születésnapja alkalmából kifejezett jókívánságokért táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnö- kénekj kiszélesíteni a magyar—finn baráti kapcsolatokat Interjú: Lahti város helyettes polgármesterével FINN VENDÉGEK ÉRKEZTEK PÉCSRE. A városunkban tartózkodó finn vendégek tegnap délután a városi tanácson fogadáson vettek részt. Már évek óta tart a baráti kapcsolat Pécs és a finn Lahti város vezetői között. A pécsiek tavaszi látogatásának viszonzásaként Olavi Santero, Lahti város helyettes polgármesterének vezetésével Lahti város vezetői, valamint a város labdarúgó csapata tartózkodik-Pécsett. Tegnap délután a városi tanács v. b. elnökénél tartott fogadáson néhány perc beszélgetésre kértük Santero helyettes polgármestert. — Mi magyarok, igen nagy érdeklődéssel hallgatunk minden hírt, amely az önök életével kapcsolatos, vagy munkájuk eredményeiről számol be. önöknél Finnországban, ápolják-e a testvéri, rokoni hagyományokat? Gáldonyi Béla Pécsett a Széchenyi tér forgalmas útkereszteződéseinél gyalogos forgalmat szabályozó korlátokat helyeznek eL — Mi, lahtiak különös odaadással ápolgatjuk a magyar —finn testvéri kapcsolatokat. Lahtiban egy Finn—Magyar Baráti Társaság is működik, amelynek keretében különféle rendezvényeken tartanak Magyarországról szóló előadásokat. A testvérvárosi kapcsolatot, a magyar—finn barátságot szeretnénk egyre jobban kiszélesíteni, szélesebb alapokra helyezni. A város vezetői mellett egy éve járt itt hét orvosunk, és az önök orvosai is ellátogatnak hozzánk. Jelenleg barátságos mérkőzésre jött el a labdarúgó csapat, és a pécsiek is viszonozzák majd a látogatást. Itt tölti szabadságát Lahti város titkára, és már tárgyaltunk abban az ügyben, hogy minél több lah- ti polgár tölthesse itt szabadságát a Mecsek tövében, illetve minél többen jöhessenek Pécsről hozzánk. — Itt tartózkodása alatt mi érdekli elsősorban? — Megnéztem a Zsolnay múzeumot és kissé irigykedve csodálom műemlékeiket. A város szépségeinek megtekintése mellett főként az egészségügyi létesítmények érdekelnek. — A fiatal, modem város, Lahti után bizonyosan szokatlan kissé, a mi 2000 éves Pécsünk. Milyen volt az első benyomása városunkról? — Láttam a várost a hegytetőről, és rendkívül tetszett, hogy mennyire jól illeszkedik a környezetébe. Különösen szép a város panorámája. Ezt úgy is magyarázhatnám, hogy nemcsak egy fiatal lány szép, vonzó lehet, egy szépen öregedő, kívánatos asszony is. És Pécs ilyen vonzó, szépen öregedő város. Hallottuk, hogy élénk Pécsett a kulturális élet, a lahtiak látták és megkedvelték a pécsi balettet is. Úgy emlegetik, hogy rendkívül muzikális város, amely csak emeli az értékét. — Mi a véleménye, milyen eredmény várható a barátságos mérkőzésen? — Nem vagyok aktív fut- balldrükker, de azt várom, hogy honfitársaim szép játékot nyújtsanak. A lahti sportklub vezetője Martti Mikko- nen véleménye szerint úgy hírlik, Magyarországon, már futballcipöben születnek a gyerekek, és, hogy a nagy fut- ballhagyomány okkal rendelkező labdarúgó-csapattal szem ben nem lesz könnyű dolgunk. Győzelem lesz, az biztos, csak nem tudjuk, kinek. — Mit üzen Pécs várod dolgozóinak? — Minden jót kivártok a rokonszenves pécsi népnek és nemélhetöleg minél több pé-t esti köszönthetünk majd vendégként otthon Lahtiban. Kínai államférfiak köszönőlevele Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu Te, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnöke a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 14. évfordulója alkalmából kifejezett jókívánságokért levélben mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács Elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökének. A Töplitsi tó titka Arany van a tóban A töpli-tzi tóba süllyesztett SS-ládák most folyó kiemelésével kapcsolatban rendkívül érdekes vallomást tett Max Gruber osztrák állampolgár egy nyugatnémet gépgyár ausztriai vezérkópviselője, aki annakidején az SS egyik páncélos hadosztályánál teljesített szolgálatot. Gruber hétfőn megmutatta az osztrák rendőri szerveknek, hol süllyesztették el parancsnoksága alatt 1945. március 15- és április 18-a között az SS ládáit az ausztriai tóba. Gruber határozottan kijelentette — amint az Expess című bécsi lap kedden megírja _— tanúja volt, amikor a Fuschl kastélyban a zsákokban tejes- és vizeskannákban tárolt aranyérméket lő- szeres ládákba pakolták, majd a tóba süllyesztették. Gruber tanúja volt annak is, amikor Ribbentropp a hitleri birodalom hajdani külügyminisztere kijelentette; „jó alkalom ez arra is, hogy megszabaduljunk baktérium'fegyvereinktől”., hogy a tőpldtzi tóba valóban süllyesztettek baktériumig’-, teneked in, ssaxá az egykori SS-tísztnek nincs tudomása. ♦ t I
