Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
4 I^APLÖ 1963. SZEPTEMBER 8. 1 KAPUNYITÁS ELŐTT Hol vannak azok az idők, J amikor Athénben 30 000 ember gyűlt össze egy színielőadásra, s egy színielőadás egész nap tartott, mert kilenc tragédiát mutattak be a színészek egymás után. Igaz, hogy a közönség borosflas-1 kákkal jelent meg a nézőté- j ren, s az is igaz, hogy ilyen nagyszabású színházi ünnep even te csak egyszer volt, de mindenképpen csodálatos. Hiszen a díjkiosztáskor olyan írókat koszorúztak meg a napfényes Akropolisz tövében, mint Euripidész és Szo- phoklész ... Persze az is igaz, hogy minden három dráma után előadtak egy szatírdrá- mát is, mely hangvételében ma, enyhén szólva nem len-! ne szalonképes ... De mégiscsak összegyűlt harmincezer i ember és a művészetet ünnepelte. A színház akkora ese- j mény volt, mint egy állami | gyászszertartás, vagy győztes | hadvezér bevonulása. Athén- | ben akkor valóban érvényes volt az a bizonyos hármas egység, melyet Hevesi Sándor olyan sokat emlegetett, éspedig író — színész—közönség, szemben a hely, idő és cselekmény elmélettel. Író—színész—közönség, ez a hármas egység valóban kulcsmeghatározás, hiszen az utol- só évtizedekben Európa leg- j előkelőbb színházainak egy része is becsukott, aztán mozivá alakították, s később a I televízió előretörése után a mozit is becsukták, és tánc- j termet vagy sportpalotát ren- | deztek be a hajdani színházi dicsőségek helyén. Ha a válságokat tudományos alapossággal vizsgáljuk, akkor mindig a hármas egység hiányához jutunk, nincsenek új darabok, legalábbis új és jó darabok, az előadások sokszor nem elég színvonalasak vagy színvonalasak, de a közönség egyszerűen nem megy be a színházba. Ezekkel a jelenségekkel Magyarországon is találkozunk, holott a mi kultúrpolitikánk valóságos véráldozatot hoz a színházkultúráért. Franciaországban példáid minden színházjegyre negyvenszázalékos adóterhet vetnek ki, tehát pontosan any- nyit vesznek el a/ jegy árából, amennyit a magyar állam a magyar színházakéhoz hozzáad. A színház és a közönség viszonya így is évek óta tartó probléma, s nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem magyar specialitásról van szó, hiszen a francia Jean Vilar nem véletlenül alapította meg az Országos Népszínházát, s nem véletlenül indított valóságos háborút a tömegek érdekében, hogy közelebb hozza őket a színházhoz. A magyar színházi élet újraéledése, átformálódása szinte egybeesik az 1947-es avignoni fesztivállal, amikor Jean Vilar elindította a nyári játékokat. Nálunk is harc indult a tömegek bevonásáért harc azokért a munkásokért és parasztokért, akik még csak hallottak a Szent- ivánéji álom-ról, a Lear ki- rály-ról és a Bánk bán-ról, de színháznak még nem lépték át a küszöbét. Hiába volt Budapesten színvonalas színjátszás 1945 előtt is, össznépi szinten a felszabadulás után szinte mindent elölről kellett kezdeni, mert az emberek nagy többsége soha nem jutott el színházba. Az újrakezdések jók is, rosszak is, így a magyar színházi életnek is voltak túl igényes, és nagyon engedékeny időszakai, olyanok, amikor a Csárdás királynő jelentette a kultúra csúcspontját, s olyanok, amikor az embereket nem szórakoztatni, hanem kizárólag nevelni akartuk a színházban. Az ilyen dömpíngek nem múlottak el nyomtalanul, mert zavart okoztak, s- egy kis visszahúzódást, melynek a számszerű jelentkezését a televízió elterjedése még csak aláhúzta. Egy azonban tény: 1963-ban nyugodtan vallhatjuk Jean Vilarral mi is, hogy nem ereszkedünk le a tömegekhez, hanem a dolgozókat emeljük fel a remekművekhez! Tehát az egyetlen népszínház I a remekművek színháza. Ilyen alapokon kell műsor- politikát csinálni, s a meg- lévű műsorpolitikát elemezni, értékelni. A Pécsi Nemzeti Színház műsorpolitikája általában megnyugtató, nem rossz, és nem túl jó. fővonalában érezhető' egy kis engedékenység azok javára, akik a színházban csak nevetni, csaik szórakozni akarnak, s Euripidész nevének puszta hallatára idegesek lesznek, mert attól félnek, hogy tanítani akarják őket a színházban. Ez a felfogás alapvetően hibás, eredője a kis tudás és a bizalmatlanság. A jó művek ugyan tanítanak is, de nem ez a lényegük, hanem a művészi kiteljesedés. Élvezni lehet egy darabot akkor is, ha abban drámai mondatok feszülnek egymásnak, s olyan emberi viszonylatokat tárnak fel, melyekre nem lehet nem odafigyelni. Aki csak azt várja, hogy a színészek unos- untalan táncraperdüljenek, jópofák legyenek, beköpéseik- kel percenként megnevettessék a közönséget, azok ösz- szeté vesz tik a színházat az orfeummal. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a színház több! Igen, igen az operett is színház, a zenés vígjáték is színház, és kell játszani az ilyen műfajú darabokat, de sokkal inkább színház a dráma. Shakespeare, Miller, Csehov, Lorca, Ionesco, Anouilh és az áj mai magyar drámák! Ez utóbbi természetesen nem kizárólagosan színházi probléma, de a színház nem egészen esz- köztelen, megmozgathatja a fiatal írókat. A budapesti Nemzeti Színház például Sza- konyi Károly fiatal SZOT-dí- jasunknak egyéves ösztöndíjat adott, hogy megismerje a színpadot és darabot írjon. A darab már elkészült. Mai életünk ábrázolása szinte teljesen hiányzik a színpadról, pedig regényirodalmunkban, novellairodalmunkban és költészetünkben már méltó helyet kapott. Elő kell segítenünk az új magyar drámák születését, s akkor a Hevesi Sándor féle hármas egység szinte teljes lesz. mert a Pé- j esi Nemzeti Színház együttese ígéretes, a közönségszer- , vezés jó. tehát új írókra van még szükség. * Műsorpolitikát összeállítani / -• I nagyon nehéz, s a 'műsorpolitikát értékelni, elemezni ugyanolyan nehéz, hiszen a szempontok hosszú sorát kell az embernek figyelembe venni. Mégis úgy vélem, nem ártana egy olyan szerző darabját bemutatni, akiről évek óta vitatkozunk, legyen az a teljesen szélsőséges Beckett, a bulvár színház felé hajló Marcel Achard vagy Ionesco. A budapesti Nemzeti Színház például most Edward Albee egyik darabjának vagy Kafka Per című darabjának bemutatására is gondol, melyet még Barrault kérésére dra- matizát Gide. Nem arról van szó. hogy Pécsett avantgárdista színházat csináljunk, s félelmet keltsünk \az emberekben a torzókat felvonultató darabok dömpingjével, hanem arról, hogy adjunk ízelítőt azokból a darabokból, melyekről a fél világ vitatkozik, s melyek zajos sikerükkel, vagy zajos bukásukkal évek óta az európai színházi élet előterében állnak. Végül, vigyázzunk az előadások színvonalára! A mai j archonnak bizony nem csak az író megkoszorúzásánál kell megjelenni, hanem segédeivel, rendezőivel napról napra a próbatermekben és az alakuló színpadokon, hogy minden előadás jó előadás legyen. s akadjon majd néhány kiemelkedő is. Bízunk a Pécsi Nemzeti Színház művészeiben ... Bertha Bulcsú j CSAK TIZENNÉGY FORINT HAVONTA, S A GÉPÉRE NINCS TÖBBÉ GONDJA. Kössön háztartási gépeire javítás/ szerződést! Vállaljuk mosógép, centrifuga, porszívó, padlókefélő, vil- lanyboyler és villanytűzhely szerződéses javítását, Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz. Pécs, Heim Pál utca 5. Telefon: 15-23 Gondosabban is lehetett volna A város általános iskoláiban megtartották az elsőosztályos gyermekek szülei részére az első értekezleteket. Ezeken azonban nemcsak az derült ki, hogy milyen nagy dolog elsőosztályosnak, és elsős gyermekek szüleinek lenni, hanem az is, hogy a füzetcsomagok összeállításánál nem voltak elég gondosak a papírboltok dolgozói. Az elsős csomagokban többen nyelvtanfüzeteket találtak, mások harmadikos vagy negyedik osztályosoknak való kézimunkacsomagot kaptak. A papír- és (rószerboltok dolgozóinak gondosabb munkájával mindez elkerülhető lett volna, hiszen annakidején megkapták a listát, melynek alapján a füzetcsomagokat összeállították. H. M. iijésügi bérié! — komplex bérletsorozat Az yj színházi évadra a Pécsi Nemzeti Színház a rendes árnál 30 százalékkal olcsóbb ifjúsági bérleteket ad ki. A KISZ megyei bizottsága erre a bérletre 1500 fiatalt szervez. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom résztvevőinek közös látogatását szeretné a bizottság szervezettebbé, rendezettebbé, tartamasab- bá tenni, mégpedig úgy, hogy két előadás után ankétot tart a darab szerep lőivel. A színház ezen kívül felvette a kapcsolatot az egye temek és a főiskola diákjaival, illetve KlSZ-alapszer- vezetekvel is. Ezeknek szintén bocsát tó bérletét. A KISZ Baranya megyei Bizottsága komplex bérletsorozatot is indít. Ebben mozi, színház, hangverseny, múzeumlátogatás szerepel A színházban a Don Carlos, a Hamlet és az Aranyvirág című darabokat tekintik meg. A bizottság vállalta, hogy a -színház tájelőadásaira is mozgósítja a fiatalokat. Ezek után a közös látogatások után rendezett ankétokon a szereplők is ... részt vesznek. A színház viszont azt vállalta, hogy az Ifjúság a szocializmusért moz galom legjobb teljesítőinek ingyenes előadást tart. A hajdani palota bejárata. Foto: Nádor Katalin Szigetvár, Pécsvárad Siklós várának remélhetőleg rövidesen befejeződő helyreállításával Baranya megye olyan kiemelkedő értékű történeti emlékekhez jut, amelyekkel méltán büszkélkedhetik. Újabban csatlakozott ezekhez a méretekben kisebb, műtörténeti emlékanyaga folytán annál becsesebb Máré-vár, amelynek feltárását és helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség előreláthatóan a jövő évben fejezi be. A megye területén azonban — az őskori földvárak mellett — számos olyan középkori várépítmény is található, amelyek nem kötik le ugyan a műemlék-helyreállítási érdeklődést, , mert náluk nagyobb- méretű, fennálló falmaradványokról, művészettörténeti szempontból kiemelkedő értékű tartozékokról nem beszélhetünk, amelyek azonban népünk történetének így is feltétlen megbecsülést érdemlő dokumentumai. Középkori maradványok állanak a Zengőn, Szársomlyó (Nagyharsényi hegy) telején, Máriakéménd, Garé, Ibafa határában és másutt, amelyeknek múltjáról legfeljebb egyTejjesen igaza van ezeknek a hivatalos zerveknek, amikor azondják, hogy a fene egye meg ezt a lakóságot, ez mindig háborog. Mostan én is fel pagyok pipásodva (a Pan- cákai egyetemben) ere a Lakóságra, mert már megint mijén levelet kaptam!. Aszongya a levél: „Kedves Karcsikám! Ha ráérsz egyik este (minél előbb, annál jobb) ballagj el a főpályaudvar felé és ha már ott vagy, menj fel a felüljáróra s a Verseny utcai oldalon próbálj lemenni. Figyelmeztetlek, hogy vidd magaddal Pancák barátodat ve, aki miután leme- nés közben kitörted a nyakad, felhívja a mentőket, mert ott a lépcsőknél olyan sötté van, hogy az embernek mindenre fel kel készülni. S ha mégis le tudsz menni baj nélkül, írd meg a Naplóban, hogyan csináltad, milyen módszert javasolsz a szerencsés leereszkedéshez, s fogadok, hogy az a jópár Bőrgyárba és környékére igyekvő ember hálásan fog rád gondolni nem úgy, mint a hid világításáért felelős személyekre’’. Hát teccik látni szerkesztő bácsi ez már meginn a lakosság tipikus zavarkeltő tevékenysége ez a levél. Már megírni szigyák az iletékeseket. Én nem zeretem az olcsó nép- zerüséget épen ezer az iletékesek pártyára álok. Örüjjön a lakóság, hogy egyáltalábann hid van a vasút fölöt, és ne reklamáljon még vilanyt is. Gülönben is mi a francnak mázkáll ara éjjel a lakóság. S az iletékeseknek egyébként is anyi bajuk van! Itt van ez a vén Kragulec is. Hát nem elkezd hábcrrogni, hogy Aradi vértanuk utya végén, ahol töb uca öszefut egy fél éve felszették a járdát és utánna az épít- tők úgy eltűntek, mint az indiai mágus-varázsló-büvészek! Ahelyet, hogy örülne enek a szép mutatványnak, a Kragulec háborog. Diznóság. Bezeg máskor sokkal eccerüb bűvészmutatványért kemény forintokat fizet csakhogy bemehesen a cirguszba és láthassa. Kérdem én, ha eccer pécsi, minek_ jár cirguszba. Van it is büvéz épen elég. Ha anyira nem tecik a Kragulecnek, hogy eltűntek az építtőmunkások és a sok felszedet kő nem tűnt el, akar tüntese el ö maga. Épen elég baja van a zilletékesek a Zuránváros felé vezető úttal, amit nemrégiben megcsináltak és most újra lezárták mivel a franc tugya mi módon, de a távfűtés vezetéke ara megy és fel kel vágni a zuttestet. S a baj azér van, mert kitünően keményen megcsinálták az utat ésnehéz felvágni. És ha már az uránvárosnál tartunk engegyék meg, hogy rendreutasi- csam a háborgó utasokat, mert azt akargyák hogy regei ne csak félóránként jöjenek a bűzök, hanem hét percenként, ahogy a menetrendben van. Ezügyben megkérdeztem a Kragulec bácsit, aki mint illetékes (azér iletékes buszügyekbenn mert eccer beleszorult a feje az ajtók közé!) aszonta, hogy ez tévedés mert a buszok menetrend szerint járnak csak aról van szó, hogy a PKV bevezete az órák élettartamának meghoszabitását. Hogy ne koptyon anyira a zerkezet a zórák soltal lasaban járnak — ezel az órák élettartama jelentősen növekszik az utasoké meg rohamosan esőken, ami azért is jó, mert végre majd elérkez az az idő, amikor a buszok csak a kalauzt és a vezetőt szálittyák és végre nem lez vezekedés, miegymás. Ésaztán mégegy (pedig erői igazán nem tehetnek az iletékesek) mindenki valami mezitlábas hoszu huligánt emleget, aki láccólag teljesen éppeszü és rendesen fel is van öltözködve csak éppen mezítláb járt, ésezért igencsak szigyák (különösen azóta, mikor leült a Kossuth uca közepére és otan sárgadinyét akart eni!). Nem is biztos, hogy huligán ez a szegény gyerek, nem kel anyira lehet, hogy az orvos irta elő neki a mezítlábjárást, mert ludtalpas, és biztos péndze sincs szegénynek, mert az mesziről lácik rajta, hogy nem dőlogozot soha életébe, vagy az is lehet, hogy valami vallási zekta taggya. Ne szigyuk hát szegényt! És olvastuk a plagátot, hogy újságíró zínész mécs lesz jövő szombaton a pécsújhegyi kézilabdapályán. Hát oda okvetlenül elmegyünk, mert ijent is csak eccep láthat az ember, hogy a színész szabadon oldalba rukhattya a kritikust. fi; Ti*zteletel A RÉKAVÁRI két oklevél ad szerfölött hiányos tudósítást, de amelyek nem jutottak el a közvetlen kutatásig. Ez a feladat egyébként, mivel egy-egy várhoz falusi jobbágy-település is tartozott, a hódoltság alatt elpusztult falvak kutatásával függ össze, amit lassankint országosan régész-kötelességnek tekintenek. A kutatásra várt vármaradványok között különös figyelmet érdemel a Mecseknádasd nyugati határrészén emelkedő meredek hegy tetejét elfoglaló Rékavár, más, voltaképpen igazabb nevén, Rákvár. A vár a műemlékek hivatalos jegyzékében nem szerepel. Genthon István összeállításában csak ennyit találunk róla: „Mecseknádasd. Rékavár. Szent István ajándékozta angol származású udvari embereinek. 1936-ban (?) helyén kisebb ásatás volt.'í Gerő László a magyar várakról írt könyvében puszta nevét azok között a várépítmények között szerepelteti, amelyeknek csak alapfalai maradtak meg. A mecseki kalauzok s hasonló kiadványok különféle közléseket nyújtanak róla. Mondják kora-vaskori illyr, továbbá kelta földvár maradványának, római kori építménynek, nemkülönben az avarok leigázása után a fé- kentartásukra rendelt frank haderő részére emelt erősségnek, végül — főként Malco- mes Béla közgazdász következtetései után — a hazájából I. István korában hozzánk menekült két angol herceg számára épült menedéknek. Mivel bizonyító erejű okleveles adataink nincsenek, a vár keletkezése, sorsa körül kialakult vélemények ellentmondásai közepette a vár múltjára csak a régészet munkája deríthetett fényt. Negyedszázaddal ezelőtt, szakember részvétele nélkül, Mal- comes Béla végzett itt ásatásokat, ezeknek eredményéről azonban semmit sem tudunk. A feltárásról az akkori helyi és budapesti sajtóban számos közlemény látott napvilágot, Malcomes „Szent István unokája” című könyvében is azt írja, hogy az ásatás nagy- mennyiségű tárgyat, edényt, edénytöredéket, vaseszközt hozott napvilágra, de hogy a leletek, — amelyek a kormeghatározás alapjaiként szolgálhatnak, az esetleges feljegyzések, helyszínrajzok — ha voltak — hová lettek, nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy az ásatás a vár eredete, kora, sorsa tekintetében pozitív eredménnyel nem zárult. Délután a játszótéren
