Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

I 1UA8&LÖ 1963. OKTOBER SSt ' Az NDK B-válogatott csapata Nehéz grézelem Berlinben Magyarország—Német Demokratikus Köztársaság 2:1 (1:0) Hai sportműsor Labdarúgás: Nemzetek közötti mérkőzés: Magyarország B—-NDK B, PVSK-pálya 14.30. NB n. mér­kőzések: Pécfei BTC—Zalaegersze­gi TE. BTC-pálya 10, Pécsi Bá­nyász—Budai Spartacus, Pécsúj- hegy 12, K. Lombik—PVSK, Buda­pest 12.45, NB III mérkőzések: Pécsszabolcsi Bányász—Bajai MTE. Pécsszabolcs 14.30, Mohács— Dombóvár, Mohács 14,30. Megyei mérkőzések: Lánycsók—Siklós, Lánycsók 14.30. Pécsi Szikra—Va­sas’ I Bányász, Kokszmű-pálya 9, Pécsi Előre—Urán SC, Postás­pálya 9, Pécsi Kinizsi—Székely- szabar, Ifjúsági stadion 9.30, Pé­csi Vasas—Boly, BTC-pálya 10, Szigetvár—Magyarszék, Szigetvár 14.30, Pécsi Helyiipar—Pécsi Pos­tás, Helyiipar-pálya 10. Pécsi Por­celángyár—Hidas, Porcelángyár- pálya 10.30. Atlétika: A megyei váltóbajnok­ságok második napi versenyei, Postás-pálya 10. Birkózás: A megyei ifjúsági csa patbajnokságok versenye, Déryné ti. tornaterem 10. * Kézilabda: NB Ljnérkőzés: Pé­csi Bányász—Győri Textiles, női, Pécsújhegy, 10. Röplabda: NB II mérkőzések: Pécsi Dózsa—Szombathelyi Spar­tacus, férfi, Tüzér u. 8.30. PEAC —Testnevelési Főiskola, női. Egye­temi Tornacsarnok 10, Komlói Bányász—Pécsi Bányász- férfi, Komló 9, Dózsa—Janus Pannonius Gimnázium, női, Tüzér u. 10. Kosárlabda: Magyar Népköztár­sasági Kupa középdöntőinek mér­kőzései, PVSK tornacsarnok 9. Szombaton délután kerüli sor a Német Demokratikus Köztársa­ság és Magyarország labdarúgó válogatottjának első mérkőzésére a Nemzetek Kupájáért. Walter Ulbricht Stadion, 85 ezer néző, vezette: Belov (Szovjetunió). Góllövők: Bene, Rákosi, illetve Nöldner. Magyarország: Szentinihályi — Ihász, Mészöly. Sárosi — Nagy, Solymosi — Sándor, Rákosi, Al­bert, Bene, Fenyvesi dr. • NDK: Heinsch — Skaba, Heine, Krampe — Kaiser, Liebrecht — Nachtigall, Erler, P. Ducke, Nőid­nek Stőckler. Már jóval a mérkőzés kezdete előtt megtelt a hatalmas stadion. A díszpáholyban helyet foglalt Walter Ulbricht, a Német Szocia­lista Egységpárt első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, valamint Jurij Gagarin és Wa- ientyina Tyereskova, a világ első férfi, illetve női űrrepülője. A közönség hatalmas óvációja közepette Valentyina Tyereskova végezte a mérkőzés első rúgását. Fotóriporterek, filmesek és tv-sek örökítették meg ezt a ritka pil­lanatot. Már az első percben szép táma­dás végén Bene előtt nyílott jó helyzet, de 11 méterről mellé lőtt. A német csapat érte el az első szögletet, majd ismét feljött a Csermely Vilmos természetjáró emlékverseny Ebbe* az évben ismét meg­rendezték a pécsi természet- •járók ifj. Csermely Vilmos emlékversenyét. * Az Orvos egészségügyi Sportkör Lendü­let természetjárói és az or­szágból összesereglett 13 csa­pat több mint 50 versenyzője áldozott- a fiatalon elhunyt pé­csi természetjáró emlékének. Ifj. Csermely Vilmos a pécs-i Gépipari Technikum volt di­ákja a PKV Előre SK termé­szetjáró szakosztályának volt alapító tagja és lelkes szerve­zője. 1951. december 27-én kö­dös időben megkísérelte meg­mászni a lengyel Tátrában, Za­kopanéban lévő Giewort hegy­csúcsot. Vállalkozása nem si­került. lezuhant és fiatalon. 22 éves korában meghalt. • A patai természetjáró emlé­kére elsőízben l95t-ben ren­deztek versenyt, melyet a PE- AC nyert meg. 1953-ban és 1954-ben a pécsi Előre SK ren­dezésében ismét megrendezték a versenyt. Most ebben az év­ben, hosszabb kihagyás után újra kiírták a természetjárók ifj. Csermely Vilmos emlék- versenyét. A Hosszúhetény— Eíelka-forrás közötti útvona­lon 13 csapat vetélkedett egy­mással. A verseny komoly sportsikert hozott és a pécsi természetjárók elhatározták, hogy a jövőben évről évre ki­írják emlékversenyüket. A verseny 1963. évi győztese a Pécsi Vasas Elektromos csa­pata, Második helyen a Bőr­gyár, harmadik helyen a Gép­ipari Technikum csapata vég­zett. magyar válogatott. A 17. perc­ben a magyar csapat gólt ért el. Rákosi labdájával Bene kiugrott a védők között és a kifutó kapus mellett a kapu közepébe lőtt (1:0). 2u perc után egyre nagyobb fö­lénybe került a hazai csapat, percekig óriási nyomás neheze­dett a magyar védelemre. Kaiser, Erler, majd P. Ducke került jó helyzetbe, de valamennyién hi­báztak. A 38. percben jutott is­mét szóhoz a magyar csapat, de Rákosi fölé lőtt. A magyar csa­tárok alig tudták tartani a lab­dát, csak a félidő utolsó percei­ben voltak ismét veszélyesek. A 42. percben óriási kavarodás után Fenyvesi dr. 10 méterről a bal al­só sarok- mellé lőtt, és nem sok­kal utána ismét ő hibázott. A második félidőt Fenyvesi dr. kihagyott helyzete vezette be, majd egyenlített az NDK csapata. Kavarodás támadt a magyar kapu előtt, Solymosi felszabadító rú­gása nem sikerült, és Nöldner 10 méterről ballal a kapu közepébe vágta a labdát. (1:1). Rögtön utá­na Erler lőtt gólt, de a játékve­zető les miatt nem adta meg. Hatalmas volt az iram, óriási a küzdelem. Az 58. percben Bene fejesét szögletre ütötte Heinsch. A 62. percben Albert—Bene—Al­bert támadás végén Albert fölé lőtt. A 85. percben ritkán látott kavarodás támadt Heinsch kapuja előtt. Fenyvesi dr. előbb a kapu­fát találta el, majd Bene hagyott ki óriási helyzetet, közben több játékos összefutott. Sándor, Feny­vesi dr., a kapus Heinsch. Kram­pe és Liebrecht maradt a földön fekve. A legsúlyosabbnak Lieb- recht sérülése bizonyult, akit hord ágyon levittek a pályáról. Már- már úgy látszott, hogy döntetlen marad a mérkőzés, amikor a 88. percben Rákosi a 16-oson kívülről lövésre szánta el magát és a lab­da aj óbb kapufa mellett a hálóban kötött ki. (2:1). A németek a 90. percben Erler révén egyenlíthet­tek volna, de az ötösről centimé­terekkel mellé lőtt. A magyar labdarúgó válogatott­ban Szentmihályi volt az egyik legjobb játékos. Végig jól, önfel- áldozóan őrizte kapuját, bátor volt a kifutásoknál, reflexei is dicsérhetők és a győzelem meg­szerzésének egyik fő részese. A hátvédhármasban talán Mészöly, Sárosi, Ihász rangsort lehet meg­állapítani, bár mindhárom játékos többször hibázott. A fedezeteknek csak a lelkesedése dicsérhető, nekik nemigen ment a játék. Solymosi eléggé tartózkodó volt. Nagy pedig csak munkabírásával tűnt ki. A csatársor legjobbjának egy ideig Bene mutatkozott, szép volt gólja is, később azonban visszaesett. Ennek ellenére sok olyan megjegyzést lehetett hallani róla, hogy ő az új magyar csa­tártehetség. Albert váltakozó tel­jesítményt nyújtott, de túl sokat nem mutatott. A másik három csatár csak igyekezett, ge nem- i igen ment nekik a játék és kü- j lönösen Sándor volt halvány. I Az NDK válogatottjában Kram- | pe tűnt ki a védelemben. A csa- | patnak és a mezőnynek egyaránt | Kaiser volt a legjobbja, játéka a [ legjobb Bozsik játékára emlékez- : teteti. Nagyszerű segítőtársa volt Liebrecht. A csatársorból P. Ducke mozgott ügyesen és nem egyszer volt veszélyes, ,'de dicsé­ret illeti Nöldnert, Eriért és Nach- tigallt is. A játékvezető elég sok hibát vétett, nem mindig állt feladata magaslatán, néha téves ítélete is volt, de döntően nem befolyásol­ta a mérkőzés eredményének ki­alakulását. A magyar labdarúgó válogatott vasárnap délelőtt 11 órakor indul el különrepülőgépen Berlinből és előreláthatóan 14.30 óra után ér­kezik a ferihegyi repülőtérre. Most már mindenki a következő feladatra, a jövő vasárnapi Ma­gyarország-Ausztria válogatott mérkőzésre gondol, sőt ezen túl­menően a két héttel későbbi bu­dapesti NDK elleni visszavágóra, amelynek eredménye biztosíthat­ja a magyar csapatnak a tovább­jutást a Nemzetek Kupájában, amelynek második fordulójában a következő ellenfél vagy Bulgá­ria. vagy Franciaország váloga­tottja lesz. Hofman, Hambeck, Kleiminger, Sockoll, Schenk, Drews, Grosz- heim, Marotzke, Beiger, Vogel, Müller, Domer, Gieszner. Frász- dorf, Barthels, Unger, Kupferschmied. A magyar labdarúgás Tokió előtt A Dunántúli Napiónak írta Lakat Károly, sk olimpiai csapat szakvezetője Az, i904>. évi olimpiai játékokat Tokióban rendezik. Egy világver­senyen való részvétel mindig nagy vonzerővel hat a sportolók­ra. különösen ha egy távoli föld­részen, egzotikus országban nyílik lehetőség a szereplésre. Minden­nél jobban bizonyítja ezt a tényt, hogy labdarúgásban az eddigi csúcsnevezés 42 volt, ellentétben a mostani kiírással, amikor is 79 ország küldte el nevezését a tokiói olimpiai labdarúgó torná­ra. Az eddigi olimpiai labdarúgó tornákkal szemben, ahol szinte lasszóval kellett fogni a résztve­vőiket, most van olyan ország, akinek három másik ország csa­patával hat selejtező mérkőzést kell vívnia csak azért, hogy a to­kiói kiküldetésit biztosítsa. Ma már a 16-os döntőbe való beke­rülésért is elkeseredett harc fo­lyik, még a nagy futballkultúrá- val rendelkező országok között is. Az olimpiai labdarúgó torna sportértékét nagyban növeli, hogy ezen a feljövőben lévő nemzetek, különösen az eddig elnyomott gyartnati országok kitűnő lehető­séget kapnak e sportágban tudó­suk bebizonyítására és e tornán ke­resztül újabb és újabb nemzetek fiai. jutnak világversenyen való résztvétel lehetőségeihez. Mind­ezek a kérdések azért időszerűek, mivel a NOB már régebben fog­lalkozik a labdarúgás eltörlésével az olimpiai műsórban. Mint a legnépszerűbb sportág vezetői, művelői mindent el kell követ­nünk, hogy sportágunk jelentősé­géhez mérten továbbra is szere­peljen a sport négyévenként megismétlődő nagy ünnepén. A magyar labdarúgásnak különösen nagy hagyományai vannak labda­rúgásban is az olimpiai játéko­kon: 1912-ben Stockholmban mint a vigaszdíj nyertesei, 1952-ben olimpiai bajnokságot nyert csapa­tunk, míg legutóbb 1960-ban Ró­mában az előkelő harmadik he­lyezést értük el. Nemzeti válogatottunk jó sze­replése mellett legfontosabb fela­datunk egy olyan ütőképes olim­piai csapat kialakítása, amelyik ezen a nagyjelentőségű tornán, méltóan képviselve a magyar lab­darúgást a napi feladatok mel­lett tényleges utánpótlását ké­pezze a jelenlegi A-válogatottnak. Ezért szerepei olimpiai csapatunk­A pécsi válogatott mérkőzés legújabb hírei Dunai II. a jobbósszekötő — Csak közvetlenül mérkőzés előtt állítják össze az HDK válogatottját Szombaton délelőtt ritka ven­dégei voltak a BTC-pályának. Előbb a NDK utánpótlás, majd később a magyar „B” válogatott tartotta a mai találkozó előtti utolsó edzéöét. A német labdarúgók pontosan io urakor jelentek meg és Beiger, valamint Sockoi edzők irányítása alatt azonnal munkához láttak. Bemelegítő mozgások után gim­nasztika- és erősítő gyakorlatok következtek, majd labdát kaptak a játékosok, akik ezután páros és egyéni ügyességi gyakorlatokat végeztek. Nagyon megnyerte a német vendégek tetszését a BTC gumizsinóros labdája, melyet há­rom méteres gumizsinórral a vé­gén a földhöz erősítenek. A zsi­nór végén függő labda a rúgás irányától és erejétől függően vál­toztatja helyzetét és igen jó ref­lex-fejlesztő alkalmatosságnak bi­zonyul. • ­A 45 perces edzés színes és vál­tozatos volt, az edzők a játékos­ságra. fektették a fő súlyt. 'A szak­vezetés még mindig nem döntött az összeállítást illetően, a tizen- négyes keret az alábbi játékosok­ból áll: kapusok: Weiss, Hamreck, hátvédek: Domer, Unger, Müller, Hofmann, fedezetek: Kupfer­schmiedt. Giessner, csatárok: Barthes, Keiminger, Drews, Fräss­dorf, Vogel, Grossheim. Alig hagyták él a BTC-pályát a kékmelegítős német válogatot­tak. máris megjelent a piros me- iegítős magyar csapat, élén La­kat Károllyal. A magyar csapat közel egyórás, kömjyö elemekből összeállított edzést tartott, mely­ben labdavezetés, adogatás, össz- áték. fejelőgyakorlatok és kapu- ralövések szerepeltek. Ellentétben német kollégáival, Lakat Károly nár az edzés után kihirdette a oéiyára lépő csapatot, ez a kö­vetkeze: Géléi — Káposzta, Geller, Szepesi — Palotai, Somogyi — ;;,\gy Gy.. Dunai 1T., Laczkó, Po- vázsai, Mathesz. A mérkőzésen égj kapus és két mezőnyjátékos "égig cserélhető, mindkét együt­tes részéről élni is kívánnak ez- •.C u lehetőséggel. A magyarok- • 1 \czél. Lakat, Tuschinger, tu .i és Puskás áll, mint tarta- Hk. készenlétben. Mindkét csapat hangulata kitú- feo. A uésaetefenéit: nagyon tetszik városunk, jó mérkőzést és szoros eredményt várnak, bár a magyar válogatottat nagyobb játékerejű együttesnek tartják, mint saját csapatukat. A magyar táborban a mérkőzést a svéd olimpiai vá­logatott előtti főpróbának tekin­tik és ezért minden egyes játékos teljes erőbedobással fog küzdeni. A német sportküldöttség veze­tője. A. Marotzke városunk sport- szerető közönségéhez ezúton kül­di a sportküldöttség üdvözletét. A mérkőzést a jugoszláv Baics vezeti, partjelző: dr. Kamarás és Forsner lesz. ban karban is a fiatalabb korosz­tály. A szélesebb körben való válogatással lehetőséget akarunk biztosítani minden tehetséges fia­talnak tudása bizonyítására. Soha ennyi vidéiki játékos még nem szerepelt válogatott csapatban, mint az idén. Minden reményünk megvan arra, hogy 1964 nyarára e tehetséges fiatalokból sdlo csapat méltón Joépviselje népteözt&nsasá- gunk színeit a tokiói olimpián. Persze, az út addig elég nehéznek létezik: túl kell jutnunk még az idén a svédek elleni második se­lejtező mérkőzésen, ami a buda­pesti 4:0 ellenére sem könnyű feladat. És ha ez sikerül, akkor még egy nehéz akadály van hát­ra, a spanyol-svájci párharc .győz­tesével kell újabb két mérkőzést vívnunk a tokiói repülőjegyért. A múlt héten Luganóban .lá­tottak alapján minden valószínű­ség szerint továbbjutásunk ese­tén a kitűnő erőikből álló spanyol osapat lesz legközelebbi ellenfe­lünk. Bízva játékosaink tudásá­ban, bizton remélhetjük, hogy a magyar labdarúgást képviselő csa pat az eddig mutatott játék mel­lett még nagyobb akarással és lel­kesedéssel készül, e nem minden­napi feladatra. E megtisztelő fel­adat végrehajtásánál számba jö­hető pécsi játékosok: Dunai II., Dunai I., Györkő, Vajda remél­hetőleg mindent elkövetnek, hogy mind a klubmérkőzésen, mind a válogatott mérkőzések során tudásuk legjavát adva a pécsiek is ott lesznek a tokiói olimpián. A csapat eddigi eredményei a csehek elleni 4:2, a Szovjetunió elleni l:o és a jugoszláv B elle­ni 23 azt bizonyítja, hogy játé­kosainkban a megfelelő szakmai tudás megvan, csupán a lelkese­dés és akaraterő terén kell játé­kosainknak még többet nyújtani ahhoz, hogy játékosaink a kitű­zött célt elérjék. Nagyon tehet­séges játékosok alkotják a csa­pat gerincét: az ebben az évben magunk elé tűzött célt, hogv olim­piai csapatunk törzsét kialakít­suk, nagyjából elértük. ] ezen a poszton különösebb gond­jaink nincsenek. A hátvédsorban j Novak, Káposzta, Ihász, Szepesi, Orbán, Gellert, és a dorogi Lakat jönnek számításba. Nehézséget okoz, hogy a nagy felelősséget kívánó középhátvéd posztján je­len pillanatban a többi csapatrész­hez hasonlóan nem áll rendelke­zésre megfelelő tudással és fő­leg rutinnal rendelkező játékos. A fedezetek terén állunk a leg­jobban hiszen három kitűnő fedezetpár áll rendelkezésre: elsősorban a Palotai—Nagy kettős, akik már a nagyválogatott szintjét is megütik, de a Tussinger—Somodi fedezet- pár is kitűnő. Az egészen fiatal korosztályhoz tartozó Mencze. —Perecsl kettős nevével is sok­szor fogunk még a legjobbak ösz- szeállításánál találkozni. A csa­társor erőssége a belsőhármas le­het, hiszen a magyar labdarúgás nagy ígéretei szerepelnek ezen a posztokon. Elsősorban Dunai li­re; Ben éré és Laczkóra gondolok, akik közül már mindegyik a nagyválogatott összeállításánál is szóba került. Ide tartozik még a győri Povázsai, Dunai I., Ne­mes, Komora, Puskás. A szélső posztokon még kísérletezés folyik, hiszen a magyar labdarúgás ége­tő problémája, hogy ezen a he­lyeken nem áll megfelelő képes­ségű játékos rendelkezésre. Jobb­szélen a fiatalok közül Nagy Gy., Györkő, Kalmár és Kárába, bal- szélen Mathesz, Katona, Farkas, Keglovics, Korsós és* esetleg kény­szermegoldásként valamelyik bel­ső csatár jöhet figyelembe. Ismételten leszögezni kívánom; hogy az olimpiai csapatban bérelt hely nincs mindenkinek lehetőséget fogunk biztosítani tudása bebizonyításá­ra. A feladat nagy, a lehetősége­ink a megoldáshoz megvannak és a magyar sportközvélemény jog­gal várja el a tehetséges fiata­lokból álló csapattól, hogy a nagy feladatnak minden tekintet­ben megfeleljen. tette, annak meg azt mondta, hogy „Maga csak hallgasson, előbb a fiát nevelje meg! — Saját magából indult ki. öt sem. nevelték meg, úgy látszik. — Ügy. Sajnos csak két hetei sóztak rá. A bajaiak között te akadt két forrófejű, a Páncsics és a Mikus. Kettejüknek öt hetet adományozott a fegyelmi bizott­ság. — Attól tartok, hogy még min­dig elég szűkmarkúan osztogat­nak. — Jövő héttől adakozóbbak lesznek, ha nem lesz rend a pá­lyákon. — Legyen tehát rend a pályá­kon: — Legyen! Egyébként is szű­kén vagyunk a pályákon, tehát hulljon csajc a férgese, mert a többinek legaláob lesz hely. — Miért? Kevés a hely Pécsett? — Bizony. Sok a csapat és ke­vés a pálya. Egyesek ezen úgy segítenek, hogy ,,elcserélik” a pá­lyaválasztó jogukat. A Va£ás ez­ért megy vasárnap Bolyba. A PEAC meg Kaposvárra. — A PEAC is csereberélt? — Még. ez a szerencse. Legalább megoldódott a Kinizsi gondja. Ne­kik ugyanis a Helyiiparral más­kor ellentétes sorsolásuk volt, de vasárnap mindketten idehaza ját­szanak. Mivel egyszerre csak egy meccset lehet játszani egy pályán, a sörgyáriak bekéretőztek az egyetemi stadionba. — Szerencséjük, hogg s PEAC te cserélt, — Halál a legyekre, hogy ne hulljanak a levesbe! — Tüke! Maga „levest” emle­get, nyilván focistákra gondol? — Persze. De csak jó focisták­ra, akik megkeresik a „levesbe” aprítandót. Nem olyan focisták­ra, akik kénytelenek elmúldszta- ni az őszi bevásárlásokat, mert az ablakon kidobálták az aprópénzt. Beszéljek világosabban, mester? — Eddig elég világosan beszélt. Tüke. Csak azt nem tudom, miért kezdte olyan baljósán a mondó- tcáját? — Mert szigorú megtorlást kö­vetelek azok ellen, akik még most a „félgőzös” őszi bajnokságban is elvesztik a fejüket és felháborító módon viselkednek. — Romlik a fegyelmi helyzet? — Hogy romlik? Méghogy rom­lik! Figyeljen csak! Tavaly dicsértük a Porcelángyár csapa­tát, mert sportszerű volt. Most meg szidjuk őket, mert sportsze­rűtlenek. — Sok közülük a kiállítás? ■— Sok. Legutóbb a Postás el­leni meccs után a folyosón ve­rekedtek. Micsoda erőnlét, mes­ter! A szövetség szerencsére négy „kakasnak” hátraköti majd a sar­kantyúját. — Csak a Porcelángyár ellen van kifogása? — Sajnos mások is vannak. Pél­dául a Kinizsi-játékosok egy ré­sze sem fér a bőrébe. Legutóbb a középhátvédjük volt nagy fiú a fegyelmi előtt. Ahelyett, hogy hamut szórt volna a fejére, így szívó skodott: „Csak találkozzam azzal a játékvezetővel, bizlsten agyonverem!” — Ezt mondta a fegyelmi élőit? — Még mást is mondott. Ami- kot aí idős játékvezető Jóra in­De még Így is a teniszpályán öltöznek majd a sörösök, akkora a zsúfoltság. — Még mindig jobb, mintha be­növi a gaz a kihalt pályákat. — Na, ilyen nincs Pécsett. Aho­va egy-két focista „odalép”, ott ugyanis nem terem meg a fű többé. — Ez biztos, Tüke. — Az is biztos Tüke, hogy a ta­tabányai He tényt nagy propagan­dát csinál a mi Halasinknak* — Propagandát? — Azt bizony. Azt hireszteli szerte az országban, hogy akinek tyúkszeme van, ne szopogasson j szentrókus lábsót, hanem szóljon I a Halasinak, az rálép a tyűk- | szemre és kész. — A Hetényi tyúkszemirtása is sikerült? — Csak sikerült volna, ha nem olyan j türelmetlen. Ha otthagyja még a lábát. De nem hagyta, ez­ért kiállították. így azután meg­maradt az a fránya tyúkszem! — Lám, lám, a türelem rózsát terem! — Na erről jut eszembe, hogy szerencse, amiért a Lakat edző ilyen türelmes ember. — Kinek szerencse, Tüke? — Az Antinak, mester. Mert amikor a nyáron megkérdezték az edzőt, hogy miért került be a fiú az olimpiai keretbe, akkor azt mondta, hogy azért, mert a