Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
4 ftlAPLO 1963. SZEPTEMBER 1 Ötven óv? Hetven év? Mikor mennek nyugdíjba a jövő emberei? Pécsi résztvevő beszámolója a koppenhágai gerontológiai kongresszusról A gerontológia, az elöregedéssel foglalkozó tudomány kutatói a közelmúltban tartották meg VI. nemzetközi kongresszusukat .Koppenhágában. Mintegy negyven ország 900 tudósa adott itt egymásnak találkozót, közöttük 14 magyar kutató. Városunkat dr. Timaffy Miklós, az I. sz. Belklinika tanársegéde képviselte, aki a vérlemezkék öregkori működészavarairól tartott figyelmet keltő előadást. Az előadás anyagát dr. Szalon- tai Sándorral, az Országos Vérellátó Központ munkatársával dolgozta ki. 110 -120 éves életkor A gerontológia nem mad keletű tudomány, a hosszú élet titka évezredek óta izgatja az emberiség fantáziáját. Csak a módszerek változtak. A középkori alkimista babonás elképzelésektől sarkallva kutatott, a mai idők felvilágosult embere pedig reális szemlélettel, a tudománytól vár választ a réges-rógi kérdésre. Mit is mond a tudomány? Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az átlagos életikor világszerte növekszik. Magyar- országon a férfiaknál már meghaladja a 65, a nőknél pedig majdnem eléri a 70 esztendőt. A fejlett nyugati országokban valamivel hosszabb, az elmaradott ázsiai-afrikai országokban pedig rövidebb. Földünk egyes különösen egészséges éghajlatú vidékein, így például a Kaukázusban jelenleg is sok a száz éven felüliek száma. (Ami a legérdekesebb, valamennyien kiegyensúlyozott családi élet közepette öregedtek meg.) A legidősebb ember, akit eddig ismerőink. 170 esztendős korában halt meg. Vajon mát jelent ez? Azt talán, hogy az átlagos életkor idővel 170 évre emelkedik fel? Nem. A tudomány különbséget tesz az egyénileg elérhető legmagasabb korhatár és az átlagos életkor között. Mivel az életkor hossza nemcsak a szociális viszonyoktól, az élet folyamán elszenvedett betegségektől, hanem öröklődéses tényezőktől is függ, a tudomány azt vallja, hogy a 170 éves, esetleg idősebb kort csak kivételesen szerencsés adottságú egyének érhetik el. Az emberiség zömének mai ismereteink szerint meg kell elégednie a 110—120 esztendővel. A 110—120 év reális szám, hiszen az öregek több mint 98 százalékát különböző betegségek viszik él. Még a 90 éven felül elhalálozottak körében is rendkívül ritka aiz olyan ember. áld végelgyengülés és nem pedig valamilyen betegség mi- a*t hunyt el. A legyakoribb halálhoz vezető öregkori betegségek az érelmeszesedés és következményei (agyvérzés, STívi7omelfajulás. vesezsugoro- rt-AA. tüdőgyulladás és a rák. bér »7 utóbbi már nem tekint- h°f6 öregkori betegségnek. Mivél az emberi életeket a különböző betegségek rövidítik meg. magától adódik a következtetés: meg kell fékezni p nusztító betegségeket, s nö- "»kedni fog az átlagos életkor is Az érelmeszesedés ellen A három betegség közül az érelmeszesedés és következrné- nvei a legveszedelmesebbek, v Idősebb korúak kétharmada hal meg ebben a betegségben. Fzért a koppenhágai komgresz- szus is nagy fi gyelmet szentéit erre a betegségcsoportra. Bár szenzációt keltő előadások nem hangzottak el. egy-egy lényei ismét közelebb jutot- bmk a problémák tisztázásához Az érelmeszesedés — mint ismert — az érfal rugalmas rostjainak pusztulásával jár. A rugalmas rostok helyébe kötő- ^zoveti rostok lépnek, zsír és fedése le. Ezzel kapcsolatban J. E. Kink neves amerikai tudós megállapította, hogy az érfal rugalmas rostjai azért pusztulnak el, mert az éríal anyagcseréje károsodik, elsősorban az anyagcserében lévő ún. enzimek mennyiségének csökkenése következtében.' Hogy miért csökkennek a jelzett enzimek, jelenleg kutatja, Dr. Bajusz Eörs, magyar származású kanadai tudós, az ásványi sók szerepéről tartott érdekes előadást. Megállapította, hogy a túlsózott étel szív. és érfalkárosodásra vezethet, ha a túl sok kony hasóval egyidejűleg nincs elég káli- és magnéziumsó a táplálékban. A két só hiánya a kísérleti patkányokon szívizomelhalásokra vezetett. Elmondotta, hogy, kálium- és magné- ziumsókat tartalmazó gyógyszerek előállításával próbálkoznak. A két só egyébként bőségesen megtalálható a különböző gyümölcsökben és főzelékfélékben. A kongresszuson olyan álláspont alakult ki, hogy mivel az érelmeszesedés gyógyítása még nem kielégítő, fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Óvakodni kell a mértéktelen evéstől, a túlzsíros táplálékoktól, az étkezés helytelen elosztásától, tehát attól, hogy a vacsora főétel legyen. A túlfeszített, zaklatott életmód is egyik előidézője az érelmeszesedésnek. „Elöregszik“ a lakosság A kongresszus nemcsak az öregedés biológiai folyamatát, az öregkori betegségeket vizsgálta, hanem nagy figyelmet szentelt az öregség társadalmi és szociális vonatkozásainak is.' Igen érdekesek voltak a nyugdíjkorhatárral és a lakosság „elöregedésével1* foglalkozó előadások. Mint ismert, a fejlettebb országokban gyakori a nyugdíj- korhatár leszállításának igénye. Magyarországon számos férfi 55, sok nő pedig 50 éves korában nyugdíjba szeretne menni. Ezzel az igénnyel ellentétben a következők figyelhetők meg a fejlettebb országokban. így nálunk is: A természetes szaporodás csökken, az átlagos életkor növekszik, következésképp egyre több lesz az öregek számaránya, a lakosság tehát hovatovább „elöregszik”. Mivel az öregeket a társadalom dolgozó, termelő tagjai tartják él, idővel egyre több nyugdíjasról kell a társadalomnak gondoskodnia. Mindez olyan ellentmondásra vezet, amelyet az emberiség nek a jövőben meg kell oldania. Hogy mi lesz a megoldás? Amint a kongresszuson kitűnt, semmiképpen sem a nyugdíj- korhatár leszállítása. Ellenkezőleg: a nyugdíjkorhatár a távlatokat nézve minden bizonynyal emelkedői fog. (Azzal egy időben, hogy a munkaidő csökken.) Ez logikus is, hiszen az átlagos- életkor meghosszabbodásával eljön az idő, amikor — 110—120 éves életkor esetén — 70—80 éves korukban is olyan munkaképesek lesznek az emberek, mint ma 50 évük táján. Ennek kezdeti jelei már tapasztalhatók. Gyakori az olyan nyugdíjjogosult, aki 60 éves kora dacára szellemiekben és testi erőnlétben egészen jól bírja magát, és nem kíván nyugdíjba menni. Sokan vannak olyanok, akiknél a dolgozni akarást nem is annyira anyagi szempontok indokolják, inkább az a vágy, hogy hasznos, értékes tagjai maradhassanak a társadalomnak. Az öregek városában Idővel persze mégiscsak nyugdíjba mennek az emberek, ezért a kongresszus behatóan foglalkozott azzal, hogy mi legyen a termelésből kikapcsolódott öregekkel. Érdekes volt ebből a szempontból G. F. Streife amerikai kutató előadása, aki 290 idősebb házaspár, illetve egyedülálló öreg helyzetét vizsgálta meg az Egyesült Államokban. Úgy találta, hogy azok az öregek, akik közös háztartásban éltek a fiatalokkal, anyagi téren ellátottabbak voltak azoknál, akik külön laktak. Viszont: gyakoriak voltak a fiatalok és öregek között a súrlódások, a külön lakó öregek élete nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak bizonyult. Ezért a kongresszus úgy foglalt állást, hogy áltálában véve jobb, ha az öregek külön élnek a fiataloktól. Ennek persze lakásügyi vonatkozásai is vannak, ami már túllépte a kongresszus hatáskörét. Van a kérdés megoldásának egy másik út.ia is, az öregek városa, amit a kongresszus résztvevői Koppenhágában megtekintettek. Több mint másfélezer öreg lakott a jelzett városrészben. Minden öreg külön szobát kapott, amit a saját vagy intézeti bútorokból úgy rendezett be, ahogy jónak látta. A szokásos közös ebédlő, klubhelyiségek stb-k. mellett műhelyek is voltak a városrészben. A régi értelemben vett házi- és kisiparral foglalkoztak: a nők szőttek, a férfiak fúrtak-faragták. Díszes táskák, játékok, kosarak, gyékényholmik készültek a műhelyekben. Noha a munka nem volt kötelező, az öregek élvezettel dolgoztak, örömük telt abban, hogy még produkálnak valamit. A dán példa nem egyedülálló. Amint D. F. Csebotarov szovjet tudós előadásából kitűnt, hogy a Szovjetunió több városában, közöttük Bakuban is elterjedt a siportolással kibővített munka- therápia, a munkát és sportot tehát a fizikai kondíció, a pszichikai egyensúly fenntartására használják fel. A jelenlévő nyugatnémet kutatók viszont úgy nyilatkoztak dr. Ti- maffy Miklósnak, hogy náluk az öregek intézeti ellátása nincs ilyen jól megoldva. Magyar László Egy hél máivá államkölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpéhz- tár alig több mint kéthónapos szünet után ismét államkölcsön húzásra készült fel. Egy hét múlva, szeptember 9-én és 10-én rendezik meg az 1., az 5. és a 6. békekölcsön 1963. második félévi húzását. Az első napon, szeptember 9-én az 1. békekölcsönt sorsolják, amelyből 110 000 kötvényre 20,5 millió forint jut. Szeptember 10-én az 5. békekölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 millió forintot. A 6. békekölcsönből pedig 227 000 kötvényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki. így a két nap alatt a három kölcsönből összesen több mint félmillió kötvényre 108,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Szociális otthon a görcsönyi kastélyban A közelmúltban kezdték meg a romos görcsönyi kastély rekonstrukcióját. Mintegy 4 millió forintos költséggel közművesített korszerű szociális otthont alakítanak ki, amely előreláthatólag 120 öregnek biztosít majd elhelyezést. Az új szociális otthonban már arányiig kis létszámú szobák lesznek, ahol esetleg idős házaspárok is elhelyezhetők lesznek. A tervek szerint az új létesítményt a jövő év végén adják át rendeltetésének. Az IBUSZ őszi országjárásai Az IBUSZ megyei irodája az őszi hónapokban is érdekes országjáró utakat szervez. Október másodikén öt napos észak-magyarországi utat indítanak. melynek résztvevői megtekintik Dunaföldvárt, Hajdúszoboszlót, Debrecent, Tokajt, Miskolcot, Lillafüredet, Tapolcát, Aggteleket és Egert, Részvételi díj 655 forint. Október 5-én kétnapos kirándulást szerveznek a Dunakanyarba Budapest— Visegrád—Esztergom—Dobogókő útvonal, 280 forintos költséggel. Október 10-én Sopron— Győr—Bakony útvonalra szerveznek 4 napos kirándulást, melynek költsége 466 forint. November 19-én Kőszegre indítanak 2 napos kirándulást 257 forintos költséggel. Kedves szerkesztő bácsi! Mindenekelőt bocsánatot kel kémem emijat a marha Pancák mijat a Siklósi Szigviz vállalattól mert a múltkori levelembenn megírtam, hogy nem válaszoltak a kukacra — holot válaszoltak. Ez azér van mert a Pancák nem olvas újságot és ő biztatót engemet, hogy irgyam meg. Hát én megírtam márcsak azér is mert a Kragulec bácsiról egy szótsemnem tudtam volna írni, mert a Kragulec bácsi szént akar vásáriam. És épen ezer már két hete a tüzéphöz jár sorbaállani. Hát szént még nem tudót szerezni, csak eggy nádhát és eggy csuzt. A Pancák azondja ezt a szénmizériját úgy lehetne megzúntetni, hogyha a meteurológijai intézet kiadna eggy jelentést mizerint: Eben a zévben igenn zord tél várható farkasokkal és fagyhalálal, anticiklonoka1 és forgószelekéi. Ezesetben mindenki azt gondolná, hogy szép tavazias telünk lez és nem hajtana anyira a zenért. Az se lene roz, ha a TüZÉP valmiképen megszervezné a zénvá- sárlást. (Merugyanis meg lehet zervezni ugyanis zén van, nem úgy mint a tojásvásárlást, mert tojás az nincsen!) Anyuka a műidkor hazajöt a pijacról és azonta apukának Jólene ha ojan ügyes lenéi károj, mint ezek a zangol vonatrablók akar talán tunnál tojást zerezni Pécsett. Mire apuka biizkénn azonta: Tojást nem zereztem fijam, de az ügyességem legaláb akora mint a zangol vonatrablóké, mert vécé- papirt szereztem. Másrészt kitüntetésre javasoljuk azt a bácsit, aki bizonyára Koszos és fárattságos kísérletezés utánn föltalálta a folyékony azfaltot. Ez a bácsi bizonyára igennagy ujjitási dijjat kapót, mert igennagyon nagy előnyei vanak. Eemég- pedig 1.) Tjén nincs több a világonn, tehát idegenforkalmi látványosság, 2.) Mérnöki zempontboll is kitűnő mert nem kell a talajszintet mérni mert nyilvánvaló, hogy amerre az aszfalt folyik arra van a lejtő 3.) Keveseb hőmérő kel, mert a zember csak rálép a zaszfaltra ‘és máris tugya hány fok van. 4.) A zegészségvédelem szempontyából is kitűnő, mert eből az ujj találmányban a zebracsikokat, csinálták városunkban, amelyek a fojás következtében^ elgörbültek, de így a rézeg emberek egyenesnek látyák és csak otan másznak átt az úttesten. S.) A járművezetőknek lassítani kel a hepehupák mijat. (Nagy hidegbenn ugyanná» megkemény- ezikl) A Kragulec aszongya az egyetlen baj csak az, hogy a folyékony azfalt sárga és így könyen félreérthető. Dohát a Kragulecnek mindig ronda volt a fantáziájja. Másrészt kósza híreket halunk arról, hogy megkezdőd az iskola. Nagycmn nem szeretném,ha ez igaz lene. Nem mi- jatam meg a Pancák mijat hanem szegény tanerő nénik meg bácsik mijat. Nem lene sokkal eccerübb az iskola időtartamára bezárni őket, minthogy azal büntetik szegényeket, hogy minket kői nekik tanítani? Tiszteletei 3800 éves agyagszobrocska a nagyárpádi leletek kozott A pécsi Janus Pannonius Múzeum kora-bronzkori lakótelepet tárt fel Nagyárpád határában. A lakótelep érdekesen mutatja, hogy használt ki az ezen a vidéken 3800 évvel ezelőtt élt népcsoport egy három oldalról mély partszakadással szegélyezett zárt területet település céljaira. A feltárt területen sorosan elrendezve hét földbeásott ház maradványát találták meg a korra jellemző kerámia és csonteszközökkel. A házak mögött — ugyancsak sorosan —• azokkal párhuzamosan helyezték el a gazdasági épületeket, számyékokat, tűzhelyeket. A leleteik között érdekességként említhető egy nyolc cm hosszú, primitíven kidolgozott, nőalakot ábrázoló szobrocska. A tuskószerű alak arca sematikusan megmunkált. A Janus Pannonius Múzeum a kővetkező években teljesen feltárja az érdeke^ kora-bronzkori lakótelepet Az A-5116-os számú leány — Ez az ötödik tekercs! — Mi van rajta? — A női barak Birkenau- ban, az állomás meg a beszélgetés a (kivégzőfalmál. -. s A lengyel tolmács előre hajol, az ujjai különös mozdulatlansággal a levegőben állnak, mintha meg akarna fogni valamit A technikus egy ideig a szalagokkal babrál, hosszú és nyomasztó a csend, mert tudjuk, hogy mi köveiké zik, azután a műszertáblón megmozdul a vékony mutató. Egy férfi, beszél. Lengyelül. A hangja fülledt és nikottnos és szomorú, majd váratlanul közbeszól egy könnyű leány- hang, valamit szipog, azután keservesen sírrvafakart — Mit mond? A tolmács hátrafordul. — Azt mondja; sose gondoltam vblna, hogy az anyám ilyen helyen hozott a világra.;: Nádasy László filmrendező — aki az utóbbi évek legmegdöbbentőbb, és szerintem teljesen európai igényű magyár dofcumentf rímjét készíti a Budapest Filmstúdióban —■ egy fényképet mutat? — Nézd, ez a kislány sirt az előbb, ez a szőke. Ö is auschwitzi gverek. Amikor kinn forgattam a filmet, kivittük őket Birkenauba az egyik női barakkba, ahol valamikor az anyjuk élt..i Az előtérben szögesdrót van, halálfejjel és csontokkal, a drót mögött tizenkét fiatal fiú és leány ácsorog. Kamaszok. Bizonytalanul állnak, mintha (keresnének valamit, mintha nem értenék, hogy mi ért van szükség erre a szögesdrótra. összesen 600 ezren voltak, alig kétszázan maradtak. Ewa Krcz — akinek a ne ve ab utóbbi hónapokban bejárta Európát, a nagy hírügynökségek telexgépeát, a Nemzetközi Vöröskereszt pontos archívumait, de legfőképpen Magyarországot, és aki ennek a megdöbbentően igaz dokumentumfilmnek a főszerep lője** — ugyancsak auschwitzi gyerek. A technikus bejelenti, hogy a tolmács pihenhet egy kicsit, mert most Ewa Krcz zon gorázik. Könnyű, olasz dal, különös és lompos ritmusban; Egy kicsit gyerekesen; Egyszer. Még egyszer. „A narancs fák fenn a parton.. Minek ez a iOmpos, megkopott dal? Az emberben öszeütköznek az érzések, látja ezt a lényt, ahogy iskolásán a zongora fölé hajol, amit a Kroz-mama vett neki, azután váratlanul felbukkan előttem Tadeusz Simianski, az auschwitzi múzeum egyik vezetője, aki egyik fontos szerepülője ennek a dokumentumfilmnek és Ewa Krcz történetének, és aki tíz napja bevitt az egyik barakkba, megállt a hosszú betonterem ajtajában, és mintha egy számla végösszegét közölte volna velem, csak ennyit mon dott; — .Kétezer kilogramm gyerekhaj”; 1300 kilogramm szemüvegkeret Richard Behr holland fogoly bőröndje a világvárosi címkékkel. A 20. bOokík. ahol Jozef Cyran kiewicz, mai lengyel miniszterelnököt „kezelték”? A hegy, ami borotvapamacsokből ált A hegy, ami lavórokból áll A hegy ami vasúti jegyekből, alumfoiumkanalakból, ha- jasbabákbéa és más egyszerű gyerekjátékokból áh. Valamikor a koncentrációs tábor foglyaié volt Oroszoké, franciáké, zsidóké, hollandoké, magyaroké, baloldali németeké, kommunistáké:;. Itt született másodszor Ewa Krcz 1945 februárban, az orvosok hozzávetőleges megállapítása szerint két és féléves korában, amikor egy auschwitzi vasutas elküldte a fiát a néhány nappal korábban fel szabadított koncentrációs táborba, hogy hozzon onnan egy árva kislányt, az övék a háború alatt meghalt, mert nem tudtak idejében gyógyszert szerezni. Az auschwitzi gyerekek sorsa általában a gázkamrákban fejeződött be# ők nem számítottak munkaerőnek. Kivételt képeztek a „Mengele-gyerekek”s akikkel embertelenül kísérleteztek, és néhány ritka eset. amikor egy-egy szülőnek sikerült ezer veszéllyel dacolva elrejtem a gyerekét. Amikor a Krcz fiú bement az elcsigázott gyerekek közé, Éva szaladt oda hozzá először, megállt előtte és ránevetett Másnap Krcaék örökbefogadták a magyar kislányt egy máig is ismeretlen lodzi nőtől, aki azokban a napokban a táborban a gyerekekre felügyelt A lodzi (nő azt mondta, hogy Éva magyar, a családi neve Stolz. Ez minden, de ez se bizonyítható. Éva magyar. Amikor a szüleivel a táborba hozták, a karjára az A—5116-os számot tetoválták. T. Simianski a szám alapján az auschwitzi archiv anyagok segítségével megállapította, hogy Éva 1944. május 20-án egy magyar transzporttal érkezett. Sajnos olyan kartotékot, aminek alapján a kislálny szüleinek a nevét meg lehetett volna állapítani, nem találtak. Sehol. Ez a tetovált szám volt az egyetlen fix pont, aminek alapján Simianski megkezdte a nyomozást. Magyarországon ötvenen jelentkeztek — ők mindég I