Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-22 / 247. szám, Első kiadás
4 HlAPitf 1963. OKTÓBER 22. Elkészült a La Manche alagút terve Az évszázad egyik legnagyobb építési vállalkozása Hosszú és alapos megfontolás után végre megszületett a döntés: Franciaországot és Nagy-Britanniát nem híd, hanem alagút fogja összekötni. Miért éppen erre a megoldásra esett a szakértők választása? Azért, mert a híd vagy a híd és alagút kombinálása nemcsak bonyolultabb és ösz- szetettebb munka lett volna, hanem jóval drágább is. Persze az alagút megépítése sem lesz olcsó mulatság, mégis majdnem feleannyiba kerül, mint a többi felvetett változat megvalósítása. Ötvennégy kilométeres alagút Az alagút 54 kilométer és 450 méter hosszú lesz, de nem végig a tenger alatt húzódik, két 4—4 kilométeres sza kasz a föld alatt vezet Valójában nem is egy alagút lesz, hanem három: kettő a közlekedés lebonyolítására, egy pe- *dig az előbbi kettőnek a karbantartására. A fő alagütak egymástól 30 méter távolságban húzódnak, az egyikben mennek, a másikon jönnek a vonatok. Közöttük egy kisebb segédaiagútat építenek, amelyből minden 250 méteren átjáró folyosó ágazik a fővonalakra. Ebben tart majd állandó szolgálatot a karbantartó személyzet, itt fektetik le az alagútrendszert villanyárammal ellátó vezetékeket és a telefonvonalakat. Az alagútban csupán vonatok közlekednek. Elsősorban teher- és autószállító forgalmat fognak lebonyolítani, mert a két szárazföld közötti gépkocsiforgalom az utóbbi időben annyira megélénkült, hogy a komphajók nem győzik a munkát. Ezzel szemben egy-egy vonat egyszerre háromszáz gépkocsit is átszállíthat a' másik partra, s mivel ák út nem tart tovább fél óránál, (a vonatok 100 kilométeres sebességgel közlekednek), szükség szerint sűríthetik a járatot. Természetesen személyszállító vonatokat is állítanak be. A tarifa Már a szállítási díjat is meghatározták. A gépkocsi átszállítása 80 új frankba vagy 8 fontba kerül, fele annyiba, mint hajón. A sofőrök és az autók utasai persze járművükben maradhatnak. Szájukra az alagútpénz 19 új frank, vagy két font személyenként. Az alagút két végén nagy kiterjedésű parkolóhelyeket, kényelmes szállókat és éttercsameket építenek, hogy kellemesebbé tegyék a torna alatti utazást. A La Manche-csatorna alatt való átkelés egyáltalán nem lesz olyan kellemetlen, mint a többi alagútban való utazás. A hosszú. 6,5 méter átmérőjű folyosóikat ugyanis erős fénycsövek világítják meg, a levegő felfrissítéséről pedig a legmodernebb szellőzőberendezés gondoskodik. Azt nyilván említenünk sem kell, hogy a vonatokat nem gőz-, hanem villanymozdony húzza majd, hogy ne legyen füst. A tervezők mindennel számoltak, még esetleges földrengéssel is. A tervezésbe bevonták a tenger alatti alagutak építésében igen tapasztalt japán szakembereket is. A nagy munka mintegy 5 évig tart. Havonta 450—500 métert haladnak előre. Ki pénzeli Ki pénzeli majd ezt a rendkívüli vállalkozást? Félét a két leginkább érmég [ dákéit fél: Franciaország és Nagy-Britannia, a másik felét pedig nagyobb amerikai, kanadai és európai társaságok, összesen 143 millió fontsterlingbe kerül a dolog, de megtalálják a számításukat, mert a beruházás 30 év alatt megtérül és a részvények évente 8 százalék profitot aidnak. A kontinens és a szigetvilág összekötése nem új elgondolás. Már Napóleon is foglalkozott vele 1802-ben. Igaz, hogy ő csupán azért akart alagutat építetni, hogy könnyebben megtámadhassa a brit szigeteket. Napóleon halála után körülbelül fél évszázadig feledésbe ment a dolog, aztán 1881-ben ismét felvetették a tervet, sőt hozzá is kezdtek a munkához. Akkor azonban közbelépett a cambridge-i herceg, a brit hadsereg főparancsnoka és leállította az építkezést, mert úgy vélte, hogy az alagút megkönnyítené a franciák számára a támadást a brit szigetország ellen. Hasonló kijelentést tett Montgomery tábornok is alig 20 évvel ezelőtt. „Mi történt volna Nagy- Britanniával, ha az alagút már 1940-ben meg lett volna? Hitler könnyűszerrel lerohan- hata volna az országot” — mondta a neves tábornok. Egyről persze megfeledkezett a nagy hadvezér: robbanóanyaggal percek alatt romba lehetett volna dönteni az alagút angliai kijáratát. Most is sokan ellenezték az alagút megépítésének tervét. Angol részről a hagyományos elszigetelődési törekvés nyilvánult meg ezekben a véleményekben, a franciák pedig a hatalmas költségektől húzódoztak. A közeljövőben megvalósul Akárhogyan Van is, a kontinens és a szigetország összekötése már nem csupán elgondolás, hanem kész terv, és minden bizonnyal megvalósul még a közeljövőben. A nagy leleplezés Lehullt a lepel a világ legnagyobb bűnszövetkezetéről — A Cosa nostra az amerikai lapok legnagyobb szenzációja — Évente 40 milliárd „forgalmat bonyolít le" az alvilági szindikátus A Cosa nostra az olaszországi maffiához hasonló bűn- szövetkezet, melynek tagjai olasz származású amerikai banditák. A Cosa nostra magyarul annyit jelent — a mi ügyünk, a mi dolgunk. A kereskedelmi hangzású szindikátusnak nevezett bűnszövetség a bankrablások a kábítószer-csempészés és kereskedelem, a hírhedt játékbarlangok, i a lánykereskedelem, a zsarolással foglalkozó ügynökségek koordináló szerve. Keze mindenüvé elér: a hivatalokba, az igazságügyi apparátusba, sőt még a börtönökbe is. A „szindikátus” népe „családokból” tevődik össze. Egy- egy „család” élén főnök, „boss” áll. Tizenkét boss alkotja a bűnszövetkezetet országosan irányító „nagytanácsot”. Az egyes „családok” osztagokra tagolódnak, élükön hadnagyokkal. Az osztag tagjai a „katonák”, akik kötelesek vakon végrehajtani a felsőbb utasítást: ők teszik el láb alól a kellemetlen embereket, felügyelnek az „érdeklődésük” szerint egymás között felosztott „vállalatokra”. Az ifjoncok, akik a „tekintélyes öregekből”, azaz kivénhedt banditákból álló nagyfa- i nácstól felvételüket kérik, kötelesek „vérszerződést” kötni. Tőr és revolver mint szimbólumok előtt vérükkel pecsételt esküt tesznek. Sába királynő etióp legendája Etiópiában Sába királynő története „nemzeti legenda", amely rengeteg hagyományos — sárga, kék és narancs színekben pompázó — festményen szerepel. A legendás történet így hangzik: Réges-régen élt egyszer egy nagy király, aki Etiópia országában uralkodott. Földje Egyiptomtól az Indiai-óce- áv.ig terjedt és felölelte a Vörös-tengeren túl fekvő sábai tartományt is. Maga a nagy király egyis- ter.hívö volt és mindig azon bánkódott, hogy népe különféle gonosz isteneket imád. Az egyik közülük egy hatalmas kígyó-szörnyeteg volt, amei.i nap mint nap számtalan állatot falt fel, sőt, még embereket is áldoztak neki, hogy haragját megfékezzék. A bölcs király egy napon k<~ kő*, ajánlott fel a kígyó- t"' íj«’;, de áldozatát előzőleg méreggel fertőzte meg. Ar:' :t a kígyó felfalta a kecs- k' t azonnal kilehelte tőle a pár íját. Így érte el a király, hogy népe ne imádjon hamis isteneket. Amikor halála órája elérkezett. a király meghagyta, hogy utódja a trónon leánya, llakeda legyen, aki felvette a Sába királynője nevet. Sába királynője sokat hallott Salamonról, Judea királyáról és elhatározta, hogy látogatást tesz nála. A királynőt elbűvölte Salamon bölcsessége és fényűző palotája, Judea királya pedig menten beleszeretett a szép királynőbe, így szólt hozzá: „Nagyon kérlek, engedélyem nélkül ne nyúlj semmihez a palotában, mert ha mégis megtennéd, a magaménak foglak tekinteni.’’ Aznap este Salamon király erősen sós és savanyú ételeket szolgáltatott fel vacsorára. A királynő nyoszólyája közelében vízzel teli kristálypoharat helyezett el. Salamon király pedig elrejtőzött a hálóterem függönyei mögé. Éjfélkor Sába királynője arra ébredt, hogy rettenetesen szomjas, odalépett a pohárhoz és ivott belőle. Erre előlépett a függöny mögül Salamon és így szólt: „Hozzányúltál az én tulajdonomhoz, most tehát az enyém vagy**. Kilenc hónappal később már Etiópiába visszatérve Sába királynője fiút szült, s az etióp császárok azóta is Salamon királytól származtatják le magukat. „Hal'gatok vagy meghalok*’ „Esküszöm, hogy hallgatni i fogok vagy meghalok” — így \ fogadkozik az újonc és ezzel szörnyű kötelezettséget vállal. Lebukás esetén vállalnia kell mindent, de nem szabad vallania, mert ezzel halálos ítéletét pecsételné meg. Az is igaz, hogy a szindikátus lebukott tagjáért mindent megmozgat. Nem egy hétpróbás gonosztevő szabadult ki határidő előtt a börtönből, sőt arra is volt példa, hogy egyes vádlottak iratai és bűnjelei még a vizsgálati fogság idején „nyomtalanul” eltűntek. Az alvilági szindikátus még a bírákat is lefizette. — Kik ezek a félelmetes személyiségek, akiknek keze még a börtön rácsain túl is eléri az „eskűszegőket”, akik „köpnek”? látszatra tisztes személyiségek, sok esetben befolyásos milliomosok. A rendőrség persze ismeri előéletüket, fiatalkori banditizmusukat. De ki bizonyítja rá ma ezekre az előkelő urakra, hogy tisztességtelen úton szerezték és gyarapítják vagyonukat? Senki, mert a szindikátus elfogott tagjai inkább mindent magukra vállalnak, de nem árulják el a nagy bossokat: tudják, hogy búcsút mondhatnának életüknek. Pedig a valóság az, hogy a „családok főnökei” a legpiszkosabb „üzleteket” bonyolítják le. Például kezükben tartják a kábítószer kereskedelmet. Egy font heroint Marseilleben 5 ezer dollárért vásárolnak orrgazdáktól, New York-bam pedig 32 ezerért adják tovább. Sokan örömházakat tartanak fenn álnéven, mások előszeretettel kölcsönöznek pénzt heti 20 százalékos uzsorakamatra. Bc- nanno. Gambino, Lucese és társaik hivatalosan tiszteletreméltó üzletemberek, most azonban kiderült, hogy a veszélyes szindikátus vezető személyiségei. Árn!ó félelem Ismerte-e az említett és a többi „úriember” valódi kilétét az amerikai rendőrség, a sok nyomozó iroda? Kétségtelenül, de nem voltak ellenük terhelő bizonyítékok, mert a szindikátus lebukott tagjai inkább mindent magukra vállaltak, de a „bossok” közül senkit sem mártottak be, amíg... Nem véletlen, hanem a törvényszerű félelem lett a banda árulója. Egy bizonyos Joseph Valacci többszörösen büntetett megrögzött bandita, aki már 1930 óta a szindikátus szolgálatában áll, 1960 óta legújabb, 15 évi börtönbünte-* tését tölti. Kábítószerekkel bukott le és felkeltette Vito Ge- novesenek, a 12 nagyfőnök leghatalmasabbjának gyanúját, hogy egyet-mást elárult. Rögtön megszületett a halálos ítélet. Genovese hasonló ügyből kifolyólag börtönlakó, Fort Livenwort kényszervendége. Ez azonban nem gátolja őt üzleti ügyeinek lebonyolításában és a „családok” irányításában, személyi „ügyek”, likvidálások intézésében. Valacci észrevette, hogy cellatársa — nyilván a szindikátus megbízásából életére tör — ezért bilincsével halálra sújtotta őt. A vizsgálat folyamán rádöbbent kilátástalan helyzetére, s inkább elmondott mindent, amit a bandáról tud. Szigorúan elkülönített helyen tartják, még az újságírók sem tudják, hol. Ebédjét fegyveres kíséret szállítja, zárkája körül elektronikus berendezések biztosítják, — hogy hívatlan személyek a közelébe se juthassanak. Immár egy éve nagyon vigyáznak életiére, hisz Valacci sokat tud (a szindikátus százezer dollár vérdíjat tűzött a fejére.). Több mint három évtized története elevenedett meg elbeszélése nyomán, fény derült sok rejtélyes bűntényre a szindikátus praktikáira. Valacci elmondotta, hogy szabadul meg Genovese vetélytársaitól. Jellemző eset: Anastasia bandavezér bérgyilkossal 1952-ben eltetette láb alól Arnold Schuster fiatalembert, egy bankrablás tetteseinek nyomravezetőjét. Utána a gyilkost is likvidálta**». Hosszú listát lehetne összeállítani a Cosa nostra gaztetteiről. Valacci sokat segített a rendőrségnek főként bizonyítékokat szolgáltatott tanúvallomásával. Az eset komolyságát bizonyítja az is, hogy Kennedy igazságügyminiszter kény télén volt nyilatkozni róla. Kennedy az Egyesült Államok egyik legnagyobb rákfenéjének minősítette a szervezett bűnözést, amely évente 40 milliárd „forgalmat” bonyolít le, azaz a nemzeti jövedelem tíz százalékát. Az amerikai nép nem lehet vele szemben közömbös, mert már a saját hazájána'- biztonsága forog kockán. u : A KRESZ-versenyen Vasárnap délelőtt mintegy százharminc gépjárművezető részvételével rendezték meg a KRESZ-versenyt. Huszonegy csapatot (nyolcvannégy gépjár művezetőt) és ötvenkét egyéni versenyzőt indítottak a versen y indítóállomásán, a Szabadság úton. A gépjárművezetők a kije lölt állomásokon jelentkeztek és a megadott kérdérekre vá laszoltak, illetve különböző ellenőrzéseken estek át. A rész eredményekét menetlevelükön tüntették fel. A Széchenyi téri ellenőr zőállomáson öt jelzőtáblát kellett felismerniök a versenyző knek. az autósoknak tizenöt ve rsenyállomáson kellett a' 'dniuk. A verseny eredmény eit ma este a Nemzeti S ’’■ben hirdetik ki a műsoros rendezvényen, melynek c ' yo; ok előnyben. — Szokolűi feli-