tavasszal sokszor látta a pécsieket jól játszani. — És mit mondott most, hogy miért került be most a csapatba? — Azt mondta, most meg azért, mert az ősszel nem látta őket ját­szani! Szerencsére. — A Lakat mester, vagy a kis Dunai szerencséjére? — Ez lesz a Jőí’ő featf tejtóró* mestert A csapat törzsgárdája készen áll, csupán néhány poszt betöltése okoz gondot a szakve­zetésnek. Elsősorban a középhát­véd, a két szélső, valamint a tar­talékjátékosok megtalálása okoz fejtörést. Remélhetőleg, a terv­szerű kísérletezés e téren is ered­ményes lesz, jó alkalom kínálko­zik a végleges csapat kialakítá­sára ez év végén hat-nyolc méi> kőzésből álló afrikai túrán, ahol e kérdésekre a szakvezetés vég­leges választ kap. A jelenlegi helyzetet a bajnoki mérkőzéseken, valamint a váloga­tott mérkőzéseken mutatott for­mák alapján a következő játé­kosok alkotják az olimpiai kere­tet. A kapuban Géléi, Aczél és Szarka az első számú jelöltek. Sok a sérült és beteg a Komlói Bányásznál Október 20-án Debrecen, Diós­győr, Komló és Szeged NB I-es csapatainak részvételével labda­rúgó-torna lesz Debrecenben, melynek döntőit 27-én Diósgyő­rött fogják lejátszani. A Komlói Bányásznál Jerabek, Szőcs, Nagy Béla sérült, Iván, Garai, Soós be­teg. így szombaton reggel ez a 14-es keret utazik Debrecenbe: Lukács, Bancsi, Komlói, Józsa, Rozmis, Csordás, Lelovics, Ta­kács, Göncz, Lutz, Perényi, Fa­ragó, Haris, Bartulov. A 11.15 órakor kezdődő Debre­cen—Komló mérkőzésre előrelát­hatólag a következő összeállítás­ban lép pályára a Bányász: Lu­kács — Komlói, Józsa, Rozmis. (Csordás) — Lelovics, Göncz, (Ta­kács) •— Haris, Bartulov, Lutz. Perényi, Faragó. Horváth György Dévai I. nyerte a megyei terepbajnokságot Szombaton délután rendezte meg a Baranya megyei Kerék­páros Szövetség az 1963. évi megyei terepbajnokságot, amely egyben a következő héten Buda­pesten megrendezésre kerülő or­szágos bajnokság előfutama is volt. Már hagyományossá vált, hogy a pécsi terepbajnokság megrendezése országos viszony­latban is kiemelkedő verseny, amelyet élénk érdeklődés kísér, mert az itthoni helyezettek kö­zül kerül ki már évek óta a magyar terepbajnok mind egyéni, mind csapat értékelésben. Az idei verseny a tettyei útjavítá­sok miatt Pécsbányatelepen ki­jelölt új pályán lett megtartva. Az új terep igen változatos és nehéz, de egy hátránya van, mégpedig az, hogy nem lehet az időeredményeket összehasonlítani a régi jól bevált pályáéval. Tudott dolog, hogy aki a Tettye körpá­lyáé percen belüli eredményt ért el, azok közül került ki az új országos bajnok. Egyébként a fiúk ugyanúgy készültek fel, mint az előző években és ez bíz­tató. Különösen Dévai I és Koz­ma I van jó formában. A verseny nem okozott meg­lepetést, mert Dévai I már első körben biztosította győzelmét, Kozma I csak a második körben sz mongatta meg egy kicsit. Dé­vai II az első körben géptörés végett gépet cserélt és így a győzelembe nem tudott beleszól­ni, csak azért küzdött, hogy a csapatba bekerüljön és Budapes­ten bizonyíthasson. Eredmények: Baranya megye 1933. évi terepbajnoka: Dévai János, ideje 58 perc, 2. Kozma Attila 58,46, 3. Keserű Ferenc 59,12, 4. Kozma György 59,26. 5. Dévai András 59,54. Budapesten ez a csapat képvi­seli majd a megyei válogatottat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom