Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
Az országgyűlés pénteki ülése Befejeződött a Minisztertanács beszámolója feletti vita A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszéde Az országgyűlés pénteki ü lésén folytatták a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká dér János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, ár. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és pos- taügyi miniszter szálait fel KOSSÁ ISTTÁM közlekedés- és postaügyi miniszter Hat év alatt ötszörösére nőtt a vasút személyforgalma A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig hússzorosára emelkedett 1957-hez képest 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helyiség kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rővidebb időn belül valamennyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatba. Kon stop vonatok — A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors ösz- szeköttetést biztosító „Non stop" ,vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú express, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valameny- nyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a „bűvös” 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod express menetrendszerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítanivaló a menetrendszerűségen, a forgalom szervezésében, és az uta- tós kulturáltságát is sokszor fcri jogos bírálat. A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a budapest—tatabányai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a bécs—sárvár— keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a budapest—miskolci főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyorsütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami és személytulajdonban levő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervízhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. Lassú a ki- és berakodás A miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az árúszállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negyedében három és félmillió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. Ennek az elmaradásnak nagyrészét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralevő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgyis nagy feladatokat. Komárom megyében például vasúton Miskolcról, Vácról és Bere- mendről szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az üyen keresztbeszállítások sajnos sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és berakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 000 kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban, főképpen a kirakodások késedelme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A kiás a berakodás a kormány felhívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. — A minisztériumok, vállalatok, termelőszövetkezetek', állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatók, főleg a kismennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány vagonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sokszáz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. A miskolci vasútigazgatóság sok üres vagont kért, ugyanakkor azonban többszáz kocsi lrírfllfftHamil állj- papokig fly 'Igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakást az is késlelteti, hogy a MÁV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsikat, szerelvényeket. A jövő évi ssállitás — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó utószállításokat Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az ipari és a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket a már megrendelt járműveket berendezéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte: a jövő évi előszállítási igényeket no(Folytatás a 3. oldalon) Magyar—csehszlovák egyezmény az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos együttműködésről A szívélyes barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tanácskozások eredményeként október 23-án Budapesten aláírták a Csehszlovák Atomenergia Bizottság és a Magyar Népköztársaság Atomenergia Bizottsága között az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos együttműködésről szóló egyezményt. Az egyezmény előirányozza az együttműködést a sugárzó izotópok alkalmazása, a reaktorfizika és a reaktortechnika. A nagy- és kisenergiájú fizi« ka, a radiokémia, a sugárvédelem, a nukleáris műszereit és berendezések fejlesztése éfl előállítása területén. Az együttműködés kiterjed szakemberek kölcsönös fogadására, tapasztalatok átvételére, továbbképzésre, valamint más közös célú feladatok elvégzésére. Dokumentációk cseréjére, továbbá nukleáris berendezéseknek, műszereknek és anyagoknak a felek megegyezése szerint történő száí-< lírására. Fogadás a román nagy követségen A román néphadsereg napja alkalmából Alexandra Macavei alezredes, a Román Nép- köztársaság budapesti nagykövetségiének katonai és légügyi attaséja pénteken este a nagy- követségen fogadást adott. A fogadáson megjelent Köteles Magyar—osztrák vagyonjogi tárgyalások 1963 szeptember 24. és október 25. között magyar és osztrák küldöttségek Budapesten tárgyalásokat folytattak a 'két országot érintő függő vagyonjogi és pénzügyi kérdések rendezéséről a tárgyalásokat folytatni fogják. Jenő altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. Ott volt a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának számos tagja, a több« fegyveres testület képviselője, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több ve zető beosztású munkatársa. Nicolae Blejan ideiglenes ügyvivő vezetésével részt vettek a fogadáson a román nagy követség tagjai, a budapesti diplomáciai testület más vezetői és tagjai, a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék, valamint Sz. A. Andr- juscsenko altábornagy vezetésével az ideiglenesen Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magasrangú képviselői. Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter beszél Új üzletek, éttermek nyílnak Pécsett Bányászszerencséllenség az NSZK-baa | A hangversenyévad programja BARANYAIAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN Az országgyűlés csütört öki ülésén felszólalt Rapai G yula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának e Iső titkára, országgyűlési ké pviselő. XX. ÉVFOLYAM, ARA; 50 FILLÉR 251. SZÁM t \
