Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

4 ftlAPLO 1963. SZEPTEMBER 1 Ötven óv? Hetven év? Mikor mennek nyugdíjba a jövő emberei? Pécsi résztvevő beszámolója a koppenhágai gerontológiai kongresszusról A gerontológia, az elörege­déssel foglalkozó tudomány kutatói a közelmúltban tar­tották meg VI. nemzetközi kongresszusukat .Koppenhá­gában. Mintegy negyven or­szág 900 tudósa adott itt egy­másnak találkozót, közöttük 14 magyar kutató. Városunkat dr. Timaffy Miklós, az I. sz. Belklinika tanársegéde képvi­selte, aki a vérlemezkék öreg­kori működészavarairól tar­tott figyelmet keltő előadást. Az előadás anyagát dr. Szalon- tai Sándorral, az Országos Vérellátó Központ munkatár­sával dolgozta ki. 110 -120 éves életkor A gerontológia nem mad ke­letű tudomány, a hosszú élet titka évezredek óta izgatja az emberiség fantáziáját. Csak a módszerek változtak. A kö­zépkori alkimista babonás el­képzelésektől sarkallva kuta­tott, a mai idők felvilágosult embere pedig reális szemlélet­tel, a tudománytól vár választ a réges-rógi kérdésre. Mit is mond a tudomány? Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy az átlagos életikor vi­lágszerte növekszik. Magyar- országon a férfiaknál már meghaladja a 65, a nőknél pe­dig majdnem eléri a 70 esz­tendőt. A fejlett nyugati or­szágokban valamivel hosszabb, az elmaradott ázsiai-afrikai országokban pedig rövidebb. Földünk egyes különösen egészséges éghajlatú vidékein, így például a Kaukázusban je­lenleg is sok a száz éven felü­liek száma. (Ami a legérdeke­sebb, valamennyien kiegyen­súlyozott családi élet közepet­te öregedtek meg.) A legidő­sebb ember, akit eddig ismer­őink. 170 esztendős korában halt meg. Vajon mát jelent ez? Azt ta­lán, hogy az átlagos életkor idővel 170 évre emelkedik fel? Nem. A tudomány különbséget tesz az egyénileg elérhető leg­magasabb korhatár és az átla­gos életkor között. Mivel az életkor hossza nemcsak a szo­ciális viszonyoktól, az élet fo­lyamán elszenvedett betegsé­gektől, hanem öröklődéses té­nyezőktől is függ, a tudomány azt vallja, hogy a 170 éves, esetleg idősebb kort csak kivé­telesen szerencsés adottságú egyének érhetik el. Az embe­riség zömének mai ismerete­ink szerint meg kell eléged­nie a 110—120 esztendővel. A 110—120 év reális szám, hiszen az öregek több mint 98 százalékát különböző betegsé­gek viszik él. Még a 90 éven felül elhalálozottak körében is rendkívül ritka aiz olyan em­ber. áld végelgyengülés és nem pedig valamilyen betegség mi- a*t hunyt el. A legyakoribb ha­lálhoz vezető öregkori beteg­ségek az érelmeszesedés és következményei (agyvérzés, STívi7omelfajulás. vesezsugoro- rt-AA. tüdőgyulladás és a rák. bér »7 utóbbi már nem tekint- h°f6 öregkori betegségnek. Mivél az emberi életeket a különböző betegségek rövidí­tik meg. magától adódik a kö­vetkeztetés: meg kell fékezni p nusztító betegségeket, s nö- "»kedni fog az átlagos életkor is Az érelmeszesedés ellen A három betegség közül az érelmeszesedés és következrné- nvei a legveszedelmesebbek, v Idősebb korúak kétharmada hal meg ebben a betegségben. Fzért a koppenhágai komgresz- szus is nagy fi gyelmet szentéit erre a betegségcsoportra. Bár szenzációt keltő előadások nem hangzottak el. egy-egy lé­nyei ismét közelebb jutot- bmk a problémák tisztázásá­hoz Az érelmeszesedés — mint ismert — az érfal rugalmas rostjainak pusztulásával jár. A rugalmas rostok helyébe kötő- ^zoveti rostok lépnek, zsír és fedése le. Ezzel kap­csolatban J. E. Kink neves amerikai tudós megállapította, hogy az érfal rugalmas rostjai azért pusztulnak el, mert az éríal anyagcseréje károsodik, elsősorban az anyagcserében lévő ún. enzimek mennyiségé­nek csökkenése következté­ben.' Hogy miért csökkennek a jelzett enzimek, jelenleg ku­tatja, Dr. Bajusz Eörs, magyar származású kanadai tudós, az ásványi sók szerepéről tartott érdekes előadást. Megállapí­totta, hogy a túlsózott étel szív. és érfalkárosodásra ve­zethet, ha a túl sok kony ha­sóval egyidejűleg nincs elég káli- és magnéziumsó a táplá­lékban. A két só hiánya a kí­sérleti patkányokon szívizom­elhalásokra vezetett. Elmon­dotta, hogy, kálium- és magné- ziumsókat tartalmazó gyógy­szerek előállításával próbál­koznak. A két só egyébként bőségesen megtalálható a kü­lönböző gyümölcsökben és fő­zelékfélékben. A kongresszuson olyan ál­láspont alakult ki, hogy mivel az érelmeszesedés gyógyítása még nem kielégítő, fokozott fi­gyelmet kell fordítani a meg­előzésre. Óvakodni kell a mér­téktelen evéstől, a túlzsíros táplálékoktól, az étkezés hely­telen elosztásától, tehát attól, hogy a vacsora főétel legyen. A túlfeszített, zaklatott élet­mód is egyik előidézője az ér­elmeszesedésnek. „Elöregszik“ a lakosság A kongresszus nemcsak az öregedés biológiai folyamatát, az öregkori betegségeket vizs­gálta, hanem nagy figyelmet szentelt az öregség társadalmi és szociális vonatkozásainak is.' Igen érdekesek voltak a nyugdíjkorhatárral és a la­kosság „elöregedésével1* fog­lalkozó előadások. Mint ismert, a fejlettebb or­szágokban gyakori a nyugdíj- korhatár leszállításának igé­nye. Magyarországon számos férfi 55, sok nő pedig 50 éves korában nyugdíjba szeretne menni. Ezzel az igénnyel ellentétben a következők figyelhetők meg a fejlettebb országokban. így nálunk is: A természetes sza­porodás csökken, az átlagos életkor növekszik, következés­képp egyre több lesz az öre­gek számaránya, a lakosság tehát hovatovább „elöregszik”. Mivel az öregeket a társada­lom dolgozó, termelő tagjai tartják él, idővel egyre több nyugdíjasról kell a társada­lomnak gondoskodnia. Mindez olyan ellentmondás­ra vezet, amelyet az emberiség nek a jövőben meg kell olda­nia. Hogy mi lesz a megoldás? Amint a kongresszuson kitűnt, semmiképpen sem a nyugdíj- korhatár leszállítása. Ellenke­zőleg: a nyugdíjkorhatár a táv­latokat nézve minden bizony­nyal emelkedői fog. (Azzal egy időben, hogy a munkaidő csökken.) Ez logikus is, hi­szen az átlagos- életkor meg­hosszabbodásával eljön az idő, amikor — 110—120 éves élet­kor esetén — 70—80 éves ko­rukban is olyan munkaképe­sek lesznek az emberek, mint ma 50 évük táján. Ennek kezdeti jelei már ta­pasztalhatók. Gyakori az olyan nyugdíjjogosult, aki 60 éves kora dacára szellemiekben és testi erőnlétben egészen jól bírja magát, és nem kíván nyugdíjba menni. Sokan van­nak olyanok, akiknél a dol­gozni akarást nem is annyi­ra anyagi szempontok indokol­ják, inkább az a vágy, hogy hasznos, értékes tagjai marad­hassanak a társadalomnak. Az öregek városában Idővel persze mégiscsak nyugdíjba mennek az embe­rek, ezért a kongresszus beha­tóan foglalkozott azzal, hogy mi legyen a termelésből ki­kapcsolódott öregekkel. Érdekes volt ebből a szem­pontból G. F. Streife amerikai kutató előadása, aki 290 idő­sebb házaspár, illetve egye­dülálló öreg helyzetét vizsgál­ta meg az Egyesült Államok­ban. Úgy találta, hogy azok az öregek, akik közös háztartás­ban éltek a fiatalokkal, anya­gi téren ellátottabbak voltak azoknál, akik külön laktak. Viszont: gyakoriak voltak a fiatalok és öregek között a súr­lódások, a külön lakó öregek élete nyugodtabbnak, kiegyen­súlyozottabbnak bizonyult. Ez­ért a kongresszus úgy foglalt állást, hogy áltálában véve jobb, ha az öregek külön él­nek a fiataloktól. Ennek per­sze lakásügyi vonatkozásai is vannak, ami már túllépte a kongresszus hatáskörét. Van a kérdés megoldásának egy másik út.ia is, az öregek városa, amit a kongresszus résztvevői Koppenhágában megtekintettek. Több mint másfélezer öreg lakott a jel­zett városrészben. Minden öreg külön szobát kapott, amit a saját vagy intézeti bútorok­ból úgy rendezett be, ahogy jónak látta. A szokásos közös ebédlő, klubhelyiségek stb-k. mellett műhelyek is voltak a városrészben. A régi értelem­ben vett házi- és kisiparral foglalkoztak: a nők szőttek, a férfiak fúrtak-faragták. Díszes táskák, játékok, kosarak, gyé­kényholmik készültek a mű­helyekben. Noha a munka nem volt kötelező, az öregek élvezettel dolgoztak, örömük telt abban, hogy még produ­kálnak valamit. A dán példa nem egyedül­álló. Amint D. F. Csebotarov szovjet tudós előadásából ki­tűnt, hogy a Szovjetunió több városában, közöttük Bakuban is elterjedt a siportolással kibővített munka- therápia, a munkát és sportot tehát a fizikai kondíció, a pszichikai egyensúly fenntar­tására használják fel. A jelen­lévő nyugatnémet kutatók vi­szont úgy nyilatkoztak dr. Ti- maffy Miklósnak, hogy náluk az öregek intézeti ellátása nincs ilyen jól megoldva. Magyar László Egy hél máivá államkölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpéhz- tár alig több mint kéthó­napos szünet után ismét ál­lamkölcsön húzásra készült fel. Egy hét múlva, szep­tember 9-én és 10-én ren­dezik meg az 1., az 5. és a 6. békekölcsön 1963. máso­dik félévi húzását. Az első napon, szeptember 9-én az 1. békekölcsönt sor­solják, amelyből 110 000 köt­vényre 20,5 millió forint jut. Szeptember 10-én az 5. békekölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 millió forin­tot. A 6. békekölcsönből pe­dig 227 000 kötvényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki. így a két nap alatt a három kölcsönből összesen több mint félmillió kötvényre 108,9 millió forintot sorsol­nak ki nyeremény és tör­lesztés formájában. Szociális otthon a görcsönyi kastélyban A közelmúltban kezdték meg a romos görcsönyi kas­tély rekonstrukcióját. Mint­egy 4 millió forintos költ­séggel közművesített kor­szerű szociális otthont ala­kítanak ki, amely előrelát­hatólag 120 öregnek biztosít majd elhelyezést. Az új szo­ciális otthonban már arány­iig kis létszámú szobák lesznek, ahol esetleg idős házaspárok is elhelyezhetők lesznek. A tervek szerint az új létesítményt a jövő év végén adják át rendeltetésé­nek. Az IBUSZ őszi országjárásai Az IBUSZ megyei iro­dája az őszi hónapokban is érdekes országjáró utakat szervez. Október másodikén öt napos észak-magyarországi utat indítanak. melynek résztvevői megtekintik Dunaföldvárt, Hajdúszo­boszlót, Debrecent, Tokajt, Miskolcot, Lillafüredet, Ta­polcát, Aggteleket és Egert, Részvételi díj 655 forint. Október 5-én kétnapos kirándulást szerveznek a Dunakanyarba Budapest— Visegrád—Esztergom—Do­bogókő útvonal, 280 forin­tos költséggel. Október 10-én Sopron— Győr—Bakony útvonalra szerveznek 4 napos kirán­dulást, melynek költsége 466 forint. November 19-én Kőszegre indítanak 2 napos kirándu­lást 257 forintos költséggel. Kedves szerkesztő bácsi! Mindenekelőt bocsánatot kel kémem emijat a marha Pancák mijat a Siklósi Szigviz vállalattól mert a múltkori levelembenn megírtam, hogy nem válaszoltak a kukacra — holot válaszoltak. Ez azér van mert a Pancák nem olvas újságot és ő biztatót engemet, hogy irgyam meg. Hát én megírtam márcsak azér is mert a Kragulec bácsiról egy szótsemnem tudtam volna írni, mert a Kragulec bácsi szént akar vásáriam. És épen ezer már két hete a tüzéphöz jár sorbaállani. Hát szént még nem tudót szerezni, csak eggy nádhát és eggy csuzt. A Pancák azondja ezt a szénmizériját úgy lehetne megzúntetni, hogyha a meteurológijai intézet kiadna eggy jelentést mizerint: Eben a zévben igenn zord tél várható farkasokkal és fagyhalálal, anticiklonoka1 és forgószelekéi. Ezesetben mindenki azt gondolná, hogy szép tavazias telünk lez és nem hajtana anyira a zenért. Az se lene roz, ha a TüZÉP valmiképen megszervezné a zénvá- sárlást. (Merugyanis meg lehet zervezni ugyanis zén van, nem úgy mint a tojásvásárlást, mert tojás az nincsen!) Anyuka a műidkor hazajöt a pijacról és azonta apukának Jólene ha ojan ügyes lenéi károj, mint ezek a zangol vonat­rablók akar talán tunnál tojást zerezni Pécsett. Mire apuka biizkénn azonta: Tojást nem zereztem fijam, de az ügyessé­gem legaláb akora mint a zangol vonatrablóké, mert vécé- papirt szereztem. Másrészt kitüntetésre javasoljuk azt a bácsit, aki bizonyá­ra Koszos és fárattságos kísérletezés utánn föltalálta a fo­lyékony azfaltot. Ez a bácsi bizonyára igennagy ujjitási dijjat kapót, mert igennagyon nagy előnyei vanak. Eemég- pedig 1.) Tjén nincs több a világonn, tehát idegenforkalmi látványosság, 2.) Mérnöki zempontboll is kitűnő mert nem kell a talajszintet mérni mert nyilvánvaló, hogy amerre az aszfalt folyik arra van a lejtő 3.) Keveseb hőmérő kel, mert a zember csak rálép a zaszfaltra ‘és máris tugya hány fok van. 4.) A zegészségvédelem szempontyából is kitűnő, mert eből az ujj találmányban a zebracsikokat, csinálták váro­sunkban, amelyek a fojás következtében^ elgörbültek, de így a rézeg emberek egyenesnek látyák és csak otan mász­nak átt az úttesten. S.) A járművezetőknek lassítani kel a hepehupák mijat. (Nagy hidegbenn ugyanná» megkemény- ezikl) A Kragulec aszongya az egyetlen baj csak az, hogy a folyékony azfalt sárga és így könyen félreérthető. Dohát a Kragulecnek mindig ronda volt a fantáziájja. Másrészt kósza híreket halunk arról, hogy megkezdőd az iskola. Nagycmn nem szeretném,ha ez igaz lene. Nem mi- jatam meg a Pancák mijat hanem szegény tanerő nénik meg bácsik mijat. Nem lene sokkal eccerübb az iskola időtarta­mára bezárni őket, minthogy azal büntetik szegényeket, hogy minket kői nekik tanítani? Tiszteletei 3800 éves agyagszobrocska a nagyárpádi leletek kozott A pécsi Janus Pannonius Múzeum kora-bronzkori la­kótelepet tárt fel Nagyárpád határában. A lakótelep ér­dekesen mutatja, hogy hasz­nált ki az ezen a vidéken 3800 évvel ezelőtt élt nép­csoport egy három oldalról mély partszakadással szegé­lyezett zárt területet telepü­lés céljaira. A feltárt terü­leten sorosan elrendezve hét földbeásott ház maradvá­nyát találták meg a korra jellemző kerámia és csont­eszközökkel. A házak mögött — ugyancsak sorosan —• azokkal párhuzamosan he­lyezték el a gazdasági épüle­teket, számyékokat, tűzhe­lyeket. A leleteik között érdekes­ségként említhető egy nyolc cm hosszú, primitíven kidol­gozott, nőalakot ábrázoló szobrocska. A tuskószerű alak arca sematikusan meg­munkált. A Janus Pannonius Mú­zeum a kővetkező években teljesen feltárja az érdeke^ kora-bronzkori lakótelepet Az A-5116-os számú leány — Ez az ötödik tekercs! — Mi van rajta? — A női barak Birkenau- ban, az állomás meg a beszél­getés a (kivégzőfalmál. -. s A lengyel tolmács előre hajol, az ujjai különös mozdu­latlansággal a levegőben áll­nak, mintha meg akarna fog­ni valamit A technikus egy ideig a szalagokkal babrál, hosszú és nyomasztó a csend, mert tudjuk, hogy mi köveiké zik, azután a műszertáblón megmozdul a vékony mutató. Egy férfi, beszél. Lengyelül. A hangja fülledt és nikottnos és szomorú, majd váratlanul közbeszól egy könnyű leány- hang, valamit szipog, azután keservesen sírrvafakart — Mit mond? A tolmács hátrafordul. — Azt mondja; sose gondol­tam vblna, hogy az anyám ilyen helyen hozott a világ­ra.;: Nádasy László filmrende­ző — aki az utóbbi évek leg­megdöbbentőbb, és szerintem teljesen európai igényű ma­gyár dofcumentf rímjét készíti a Budapest Filmstúdióban —■ egy fényképet mutat? — Nézd, ez a kislány sirt az előbb, ez a szőke. Ö is ausch­witzi gverek. Amikor kinn forgattam a filmet, kivittük őket Birkenauba az egyik női barakkba, ahol valamikor az anyjuk élt..i Az előtérben szögesdrót van, halálfejjel és csontokkal, a drót mögött tizenkét fiatal fiú és leány ácsorog. Kama­szok. Bizonytalanul állnak, mintha (keresnének valamit, mintha nem értenék, hogy mi ért van szükség erre a szö­gesdrótra. összesen 600 ezren voltak, alig kétszázan marad­tak. Ewa Krcz — akinek a ne ve ab utóbbi hónapokban be­járta Európát, a nagy hírügy­nökségek telexgépeát, a Nem­zetközi Vöröskereszt pontos archívumait, de legfőképpen Magyarországot, és aki en­nek a megdöbbentően igaz do­kumentumfilmnek a főszerep lője** — ugyancsak auschwitzi gyerek. A technikus bejelenti, hogy a tolmács pihenhet egy ki­csit, mert most Ewa Krcz zon gorázik. Könnyű, olasz dal, különös és lompos ritmusban; Egy kicsit gyerekesen; Egy­szer. Még egyszer. „A narancs fák fenn a parton.. Minek ez a iOmpos, megkopott dal? Az emberben öszeütköznek az érzések, látja ezt a lényt, ahogy iskolásán a zongora fö­lé hajol, amit a Kroz-mama vett neki, azután váratlanul felbukkan előttem Tadeusz Simianski, az auschwitzi mú­zeum egyik vezetője, aki egyik fontos szerepülője ennek a do­kumentumfilmnek és Ewa Krcz történetének, és aki tíz napja bevitt az egyik barakk­ba, megállt a hosszú betonte­rem ajtajában, és mintha egy számla végösszegét közölte volna velem, csak ennyit mon dott; — .Kétezer kilogramm gyerekhaj”; 1300 kilogramm szemüvegkeret Richard Behr holland fogoly bőröndje a világvárosi címkékkel. A 20. bOokík. ahol Jozef Cyran kiewicz, mai lengyel minisz­terelnököt „kezelték”? A hegy, ami borotvapamacsokből ált A hegy, ami lavórokból áll A hegy ami vasúti jegyek­ből, alumfoiumkanalakból, ha- jasbabákbéa és más egyszerű gyerekjátékokból áh. Valami­kor a koncentrációs tábor fog­lyaié volt Oroszoké, franciá­ké, zsidóké, hollandoké, ma­gyaroké, baloldali németeké, kommunistáké:;. Itt született másodszor Ewa Krcz 1945 februárban, az or­vosok hozzávetőleges megálla­pítása szerint két és féléves korában, amikor egy ausch­witzi vasutas elküldte a fiát a néhány nappal korábban fel szabadított koncentrációs tá­borba, hogy hozzon onnan egy árva kislányt, az övék a háború alatt meghalt, mert nem tudtak idejében gyógy­szert szerezni. Az auschwitzi gyerekek sorsa általában a gázkamrákban fejeződött be# ők nem számítottak munka­erőnek. Kivételt képeztek a „Mengele-gyerekek”s akikkel embertelenül kísérleteztek, és néhány ritka eset. amikor egy-egy szülőnek sikerült ezer veszéllyel dacolva elrejtem a gyerekét. Amikor a Krcz fiú bement az elcsigázott gyere­kek közé, Éva szaladt oda hozzá először, megállt előtte és ránevetett Másnap Krcaék örökbefogadták a magyar kis­lányt egy máig is ismeretlen lodzi nőtől, aki azokban a na­pokban a táborban a gyere­kekre felügyelt A lodzi (nő azt mondta, hogy Éva magyar, a családi neve Stolz. Ez min­den, de ez se bizonyítható. Éva magyar. Amikor a szü­leivel a táborba hozták, a kar­jára az A—5116-os számot te­toválták. T. Simianski a szám alapján az auschwitzi archiv anyagok segítségével megál­lapította, hogy Éva 1944. má­jus 20-án egy magyar transz­porttal érkezett. Sajnos olyan kartotékot, aminek alapján a kislálny szüleinek a nevét meg lehetett volna állapítani, nem találtak. Sehol. Ez a tetovált szám volt az egyetlen fix pont, aminek alapján Simianski megkezdte a nyomozást. Magyarországon ötvenen jelentkeztek — ők mindég I

Next

/
Oldalképek
Tartalom