Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-10 / 211. szám, Első kiadás

KEDD, 1963. SZEPT. 10.

NAPLÓ

3

Elkészült a zobáki akna légaknájának tornya

Barinál János üSemvtezető és Aradi Győző riszlegvézétö 'felé- gedetí’en szenílélte pénteken az elkészült diagonális légaknát. Az új' speciális tervek alapján készült légakna toráya készen áll,, s októberben tovább lehet folytatni a légakna mélyítését. Az Aknamélyítő Tröszt dolgozói jelenleg 36 méter mélységig haladtak a 6,8 méteres átmérőjű akna mélyítésével. A tervek szerint 800 méter mélységig mélyítenek. A légakna feladata, hogy az új Zobák-akna légáthúzását biztosítsa.

Vasárnap délelőtt a teherpályaudvaron

Ez esetben az időjárás csapnivaló. A rakodókon meg sem szárad a ruha, s újra megáznak. A vágányok között áll a víz, a pályaudvar előtt sarat fröcskölnek a forduló tehergépkocsik. Víz, latyak minden. S az esőtől talán még egyszer olyan nehéz a nyitott vagonokban lévő hulladékfa, mint száraz időben- Két gépkocsi rakodik, hogy aztán induljon a TÜZÉP telepre.

Sólyomvári János az állomásfőnök kereskedelmi helyettese izgatottan jár a teli vagonok kozott.

— A mai napon

kétszáz vagont kellene kiraknunk.

Az embereim vizesek, s az eső állandóan a nyakunkban. Bár tehergépkocsival lennénk így ellátva.

Éppen jókor érkezik Vass Attila, az Autóközlekedési Vállalat forgalmi szolgálattevője.

Illetékes, hogy megmondja: hány kocsit biztosítottak a mai vasárnapi rakodáshoz?

— Sajnos, csak nyolcat tudtunk — mondja lehangoltam Ebből hat itt rakodik az állomás területén, kettő pedig Külvároson. A FÜSZÉRT-nek érkezett konzerv és kávé. Az Általános Építő KTSZ-nek pedig tégla. Most rakják a Bányaipari Technikum diákjai.

Ebből arra lehet következtetni, hogy rakodókkal sem állnak valami fényesen.

— A rakodó-hiány általános probléma. Itt jelenleg tizenhat rendes, és hét alkalmi rakodó dolgozik.

Ügy hallottam, hogy vasárnapra annyi kocsit ígért az Autóközlekedési Vállalat, I amennyire csak szüksége van a MÁV-naik— Az lehetséges. De a 25— 28 gépkocsiból hat-hét állandóan javítás alatt áll. Négyöt útközben leromlik. Javítgatjuk őket, de a legfontosabb alkatrészeket nem kapjuk. Itt van például egy darunk. Egy hónapja rossz, nem tudjuk megjavítani a kormányát. A

gépkocsivezetőink majdnem kivétel nélkül

minden második vasárnap dolgoznak.

Ma reggel hatkor is ideállít egyik, s kiderült, hogy éjjel egy órakor szállt le a kocsiról. Mit tehettem? Hazaküld- tem. mert nem volt meg a szükséges pihenő ideje. Ha ebben a sáros, latyakos útban karambolozik véletlenül, én leszek a felelős, hogy miért engedtem kocsira szállni pihenés nélkül.

Vass elvtársat kérik a telefonhoz — mondja az egyik szolgálattevő vasutas.

— Igen .. . igen ■ . . azonnal megyek, addig ne engedjék elmenni az embereket.

— Na, itt van ni — teszi le a kagylót — megint lerobbant az egyik kocsi a külvárosi állomáson. Hát ne bolonduljon meg az ember?

Azzal már megy is, hogy megnézze mi történt, s közben mintha csak parancsszóra történne, zuhogni kezd az eső. 0

A bőrgyári rakodókat keressük. A telefon túlsó végén Budai Sándor jelenti, hogy 14 vagon pakurát kell kirakniók. Néggyel már készen vannak. Tizennégy ember dolgozik, de időközben bejött a hat tartalék rakodó és itt vannak már a tanulók is. Segítenek, hogy mielőbb végezzenek.

— A Bőrgyárral nincs bajunk, általában rendesen rakodnak — mondja Sólyomvári elvtárs. De itt van például a Bútorház. Szombat déltől hétfő reggelig képtelenség megtalálni őket, akár csak a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatot. Pedig neki kocsija és daruja is van- De nem jelentkezik. A Bútorháznak is 5 vagon bútora áll itt. Mindjárt fel is hívom Lakatos elvtársat a lakásán.

Egy férfi hang jelentkezik.

— Kéremszépen érdeklődni szeretnék, hogy Lakatos elvtársat megtalálhatnánk-e. — Nem tudjuk kiüríteni a vagonokat. Már többször is kértük, hogy fogadják vasárnap is az árut, úgy mint a bányásznapon tették, de minden kérés hiábavaló. Hogyan? ... Kéremszépen kíváncsi vagyok, hogy ön veszi-e az üzenetet, hajlandó-e átadni, vagy azt hiszi, hogy jó kedvemből diskurálgatok? ... Na de ilyet!?

— Hallotta mit mondott? — fordul kérdően felém Sólyom

ári elvtárs.

Bizonyítékul ott áll már a füzetemben a drót másik végén lévő férfi „igazán kedves” megjegyzése. Úgy látszik nem ismeri a Miniszter- tanács rendeletét, amely sze rint a MÁV-nak minden vasárnap 15 000 vagont kell sza baddá tenni. Persze ezt egyedül a MÁV dolgozói nem képesek megoldani, ehhez

segíteni kell az érdekelt vállalatoknak is.

De nem így. S nem kivétel a Vetőmagellátó Vállalat Tisztítótelepe sem. Szombat-vasárnap ők sem rakodnak ...

Az AGROKER igazgatója már nem ilyen hidegvérű. — Szívesen fogadná a gépeket, s mérgelődik, mert a drága import mezőgazdasági gépek oda kerülnek a vagonok mellé. Nem kapott teherkocsit, hogy elszállíthassa.

Közben a FÜSZÉRT-től is telefonálnak. A konzerveket szállítják, de a kávét nem tud ják fogadni.

A szállítás irányítói egymás ra néznek.

Jelentkeznek az uj-mecsek- aljai rakodók. A második 20 vagon rakományt kezdik kirakni. Huszonöt ember dolgozik. Az építőipar anyaga nem marad a vagonokban.

S jönnek a MÉH dolgozói is. Beraktak egy vagon ócskavasat, három vagon papír- hulladékot.

Elállt az eső. az emberek újra a vagonok felé indulnak, s indul a fával megrakott gép kocsi a TÜZÉP telepre.

így zajlik az élet egy vasárnap délelőtt a teherpályaudvaron. S jóval elmúlik dél, — amikor Sólyomvári elvtárs ebédelni indul. Nincs szolgálatban, de reggel óta itt van, intézkedik, telefonál, segítséget kér. S nem a MÁV dolgozóin múlik, s pem is az időjáráson. hogy a vagonok áruval megrakva állnak; rostokol nak. S a Minisztertanács határozata sem csupán a MÁV dolgozóinak szól. Hanem mindenkinek. aki csak árut szállít a MÁV vagonjaiban. S nagyobb felelősséggel kellene ezt a feladatot megoldani.

Csépányi Katalin

Étterem lesz a sár aktárból

A szigetváriak sóraktárnak ismerik azt, az oroszlán étterem melletti oszlopos, tagas helyiséget, mely a var környékén lakók számára valamncor bál- és színházteremül szolgait. Ebbe a terembe a felszabadulás utáni években, s meg napjainkban is töméntelen mennyiségű sót raktároztak, s ezáltal a műemiékjellegű épü- ietben sok kárt okoztak.

— A jelenlegi sóraktai ?. szigetvári őslakók szerin régen a bál- és színház lerern előcsarnoka volt, mondotta Erb Jenő, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozója, aki hosz- szabb ideje kutatja az épület történetét. A XVIII. század elején épül! ház tetőszerkezete egészen különleges, ilyen csak kevés található az országban. Az épületet sajnos többször átalakították hozzá nem értő emberek.

A bálterem alapterülete 116 négyzetméter, mellette még egy 23 négyzetméteres helyiség is van. Ezeket szeretnék az 1966. évi szigetvári évfordulóra korhűen átalakítani és berendezni. A házban étterem lesz, mert a jelenlegi Oroszlán étterem helyiségei + Szigetvár húsz éves távlati tervének megfelelően le kell bontani. Az emeleti részen szállodát létesítenek. A kertben pedig kialakítanák Szigetvár első vendéglátó kert helyiségét.

Előzetes becslések szerint körülbelül kétmillió forintba kerül a sóraktár átalakítása, de feltétlenül megéri a költségekét, ha ezzel a járási székhely kitűnő étteremhez és a jelenleginél megfelelőbb szállodai szobákhoz jut.

Beiratkozás a TIT nyelviskolájába

A TIT Munkácsy Mijiály Szabadegyetem Nyelviskoláján a beiratások szeptember 13-ig tartanak, naponta (szombat kivételével) délután 2—6 óráig, a Szabadegyetem titkárságának új ideiglenes helyiségében, Sötpáz ú. 14. sz. alatt. A tanítás a szeptember 15-ével kezdődő héten indul. A tanítási órák este fél 7-től fél 9 óráig lesznek köz- oonti fekvésű iskolákban. Be- iratási és tandíj heti egyszer kétórás foglalkozás mellett, egy félévre 102.— forint. Általános iskolás korú gyermekek számára külön angol és német nyelvtanuló-csoportok indulnak.

Megtagadott gyermekek

0 Petőfi Sándor MlvePdési Ház

őszi tervei

Úgy gondolom, nem lepődnek iheg az olvasók a címen, hiszen nem egyszer hallanak ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, különösen anyáktól: „Nem kell a gyerek, nem akarom”. Megtörténik azonban az is, hogy az apa nem akar hallani az újszülöttről. Néhány esetben még elejét lehet venni a családi botrányoknak, a terhesség bizonyos idejének elteltével azonban már a szakorvosok sem segíthetnek; meg kell szülni a gyermeket. És ekkor kezdődnek a problémák; „Szeretném itthagyni a gyermekemet, vagy állami gondozásba vétetni” — hangzanak a kérések az anyák szálából. Mit tud ilyenkor tenni •z orvos, a klinika?

— Ilyen kérdéseket általában olyan gyerekágyasoktól latiunk, akik nem tudják lova tenni az újszülöttet — válaszd ja Than Nándor, a bécsi szülészeti és nőgyó-o-á- ízkti klinika tanársegéde. — ílsőso: :an leányanyákról van ;zó, a. !k vagy szégyelik ma- íuft-at. vagy pedig otthon negfiuu .Iák nekik azt, hogy í g>elekkel együtt hazatérének

jVIárc dórban • olyan anyák térik a . újszülöttek elhelyezést, aki riél á szociális körül- nények nem engedik meg, togy h:. Akerüljön az újszü- ött. Fv nedig a.zokól az rnyáktól kerülnek álla- :bi ;• f orma..".; .

ikik súlyos szervi betegségien sze.: : inek, tehát az 'gyüttléí veszélyes lenne a desire nézve. Ennél az esetiéi általában elmebetegről s. tbc-s betegekről van szó.

Ha minden sikerül, csecse- ncotfYionba kerül a kicsi. Ot Italában egy ideig az anya ondozza, aki szintén az ott- ipnban kap ; elhelyezést. A écsi gyerekek a Kilián utcai

Anya- és Csecsemőotthonba, a vidékiek a mecsekjánosi gyermekotthonba kerülnek. A kérés gyors elintézését akadályozza az, hogy kevés a férőhely az otthonokban. A csecsemőotthonba való jutást még az is nehezíti, ha a gyermek gyengén fejlett, vagy koraszülött, mert az otthonok csak az erős, három kilós lányokat és fiúkat fogadják be.

Más lapokban már olvashattunk arról, hogy az anyák miután fel tudtak kelni, valami trükkel elhagyták az intézetet, s gyermekük nélkül élték tovább életüket. Néhány napig természetesen, vártak rá, de miután nem jelentkezett, a kicsit otthonba helyezték. A nyomozást természetesen megindították minden esetben, mely legtöbbször sikerrel járt, s sikerült megtalálni az édesanyát is, az édesapát is. S ha ők még ezután sem voltak hajlandók magukhoz venni a csecsemőt, akkor az továbbra is állami gondozásban maradt. Pécsett is volt már példa a szökésre, de szerencsére, ez nem általános jelenség. Emellett mégis évente 6—10 alkalommal kell gondoskodni a kicsikről.

— Kényelmetlen lenne és bizalmatlanságot szülne az, ha az anyákat a klinikára érkezés után megkérdeznénk, lesz-e valahova vinni gyermeküket, hiszen a legtöbb esetben természetes családi körben nő fel, rendezett körülmények között gondoskodnak fejlődéséről a szülők. Ezt tehát nem tesszük. Inkább tapintatosan érdeklődünk szociális helyzetük iránt, s a védőnővel folytatott beszélgetésből következtetést . tudunk levonni: helyes-e, ha a gyerek hazakerül, vagy a szülők inkább megválnak tőle — mondja Thán Nándor, — Az

a javaslatunk, hogy a leendő anyák már terhességük idején szóljanak a védőnőknek, hogy nem kívánják gyermeküket a szülés után magukhoz venni, mert akkor idejében lehet gondoskodni elhelyezéséről.

Ezt a tanácsot meg kellene fogadniuk a kismamáknak, s bár nem tiszteletre méltó cselekedet az újszülöttet elhagyni, legalább a kicsin segítenek.

S mit tesz a gyámügyi hatóság a kicsik megmentéséért? A klinika és a védőnők jelentése alapján kivizsgálják a szakemberek az ügyet s ha j férőhely is van, akkor intézetbe kerülhet a pici. Ha erre nincs mód, akkor gyámot, illetve pártfogót jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a csecsemő életét, s ha a körülményeket elégtelennek tartja, jelenti a gyámügyi hatóságnak, amely újra megpróbálja az otthonba való elhelyezést. Bár az otthonokban mindent megkapnak, szellemi és testi fejlődésük egészséges irányban halad, a szülői, főleg pedig az anyai szieretetet pótolni nem tudják a nevelők. S a gyermekek, akiket a szülők nem akartak, édes szülők nélkül nőnek fel, azzal a mardosó érzéssel, hogy miért hagyott el az anyám?

B. S.

— A DOLGOZÓK önálló ált. iskolája értesíti azokat a dolgozókat, akik még nem fejezték be ált. iskolai tanulmányaikat, hogy az esti tagozat különböző évfolyamaira folyó hó 9—13. között du. 17—19 óráig lehet beiratkozni a Leöwey Klára Leánygimnázium n. emelet 29 as. ni máin ■

A KPVDSZ József utcai Művelődési Házában most készültek el az őszi tervek, gazdag programot, változatos műsort ígérnek. Ä színjátszócsoport két tagja: Füzy Ágnes és Cseke László a Szín- játszóakadémia rendezői szakán végeznek idén. Vizsgamunkájuk: yierimeé: „Menny és pokol” valamint Druon: „Amerikából jöttem" című egyfelvonásosainak rendezése.

ezekből, és francia balladákból, sanzonokból állítják ösz- sze francia irodalmi estjüket. Erre készülnek szeptemberben, a bemutató időpontja: október 13—14. Uj betanulásban bemutatják Afinogenov: „Kisunokám” című háromfel- vonásos színművét, csak a főszereplő nagypapa — Lőcsei Ferenc — maradt a régi gárdából. A darab kedves megemlékezés lesz: Lőcsei Feri bácsi harminc éves öntevékeny színjátszói jubileumát ünnepük előadásával.

Folytatják az eddig szép sikereket elért „50 év humorából" kabaréműsort is, második részével szintén szeptembertől kezdve. rendszeresen járnak a Baranya megyei falvakba. Novemberben a műsor harmadik részét tanulják be, s a pécsi bemutató után ezt is viszik „tájra”.

A kulturális seregszemlére a felkészülést ez évben — eltérően a korábbi gyakorlattól — már decemberben megkezdik, ekkor minden színjátszó- csoport, és szólista köteles temutatni a seregszemlére szilit műsorát. Arról is tárgyainak, hogy a felszabadulás 20. évfordulóját Dobozy Imre: Holnap folytatjuk című drámájának betanulásával és színreVi- telével szeretnék megü iinepel- ni.

Decemberben a kabaré műsor harmadik részét viszik majd tájra, s ha sikerül a .Kisunókámat” is.

Mindez megvan már papíron. Gyakorlati valóraváltásá- hoz a KPVDSZ lelkes együttesének .sok sikert Kívánunk.

R. L

Új iskolai kísérleti eszközök

Az Iskolai Taneszközök Gyárában készUlt szemléltető és kísérleti eszközök nemcsak a hazai iskolákban, hanem f a világ minden részében ismertek. Jelenleg az új tanügy' reform támasztotta követelmények megoldásán dolgoznak a gyár - '-rú'kei, munkásai. Képi .kön: Fizikai kísérletre alkalmat ' t omágneses torziós mérleg. Próbaképpen j tízdaralj :a készül belőle.

MTI Foto: Vigovszki Ferenc felv.