Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 60 FILLÉR 226. SZÁM Társadalmi üg.Y A nyáron történt. A ság- ** vári önkéntes ifjúsági építőtáborban .nagyon meg­csappant a pécsi diákok te­kintélye. Kezdetben rosszul dolgoztak, sokuk nem bírta a fizikai, munka nehézségeit, eltávoztak a táborból. Akik ott maradtak, szégyellték ma­gukat. Elhatározták, hogy megmutatják, mire képesek. A pécsiek 20-as brigádja még akkor is kiment dolgozni a munkahelyre, amikor a töb­biek szórakoztak, pihentek. Az eredmény nem maradt el, m agasan túl tel j esi tették a nor­májukat, a brigádok közötti versenyben megszerezték á harmadik helyet. Vajon mi hajtotta ezeket a fiatalokat? önként vállalták, ők maguk határozták el, hogy­ha törik, ha szakad, az elsők között lesznek! Sajátos tulaj­donság ez, mely ma már nem ritka a fiatalok körében. Sze­retnek és tudnak is dolgozni. Bármely munkahelyen, ha a fiatalok munkája iránt érdek­lődünk, elismerő szavakat hallunk. Sokat várnak a fiataloktól. Gyarapítsák tudásukat, mű­veltségüket, szakmai ismere­teiket, hogy az élet minden területér, megállhassák a he­lyüket. Az emberek sokat beszélnek a fiatalokról. Jelen­ségekről vitatkoznak, melyek aggodalommal töltik el őket, az eredmények ellenére. Egy­re több szó esik az ifjúság nevelésének fontosságáról, az egész társadalom felelősségé­ről irányukban. K ülönböző történeteket lehet hallani fiatalok­ról. Hogy Pécsett nyáron a Rózsakertben milyen ízléste­lenül táncolnak, sokszor túl­zásba viszik az ivást, a fiúk szemtelenek a lányokkal, a lányok túlsókat engednek meg a fiúknak, lehetetlen módon öltözködnek — és így tovább. Sokan helytelenül általáno­sítják ezeket a káros jelensé­geket, meggondolatlan követ­keztetésekre jutnak, csak a rosszat, a hibákat látják. Gyak ran hangzik el ezek nyomán: lám ilyenek a mai fiatalok! A fiatalok keresik az újat, igyekeznek megtalálni helyü­ket társadalmunkban. Csak nem minden esetben ismerik fel, hogy mi az, ami valóban korszerű. Nem mindig lát­nak maguk előtt követendő példát sem. amikor a csalá­don belül anyagias szemléle­tet, helytelen világnézetet, a közösség iránti közömbössé­get tapasztalnak. Sok eset­ben kerülnek összeütközésbe a munkahelyen, az iskolában tapasztaltak miatt saját csalá­di környezetükkel. S okan úgy vélik, hogy az ifjúság nevelése az if­júsági szövetség feladata. Gyakran a KISZ-t hibáztat­ják az észlelt káros jelensé­gekért. Ez nem helyes. Az ifjúság nevelése az egész tár­sadalom ügye. Szülőké, peda- gótusoké, állami és gazdasági vezetőké. tömegszervezeteké, akik bármilyen módon foglal­koznak fiatalokkal, összefo­gásra van szükség a fiatalok érdekében. Felhasználni a le­hetőségeket, az adottságokat az ifjúság kommunista neve­lese érdekében. így érhető csak el a kívánt cél, hogy ifjúságunk egy része_ szakít- son a még fellelhető hibák- km hasznos tagja legyen szocializmust építő társadalmi rendszerünknek. Mitzki Ends Vitatkozó vállalatok A szajki tanító Vizsgázó felnőttek Rekord a szőlőtőkén Képek Sukarnónak Mostohagyerekek Egymilliárd forintos beruházás a Hőerőműnél r 220 megawatt áram — Uj gépek, kazánok A gimnáziumi rész első „F” osztálya a varrószobában ismerkedik a varrás és » kézimunkázás fogásaival. A szabásminták és a varrógép működtetése egyaránt érdekes a lányok számára. Az úgynevezett alapberuhá­zás a pécsi Hőerőműnél 3 db 32 megawattos gép és 8 db 60 tonnás kazán felszerelésé­vel befejeződött. Ez az első egység, vagyis a szakemberek szerint az I. lépcső, amely már a múlt évben is 96 mega­watt áramot szolgáltatott. A pécsi Hőerőmű üzemké­pessége, építészeti és gépészeti korszerűsége, a gyengébb mi­nőségű szén jó felhasználása indította arra az illetékeseket, hogy az erőmű bővítése mel­lett döntsenek. A munkálatok, mint ismeretes már, korábban megkezdődtek. Ebben az év­ben a bővítéssel kapcsolatos építési -munkák lassan befeje­ződnek. Annak ellenére, hogy az építőipar ebben az évben az erőműnél több, mint 10 millió forint körüli összeggel lemarad, mégis a szerelést nem hátráltatják. A VÁROSI TÁVFŰTÉS ÉRDEKÉBEN Az Erőmű szerelési munkái jó ütemben haladtak előre ebben az évben. Jövőre már üzembe is kerül a IV-es és V-ös gép, valamint az ezek­hez tartozó 220 tonnás kazán is. A XV-es turbina üzembe­helyezése főleg a Pécsieknek kedvező, mivel a távfűtés ki­szolgálására állítják be, amel­lett, hogy 23 megawatt ára­mot is termel. A szakembe­rek szerint a IV-es és V-ös gép­egység próbaüzemére előre­láthatólag jövő év októberé­ben kerül sor. Az egész bővítés lehetővé teszi, hogy a pécsi Erőmű 220 megawatt áramot adjon az országnak. Ezt a 220 mega­watt áramot 2 db 50 mega­wattos gép és 2 db 220 tonnás kazán fogja előállítani. Eb­ből lesz készen jövőre és kap­csolódik be a munkába egy gép és egy kazán. A követke­ző gépegységek beszerelésére 1965-ben kerül sor. BŐVÜLNEK A SEGÉDÜZEMEK IS Az alapberuházáson felüli 100—120 megawatt áram elő­állításához nem elégségesek a jelenlegi segédüzemek, ha­nem azokat bővíteni kell. Ezért sor kerül a szénszállító­! berendezés korszerűsítésére is, j illetve teljesítményének növe- 1 lésére. Ezt úgy oldják meg, j hogy lecserélik a motorokat [ nagyobb kapacitásúakra, üzembe állítanak egy lengyel gyártmányú rakodógépet is. A szalag eddigi teherbírása 200 tonna volt óránkint, most 300 tonna lesz. UJ PAKURA-BERENDEZÉS Úgy az alapberendezésnél, mint a bővítésnél pakura szi­vattyú-berendezéseket szerel­nek fel, ami lehetővé teszi, hogy a kazánoknál csökken­tett üzemmenet esetén is sta­bil tüzet tudnak tartani, vagy­is azonos hőfokon tudják tar­tani a kazánokat. Az új kazánoknál már vil­lamos pernyeleválasztókat szerelnek fel s az alapberu­házás kazánjainál is a jövő évben négyre felszerelik a vá­rost, a koromtól megkímélő pernyeleválasztókat. Az erőmű bővítése közel 1 milliárd forintjába kerül nép­gazdaságunknak. A befekte­tett összeg viszont gyorsan megtérül, Pécsről olcsó ener­giát kap Dunántúl, az ország. A kézimunkázok a pámadíszítést gyako­rolják, előre kirajzolt tervek alapján. Az ötödikes Beké Zsuzsinak még gondot okoz a papírvágás. Szűcs Zoltánné segít a doboz készítésénél. cAz zLs& veaíí cMéf a Dunántúli Napió szerkesztőségében Tegnap délután 3 órakor az Ország Világ és a Dunántúli Napló szerkesztősége ankétot rendezett a pécsi írók részvé­telével. Az aukción megjelent Szebelko Imre elvtárs, az Or­szág Világ; szerkesztője is. AZ ELSŐ VEVŐRŐL akar­tam írni, mikor megtudtam, hogy az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat Széchenyi téri bolt ja csütörtökön kinyit. Nem propagálták, csupán kis, kéz­zelírott cédula tudósított róla alig valamivel a „nagy” nap előtt. Mégis, a félkilences nyi­táskor, fegyelmezett, kettős sorokban csaknem ötvenen álltak az ajtó előtt. A tágas, modern, korszerű bolt, szinte elnyelte őket, de egyre jöt­tek, jöttek. Egyetemisták, — akik tankönyveiket ebben a boltban szerezhetik be csu­pán, s már tíz-tizenöt napja várják, hogy ne csak kézzel­írott jegyzeteikre kelljen tá­maszkodniuk. Az üzlet szabadpolcos rend­szerű és jóval nagyobb ere­deti formájánál• Nyolc főnyi személyzetéből három érett­ségizett gyakornok, a többiek valamennyien, éppen a köny­vek körül szorgoskodnak, fel nézni sincs idejük. Munkaköpenyes fiatalem­ber: Istók András, a vállalat dekorációsa, a két utcai ki­rakatot nézi bíráló szemmel. Itt a szépirodalom és ez ifjú­sági könyvek kaptak helyet. — Tizenegy kirakatom lesz ebben az üzletben. Egyelőre meglehetősen sok munkát ad­nak, mert szakonként készít­jük el a kirakatokat. A me­zőgazdasági, jogi, közgazdasági, műszaki, és egyetemi köny­veket mind külön-külön kell csoportosítanunk, így a. vevő, ha a kirakatokat végignézi, — könnyen tájékozódhat a kész­letről. Félév után, 600 000 forin­tos költséggel megnyílt tehát a Széchenyi téri Könyvesbolt. A kiesett forgalmat pótolni nehéz lesz, mert mint Ko­vács elvtárs mondta: — Amit ma eladhatsz, nem adod el holnap! így tettük át könyves nyelvre a közmondást de igyekszünk behozni a le­maradást. Ez az egyetemista „damping” egy hét, tíz nap alatt lezajlik, s akkor rendes kerékvágásba zökkenünk vég­re! — NÉZD CSAK! — mutat Sik Mária másodéves orvos- tanhallgató egy könyvre — megvan a „Vas fiai.” Nem­csak a tankönyveinkért já­runk ám ide, hanem, ké­sőbb, mikor a nagy „zűr”-nek vége a szépirodalmi újdon­ságokra is sok vevő akad majd köztünk. Már amennyi­re az ösztöndíjból futja! — teszi hozzá huncut mosollyal és egy súlyos tankönyvcso­maggal kifelé igyekszik az ajtón• Regényi Ildiké A papír-, a fémmunka és a varrás szakmai fogásokat csak gyakorlat útján sajátíthatják el a tanulók. Természeteset' a gyakorlatot elméleti oktatás előzi meg. Szokolai felv, táí Az új politechnikai műhelyben A Bánki Don át úti általános iskolában és gimnáziumban a tanítás már rendes kerékvágásban halad. Az új iskola korszerű politechnikai műhelyei is benépesültek már. Általános iskolások és elsős gimnazisták, no és a 39-es dandár úti általános iskola tanulói uralják a műhelyeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom