Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
MAIPtO m OKT0BSB OL 1 Közúti közlekedési ankét a Baranya megyei főügyészségen Kijelölik a gyalogos-átkelőhelyeket — Új jelzőtáblákat állítanak fel Tegnap délelőtt közúti közlekedési operatív értekezletet tartottak a Baranya megyei fő ügyészségen. Az értekezleten resztvettek a Baranya megyei pártbizottság, a Baranya megyei rendőrfőkapitányság, ügyészség, bíróság, városi tanács, a balesetelhárítási tanács, a KPM Közúti Igazgatóságának és Tanintézetének közlekedési szakemberei. Sok a halálos baleset A résztvevőket dr. Szalmásy Lajos helyettes megyei főügyész köszöntötte, majd megvitatták az elmúlt évben tartott operatív értekezlet határozatainak végrehajtását. A közúti közlekedési balesetek alakulásáról dr. Nagykálózi Zoltán közlekedési ügyész számolt be. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt évek hez viszonyítva rendkívüli mér tékben növekedett a közlekedési balesetek száma. 1963-ban háromnegyed év alatt több halálos bal est történt, mint az elmúlt években bármikor. — Idén már mintegy 38 személy halt meg közúti baleset következtében. A városban és a megyében is a motorosok okoz ták a legtöbb balesetet. Érdemes felfigyelni, hogy a legtöbb szabálytalanság s a legtöbb súlyos baleset szombaton. vasárnap és hétfőn történik. A legutóbbi küzúti ellenőrzés is azt igazolta, hogy a gyorshajtás szabálytalan előzés mel lett még mindig az élen halad az ittas vezetés. A gyalogosak figyelmetlensége is súlyos következményekkel jár az esetek többségében. Ehhez hoz zájárul az is hogy a gyalog átkelőhelyek kijelölése csak néhány helyen történt meg. A 48-as tértől a Budai vámig például egyetlen kijelölt gyalogátkelőhely sincs. Az új KRESZ megjelenése után új jelzőtáblákat kellett kihelyezni ami azonban csak részben történt meg. Kevés a főútvoma lakat kijelölő tábla és számos estben az „Állj vám” stb. régi elavult táblák okoznak, zavart a közlekedésben. Előadás, razzia, büntetés A Baranya megyei rendőrfőkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztálya többszáz propagandaelőadást, ötven razzia-szerű ellenőrzést és több mint 60 garázsellenőrzést végzett az idén a balesetek megelőzése érdekében. Az ellenőrzések nyomán több mint 1700 esetben szabálysértési feljelentéssel is éltek. A balesetek megelőzésével nemcsak a rendőrség, bíróság, ügyészség, hanem a metpari tanulók kiállítása Mutassák be Pécsett is! Vasárnap, etstőber 13-án zárta be kapuit Budapesten az a kiállítás, amely az ország iparostanulóinak munkáját ijjnutatta be az érdeklődőknek. (r>Sok foglalkozással ismerked- útoetett meg a látogató. Szükséges a jó tájékozottság, széleskörű ismeret a foglalkozások, munkaféleségek területén. Minden emberben van valamilyen irányú tehetség. Ha okosan törődünk gyermekünk jövőjével, akkor megfigyeljük, megismerjük, miben ügyes, mire vállalkozik szívesen, és ha játékosan is, milyen területen tud alkotná. Sokféle szakma, pálya ismeretében könnyebben találunk .száméra olyan munkakört, amelyhez tehetsége van, amelyet szívesen végez, ahol értékes eredményt ér majd eL Ez a kiállítás igen helyes kezdeményezés olyan értelemben. hogy perspektívát nyújt, megmutatja a különböző szakmák termékeit, szakmákat, pályákat ismertet meg. Mennyivel könnyebben segít gyermekének pályát választani az a szülő, aki majd több ilyen kiállítást ismer meg, és mennyivel könnyebben ad tanácsot az a pedagógus, aki ilyen tájékoztatók alapján is közelről ismeri a szakmákat, a szakma termékeit, az azok készítéséhez szükséges tulajdonságokat. A kiállításon megjelent ifjúságot érthetően a gépgyártó ipar termékei érdekelték. De a gépekkel foglalkozó szakmákon kívül láttuk a bognár, asztalos (intarzia, fafaragás), kosárfonó, szőnyegszövő, bőrdíszmű ipar termékeit. Üdítő színfoltja volt a kiállításnak a dísznövény-termelők bemutatott anyaga. Ráirányította a kiállítás a figyelmet a kábelkészítésre, a hanglemez-gyártásra. A sok „férfias” foglalkozás mellett megjelentek a nők számára is alkalmas munkakörök, ahol a fémmunkánál nem szükséges a nagyobb fizikai erő: az optikai eszközök készítése, kis fémek esztergá- iyozása elektromos eszközök készítése, ellenőrzése. Nem hiányoztak természetesen az öltözködéssel kapcsolatos ipari ágak sem. Több szülővel találkoztunk már, aki arra a kérdésre, hol tanul tovább a gyermeke, azt válaszolta, hogy gyermeke ?m tanul tovább, ipart tanul, z itt látott iparágak között több is volt, amely komoly továbbtanulást Jelent, «melyhez valóban szükséges az általános műveltséget nyújtó érettségi, ha valóban alkotó módon kívánja valaki a szakmáját művelni. Ezeket az iparágakat tanulva, nyugodtan mondhatja bárki, hogy tovább tanuL Helyes lett volna, ha minden egyes terméknél megjelölték volna azt, hogy aki ilyen iparral kíván foglalkozni, hol, milyen szakmára jelentkezzék. A kiállítás azonban így is sokat adott Jó volna, ha Pécsett is bemutatható volna. Amennyiben Pécsett is megtekinthető lesz, a legmelegebben ajánljuk szülőknek és gyermekeiknek egyaránt Achátz í rar éné gyei Közlekedési Balesetelhárítási Tanács, valamint a járásoknál megalakult balesetelhárítási tanácsok is foglalkoztak. A beszámolóhoz tizenhármán szóltak hozzá. Nyéki Károly elvtárs, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője felvetette, hogy a város legforgalmasabb pontjain csúcsforgalom idejére gondoskodni kellene a forgalom irányításáról. Szervezettebbé kell tenni a balesetelhárítási propagandát és az iskolákban többet törődni a közlekedési szabályok, a helyes közlekedés ismertetésével. Gócz Bél«, a városi tanács elnökhelyettese közölte, hogy biztosítják a megfelelő összeget a gyalogos átkelőhelyek melőbbi befestésé- re. Dr. Parrag Károly rendőr- őrnagy vezetésével bizottságot hoznak létre, amely felméri a városban milyen jelzőtáblák hiányoznak, pótolja azokat és a felesleges táblák kicseréléséről la gondoskodik. Dr. Temesi Imre járásbíró felvetette a lovaskocsik nappali ellenőrzésének problémáját, és javasolta, állítsanak fel tükröt a rendkívül balesetveszélyes beláthatatlan Ágoston téri útkereszteződéshez. Lit- ványi Tibor, a KPM autóközlekedési tanintézetének vezetője kifejtette, hogy a régi gépkocsivezetők továbbképzésére nagyobb súlyt kell helyezni. A régi gépkocsivezetők egy része elfelejtette a szabályokat, sokan meg se tanulták az új KRESZ-t. Ha nekik is olyan szigorú vizsgát kellene tenniük, mint az' új gépkocsivezetőknek, bizonyosan komoly hiányosságokra derülne fény. Jelzőtáblák, továbbképzés A résztvevők elfogadták és kiegészítették a Baranya megyei főügyészség határozati javaslatát, amelynek értelmében mielőbb kijelölik és befestik a gyalogos átkelőhelyeket, pótolják a hiányzó jelzőtáblákat és intézkednek, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is minden lovaskocsit lássanak el jel zőlámpával, intézkednek a magángépjárművezetők tovább képzése ügyében és az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az ittas vezetések visszaszorítására. Kilenc hónap alatt 110 újítási javaslat a Sopianában Egymillió forintos megtakarítás — 82 ezer forint újítási díj A Sopiana Gépgyáriján ez év első kilenc hónapjában pontosan 110 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A javaslatok közül 60-at fogadtak el kísérletre vagy bevezetésre. Az elfogadott újítások között természetesen szerepelnek a tavalyi esztendőről áthúzódott javaslatok is. A gyárban bevezetett újítások eredményeképpen az utó- kalkulált megtakarítás értéke egymillió és 57 ezer forint Az újítók részére 82 ezer forint újítási dijat fizettek ki az elmúlt kilenc hónap alatt. Jelentősebb újításnak számít Garami Vilmos műszaki 1 dolgozó konstrukciója, amelyet a 475 Uteres dagasztógépeknél alkalmaznak. Az újítás alapján a kombinált persely peremét bronzból, a hengeres részét pedig öntvényből gyártják. A megtakarítás Ösz- szege 101 ezer forint, az újító pedig 6 ezer forint újítási dijat kapott. Ugyancsak elismerésre méltó Cserhalmi—Erdői —Skatzel kollektíva újítása, a pneumatikus ónozó-pisztoly, amelynek a használatával jelentős mennyiségű ónt takarítanak meg. Az újítóknak ezért kétezer forint újítási díjait fizettek ki. EgtesdUyl szellemi vetélkedő Tanácskozásra öltek ősszé a pécsi iskolák vöröekeresztea tanárelnökei. A tanácskozáson elhatározták, hogy aa 1903—64. tanévben minden pécsi iskolában beindítják a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság” mozgalmat. Ugyanakkor a tanfolyamokon résztvevő tanulók részére az Iskolákban egészségügyi szellemi vetélkedőket rendeznek, majd sor kerül a városi vetélkedőre iS. Az „Expedíció a jövőbe^ mozgalom keretén belül szerepel egészségügyi túrának a megrendezése is a városi úttörő szervezettel közösen. A túra során meglátogatják a Közegészségügyi Járványügyi Állomást, a Pécsi Mentőállomást, valamint a Vérellátó Alközpontot. HONFOGLALÓINK életében a víznek nagyobb jelen' tősége volt, mint ma. Egy gazdag forrásfő, rétet öntöző, nyáron is bővizű patak birtoklása az életet jelentette embernek és barmainak egyaránt. A víz és az általa öntözött jó fűvű legelő volt a jólét, gazdagodás, a nemzetség számbeli s ezzel egyúttal te- kintélyi gyarapodásának és hatalmának is forrása. Nem csoda, ha életerős nemzetségeink már az első foglalás idején igyekeztek — mai kifejezéssel élve — jól helyezkedni s birtokba vették a legbővízűbb forrásokat s azoknak egész lefolyását Ez a törvényszerű szokásuk azután még ma is világító lámpás az ősi szálláshelyek kutatása közben s a helynevek és táj részletes felderítése után lehetőséget ad honfoglaláskori, ma már ezer éves események tisztázására. Helyneveink nem egyszer mérhetetlen régiségűek. Nemcsak helységneveink, hanem egyszerű dűlő, patak, erdő, forrásneveink is. Népünk hagyományőrző készsége biztosította fennmaradásukat. Egy- egy ősi helynév — megítélésem szerint — nem egyszer nagyobb kincs, mint egy pár százados rom vagy öreg épület ezek megőrzésére, feljegyzésére s mondanivalóik feltárására nagyobb gondot kellen fordítani, mint a tárgyi értékeink konzerválására. Nézzünk egy példát: csérd. BiA kapzsiság elveszti perét Három asszon# SS a pádon a bírói pul- * pitus előtt. Fekete ruhába öltöztek, selyemfényű fekete kendőt kötöttek fejükre. A legidősebb asz szony, a felperes, 75 éves. Bot van a kezében, csak azzal tud járni. A hallása is, a látása is gyenge. A másik asszony, a lánya. Lehet 50 év körüli. ök egymás mellett ülnek. A harmadik asszony — még nincs 30 éves — a pad szélére húzódott, zsebkendőt gyűröget a kezében. Sír. ő az alperes. A történet, amiért a bíróságra jöttek a következő: N. József- nét, a felperest, unokája és annak felesége magához vette, mondván: . jöjjön nagymama, majd mi ápoljuk, öregségére eltartjuk. A nagymama szívesen ment, sőt szerződést is kötöttek, miszerint a fiatalok a nagymamának gondját viselik — ezzel szemben a nagymama a fiatalokra Íratja 25 000 forintra becsült házát. A szerződést évekkel ezelőtt kötötték, és most a nagymama a bírósághoz fordult kérve a megegyezés felbontását Ezért van ttt most a három asszony. — Tisztelt bíróság! Nem tudom, hogy mi adott a nagymamának ökot arra. hogy azt mondja rólam: yem adtam enni, nem törődtem vele —■ mondja az alperes. — A nagymama mindent megkapott. Mert az idős asz- szony azt panaszolta: fél éve, mióta az unokája meghalt — annak felesége éhez- teti. A tanúk mást vallanak. „Egyszer, amikor náluk voltam, volt unokájának felesége tyilkot főzött, azt kínálgatta a nagy mamának, ö azonban azt mondta, hogy „most káposztát szeretnék” — vallja az egyik tanú. Kérdések, feleletek hangzanak el és a végén kiderül: a kapzsiság hozta a bíróság elé a három asz- szonyt, A nagymama lányának kapzsisága. Amikor az unoka meghalt, a mama, aki most annyira szorongatja az öregasszony kezét — úgy gondolkodott: miért legyen az a 25 000 forintot érő ház egy „idegené", miért ne az öné? Majd ö „fellázítja" a nagymamát az unokamenye ellen és felbontatja vele a szerződést. A 75 éves asszonyt sikerült is felháborítani, elhitetni vele, hogy nem viselik úgy gondját, mint kellene. Pedig a tények ennek ellenkezőjét bizonyítják. A nagymama nemrég jött ki a kórházból. A kórházba is az unokamenye kísérte, nem egyszer meglátogatta, s amikor elhagyhatta a kórházat, akkor is az unohamenye karján tipegett haza. A lánya feléje sem nézett. Most persze ~ azzal a gondolattal, hogy a nagymamának nincs sok vissza —a lánya nagyhegyesen felajánlja: majd ő gondoskodik anyjáról — természetesen ennek ára a szerződés felbontása. Nos nem, ezt így nem han goztatja, mert akkor kilógna a „lóláb", egy pillanat alatt vi- láQoa IfaM* jMHn sós anyja tránt érzett szeretet készteti őt erre, hanem az a 25 ezer forintot érő ház, amelyet — a szerződés felbontásával — ö örökölne. Az 50 év körüli asszony szinte remegve várja a bíróság ítéletét. Remegteti a ház, a 25 000 forint. A másik asszony — az unokameny — a pad szélén sirdogál, szégyenli, hogy ide került, amikor 6 éveken át becsülettel gondját viselte a nagymamának és vállalja — ezután is ellátja mindennel az idős asszonyt. A nagymama pedig ijedt szemmel tekint- get hol a lányára, hol az unokamenyére, talán nem is tudja, miért van itt. Vele valamit aláírattak — a szerződés felbontásának kérelmét — s most nem tudja: miért is lett egyszerre olyan kedves, figyelmes a lánya. A bírói ítélet azonban nem bontja fel a szerződést. A mama lánya nem örökli a házat. LÁTSZÓLAG történet nélküli kicsiny falu a „Pécsi Víz” síkján, Szentlőrinc közelében. 1950 előtt még két községecske, Kis- és Nagybi- csérd, azután egyesült a két falu Bicsérd néven. Ki gondol ma ezen szónak jelentésére? „Bicsérd”. S U ismeri ma a jelentését De ha a múltat felidézzük s a környéken élő helyneveket is segítségül hívjuk, kiderülhet valami. Élt a tahi a török időkben is. 1565-ben, 1582-ben Bicsér- de a neve s 47 adózóját írták össze, ami annyit jelent hogy Pellérd után a környék legnagyobb községe. Korábban, 1531-ben 31 adózója van: Lukács diák, Szabó, Keresztős, Karanti, Molnár, Lőrinc, Kővágó, Tarnos, Kozma, Kontra stb. nevűek. A hódoltság előtti utolsó ma gyár adóösszeírás idején, 1542- ben is él a falu, egykori helyesírással Bycherd a neve s Bakonya, Nagyboda, Tarcsa, Sütetkerek, Szentlőrinc, Kőhíd, Arányos, Pázdán, Zók, Velin a szomszédja. De él már a falu a aíkápo- lyi csata idején is, a Zichy okmánytár őrizte meg nevét 1397-bőL Neve ekkor Bulcherd. Még korábban a pápai tized- szedők tették a szívességet, hogy nevét feljegyezték. 1332- ben pl. Bertalan nevű papját említik „de Bulchev”, azaz Bülcső községből, aki U báni dénárt fizet Még tovább la mehetünk a múlt keresésében. Már az Árpádok korában járunk. 1290- ben a pécsi káptalan által állított tanúk között szerepelnék bölcsődék, Sytoe én Nagy Jakab nemesek, akik borértékesítés körüli perben tanúskodnak. De Győrffy György nemrég megjelent kiváló munkájában, „Az Arpádkori Magyarország történelmi földrajza” c. hatalmas műben is felhívja a fi gyeimet hogy Bagota határjáró levelében már 1262-ben feltűnik Bulchew község s az innen jövő út keresztezi a foa- gotai utat A mai „Pécsi víz” akkori neve Körös. Ezért kapja kissé délebbre egy vízparti monostor is a Kőrös monostora nevet Korábbi írásos emlékeink azután már nincsenek. így lát szólag elakadtunk a múlt további feltárásában. De segítségünkre jönnek a helynevek. MINT MONDTAM, (fel nem zetiségeink szerették a vizeket, forrásfőtől torkolatig birtokba venni. Nézzünk ennek utána! Ha a Bicsérd mellett lefolyó vizek árka nyomán északra haladunk s követjük azokat egészen forrásfejükig, már az első, legkeletibb vízfolyás forrásánál megtaláljuk, amit keresünk. Ez a víz ugyan is Töttös határában ered s „fórását” a nép még ma is „Bőcső fé”-nek, azaz „Bülcső fő”-nek nevezi. Ahol a forrás „Bőcső fé”, ott a víz, ami a forrásról lefolyik, szintén Bölcső. Ugyanúgy, ahogy a Kőrösfőről a Kőrös, a Szerő-fő-ről az öszerő vagy Üszrő, a Gyűrűfő-ről a Gyűrű nevű víz folyik le. Ennek a Töttösnél induló és Bagotánál a Kőrösbe torkolló víznek ás. sem 4ebM BOlca&i Igen ám, de ez a Bülcső a Bulcsu személynév ősi alakjának látszik. Ahol pedig egy forrásfőt, patakot és lakott helyet Bülcső-nek hívnak, ott Ősi, puszta személynévvel birtokba vett, honfoglaláskori szálláshellyel van dolgunk. Az is rögtön világos, hogy ezen honfoglaláskori ősünk az akkori szokások szerint az erdőhatáron, a vízfőnél verte fe! nyári sátrait, s lejebb, a nagyobb vizek mellett tartotta téli szállását. Itt is, ott la mw Bfflesft tette maradandóvá emlékét. A két szálláshely a Via mentén Összefüggő egész. így érthető azután, hogy az egyébként lapályon lakó bicsérdiek miért szerepelnek tanúként éppen borértékesítést ügyben már a XIII. században ■ miért van még ma is BiesérdS szöllő és Bicsérdi erdő a Zsoa gór kő szikláinak tövében. DE KI TOLT az a BülesőT A név veszedelmesen hason lit az Anonymus által emlegetett Bulcsu-ra, kit ő Bulsuu- nak ír. Szerinte ex a vezér Botonddal együtt a délvidéki hódításokban ■ a balkáni hadjáratokban tüntette ki magát elsősorban, tehát éppen itt, a déli megyékben kellett neki és népének szállásolnia. Továbbá őróla írja Anonymus, hogy Bogát fia. S íme, Itt a Bülcső víz torkolatánál „Ba- gat” nevű hely fekszik mára XIII századiban, mely Bülcső- vei 1262-ben együtt cmlíttetik, Hogy a helynevek ügyen kapcsolata nem véletlen, azt analógiák bizonyítják. Pécs környékén az Árpádok voltak a honfoglalók, hisz maga Pécs is Árpád szálláshely volt, mint legutóbb Győrffy is megállapította. Hasonlóan Árpád család birtoka volt Esztergom környékén. Így nem meglepő, ha Esztergom közelében a Duna mellett is találunk egy Bulchu nevű helyet a középkorban, melytől nem messze nyugatra, de már Komárom megyében Bogát is előkerült. (Ma Bogota.) A meglepő, hogy Bogát mellett Gyalla szerepel mely a középkorban possessio GyUa, ugyanakkor Baranyában Gyiaan tűnik fel Bagat szomszédosaként, s ennek emléke még ma is megtalálható a tötösi Gyalán malom, Gya- láni csárda és bicsérdi Gyalán dűlő nevében. • A Pest megyei Gyala sem ok nélkül tűnik fel az ottani Tarcsa szomszédjaként, hisz itt Baranyában is Tarcsa Gyalán szomszédosa. A Gyalan, Gylan a Gyala, Gyla ,,-n” helynév-képzős alakja ugyan- ahogy a Pota-nak a Póton stb. SZAMOS további helynév bizonyítékát e helyütt fel nem sorolhatjuk, az eddigiek is valószínűsítik, hogy itt a Jakab hegy déli lejtőjén Bogát fia Bulcsu foglalt elsőnek szál lást Hogy ő azonos-e a Bíborban született Konstantin által említett Kál fia Bulcsúval, ki Árpád unokája: Tarkác-csal járt nála, arra egy más alkalommal adunk választ a helynevek analizálása keretében. S& Statt 'ZaitfmnmA 4 i < 1 m y l c s ©
