Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

6 IW4WV.O 1963. SZEPTEMBER « 1 ft Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a gazdasági bi­zottság jelentését a gazdasági vezetés továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat vég­rehajtásának eddigi tapaszta­latairól. A földművelésügyi minisz­ter beszámolt az őszi mező- gazdasági munkák előrehala­dásáról. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasúti és közúti szállítások helyze­téről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a jelenté­seket megvitatta, tudomásul vette és határozatokat ho­zott. Köszönő távirat Kim ír Szem, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Coj Jen Gen, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése El­nökségének elnöke távirat­ban fejezte ki köszönetét Do­bi Istvánnak, és Kádár Já­nosnak, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 15. évfordulója alkalmából küldött jókívánsá­gaikért Nagygyűlés Budapesté« Unityó János és Louis Saillant beszélt a munkásgyűlésen A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége csütörtökön délután munkás­gyűlést rendezett a Sertésvá­góhíd nagycsarnokában, ahol nagy számban gyűltek össze a budapesti üzemek dolgozói. A nagygyűlésen Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára mon­dott beszédet. Bevezetőjében meleg szavakkal köszöntötte a nagygyűlés vendégét, Louis I Saillant-t, majd így folytatta: ! — A Magyar Szakszerveze­tek egész nemzetközi tevé­kenységükben szilárdan és megingathatatlanul követik a Szakszervezeti Világszövetség nemes céljait. A nemzetközi I proletariátus összefogása, j egyesített ereje és szervezett küzdelme a nemzetközi poli­tikai élet kedvező alakulásá­nak egyik kiemelkedő ténye­zője. A nemzetközi mnnkásosz- i tály harca elősegíti a Szov- ! jeíunió és a szocialista or- j szagok következetes külpo­litikájának sikerét. Annak j a lenini politikának diada- lát, amely a békét, a hala- ; dást, a nemzetközi proleta- : riáíus ügyét szolgálja. Ennek a politikának jelentős sikere volt a közelmúltban Moszkvában aláírt részleges j atomcsend-egyezmény. A Ma- í | gyár Szakszervezetek ősömmel i üdvözlik ezt az egyezményt és I a világ békeszerető dolgozói­Képek az atomcsend-egyezmény ratifikálásáról MOSZKVA: L. I. Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnöks'é gének elnöke aláírja a törvényerejű rendeletet és a ratifiká ciós okmányt. val együtt magukénak, fárad­hatatlan harcuk gyümölcsének vallják. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkárának, Louis Saillant elvtársnak nyi­latkozata és a világszövetség titkárságának nemrégen köz­zétett deklarációja a nemzet­közi munkásközvéleménynek ad hangot, amikor megálla­pítja, hogy a részleges atom­csend-egyezmény jelentős lé­pés a nemzetközi enyhülés út­ján, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósí­tásában, az általános és tel­jes leszerelésért vívott küzde­lemben. i A Magyar Szakszervezetek teljes mértékben egyetérte­nek a Szakszervezeti Világ- szövetség állásfoglalásával — hangsúlyozta Brutyó Já­nos — és minden erejükkel tovább folytatják a harcot a viiág szervezett dolgozói­val együtt a teljés atom­csendért, az általános és teljes leszerelésért, a tartós békéért. A gyűlés részvevői tapssal fogadták Brutyó János beszé­dét, majd Louis Saillant emel- ! kedett szólásra. — Rendkívül nagy öröm számomra, hogy a mai gyűlé­j sen tolmácsolhatom önöknek ! a Szakszervezeti Világszövet­ség szívből jövő harcos üd­vözletét, amelyet egyben Bu­dapest és az ország valameny- nyi dolgozójához intézünk. A nemzetközi munkásszoli­daritással kapcsolatban órá­kon át számos témáról és számos országról lehetne be­szélni. Én azonban ez alka­lommal három kérdésről sze­retnék szólni: A spanyol dolgozók, a dél­vietnami dolgozók harca iránt megnyilvánuló szo­lidaritásról és arról az egyetértésről, amely a világ munkásainak és munkásnői­nek a békéért folytatott harcát jellemzi. — Jól ismerjük azokat az érzéseket, amelyekkel a ma­gyar dolgozók a spanyol nép harcát kísérik. Ebben az esztendőben még nagyobb erő­vel, határozottsággal kell ki­fejezésre jutnia ennek a szoli­daritásnak. A spanyol nép harca a sza­badságért, jogaiért, nemcsak hogy nem gyengült meg, ha­nem még határozottabbá vált és még szélesebb körökre ter­jedt ki. Valamennyi európai országban és szakszervezetben egyre erősebbé válik az a felismerés, hogy valami új van születőben a spanyol ég alatt. Az asturiai bányászok harca nem csupán a maga­sabb bérekért, a jobb munka- körülményekért, a rövidebb munkaidőért folyik. Ez a harc egyben a szak- szervezeti szabadságjogok . biztosítását is célozza. Ez az oka, hogy a Szakszervezeti Világszövetség két nappal ezelőtt felhívást bocsátott ki olyan nemzetközi bizottság felállítására, amely magába foglalja Európa valameny- nyi szakszervezetének kép­viselőit, az összes irányza­tok híveit. A Szakszervezeti Világszö­vetség szeptember 24-én elfo­gadott nyilatkozatában felhí­vással fordult a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségéhez, valamint a Ke­resztény Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségéhez és java­solta, hogy a különböző irány­zatú szakszervezeti központok képviselői jöjjenek össze és közösen tárgyalják meg, ho­gyan tudnák a leghathatósabb segítséget nyújtani a harcban álló spanyol dolgozóknak. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy ez a javaslat, amely nek megvannak a reális alap­jai. kedvező visszhangra és támogatásra talál a magyar dolgozók, a magyar szervezett munkások széles köreiben — jelentette ki Louis Saillant, nagy taps közepette, —•- Mélységes meggyőződé­sem, hogy a magyar szerve­zett dolgozók teljes mérték­ben támogatják a Szakszer­vezeti Világszövetség kezde­ményezését. A továbbiakban arról a szo­lidaritásról szólt, amely a vi­lág dolgozói között a békéért folytatott harcban megnyilvá­nul; Film Film Fiim mm ■ a ■ (A ly érdll Az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ülése New York: Az ENSZ- közgyűlés csütörtöki ülésének első felszólalója Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter volt. Méltatta a moszkvai részleges atomcsend-szerződést, ame­lyet — jelentőségét tekintve — a kelet—nyugati megegye­zések sorában az osztrák ál­lamszerződéshez hasonlított. Kreisky síkraszállt az ellen­őrzött leszerelés megvalósítása mellett, s különösen a nem­zetközi ellenőrzés fontosságát i hangsúlyozta.. Ausztria nem- I zetközi helyzetéről azt mon­dotta, hogy országa tisztelet­ben tartotta az osztrák ál­lamszerződésből reáháruló va­lamennyi, köztük semleges­ség! kötelezettséget. Kijelen­tette: „országa legtöbb szom­szédjával együttműködést te­remtett”. S névszerint Nyu- gat-Németországot, Jugoszlá­viát és Lengyelországot emlí­tette meg. Hozzáfűzte, hogy „Magyarországgal és Cseh­szlovákiával valószínűleg ugyancsak rövidesen rende­ződnek a nézeteltérések”. Kreisky ezután az olasz dél- tiroli kérdéssel foglalkozott. Kijelentette, hogy Ausztria, minél hamarabb, tárgyalások útján kívánja megoldani a problémát, de ehhez olasz tár­gyalási készségre is szükség van. A miniszter Olaszország­ra hárította a felelősséget amiatt, hogy a két ország kül­ügyminisztere már csaknem egy éve nem találkozott a probléma rendezése céljából. A csütörtöki ülésen felszó­lalt Alaini jemeni küldött is Hangoztatta, hogy a szomszé­dos Aden protektorátus jogi­lag és néprajzilag a Jemeni Arab Köztársaság területéhez tartozik, de a gyarmatosítók katonai megszállással fenntart ják uralmukat. Megállapítot­ta, hogy Adent erővel ragad­ták el az országtól és ki­emelte, hogy a nemzetközi I közvélemény ebben a kérdés- ! ben Jemen oldalán áll. I Erre a felszólalásra Patrick I Dean, a brit delegáció veze­tője azonnal válaszolt, s é'es szavakkal utasította el a Je­meni Arab Köztársaság — úgymond — területi igényét. Grimes libériái külügymi­niszter felszólalásában amel­lett szállt síkra, hogy az ENSZ-csapatok az 1963. de­cember 31-i határidő után is maradjanak a Kongói Köz­társaságban. Grimes megem- | Illette, hogy ez Adou’a mi- : niszterelnök álláspontja is. WASHINGTON: Az amerikai szenátus történelmi jelen­tőségű pillanata. Felvételre keresünk vasipari szákrajzot és szakmai is­meretet oktató tanárokat, valamint tanú óo»íken5 neveiőlanárckat. dnároknái és nevelő tanároknál pedagógusi, illetve iechnikusi végzettség és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Illetmény a 10T959. (M. K. 5) M. M. sz. utasítás sze­dni. Nevelőtanároknak szol gálát; elhelyezést biztosi­unk Je’entkezés személyesen, vagy írásban a Mii. M. ”'51. sz. insritanuW Intézet Komlót igazgatójánál. Uti- i .. e alkalmazás eset én megtérítjük. Szerezzen örsímeí gyermekeinek! MOST adja le háztartásában (padlásán, ka órájában, présházá­ban) porosodó texilhulladékot a Ilii átvevshelyekeii Minden 5 kg-os vételjegy TOMBOLA-húzáson vesz részt. Minden 100 vételjegy után 1 db. szalagos futball-labda kerül kisorsolásra. A tombolán való részvétel szeptember 30-án zárul. HÚZÁS: 1963. október 7-én. Átvevőhelyék: 1. Zsolnay Vilmos u. 33. 2. Móricz Zsigmond u. 2. 3- Irányi Dániel tér. 4. Rákóczi út 66. 5. Ady Endre u. 88. 6. Uj-Mecsekalja, Páfrány u. 7. Gyárváros, Pólya u. 8. Megyeri út. 9. Rácváros 2. Magyar lományküW4^ Bukarestien Csütörtökön reggel a me­netrendszerinti vonattal ma­gyar kormányküldöttség ér­kezett Bukarestbe, a ma­gyar—román gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes kormány- bizottság ötödik ülésszakára. A küldöttséget Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyette­se vezeti. Az érkező küldöttséget Bu­karest északi pályaudvarán Alexandru Birladeanu. a Román Minisztertanács aiel- nöke, és más magasrangú ro­mán személyiségek üdvözöl­ték. Ott volt Kúti Jenő bu­karesti magyar nagykövet, va­lamint a nagykövetség több tagja is« Feloszlatták a yiirög parlamenté! Pál görög király csütörtö­kön feloszlatta a parlamentet és november 3-ra tűzte ki az általános választásokat. Mint ismeretes, Pipinelisz minisz­terelnök szerdán benyújtotta lemondását, de a király azt egyelőre nem fogadta eL A MOKÉP VÁLLALAT kirendeltsége felvételre keres férfi munkaerőt •TLMKIADÓI-ÁTVEVÖI munkakör betöltésére. Jelentkezés Pécs, Hőgyes Endre u. 20. Nagyharsányi üzemünkbe azonnali belépésre kere­sünk GÉPÉSZ-, vagy BANYA GÉPÉSZ- MÉRNÖKÖT Kétszobás lakást biztosí­tani tudunk. Jelentkezés ÉM. Dél-Dunántúli Kő­bánya Vállalat, komlói központjában. állami vállalatok, szövetkezetek, FIGYELEM! Szeméttároló edényt fedővel azonnal szállítónk bármely mennyiségben, az alanti árakon: 25 lit. 47.50 forint 50 lit. 70.50 forint 100 lit. 93.70 forint. Göngyölegfelújító Vállalat, Budapest, XIII., Dagály u. 3. Telefon: 200-285, 200-380. MIUTÁN a filmipar rész­vényei világszerte zuhantak, a filmgyárak megkezdték a kasszadarabok szériagyártását. Kalandos filmek követik egy­mást hosszú, tömött sorban, melyekben jó sok lövöldözés van, jó nagy szerelmek, izmos zsiványok, íérfiszépségek és dagadt árulók. A nyugatnémet filmesek is felzárkóztak, s az olaszok, amerikaiak és fran­ciák után megcsinálták a ma­guk kis rablófilmjét... Igaz, hogy A vérdíj nem olyan lendületes és nem olyan szel­lemes, és nem olyan atmosz­férikus, mint az olasz filmek, viszont Helmut Käutner ren­dező és forgatókönyvírói felta­lálták Sintér Hannest, s a lö­völdözéseket nyakonütötték egy kis generáli szósszal, né­met érzelgősség, régi kalandá- rium-képekből kilépett giccses szerelmi jelenetek sorakoznak a kelléktárban. Aztán egy kis kivégzés 15 ezer ember rész­vételével, és igazságszolgálta­tás az orgazda tulajdon tiszta kezéből... Szóval így... Helmut Käutner jól poentí- rozta a történetet, s ahol az érdeklődés mégis lanyhul, hát robbannak a petárdái, s a nagy csinadinatta feledteti az ürességet. Azt hiszem minden igényesebb színházlátogató felismerte, hogy ez bizony nem a filmművészet teteje, de ! ez van, szegény ember vízzel főz. Igazságtalanság lenne azon­ban Sintér Hannes történetét egyértelműen elmarasztalni, hiszen a story pihentető, szó­rakoztató, időnként szinte ma­gával ragadó. Kellenek iiyea darabok is, nem vitás, csak ez a nagy széria gyanús... A nyugatnémet filmesek nem tudnak valami mást mondani a mának? Hiába, kasszada­rab kellett... S a kassza érdekében egy filmgyár sok mindent meg­tesz. Helmut Käutner például bőséges bepillantást enged Sintér Hannes siralomházi magánéletébe, ahol még utol­jára ölelkezik egy jót a zse­niális rabló, a maga kis Jul- chenjévelJ De ölelkeznek ők széles népi mozdulatokkal má­sutt is, és a sok ölelkezés egyszeresek gyanús lesz a nézőnek, mondhatni; unalmas. Persze a kritikusoktól ebben az ügyben is elvárnák, hogy egyértelműen ne ítélje el ezt a filmalkotást, mivel vannak szociális vonásai is az ügy­nek. Ez a Sintér Hannes tud­niillik a gazdagokat fosztogat­ja. De engedelmet kérek, kit fosztogasson? A FILM esztétikai színvo­nala átlagos, nagy ötlettel, ki­magasló rendezői, vagy ope­ratőri megoldással nem talál­kozunk. Ahogy a filmgyártás „nagykönyvében” megíródott, úgy pereg a történet, $ Hel­mut Käutner rendező gondo­san vigyáz, hogy egyetlen eredeti megoldás se kerüljön a kamera elé, mert attól meg­riadhat a közönség. A közön­ség persze igényesebb, mint a filmgyártás. A Vérdíj tehát izgalmas, de talmi alkotás. b. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom