Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

r ms. OKTÓBER IR NAPLÓ' s Mit tennék, ha mindent megtehetnék ?... 99Valamikar én is dolgoztam. Egy általános rendőrségi ellenőrzés tapasztalatai Jancsi azzal kezdené „min­denható tevékenységét” itt a Földön, hogy adna nekem egy hatalmas nagy pofont, — De még mekkorát! — teszi hozzá fenyegetően, a nyomaték kedvéért. Ez a dolog kétségkívül ma­gyarázatra szorul. Az előzmé­nyek röviden ezek voltak: a Belvárosi iskolában, három hetedik osztályos tanulóval leültem beszélgetni — köztük Kulcsár Jancsival Is. Feltéte­leztük, hogy itt az asztalon, ahova éppen egy vakító fény­csík esik, itt megjelenik egy kis manó, és azt mondja a három gyereknek: — Mindent megtehettek, amit csak akartok. Én pedig arra voltam kíván esi, hogy mit tennének ak­kor .; . Megjelent a „manó" elmondta a varázsígét, és a három gyerek gondba merül­ve törte a fejét, mert nem le­het csak úgy vaktában neki­látni a dolognak, meg kell gondolni mindent Jancsiinak az első pillanat­ban komoly összetűzése tá­madna egyes emberekkel, amolyan négerüldözőkkel meg bomba tulajdonosokkal. Sza­vakkal dramatizálta is a hely­zetet: tegyük fel, hogy én ilyen bombatulajdonos va­gyok, ő meg az, aki mindent megtehet. Ilyen minőségben adna nekem egy hatalmas po­font, és az sincs kizárva, hogy esetleg meg is etetné velem a bombáimat Szerencsére nem vagyok bombatulajdonos, fgy pofon nélkül hallgathatom Kon- csecskó Jóska fejtegetéseit: — A legelső dolgom az vol­na, hogy most hazamennék, beszélnék az öcsémmel vagy édesanyámmal, elmennénk kirándulni, utána egymás után még ma este három elő­adást megnéznénk a színház­ban. ezen felül, ha még ma­radna időm és nem lennék mész álmos, akkor tánczenét hallgatnék. Ennyit magamról és a mai napról. Aztán hozzá­látnék a mezőgazdaság teljes gépesítéséhez. Még a lővaka- ró is gépesítve lenne. Ar ©oósret egy l<roz- ponibó' irányítaná egy ember. Sem a földhöz, sem az álla­tokhoz'nem kellene senkinek hozzányúlni, annyira gépesí­tenél' mindent. — No és az emberek — kér dem kételkedve —• nem ún- nák magukat..: ? — A. nem. Hiszen dolgoz­nának hetenként három-négy órát. azon kívül pedig szóra­kozást. művelődést biztosíta­nám nekik... — halkul el a haneía bizonytalanul, s nagy snmrMal húzza össze szemöl­dökét apró szemei föl öt1. A - módszer tökéletesíté­sé" ','',kndik. Rapai Márta k"--' '1- 'nzeléseit: — Elintézném, hogy az egész világon béke legyen. Megegyeznének az országok, minden ember jóléte, boldog­sága biztosítva lenne. Meglepett ez az érdek nél­küli humánum, de mégis meg­kérdeztem, hogy ezt a jólétet azok számára is biztosítaná, akikre Jancsi annyira harag­szik? — Nem. Ugyanúgy bánnék velük, mint ők a négerekkel, és ugyanúgy fenyegetném őket azzal, hogy felrobban­tom őket. Majd megtanulnák, hogy mi az ... Persze nem az életük végéig — toldja meg engedékenyen — csak addig, amíg be nem ismerik, hogy szörnyűséget műveltek. Magának nem tenne sem­mi engedményt a tanulásra vonatkozóan — nem úgy, mint Jancsi, aki elintézné, hogy holnaptól kezdve már gépésztechnikus legyen, és tudjon autót vezetni Márta szigorúan végig akar tanulni mindent, és vagy ri­porter, vágy újságíró, vagy tanárnő lesz. Hát akkor át­engedem neki a következő kérdés jogát: mire kíváncsi, és a válasz után milyen kö­vetkeztetést von le. Jancsihoz fordul! — Hogy szeretné! élni a jö­vőben? Jancsi válasza nem késik semmit: — Hát gazdagon, Keveset dolgozni, sok pénzt keresni, és sokat szórakozni.., Szóval lusta vagy — ítél­kezik Márta, mire a nagy bar­na szemekkel és gyapjas haj­jal rendelkező fiatalember mentegetőzik: — Ügy gondoltam, hogy ad­digra Jóska mindent gépesít, nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a gépszerelést is. Hát ha már minden gépesítve van, akkor... akkor nem vagyok lusta, ha keveset akarok dol­gozni. Jancsinak különböző elkép­zelései vannak az iskolával kapcsolatban is: — Hát szerintem, fgy nincs jól. Nem sokkal több. de min­denképpen több szünidőt ren­delnék el. A tanárok munká­ján is kellene könnyíteni. Ügy gondolom, célszerű len­ne egy külön fülkéből, több osztályt irányítani. Az anyagot egy magnetofon magyaráz­ná..: Jancsi őszinteségéhez folya­modom: —- Ha csak egy magnetofon van a dobogón, te óra végéig figyelsz, nem szólsz senkihez, nem rágsz bélé az uzsonná­ba? — Nem csak magnetofon van, hanem abból a fülkéből figyelne a tanár... Nézés nél­kül nem megy.., — fejezi be, módosítva tervét, persze, önismerete alapján. Most tehát a Földön már minden szükséges dolog elin­téződött Mi legyen a világ­űrrel, a bolygókkal? Márta oda is embereket telepítene, bár előtte még elintézné azt is, hogy a Földön is lakható és művelhető legyen minden terület, a sivatagok is. Jancsi személyesen menne felfedező utakra a világmindenségbe. Mindent lefényképezne, aztán a tudó­sok megállapítanák, hogy le­het-e ott élni. Jóska úgy lát­szik befejezte magában a me­zőgazdaság teljes gépesítésé­nek tökéletesítését, mert eb hez már hozzászól: ő békén hagyná az űrhajókat, addig amíg itt a földön teljesen rendbe nem hozna mindent. Utána közös erőkkel meghódí­taná a bolygókat. Mindegyiket A kis manó mindvégig ott álldogált a fénvesíkban. Most tehát mit kap jutalmul a há­rom gyerektől azért, hogy te­hetővé tette számukra azt hogy fgy átalakítsák a vilá­got? Márta és Jancsi jutalmul azt adná neki, amit kér. — S ha a manó azt kéri, hogy legyél kisegér:.. ? — Akkor kisegér leszek — mondja Jancsi. S mezőgazdasági szakembe­rünk, mit adna a manónak? — Semmit ő is él, ő is meg kapta azt, amit a többiek, Ne­ki sem tartozom többel... S, Nagy Gabriella. Hagymás — alias Hajnal Béla — otthonosan érzi ma­gát a rendőrségen. Nem elő­ször ül a nyomozótiszt előtt és bőbeszédűen adja elő, miéri hozták be a razziázó rendő­rök: Beleestem a csőbe, ez mással is megesik, de higy- gye el, őrnagy úr, én nem csináltam semmit... ' — Csak hadnagy vagyok ... — Nem tesz semmit kérem, egy csillag az, egy csillag, de én is dolgoztam valamikor Pécsen, még három éve. — Akkor minek jött vissza Kiskunfélegyházáról, ha nincs munkája? — Minek? Lovat akartam venni azzal a pesti cigánnyal, aki törülközőket árul a pia­con, teccik ismerni ugy-e? És beleestem a csőbe, különben itt laktam a Miskánál, a Pi­pacs utcában, van énnekem lakásom... Csak munkája nincs. A ha­tározat szerint a legelső vo­nattal elhagyja Pécset, külön­ben őrizetbe veszik. És hozzá a végső figyelmeztetés: Sür­gősen keressen állandó mun­kahelyet — a csavargás he­lyett. Hagymás mindent meg­ígér. az ajtóban kétszer is összeüti a bokáját és sokáig érződik utána a levegőben ter­jengő erős pálinkaszag. Míg az első „húzás” pácien­seit a nyomozók kihallgatják és felveszik a szokásos jegy­zőkönyvet, újabb ellenőrzésre indulunk. AZ EGYIK CSOPORT A CSENDESHEZ TART, Itt a Csendesben a levegő- | tői ierészegedik az ember. A hálóban fennakadt egy legény — Lakatos Dezső — pimasz hangú, modortalan ember, akinek nincs gátlása, a ható­ság előtt sem. — Munkahelye? — Nincs, nem is lesz... A személyi igazolványa ná­lánál is ékesebben vall min­dent: Lakatos 1938-ban szüle­tett, öt éve nősült, két gyere­ke van, az egyik öt éves, a másik az idén született. Mun­kahelye nincs, de italra min­dig talál pénzt és cimborákat Is. Most is olyan apró a sze­me, hogy alig lát vele és bi­zonytalan lépésekkel rója a rendőrségi épület keskeny fo­lyosóját. Itt már csendesedik a hangja, és amikor közlik vele, hogy alaposan utána néz nek életének, munkakerülésé­nek — elsírja magát. A Borostyánban jól öltözött, szőke asszony várakozik az ajtónál. Nincs személyi iga­zolványa, ezért velünk jön. Sír és követelőzik: Tönkre te­szik a családi életemet. Én még nem voltam rendőrsé­gen. MIT SZOL A FÉRJEM? Most megy munkába, nekem haza kell mennem. — És így vannak mások is, azok a nők, akiket személyi igazolvány nélkül kaptak el az ellenőr­zés során. Mind a rendőrséget hibáztatják, pedig egyes-egye­dül ők tehetnek róla, hogy a személyi igazolványukat nem hozták el és ezért vállalniok kell a következményeket. Szombat este van — októ­ber közepe, — a legtöbb mun­kahelyen még csak ezután lesz fizetés, mégis sok az it­tas, sőt részeg ember. Az egyik nyomozó jelenti, hogy eszméletlenségig leittasodott személyt kellett beszállítani a klinikára. Honnan ez a sok részeg? A 'Borostyánban erre is választ kaptunk. Mindjárt az ajtónál három fős társa­ság ... erősen illuminált álla­potban. A kérdésekre alig tud­nak válaszolni — már a szá­juk sem mozog magabizto­san ... és előttük nagyfröccs. Frissen hozták, magyarán már részegek voltak, amikor ki­szolgálták őket. A kapitányságon gyülekez­nek a pécsi éjszaka ismert személyiségei — a törzsvendé­gek. Itt van már Sár Erzsi is. Amikor utoljára bent járt, megígérte, hogy rövidesen el« helyezkedik. Ma sincs munka- helye. Geiger Imrémé sem új­donsült razziás. Júniusban ki­tiltották Budapestről. És az­óta .. ? — Hol itt, hol ott húzódok meg éjszaka — mondja unot­tan, — ha nincs férfi, akkor az állomáson, ha van, út kor felmegyek hozzá. Az anyám­hoz nem mehetek' már nem fogad be ... Most a Piros Rózsából hoz­ták el, ahol férfiakkal ismer­kedett. Egyszerre kettővel is* de az ellenőrzés félbeszakí­totta az alkudozást. Mindig válogatott társaságban forog. Legutóbb is olyan férfiakkal került össze, akik leütötték és otthagyták. Mi legyen vele? A legelső, hogy munkát kell vállalnia és állandó lakhelyet szerez, különben megindul el­lene az eljárás. Már elmúlt éjfél, amikor az utolsó csoportok is vissza­tértek és összegezhettük a szombat esti ellenőrzés ta­pasztalatait Megállapítható, hogy PÉCSETT TOVÁBB JAVUL A KÖZREND és a közbiztonság. Ez az ellenőrzés te ezt bizo­nyította. A legtöbb előállított sztfnélynél az igazolványokkal volt baj. Kevesebben voltak azok, akik nem rendelkeztek állandó munkahellyel. Italra mégis valamennyinek a zse­bében akadt pénz. Elsősorban alkalmi munkával szerzik ... főleg magánszemélyektől, leg­többször fuvarosoktól, akiknél „bedolgozóként” tevékenyked­nek. A rendőrség nap-rap után felkutatja az ilyen szes méneket, de munkába állí­tásuk már nem a rendőrható­ság dolga. M«l ott tartunk, hogy rendelkezünk egy jól szervezett ifjúságvédelmi tár­sadalmi bizottsággal, megala­kult az alkoholizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bi­zottság, a cigánykérdést, is előtérbe helyeztük az utóbbi években. Csupán azokról a személyekről — bátran mond­hatjuk — csavargókról feled­kezünk meg, akik hosszú évek óta nem vállalnak állandó munkát. Az alkalmi munka pedig kedvező talaja a bűnö­zésnek. A besurranó to’',ajö>k, zsebesek közülük keni1-- ki. Gáldonyi Béla Meghozták a friss halat — Szokolai felv. — Ga/dají programot do'"ozott ki a TIT irofla’rai és nyelvi osztálya Több. mint ezerötszázan je­lentkeznek a TIT -yelvisko- láira. A nyelvtanulókat 71 ta- nulócsooortban 36 tanár ta­nítja. Nagy érdeklődés előzi meg a szülők nyelviskoláját, amelynek célja, hogy a szülő­ket egyelőre egy öt hónapos tanfolyamon megtanítsa az orosz nyelv alapvonásaira, s képesekké tegye őket gyer­mekeik orosz nyelvi tanulá­sának ellenőrzésére. A város tizenöt üzemében ifiúsáei vagy munkásakadé­mián irodalmi és nyelvi elő­adásokat is tesznek. Ezek fő­ként a helyes olvasás művé­szetére és a giccs elleni küz­delemre hívják fel a hallga- tókat. A vezetőség tervbe vette a Járás! központok művelődési programjának erőteljesebb támogatását Esküvő -bonyodalommal Nem csak az ibafai papnak pipáiról „ne­vezetes” ezután Iba- fa. Egy nemrég kö­tött házasság kapcsán ismét beszédtéma lett a kis baranyai falu. Történt pedig, hogy P. József, a Mecseki Szénbányászati Tröszt csillése házas­ságra szánta el ma­gát. Eddig nem is lett volna semmi hi­ba. A hiba ott kez­dődött, hogy P. Jó­zsef nős volt és most nemrég ismét megnő­sült. Amikor kitudódott a dolog — P. József így vallott: 1959-ben nősültem Szederkény bői. Nem jól éltem a feleségemmel és 1965 márciusától különvál- tan élek. Fel akar­tam bontani a házas­ságot s ezért 1963 au­gusztus 22-én bead­tam a válást a pécs- váradi járásbíró súg­tunk Időközben meg­ismerkedtem egy Kor pádon élő lánnyal, gondoltam feleségül veszem. Udvaroltam, neki, persze nős vol­tomat letagadtam. Ar­ra számítottam, hogy a bíróság kimondja a válást és akkor nyu­godtan elvehetem. A bíróság a válást azonban eddig még nem mondta ki. Igen ám, de P. József félt attól, hogy ha sokáig húzza az esküvőt, a lány nem megy hoz­zá feleségül. Kitűzték az esküvő időpontját 1963 au­gusztus 3-ára. De mi legyen, ha a szemé­lyi igazolványát ké­rik majd a tanácson? A vőlegény erre is gondolt. A rendőrsé­gen azt mondva, hogy elvesztette, ideiglenes igazolványt kért — s az adatok bemondá­sakor letagadta nős voltát. Immár semmi aka­dálya mm volt a házasságnak. Azaz, mégis! Amikor meg­jelentek a házasu­landó felek az ibafai tanácsnál, a tanács- titkár vonakodott az anyakönyvi bejegy­zéstől — mondván: ideiglenes személyi igazolványra nem ad hatja őket össze. P. József azonban írásos nyilatkozatot adott arról, hogy notion — és azt a nyilatkoza­tot két tanú alá is írta. Ez sem lett vol­na elégséges —, mert a szabály az szabály — azonban a nász­nép már toporgott a tanács előtt és az iba fai kultúrotthon,ban is minden előkészü­letet megtettek a fia­talok fogadására. A menyasszony ugyanis KISZ-tag volt és ra­gaszkodott ahhoz, hogy a kultúrotthon- ban tártsák az eskü­vőt. Már mindenki várta a házasulandó­kat — mit volt, mit tenni — az anya­könyvvezető összead­ta őket. A fiatal házaspár két hónapig élt bol­dog házasságban, ami kor végtére is kitu­dódott a dolog. P. Jó­zsef látta, hogy itt valami hiba lesz — elment a rendőrségre és bevallotta tettét „Cselekményemet azért követtem el, mert előző házassá­gom még felbontva nem lett s féltem, ha sokáig várok az esküvővel menyasz- szonyom nem jön hozzám...” — mond­ta. Ez bizony bármi­ként is vesszük — bigámia, kettős há­zasság. A kettős há­zasság 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mézeshetekből a börtönbe? Hát lehet ilyen sürgős egy há­zasság? tPafayü Mindenütt nagyszerű létesítmények, alkotások Beszélgetés a tapasztalatcserére érkezett román jogász professzorokkal A Román Népköztársaság egyik legnagyobb városából, a több mint 123 000 llket szám­láló moldvai lasiból, többna­pos tartózkodásra Pécsre érke­zett az Alexandra Ion Cuza Tudományegyetem két román jogászprofesszora: Paul De- metrescu és Ciurea Stelian. Most a Pannónia Szálloda elő­csarnokában pécsi látogatásuk céljáról beszélgetünk. — Mint ismeretes — mon­dották — a iasii és a pécsi Tudományegyetem között köl­csönös barátsági és kulturális együttműködési szerződés áll fenn. A iasii Alexandru Ion Cuza Tudományegyetemet az a megtiszteltetés érte, hogy a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam és Jogtudományi karának több professzorát láthatta ven­dégül. Ezt a látogatást viszo­nozzuk mi most tapasztalat­szerzési célkitűzéssel. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a két egyetem közötti kapcsolat fenntartásához, illetve elmé­lyítéséhez. — Itt tartózkodásuk idejére milyen programot állítottak össze? — A Pécsi Tudományegye­temmel közösen nagyon gaz­dag programot állítottunk ösz- sze. Csütörtökön ellátogattunk Bajára és megtekintettük a vaskúti termelőszövetkezetet és egy állami gazdaságot. Pén­teken délelőtt felkerestük a városi tanács pénzügyi osztá­lyát, ahol a költségvetés ter­vezését tanulmányoztuk, majd beszélgetést folytattunk Jähn Józseffel, a II. kerületi tanács v. b. elnökével, a város köz- igazgatási problémáiról. Szom­baton városnézésre indultunk. Megtekintettük Pécs műemlé­keit, történelmi és kulturális nevezetességeit. Még csak két napja, hogy itt vagyunk, de annyit máris elmondhatok, hogy Pécs nagyon szép vá­ros; az emberek műveltek. És amerre csak tekint az ember, mindenütt meglátszanak a magyar népi demokráciának, a mai rendszernek a nagysze­rű létesítményei, alkotásai. — Csütörtökön, október 17- én, német vendége lesz a Pé­csi Tudományegyetemnek. Megérkezik dr. Carlos Foth a Német Demokratikus Köztár­saság Legfelső Ügyészségnek ügyésze, aki délután S órakor az egyetem aulájában a Globke-perről tart majd elő­adást Ezen mi is résztve- szünk. Másnap, pénteken ellá­togatunk Szegedre, ahol fel­keressük az ottani Tudomány- egyetem jogi karéi, is. Meg­győződésem, hogy egyhetes pécsi tartózkodásunk után, a legszebb emlékekkel és gaz­dag tapasztalatokkal térünk majd vissza Budapestre — fe­jezte be szavait Paul Demet- rescu, a iasii Alexandru Ion Cuza Tudományegyetem pro­fesszora. __ _-* t H

Next

/
Oldalképek
Tartalom