Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

t&APLÖ 1953. SZEPTEMBER 4. 1 •ivAP -A- ivlAINAP^A*IviAi* NAP••• A* ivíANvAP*-*A* Mái*NAP"v 2 millió 400 ezer forintos költséggel épült fel a mohá­csi Gépgyár szociális „kombinátja”. Az épületben kapott helyet a korszerű 300 férőhelyes ebédlő, a konyha, az öltö­zők, zuhanyozók is. Az esztétikailag is szép épületet Ko­vács Antal tervezte. Foto: Szigetvári Megkezdik az új inkőőrlőüzem épi ését Nagy kincsünk ■ a Mecsek hegység kőzete, a mészkő, amelynek kiaknázására és kü­lönböző hasznosítására egyre újabb és újabb lépések történ­nek. A sorozatosan épülő mészégetőkön kívül idén el­kezdődik Bükkösdön egy mészkőőrlőmű építése is. Az 5,5 millió forint beruházással készülő őrlőüzem előrelátha­tólag 1965 decemberére lesz készen. Az üzemről nyert közelebbi tájékozódásunk szerint az éves kapacitása 30 ezer ton­na őrölt mészkő lesz. A komplett gépsorokkal ellátott üzem mellet megfelelő szám­ban szociális létesítmények is épülnek, valamint raktárak és egyébb helyiségek. A gyártott mészkőőrlemény 80 százalé­kát talajjavításra fogják fel­használni, a fennmaradó mennyiséget pedig takarmá­nyozás céljaira fordítják. Az üzem telepítése is kedvező­nek látszik — bár még a kő­zetvizsgálatok folynak —, mert közel van a vasúti ál­lomáshoz, ahová a már üzem­ben levő kisvasúton szállít­hatják a feldolgozott nyers­anyagot. Időjárásj el entés Várható időjárás szerdán es­tig: felhőátvonulások, néhány helyen, főleg a Dunántúlon eső, zivatar, a Dunántúlon élénkülő északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 14—17 fok. Leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap keleten: 26—29, nyugaton 22—25 fok között. Négymillió hektoliterre becsülik az idei bortermést Nyertet baranyai borok Pozsonyban Az idén Csehszlovákia ren­dezte meg Pozsonyban — a világ' 16 legjelentősebb bor­termelő országának részvéte­lével *— a borok versenyét. A nemzetközi bíráló bizottság elé került 850 borminta kö­zül 80 magyar bort is értékel-, tek. A magyar borászat rang­jához méltó eredmények szü­lettek: 21 borunk arany, 51 pedig ezüst érmet nyert. Kö­zöttük megtalálhatták a bara­nyai borokat is. A Pécsi Ál­lami Pincegazdaság 6 ezüst érmet szerzett: két Szekszárdi Kadarka (1961 és 1962 évjára­tú), Villányi Burgundi és Vil­lányi Kékfrankos, a Mecseki Rizling és a Siklósi Tramini volt e díjak nyertesei. A Sző­lészeti Kutatóintézet két bora is elnyerte a második díjat: az 1961 évjáratú Pécsi Cir­fandli és az 1962 évjáratú Pé­csi Olasz Rizling. A Cirfandli 14,4 Malligand fokú csak azért szorult a második hely­re, mert -zíne eltért a külföl­dön szokásos zöld-fehér szín­től, helyette mély sárga szí­nű volt. A Rizling 13,4 Mal­ligand fokos, finom kesernyés ízű bor; mindkettőnek magas az extrakt tartalma. A Pécsi Cirfandli ugyanebben az idő­ben a Ljubljanában megren­dezett borversenyen szintén elnyerte a második helyet. Az ÉM. Baranya—Tolna . megyei Téglagyári Vállalat Központi Javítóműhelyébe felvesz DÖMPERVEZETÖT. Bérezés kollektív szerint. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában: Pécs, Rákóczi út 11. Idei bortermésünket a szak­emberek a múltévinél lénye­gesen többre, csaknem négy­millió hektoliterre becsülik. Felméréseik szerint a helyzet Bács megyében a legkedve­zőbb. A múlt évinél mind mennyiségileg, mind minősé­gileg jobbnak — ígérkezik a termés Tokajhegyalján és a Badacsonyi borvidéken is. • A boripar alaposan felké­szült a termés fogadására. Az év utolsó negyedében együt­tesen 1 300 000 hektoliter, te­hát az ország összes borpin­céinek feltöltéséhez elegendő mennyiségű mustot és bort szándékoznak felvásárolni. Az értékesítési szerződések köté­se — időarányosan — éppen a tervnek megfelelően alakult, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy már ez ideig 400 000 má­zsa szőlő és ugyanennyi hek­tóliter must értékesítésére, illetve átvételére történt meg­állapodás a termelőkkel. Sző­lőértékesítési szerződést a to­vábbiakban már nem is szán­dékoznak kötni. Kivételt ké­peznek azok a termelők, akik a szőlőértékesítési szerződést már szeptember 1. előtt meg­kötötték, de a vártnál jobb termés miatt az eredetileg tervezettnél többet akarnak értékesíteni. Velük pótszerző­dést kötnek, s a pótszerző­désben értékesített szőlőért is a szabadpiaci árnál magasabb rendes szerződéses árat fize­tik. A borértékesítési szerző­dések kötésének végső határ­ideje december 31. A termés szőlőként történő felvásárlása, illetve a szőlő minden szempontból előnyö­sebb nagyüzemi, központi feldolgozása az idén minden eddiginél nagyobb arányú lesz. A korszerűbb központi feldolgozással 50 000 hektoli­terrel több mustot nyernek, mintha ugyanazt a mennyisé­gű szőlőt a termelők maguk dolgoznák fel. 450 vasúti ko­csi, 120 teherautó, s mintegy másfélszázezer hektoliter űr­tartalmú hordó áll készenlét­ben a szállítások legonyolítá- sához. A feldolgozó telepeken több új nagyteljesítményű automatikus, horizontál-prést állítottak üzembe. A feldolgo­zásnál messzemenően figye­lembe veszik a fogyasztók új­szerű, világosabb színt, a sző­lőből származó illat- és za­matanyagok fokozott megtar­tását követelő igényeit A televízió műgora szeptember 4-én, szerdán: 10.00: TV-hlradó (Ism.). — 10.15: üveghegy. Magyarul beszélő lengyel film (ism.). 10 éven fe­lülieknek! — 11.45: őszele jl em­lékeztető. Riportfilm a kukori- cabetakaritásról (ism.). — 18.05: Hírek. — 18.15: Az ember és a folyó. „A hosszú, portalan út...” 18.40: A Magyar Hirdető műso­ra. — 18.50: Népek országútján. A Magyar Televízió kisfilmje. — 19.05: TV-világhlradó. — 19.20: Szép álmokat, gyerekek! — 19.30: Az Egri Gárdonyi Géza Színház előadása, képfelvételről. Salacrou: A Föld gömbölyű. Dráma 3 felvonásban. (IS éven felülieknek!) — Kb. 22.05: Hírek. TV-világhlradó (ism,). Magyar könnyűzene Kubában, Laoszban, Tokióban és Sydneyben A magyar rádióhoz napon­ta érkeznek külföldi rádióál­lomásokról komoly- és köny- nyűzenei műsorok felvételeit tartalmazó hangszalagok. Ugyanakkor a magyar rádió állandóan küld zenei összeál­lításokat külföldre hazai szer­zők műveiből, vagy magyar zenekarok közreműködésével készült felvételekből. A teker­cseken már bemutatásra vár­nak a Bécsi Ünnepi Hetek, a Francia Fesztiválok és a Salzburgi Festwoche Hangver­senyei. Rövidesen megérkez­nek azok a magnetofonszala­gok is, amelyek a Bayreuthi Ünnepi Játékok, a Mont- reauxi, a Luzerni, az Edin­burghi és a Bregenzi Feszti­válok műsorát tartalmazzák. A Magyar Rádió könnyűze­nei adásaiban hamarosan el­hangzik majd a sopoti, a bledi és a monacói tánc- és köny- nyűzenei fesztiválok műsora. A Magyar Rádió is sok tánczenét tartalmazó magne­tofon-szalagot és hanglem zt „exportál”. Néhány héttel az­előtt a Monte Carló-i — va­rieté-versenyre — i ídtek több tekercset magyar tánc­zenei felvételekkel. Most ezeknek a felvételeknek - má­solatát kérik a brüsszeli a párizsi, a luxemburp'. a stockholmi és a svájci adóál­lomások is. De eljutnak :nesz- szebbre is a magyar táncze­nei felvételek: állandóan su­gároz magyar könnyűzenét a kubai, a laoszi, a tokiói és a sydnei rádióadó is. Tanévnyitó a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemén Az MSZMP. Bm. Bizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem Igazgatósága értesíti haUgatóit, hogy az 1963/64-es tan­év az I. évfolyamon szeptember 11-én, szerdán; a U. évfolyamon szeptember 9-én, hétfőn; és a Hl. évfolyamon szeptember 12-én, csü törtökön du. 17 órakor, előadás­sal kezdődik. , A szakosított tagozatok tanév­nyitó előadásai a következő na­pokon kezdődnek: Uzemgazdaságtan I. és n. év­folyamon szeptember 10-én, ked­den; filozófia I. évfolyam szep- tenber 13-án, pénteken; filozófia II. évfolyam szeptember 10-én, kedden politikai gazdaságtan I. évfolyam szeptember 13-án, pén­teken; politikai gazdaságtan II. évfolyam szeptember 10-én, ked­den; nemzetközi munkásmozg. tört. I. és n. évfolyam szeptem­ber 13-án, pénteken; és magyar munkásmozgalom története n. évfolyam szeptember 9-én, hétfőn du. 17 órakor. A vidéki, kihelyezett tagozatok hallgatóit az Igazgatóság külön értesíti, fenti közlemény az egye­tem pécsi hallgatóira vonatkozik. MSZMP. BM. BIZOTTSÁG MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEM IGAZGATÓSÁGA — A MECSEKI Szénbányászati Tröszt párt-végrehajtó bizottsá­ga a legutóbbi ülésén határoza­tot hozott az István-aknai párt- bizottság megalakítására, melyet jóváhagyásra felterjesztett a megyei pártbizottsághoz. — A KÉMÉNYSEPRŐ Válla­lat az év első hat hónapjában 101,7 százalékra teljesftte ter­vét. 80U állami és magánházon végezték el a tűzrendészeti vizs gálátokat. — A TORMÁSI tsz-ben 1964. év folyamán egy 80 férőhelyes tehénistállót és egy 32 vagonos magtárat építenek. — EGY ÜJ román gyártmányú rakodógépet helyeztek üzembe a 12. sz. Autóközlekedési Vál­lalatnál. A szállítások meggyor­sításában nagy szerepet kap az új, nagyteljesítményű rakodó­gép. — FELVÉTEL a Mecsek Tánc­együttesbe. Táncot kedvelő fia­talok részére szeptember 7-én du. 6 órakor a Kossuth Lajos u. 83. sz. alatti prőbahelyiség- ben felvéteU lesz. Az utánpótlás csoportba 12—15 éves korúak, a felnőtt csoportba 15 éven fe­lüliek jelentkezhetnek. — MA DÉLELŐTT Komócsin Zoltán, az MSZMP Political Bi­zottságának tagja, a Népszabad- ság főszerkesztője tart poL ai tájékoztatót az Orvostudomá yi Egyetem KISZ-vezetőképző tan­folyamán. — A MAGYAR Tudományos Akadémia szeptemberben több tudományos tanácskozást ren­dez külföldi tudósok, kutatók részvételével. Tihanyban a Nemzetközi Matematikai Unió támogatásával az Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat modem algebra-kollok­viumot, az Akadémia, az Orszá­gos Atomenergia Bizottság és az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat pedig magfizikai kollokviumot tart. Martonvásáron kukorica- címerezési és termesztési, Bu­dapesten talajmechanikai és alapozási konferencia lesz. — KITÜNTETÉS. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Szaka- sits Antal nyugdíjasnak, a mun­kásmozgalomban kifejtett tevé­kenysége elismeréséül, 70. szü­letésnapján a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. — ERDEI István, a Szegedi Dél-alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatója érdekes kísérleteket folytat olyan fűszer paprika-fajta kinemesítésével* amely, géppel, szedhető. A sze­gedi kutató olyan fajtát neme­sit, amelynek termése egyszerre érik be. A hatéves kísérletek bíztató eredménnyel folynak. — GYŐRI múzeológusok hat évvel ezelőtt fedezték fel, hogy Jánosháza-pusztán, az úgyneve­zett Római domb gazdag lele­teket tartalmazó régi sírokat rejt magában. 1957 óta győri és mosonmagyaróvári múzeológu­sok a napokban találták meg a századik sírt. — A XVn SZÁZAD elején Wittenbergben kiadott kalendá­rium került elő a Zala megyei Búcsúszentlászló községben. Lapjain Zrínyi Miklósra — a költőre — vonatkozó magyar­nyelvű feljegyzéseket fedeztek fel. — A HORTOBÁGYON, An­gyalházán befejezték a néprajzi gyűjtést. Uj anyaggal is bővült a kutatás: előkerültek azok az ősi halászati eszközök, amelyek arra utalnak, hogy a Hortobá­gyon évszázadokkal előbb a ha­lászat fontosabb foglalkozási ág volt, mint az állattenyésztés. A régi halászati eszközöket a Deb­receni Múzeumnak adták át. A néprajzi expedíció a jövő év­ben a Hortobágy újabb terüle­tein folytatja a gyűjtést. — ÁRAMSZÜNET lesz szep­tember 4-én 8—12 óráig az aláb­bi területen: Alsóbalokány u, Farkas I. u, Felsőbalokány u. Harangöntő u, Lánc u, Nagy Lajos u, Temető u, Zsolnay u. Áramszünet lesz továbbá szep­tember 4-én 10—16 óráig az aláb bi területen: Alkony u, József Attila u. 51—53, Kassa u, Már­tírok útja 49—57, 66—72-ig, Me­, gyeri út 30—68, 45—89, Nagyvá­rad u, Szív u, Ungvár u, Vas Gereben u. — FELHÍVÁS! Felhívjuk a KUKA-szemétszáílításba bekap­csolt összes lakosok figyelmet, olyan folyékony anyagot vagy olyan hulladékot, amely termé­szeténél fogva levet ereszt, a KUKA-edényekbe ne öntsenek, mert a lé a KUKA-gépkocsiból nem hibásodás, hanem konst­rukciójánál fogva kifolyik, ami a város területét elszennyezi, bűzt áraszt és esetleg fertőző területet teremt. Felkérjük to­vábbá azon házak lakóit, ahol több KUKA-edény van rendsze­resítve, bogy ne mindegyik KUKA-edénybe öntsenek egy- egy kevés szemetet, nanem elő­ször egyet rakjanak tele és utá­na sorjában a többit, mert ez­zel nemcsak a szemét elszállí­tásának gyorsaságát segítik elő, hanem a fárasztó munkával já­ró rakodók dolgát is megköny- nyítik. (x) — TÁNCISKOLA kezdődik szeptember 10-én, kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrott- honban. Váradi Antal u. 7/2. Tanít: Balog. (x) Érettségizett gyors- és gépírót felvesz a Pécsi Bőrgyár. Tárcsával a kezében áll az abaligeti kis őrház ajtajában s megvárja míg elmegy a vo­nat. Akad munkája bőven, sűrűn cseng a telefon, de mi­helyt van egy kis szabadideje kihozza kedvenc hangszerét, az öreg citerát és régi, nagyon régi magyar dalokat játszik rajta. Fája már megrepede­zett, a húrok vége is rozsdás, mégis új ez a hangszer. A megyében, de talán az egész országban nincs párja. Sajgó János az abaligeti őrház min­dig vidám vasutasa szerkesz­tette. — Én magam készítettem. Régóta tudok ám citerázni, talán még tizenhárom éves sem voltam, amikor először a kezembe vettem Margit-pusz- tán. Ott laktunk. A bátyám is, meg az édesapám is tudott rajta játszani, de a hármójuk közül nekem ment a legjob­ban. Ez az öreg citera még az apámé volt, megőrzőm... — mutatja a lábakon álló repe­dezett hangszert, amelyre egy piros kreppapirral bevont ág hajlik. — Mi tcélt szolgál ez? — A meggyfasípot erre sze- , reltem r$ e* egyszerre jót­MEGGYFASÍPOS CITERA szom mind a kettőn. Sokáig törtem rajta a fejemet, ho­gyan lehet őket egyszerre megszólaltatni, mert nekem nagyon tetszik a síp hangja. Szép nótákat lehet azon ki­játszani. A magányos szolgá­latokban elővettem, aztán próbáltam így is, úgy is, de sehogy sem ment. Egyszer az­tán eszembe jutott, hogy haj­lékony orgonavesszöre szorí­tom és azt ráerősítem a cite- rára. Így fújhatom s közben a kezemmel megpengethetem a húrokat. Az ág végén nem látok semmiféle sípot, csak az asz­talon hever néhány bordószí­nű fiatalon kiszárított faké­reg. Válogat köztük, majd az egyiket kicsit meghajlítja, az ág behasított végébe illeszti, s leszorítja fémszorítóval. — Na, kész a síp is — mondja. — Egy jól kidolgo­zott meggyfahéjdarabka. Van ebből nekem sok, szoktam vágni, jól kiszárítom, késsel szépen megfaragom, elvéko­nyítom. Ez most kegyetlen kemény, meg kell neki gyön­gülni kicsit, akkor kitűnően szól. így rossz fújni, mert nem lapul az ember szájához — mondja, majd előveszi a liba- tollból készült pengetőket. Játszani kezd. Először csak a citera kellemes hangját hall­juk, később a meggyfasíp is bekapcsolódik. Különösen hangzik együtt a kettő, erősí­tik egymást. Valóban nagyon szépen lehet követni a dalla­mok hajtását a síppal is. Vi­dám csárdások sora követke­zik, egyik a másikból, megál­lás nélkül. Sajgó Jánost a faluban nyil­vánosság előtt tavaly hallot­ták először zenélni. Az iskola igazgatója kérte fel, hogy a szülői munkaközösség rendez­vényein muzsikáljon. Furcsa hangszerét nagyon megcsodál­ták, különösen ahogy játszott rajta. Azóta a szülői munka- közösség „főzenésze”. Közben kis zenekar is alakult, együtt játszik Polhamer Józseffel és Szabó Józseffel, akik a tam- bura és a mandolin megszó­laltatásához értenek. Együtt kísérik a tánccsoportot és sokszor szerepelnek. Sajgó Já­nos a kulturális szemlén is bemutatta hangszerszólóját. — Csak az volt a baj — mondja —, hogy rossz asztalt adtak ott nekem, keményfa volt. Aztán tudja, úgy van ám ez, hogy nem minden fá­ból készült asztalon adja ki a citera szépen a hangot. A kemény, tömött bükkfa el­nyeli, az üres belsejű aszta­lon legjobb a zengése. Egyma­gában a citerán akár csukott szemmel is eljátszom a nótát, de ha a meggyfasíppal össze­kapcsolom, akkor nagyon kell figyelnem a húrokat, nehogy elcsússzon a dallam. Sok dalt ismer, régieket is, amelyeket még édesapjával és a bátyjával játszottak a pusz­tán. Egy időben összegyűjtöt­te őket, s a címüket felje­gyezte füzetébe. Szüksége lesz rá mostanában, mert a leg­szebb dalok közül néhányat előad október végén Pécsett a baranyai népművészek szí­nes műsorában. B. E. Idegenforgalmi látványosság ? A z Üdülő Szállóval ” szemben van egy kis „kőgomba”, a Pécsi Elel- miszerkereskedelmi Vállalat 153-as számú boltja. A ki­rándulók, turisták és az Üdülő Szálló vendégei szin­te mindent megvásárolhat­nak itt: képeslapot, do­hányárut, felvágottat, sört, bort, hűsítő italokat, sót, cukrot stb. A környék la­kói is itt vásárolják meg a legszükségesebb élelmiszere­ket így nem csoda, ha a vegyesbolt forgalma ha­vonta 80—100 ezer forint körül mozog. Az épületben évekkel ez­előtt magánkiskereskedő árusított, néhány év óta van csak a bolt a vállalat keze­lésében. A tatarozásra, fel­újításra eddig nem gondolt senki, mert jelenleg nagyon siralmasan néz ki a „kőgom. ba.” Az épület elejéről hám- lik a vakolat, a tető állapo­ta pedig egyenesen kétség­beejtő. Legalábbis az eláru­sító számára. Ugyanis a nádpadlóból álló, vékony cementréteggel borított tető leszakadás előtt áll. Csupán egy faállvány tartja, amit bármely vásárló könnyen észrevehet az ablaknál. Az árusítás mindössze négy négyzetméternyi terü­leten folyik, mert a bolt töb­bi részét áruraktározásra használják. A raktárt a bolt mögötti, farostlemezekből összetákolt bódé jelenti. Itt is, akárcsak a boltban, nagy a zsúfoltság. A „kőgomba” mellett állt egész nyáron egy jégszekrény nem éppen higiénikus körülmények kö­zött. így néz ki és üzemel naponkénti nyftvatartással a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 153. számú boltja. Felvetődik a kérdés: mi­kor gondolnak az illetéke­sek arra, hogy egy ilyen düledező bolt — tekintettel különösen fekvési helyére és nagy forgalmára, valamint állapotára — nem nevezhető Pécs idegenforgalmi látvá­nyosságának? Egy nagyobb, szép és korszerű pavilonra lenne szükség a mai bolt helyett! ' <M.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom