Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

r «m. OKTÓBER M. MAPltf Camping-kombinát a Mecseken A mecseki SZOT-üdülő és a Szent László út közötti szakasz délkeleti részén mintegy három holdnyi ter­mészetesen erdős környezet­ben, camping-kombinát épí­tését kezdik meg a jövő év­ben. Már hírt adtunk róla, hogy eredetileg a Pécs vá­ros Idegenforgalmi Hivatala nemzetközi autós-camping e t akart itt létesíteni, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, egy kombinát camping jobban kihasználható, jobban meg­felel az itteni igényeknek. Az új létesítmény a tiha­nyihoz hasonló kiképzésű lesz. Az autós részt úgy épí­tik ki, hogy a kocsikkal köz­vetlenül a sátrak és a lakó­épületek mellé állhassanak A tervezéstől függően vagy tömbben, vagy tetszetős kis házak formájában három­négy ágyas szobákat bocsáta­nak a vendégek rendelkezé­sére. A tervek szerint négy fürdőszoba is lesz, ahol hi­deg-meleg vízzel moshatják le az érkezők az út porát. Az autósok kényelmét szol­gálja majd egy kocsimosó szerviz, de természetesen kö­zös társalgó, és az élelmiszer cikkektől a szappanig, min­dent árusító vegyescikk-pa- vilon is lesz. Az Idegenfor­galmi Hivatal korszerű sát­rakat állít fel, és a lakóko­csiknak is kijelöl megfelelő parkírozó helyet. A lakóko­csikhoz természetesen meg­felelő energia és közműcsat­lakozást is biztosítanák. Az arra kijelölt területen bárki felverheti a magával hozott sátrat, és korszerű sátrak a helyszínen is kölcsönözhetők lesznek. Nem hiányzanak majd a vagy terméskőből épített gázos, vagy villamos főzőhelyek sem. A camping területén különféle automa­tákat állítanak fel, s a ter­vek szerint arról is gondos­kodnak, hogy a vendégek Ízelítőt kapjanak a pécsi specialitásokból. Camping az olcsó szálláshelyek biztosítá­sával a nagy idegenforgalmi szezonban enyhíti majd a szálláshiányt, hiszen a bár­mikor felállítható sátrakkal a camping eszmei befogadó- képessége az 500 főt is meg­haladja. A terveket már ké­szíti az ÉM Pécsi Tervező Vállalat, és előreláthatólag két és félmillió forintos költ­séggel 1964. májusában kez­dődhet az építkezés is. Lelkiismeretesebben, szorgalmasabbon! A Baranya megyei járások közül a sásdi áll az utolsó helyen a vetésben. Ez még nem volna baj, sajnos azon­ban, nemcsak az utolsó he­lyen, hanem rosszul is állnak, a vetésterületnek csak mint­egy hatvan százalékát vetették be eddig, holott a határidő egyre jobban közeleg. Mi a rossz eredmény oka ? Ha az ember igazságosan akar mérlegelni, természete­sen minden külső és elhárít­hatatlan- tényezőt figyelembe vesz. Ha az úgynevezett „ob­jektív” okokkal kezdjük, mindjárt elsőként meg kell említeni, hogy a járásban kés­tek az aratással is, és a köz­ben beálló esőzések miatt na­gyon elhúzódott a betakarítás és a cséplés. Ezen kívül kevés volt a gép is. Ismeretes, hogy a sásdi já­rás az úgynevezett kiemelt gépesítésű járások közé tarto­zik. Éppen ezért ebben az év­ben több mint tizenhárom és fél fél millió forintot szántak a járás gépparkjának fejlesz­tésére. Ezek jobbára magyar gépek lettek volna — azért csak lettek volna, mert az il­letékes szervek csak hat és fél millió értékű gépet szállítottak le eddig, még mindig hiányzik 39 UE—28-as, egy D—4—K és 48 pótkocsi. Ez pedig igen nagy hiány, különösen, ha hozzá­számítjuk a járás nem éppen legjobbnak mondható dom­borzati viszonyait is. Ezekhez a dombos, néha nehezen meg­közelíthető táblákra oszló föl­deknek gépi művelésére való­ban több gép kell, mint a sí- katíb területekre. Ehhez aztán még hozzászámítjuk, hogy au­gusztusban 208, szeptember­ben 169 és ebben a hónapban 33 milliméter csapadék hul­lott a járás földjeire és haj­lamosak vagyunk esetleg el­nézően azt mondani: mit le­het tenni? Csakhogy nem egészen így áll a dolog. Az objektív okok, az időjárás, a géphiány súj­totta a megye többi járását is — tehát bizonyára kell itt valamilyen „szubjektív” ok­nak is lenni! Van is. Talán azzal kezdeném, hogy a be- hordás és a cséplés elhúzó­dása is javarészt az embere- J ken múlott. A sásdi járásban például a I csépléshez cséplőcsapatokat kellett verbuválni, mert a tsz-tagok egy része, ném akart, más része meg — öreg korá­nál fogva — nem tudott a cséplésben részt venni. S va­jon objektív ok-e az, hogy egy sereg sásdi járásbeli tsz- ben szinte csak öregek dol­goznak? Ezen lehetne vitat­kozni, az igazság azonban az, hogy majd minden tsz rendel­kezik annyi munkaerővel, hogy a legfontosabb munká­kat időiben elvégezze. Ehhez azonban nemcsak jóakarat, hanem jó szakvezetés és jó üzemszervezés is szükséges. Ezzel úgy látszik sok tsz-ben hadilábon állnak annak elle­nére, hogy a járás ebben az esztendőben tizennyolc gazda­sági szakembert kapott. Mert persze, hogy nem lehet ott időben befejezni a vetést, ahol a gépeknek nincs, aki utasítást adjon, s a traktoro­sok abba a táblába állnak be dolgozni — ha beállnak! — amelyikbe akarnak. így volt ez Kishajmáson is, meg Ko­vácsszénáján is. Természetes, hogy elmaradtak a vetéssel. S annak bizonyításául, hogy a járás objektív adottságai között igenis el lehet végezni a munkát, hadd álljon itt né­hány példamutatóan dolgozó tsz neve. A mekényesi terme­lőszövetkezet például — har­madiknak a megyében, októ­ber 3-ró befejezte a kenyér- gabona vetését és még ezen a héten befejezik Jágónakon, Mágocson, Nagyhajmáson és Szágyon. Tehát egy kis akarattal sok­kal jobban meg lehetett volna oldani a sásdi járásban is a vetést. A jóakarat azonban úgy látszik csak a járási ve­zetőkben van meg, mert min­dent elkövetnek, hogy legké­sőbb a hónap végére befejez­zék a vetést a járásban. A járási tanács agronómusai a legrossabbul álló tsz-ekben dolgoznak jelenleg, s segítsé­get kapnak a szomszédos já­rásba tartozó szentlőrinci gép­állomástól. A járási tanács megszervezte a vető rohambrigádokat. ezek egy-egy faluban elvégez­ve a vetést, csoportosan men­nek a következőbe. Persze le­het, hogy a szervezést valami­vel korábban kellett volna kezdeni, még az előkészítő munkák idején — minden­esetre az idei bizonyára jó ta­nulság lesz a sásdiaknak az elkövetkező időkre: jobban kell szervezni a munkát, s főleg minden termelőszövet­kezetben szorgalmasabban, lelkiismeretesebben dolgozni! Készül a terv Meghozta az ősz a jövő évi gondokat. Elkezdődött a tervezések „szezonja”, a szak­emberek most latolgatják, mi legyen azzal a néhány milló- val, amelyet majd a város fejlesztésére kell fordítani. Mennyi tűnődés, gondolat elő­zi meg ezt a tervet. A tanácsi hivatalok ajtói mögött most intézik a milliós tételek sorsát úgy, hogy kedvezően gyümölcsözzön a beruházás a valóra váltás idején — vagyis az 1964-es esztendőben. A kimutatások — amelyek­ben szerepel az igény és lehe­tőség — meglehetősen szára­zok, legalábbis a laikus szá­mára. Mert a tervjavaslatok­ból sok mindent kiolvashat az ember. Azt például, hogy mennyi lakás épül, mennyire növekszik a gáz- és hőellátás, másrészt mely üzemek kap­nak pénzt bővítésre, mennyi összeget fordítanak a kulturá­lis élet fejlesztésére. És még egyet: a város vezetői milyen alapos gonddal, lelkiismerettel mérlegelik a javaslatokat. A jövő esztendőben is nö­velni kell a gázellátást előre­láthatóan tíz százalékkal. A lakosság és a kisebb üzemek gázellátását minden körülmé­nyek között biztosítani kell. Csakhogy a jövő év márciusá­tól novemberig a Kokszmű­vek egyik kemencéjét átépí­tés miatt leállítják, követke­zésképpen kevesebb lenne a gáz. Hol a megoldás? Cseh Barátságról — fehér asztal mellett Lenin pártalapszervezetének titkára Pécsett Már két hete hazánkban . tartózkodnak és jártak Eger- ben, Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon, Szegeden és most négy napra ellátogattak — Je-* gorov elvtárs, a 43 tagú cso­port vezetője szerint „az öreg, de mégis örökifjú” városunk­ba. Tegnap este a Fegyveres Erők Klubjában találkoztak a TIT és az MSZBT vezetőivel, aktivistáival Ott volt ár. Nagy László kandidátus, a TIT fő­titkára, dr. Lissák Kálmán, Kossuth-díjas akadémikus, dr. Hídvégi Tivadar, az MSZBT megyei elnöke, Földvári Já­nos, a megyei tanács elnökbe­Az építőipar a télre készül Sok építkezésen mínusz 5 fok alatt is dolgoznak Főpróbát tartanak a gépekkel Az elmúlt, rendkívül ke­mény bél szinte felkészületle­nül érte építőiparunkat. Nem is az volt a hiba talán, hogy a 10—15 fokos hidegben nem dolgoztak az építők, mert ilyen nagy hidegben valóban nem lehet dolgozni’. Inkább ott történt mulasztás, hogy nem volt megfelelően előké­szítve a munkaterület a belső vakoláshoz, szereléshez, s nem állt megfelelő mennyiségű tü­zelő sem rendelkezésre. Va­jon okultak-e a múlt év hibái­ból és idén felkészülnek-e megfelelően a zord időre, a közelgő télre? BARANYA MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A vállalatnál 75 létesítményt jelöltek ki, ahol majd az ősz elmúltával is dolgoznak. Eb­bő 16 létesítményéh — 5 fokos hőmérsékletig dolgoznak majd s 16 létesítményein — 5 fok alatt is. A téli „menetrend” elkészült, amelyen több napig dolgoztak. A téli időszakban előreláthatólag 1300—1400 em­bert foglalkoztatnak majd. Az egyes építkezéseken kidolgoz­ták a téli üzemelés feltételeit s lehetőségeit. Az egyetemi építkezésen például a távfűtés bekötésével nyűik mód a bel- fcő szerelések, burkolások el­végzésére. Ugyancsak megva­lósítják a téli üzemelést a málivízziel fűtik majd a helyi­ségeket, de dolgozni kívánnák a nagy hidegekben is a villá­nyi szőlővesszőhajtatónál, Pé­csett, a Tanárképző Főiskolán, a Szülészeti Klinika átépítésé­nél, a Magaslati úti OTP-há- zaknál, a bolgárkerti épületék­nél, s a Vasút utcai tíz szin­teseiknél. Téli üzemelésre rendezkedik be a betonközpont is, ahonnan csukott teherautókban szállít­ják majd a betont. Az anyag- ellátás céljából már most sze­reznek be, s szállítanak anya­gokat az építkezésekhez, hogy télen zavartalanul folyhasson a munka. Minden valószínűség szerint 1964 első negyedévé­ben a tavalyi 33 mfllió forint­tal szemben 40—50 millió ér­tékű munkát végeznek ell. KOMLÓI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A komlóiak is elkészítették téliesítósii ütemtervüket, mun­kahelyekre. sőt brigádokra le­bontva. A tél folyamán 1085 embert foglalkoztatnak. Nem kevesebb, mint 46 létesít­ményt jelölitek ki, ahol a télen is dolgozni fognak, többek kö­zött a pécsi szénmosó rekonst­rukcióján, a mohácsi Farost­lemezgyár építkezésén, a va- sasi iskolán, a bányamentő la­kásokon, a szekszárdi mórő- műszergyáron és TBC körház- neSjjj VÜiamíűt ^ fairó gpjyrtjkppié­seknél és az ossz« „áthúzódó” lakásoknál. A vállalat vezetői az egyes építkezéseket a tető felhúzása után le is állították, mert a munkahelyeket tartalékolják télre. Itt, ezeknél csak mínusz 5 fok alatt engedélyezik a belső munkát. Október 20-ig minden télre előkészített gép­nél főpróbáit tartanak, hogy ne legyen üzemzavar később. Előkészítették a kokszkosara­kat, kályháikat is. A vállalat dolgozói azt remélik, hogy az I. negyedévben 30 millió Ft értékű munkát el tudnak vé­gezni. Egyetlen nehézséget okoz a vagonhiány, amely miatt két­séges, hogy elegendő tüzelőt tudnak-e a téli munkákra tá­rolni. Múlt évben i® — mint mondották — hiába téliesítet­tek, szén hiányában sok épít­kezésen állt a munka. A BARANYA MEGYEI TANÁCSI MAGAS­ES MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT Itt is folyamatban van a té­li felkészülés. Különösen az áthúzódó építkezésekre fordí­tanak maid nagy gondot a vállalat dolgozói. Télen nem kezdenek új munkát, hanem a mostani folyamatban lévő építkezéseket készítik úgy elő, hogy azokon télen is dolgoz- hassanak» lyettase, Szentirányi József, a megyei pártbizottság munka­társa és még sokan mások, a pécsi értelmiség, képviselői. A szovjet küldöttség tagjai is a Szovjetunió különböző köztár­saságainak értelmiségi dolgo­zói köréből érkeztek városunk­ba. Jegorov elvtárs — a küldött­ség vezetője — a moszkvai Szovjet Lektorátus igazgatója, de ott ültek a fehér asztal mellett kirgizek, örmények és a velünk közeli rokonságban levő mari nép képviselői is: Z. E. Gorskov kolhozelnök, a Legfelső Tanács tagja és Apa- tyejeva, a Pedagógiai Főisko­la tanára. S miközben a küldöttség egyes tagjait két pohárköszön­tő között bemutatták, egy idő­sebb küldöttre hívták fel a figyelmet. A messzi Szamar- •kandból jött és húsz kilós diny nyét hozott magával. Azzal nyújtotta ait Budapesten, hogy... „a szovjet és a v<a- gyar nép barátsága is olyan édes legyen, mint ez a diny- nye”. A sok neves professzor, or­vos, tanár körében a barát­ságra ürítette poharát A. P. Pirogov elvtárs is, aki annak a történelmi alapszervezetnek volt a párttitkára, amelyhez annakidején Lenin is tarto­zott. Ő nyújtotta át Leninnek azt a párttagsági igazolványt, amelyet ma ereklyeként őriz­nek a moszkvai Lenin Múze­»i Kedves vendégeink előtt dr. Lissák Kálmán akadémikus, elmondotta, hogy 1944 decem­berében —amikor az ország nyugati, határain, még harcok voltak — Pécsett már megala­kult az első Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amelyik az­óta is szoros testvéri kapcso­latot tart fenn a Szovjetunió népeivel. Ma már évről évre visszatérő cserelátogatások hoz zák közelebb népeinket. Köl­csönös megállapodások alap­ján a Szovjetunió küldöttsége minden évben felkeresi a né­pi demokratikus országokat és azokból ugyancsak baráti lá­togatásra indulnak csoportok a Szovjetunióba. Ez a mostani csoport létszámában felülmúl valamennyi korábbi küldöttsé­get A hivatalos aktusok közben Jegorov elvtárs elmondotta, hogy bármerre jártak, testvéri fogadtatásban részesítették kül döttségüket és mindenütt ta­pasztalták, hogy a magyar nép helyesen és jól megoldotta a szocializmus építésének fő kö­vetelményeit, az ipar fejlesz­tését, a szövetkezeti gazdálko­dás megvalósítását és az új, szocialista értelmiség kialakí­tását. Mindenütt láttuk a kommunisták, a párt vezető szerepét” — mondotta Jegorov eHvtárs. Ezután baráti beszélgetés kezdődött a fehér asztal mel­lett. .• ; • - , güdimarl szén beszerzését tervezik* amelynek előnyös tulajdonsá­ga az, hogy több gázt nyerhet­nek belőle, mint más szén­féleségből. S ha így sem elég ,akkor a Porcelángyár fo­gyasztását korlátozzák majd. B'ejlődik a távfűtési rendszer is. Bekapcsolják Üj-Mecsekál- ján a 64. és 65. számú épüle­teket, s ezzel 384 lakásban oldják meg a korszerű fűtést. Hasonlóképpen látják el hő- fűtéssel a bolgárkerti lakáso­kat is. Eddig mintegy 416 lakó örvendezhet a távfűtés elő­nyeinek, év végére ez a szám előreláthatóan több mint nyolc százra emelkedik. Jövőre pe­dig újabb 700 lakást kapcsol­nak be a hálózatba. A közlekedésben persze a jövő évtől sem várhatunk cso­dát. Mindenesetre az a húsz nagy befogadóképességű autó­busz, amelynek beszerzését tér vezik, valamit enyhít majd a zsúfoltságon. De csak „vala­mit”, mert a húsz új mellett tíz régi Ikaruszt ki kell selej­tezni. Viszont reményt keltő elgondolása a tanácsnak az, hogy a 20-as és a 10-es jára­tokat sűríti. Ami a közvéleményt leg­jobban érinti: a lakáskérdés. A tervjavaslat szerint 1964- ben hat-hétszáz lakást adnak át. E lakások jelentős hánya­dát már most építik, de a be­fejezési határidő áthúzódik a jövő esztendőre. A lakásépí­tési tervek realizálása nem könnyű feladat. Sajnálatos, hogy az Építésügyi Miniszté­rium még mindig nem hagyta jóvá a panel-típusterveket, amelyek alapján egyébként épülnek már a bolgárkerti panelházak. A vita immár lassan egy esztendeje folyik a típustervek fölött. Hova fajul, nem lehet tudni. Annyi biz­tos, hogy az időhúzás egyma­gában nem oldja meg ezt a problémát. Nevetséges, hogy hosszú hónapokon át nem ké­pesek döntést hozni egy nem elfogadott, de különben gya­korlatban már alkalmazott tíí pusterv sorsa fölött. A tanácsi és minisztériumi iparhoz tartozó üzemek is ko­moly beruházásokat terveznek a következő esztendőre. Autó­szerviz létesül közel ötmillió forint értékben, a GELKA ré­szére pedig háztartási gépszer- vízt építenek. Tervezik még a Vegyesipari Vállalat telepbő­vítését, a Fémipari Vállalat gépkocsiszervi z és javítóállo­más rekonstrukcióját, a Kert­városban szolgáltató üzletház építését, a pécsszabolcsi sütő­üzem rekonstrukcióját. Szere­pel a tervben a mecseki park erdőben létesítendő camping is, két és fél milliós költség­gel, a Nemzeti Színház festő­termének létesítése 1 millió forint értékben, aztán az is­tenkúti kultúrház bővítése és egyebek. Természetesen csak feltéte­lesen kell elfogadni ezeket a terveket, hiszen még csak a javaslat állapotában várják a végleges döntést. De erre is sor kerül a közeljövőben a városi ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén, ahol kisebb vagy nagyobb mértékű módosítások után a javaslatok határozati rangra emelkednek. A végrehajtás pedig a következő esztendő­ben kezdődik el, amikor is elválik, sikert hoznak-e ezek a tervek? Rab Ferenc A Zeiss Művek kiállítása Pécsett A Zeiss Művek orvosi és szemészeti műszerkiállítást rendez Magyarország néhány városában. Budapest után Deb recenben és Pécsett, majd Szegeden kerül sor erre a ki­állításra. Pécsett október 15- én nyílt és 18-án zár a ki­állítás a pécsi járási tanács dísztermében. A kiállító széles körű gyártási programjából az orvosi és szemészeti mű­szerek mellett bemutat még optikai műszereket, szemüve­geket, kutató és gyakorlati mikroszkópokat, orvostudo­mányi és gyógyszeripari ref­raktométereket, továbbá po­larimétereket az orvosi és klinikai gyakorlat számára. b *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom