Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
Végei ért az országgyűlés Az ülésen részi vett Dobi István, m Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizo ttságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Cisz- ku Béla, Fock Jenő, Kállai G yula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány t agjai. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd a képviselők inter pellációjára került sor. utak fontosságát illetően. Nekünk is az a véleményünk — mondotta a többi között —, hogy a bekötőutak kérdése elsősorban nem gazdasági probléma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötőút megépítése általános változást hoz a községek életében. Az interpelláló képviselőnek arra a javaslatára, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re építsék meg a még hiányzó bekötőutakat, a miniszter azt válaszolta, hogy ezt az időpontot túlságosan távolinak tartja. Meggyőződésem, hogy sokkal hamarabb végrehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István miniszter, a képviselők tapsai közepette. A továbbiakban a bekötőútépítés részletes programját ismertette. Elmondotta, hogy az első programpontot, a megyei székhelyeknek az országos úthálózatba portalanított, jó utakkal történő bekapcsolását már végrehajtották. Rövidesen befejeződik a második programpont megvalósítása, az összes járási székhelyek bekötőútjainak megépítése is. A képviselő által kért határidőnél hamarabb lesz megvalósítható a harmadik programpont: az összes községek bekapcsolása az országos úthálózatba. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. KRIZSANYIK JÁNOSNÉ: A talaj védelemről Krizsanyik Jánosné, Nógrád megye képviselője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földművelésügyi miniszterhez. Javasolta: fokozatosan meg kell valósítani a komplex üzemi talajvédelmet, s ehhez többek között megyei talajvédelmi kirendeltség felállítására van szükség. KÉPVISELŐK A SZÜNETBEN Major Tamás, Aczél G yörgy és Makláry Zoltán kcp viselők a szünetben. Baranja illegje lényegében BEFEJEZTE Ä VETÉST A kukorica betakarítása és a mélyszántás a soron tevő feladat * VIDA MIKLÓS: A beruházások jóváhagyási rendszeréről Elsőnek Vida Miklós budapesti képviselő, a pénzügyminiszterhez és az országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az országos Tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a ’ beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem mindig áll rendelkezésre. A beruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hitel- fedezet biztosítása előtt kell megrendelni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés jelenleg szintén nem kielégítő, mert jutalmat a jó munkáért csak a beruházások befejezése után lehet kaphi, ennek lebonyolítása és a munka értékelése azonban gyakran éveket is igénybe vesz. A képviselő utalt az országgyűlés márciusi ülésszakára — amelyen a pénzügyminiszter bejelentette, hogy széleskörű vizsgálatot indítottak a beruházási, a tervezési és a lebonyolítási rendszer javítására, — és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta: a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részben egymásnak ellentmondó mintegy 250 beruházási rendeletet összehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt, hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, az a bizonyos vizsgálat, amelyről Timár Mátyás pénzügyminiszter a márciusi ülésszakon beszélt. A vizsgálat alapján munkaprogram készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Ennek végrehajtása már megkezdődött, s a jövő év elejéig fejeződik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését. Egy sor egyeztetési kötelezettség alól teljesen fel kívánják menteni a tervezőket olymódon, hogy a tervező nyilatkozatot ad, hogy az előírásoknak eleget tesz, másrészt hatósági engedélyezési eljárásokat egyetlen egyszerűsített eljárásba vonnak össze. Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok és a trösztök jogkörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépellátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek — mondotta a Tervhivatal elnöke, ezek a normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra és a kivitelezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánják terjeszteni a tervezőintézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott szakaszokban, vagy olyan esetekben is kifizessék, amikor a részteljesítmények már értékelhetők. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. OGNYENOVICS MILAN: A községi bekötőutak ép\(€'séről Ognyenovics Milán, Baranya megyei képviselő a községi bekötőutak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Hangoztatta, hogy a községek csak akkor tudják gazdasági, egészségügyi, szociális problémáikat megoldani, ha bekötőutakkal kapcsolódnak az országos úthálózathoz. A felszabaduláskor a régi úri Magyarország politikája következtében még több mint hatszáz olyan község volt az országban, amely nem rendelkezett bekötőúttal. Azóta e községek száma 317-re csökkent. összesen még 1038 kilométer bekötőút vár megépíI tésre. Nézete szerint a még | hiányzó bekötőút-hálózat megépítéséhez 10—12 esztendőre van szükség. Kívánatosnak tartja, hogy az ország felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re minden községet kapcsoljanak be az országos úthálózatba. A képviselő azt a kérdést intézte a közlekedés- és pos- tfeügyi miniszterhez, mit kíván tenni a községi bekötőutak építésének meggyorsítása érdekében. KOSSÁ ISTVÁN, közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló képviselővel a közaűgi bskötö„Ez jó mulatság, férfi munka volt...” — így kiá.tott fel a költő és, ha egy mondatban akarjuk összefoglalni az idei vetés heroikus küzdelmeit, akkor ennél jobbat nem lehet kitalálná. Kattog az írógép és kint lassan szemerkél az eső. Végszóra lettünk készen a vetéssel a megyében. Nehéz és derék muuka volt. Adatokat lehetne felsorolni, de ez nem fejezné ki annak a munkának az értékét, amit traktorosaink, termelőszövetkezeti parasztjaink végeztek. A megyei főagronőiníus nak van egy milliméter papírja, amelyre évenként, tíz évre visszamenőleg feljegyezte melyik évben, mikorra menynyit vetettünk el. A tíz év alatt egyetlen egyszer sem lettünk készen ilyen korán a vetéssel. Ez minden adatnál többet mond, minden szónál jobban dicsér, De miért' lett kész a vetés idén előbb, mint bármikor? Egyszerű a válasz. Soha nem értette meg még így parasztságunk a párt határozatát, amely kimondja: saját magunknak kell saját termésből biztosítani az ország kenyerét. Amikor a megyei pártbizottság és a megyei tanács közős v. b. ülésén szóba került a dolog és olyan határozat született, hogy október 26-ra készen keli lennünk a vetéssel, akkor a járásokban, termelő- szövetkezetekben sokan pesz- ezimisták lettek. Azt mondták: még soha nem vetették el ilyenkorra a búzát, nehezen fog ez sikerülni az idén egy száraz esztendő után. A tények azokat igazolták, akik bíztak az emberekben Sok embert kellene megdicsérni, szinte mindenkit. Ez pedig lehetetlen. Először is a traktorosakat, azok közül is a legjobbakat. Sokat és nagyon jól dolgoztak traktorosaink. Volt olyan eset is, amikor 36 órát egyfolytában a gépen ültek. Pénzért tették? Azért is, de a kenyerünkért is. Mert ezt meg lehet tenni pénzért: egy- saer-kétszer, de huzamosabb ideig csők pénzért nem. És a tsz-tagok is’ megtettek mindent. Voltak, akiit éjjel-nappal ott álltak a gép faránál, hogy termelőszövetkezetük. teljesítse azt, amit joggal elvár tőle az ország. És akik a területet tisztították a gépek előtt? Az ő munkájukat is a szépen zöldellő vetések mutatják, dicsérik. Mert nélkülük, az ő jó munkájuk nélkül nem lehetett volna időben elvetni. Idén mindenki összefogott. Komlóról és máshonnan munkások mentek a termelő- szövetkezetekbe, gépállomások ra. Ismét traktorra ültek és segítettek. Köszönet a jó munkájukért De köszönet az iskolásoknak is: az általános iskolásoknak is, a középiskolásoknak is, mert végeredményben ők is pluszt adtak. Napokat áldoztak arra, hogy segítsenek a termés betakarításában. A tsz-vezetók is mindent megtettek. Voltak olyan elnökök, akik csak azért, hogy példájuk is lelkesítsen a nehéz nappali munka után éjjel is az emberekkel voltak. Ök nem tud fik magukat váltani. De a példa hatott és a zöld mezőn most ők is örömmel mennek végig. Befejeztük a vetést. Azaz még nem teljesen fejeztük be, mert a sásdi járás öt tsz-ében van még körülbelül kétszáz hold vetni való. De ma. holnap ők is készen lesznek. — Dombos a terület itt, nem kap ták meg a központilag Ígért gépeket időben. Bajban voltak az első időszakban, de most is bebizonyosodott a nagy családon belül senki sem maradhat bajban. Traktorosok mentek a pécsi, a pécs- váradi járásból és máshonnan segíteni a sásdi járásbeli tsz- ekbe. És így közös erővel a sásdiak is megbirkóztak a problémákkal. Az eggyéforrási is bizonyította ez az év. Voltak tsz-ek, amelyek korábban végeztek a vetéssel. Megtehették volna, hogy nem adják a gépeket. De nem tették. Azonnal a szomszédok segítségére siettek; Földben a mag. Van már ahol szépen zöldén, van ahoi még csak most kezd csírázni. Mindenütt bizakodva nézik az emberek a határt. Nézhetik is. Mindent megtettek a jövő évi termés érdekében. És ezért mindenkit, aki ebben a nagy munkában közvetlenül, vagy közvetve részt vett csak dicséret illethet. (Folytatás a 3. oldalon.) Kállai Gyula, Rapal Gyula Baranya megyei képviselő és Győri Imre Csongrád megyei képviselő a szünetben. Lezárult egy szakasz, de ha csak egy helyben állna a vonat, egy sínpáron és nem haladna, akkor nem sok hasznot hajtana. Gsak gyönyörködhetnénk benne. A mező- gazdaság vonata is tovább megy, mindig újabb feladatokat bukkantat fel. Sok még a töretlen kukorica, a kukorica szárra is nagy szükségünk van akár silóként, akár alomként A kukorica is jó, ha minél előbb a góréban van, a szár is úgy értékes, ha minél előbb lesilózzák. És ez a minél előbb is az embereken múlik. Mint, ahogy az embereken, a traktorosokon múlik az is, hogy időben mélyszántva legyenek a területek. Ennek előnyét, hátrányát az idei év is bizonyította. A tavaszi szántásba került kukorica fele annyi termést ad, mint az, amelyet mélyszántott területbe vetettek .. j • A feladat egy résziét teljesítettük. Elmondhatjuk: nem volt könnyű, de mindenki megtette a magáét Most az a feladat, hogy a lelkesedés, lendület oarazsát tovább élesz- szük a takarmány, a kukorica betakarítása, a jövő évi jobb kapás termés érdekében. I * d
