Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám, Első kiadás

»63. SZEPTEMBER 24 NAPLÓ 3 Hogyan dolgozik a házgyár? AZ EMBER erőfeszítése, hogy valami újat hozzon lét­re, sosem hiábavaló. Különö­sen értékes azonban, ha olyan ügyért fáradozik, amelynek a közösség látja hasznát. A pécsi PANELGYÁR és STAZA fö- démelemgyár az építők egyik leghasznosabb erőfeszítése, harca folytán valósult meg, s elsőnek az országban Pécsett lépett üzembe. — Rövid történelme? — ismétli kérdésemet Pálmai István, a gyár vezetője. — 1958-ban még csak egy föld­szintes épület állt itt a salak­domb tövében. Három föld­földszintes ház falait gyártot­ták le, meg egy istállóét. — Volt aki a lakását befa­laz tat ta téglával belülről, mert azt hitte a panel nem jó — mosolyog Krisztián József fő­művezető, aki még a „hőskor­ból” ragadt itt. — Rengeteg kísérlet folyt a hőszigetelés­sel, viták, hogy középblokk le­gyen vagy nagy panel., . ’959-ben aztán megépült a régi kiscsamok, amit az om­lás bedöntött, de itt már .13 szolgálati lakás, meg 5 istálló falai öntődtek formába. 1960- ban az Általános Épületterve­ző elkészítette a terveket, s megkezdődött a korszerű, ha­talmas gyár építése. 1963. au­gusztusában pedig befejező­dött a próbaüzem, igazolva azokat, akik bíztak a panel­ban. Bánfai Antal főópítésve- zető-helyettes végigkísér a gyárakban. — A panel sok féle anyag­ból készül — magyarázza az előkészítőben. — Salak kell hozzá, mégpedig nem kevés, egy lakáshoz kb. 10 köbméter. Sajnos ezt még mindig a régi „lapáttechnikával’’ állítjuk elő, a hegyből nyerjük, éget­jük, válogatjuk. Kozármisleny- böl hozzuk azt az anyagot, amelyből a keramzit lesz, a hőszigetelő réteg. A folyam­kavicsot a Dunáról, a cemen­tet Beremendről kapjuk. A vasszerkezetek pécsi telepeink ről kerülnek ide. A gyártás folyamata érde­kes mechanizmusokkal törté­nik. Különböző daruk segít­ségével silókba, tornyokba szállítják fel az anyagokat, majd alul. mérleges kocsikba csapolják. A mérleges kocsi míg végigmegy pályáján, ka­rok billentésére pontosan any- nyi anyagot vesz fel, »meny­nyi az elemekhez szükséges. Gép keveri a betont, s gép juttatja a gyártó csarnokba is, ahol az előre elkészített sab­lonokba töltik. Itt már ajtók, ablakok helyét előre kihagy­ják, a villanyvezeték csövei is a falakban fekszenek. — Két brigád dolgozik itt —.mondja Rózsahegyi József- né, az „58”-asok egyike. — Húsz nap alatt egy épületet készítünk el. Egy lakás tizen­nyolc—húsz falból áll, bizony egy 30 lakásos épülethez hat­száz darabot kell kiönteni. Amikor még én idejöttem, ta­licskával hordtuk az anya­got ... Se fürdő, se öltöző ... Étterem? ... Azt hiszem sen­ki sem ismerne rá a mi gyá­runkra. A gyártó tefcnőkbe. amikor készek a beton vibrálásával, Trélerekre rakják az elkészült szobafalakat simításával, gőzt engednek. Amit egyik nap elkészítenek, azt másnap hajnalban készen kiemelheti a daru. Kint az udvaron legalább háromszáz elkészített elem várja a szál­lítást. Ritter Ede brigádvezető a 40—50 mázsás falakat „igaz­gatja” helyre társaival. — Ebben az évben még öt 30 lakásos épületet elkészí­tünk — néz Bánfaira. — De, ha lehet, hatot is. Majd meg­látjuk. Nagy kár, hogy csak két trélerünk van, s lassan megy a kiszállítás. De talán kapunk még egyet év végéig. A STAZA rámpáján is ra­kódnak az emberek. A több száz méter hosszó gyártó-sza­lagokon félérett födémlapok fekszenek. A födémikészítés is érdekes, komoly munka. Hu­zalokat feszítenek meg, és ar­ra önti a gép a betont. A fö­démekben így belső feszültség keletkezik, ellenállóbbak, job­ban bírják a terhelést. Buda­pesten megvizsgálták a pécsi födémeket, kétszeres terhelést bírnak. Jobb bizonyítvány nem is kell az új üzemnek. — Évente 150 ezer négyzet- métert fogunk gyártani, ellát­juk egész Dél-Dunántúlt — mondja Bánfai Antal. — Tet­szés szerinti darabokra szab­daljuk, s ha igaz ... De erről már bent az iro­dában beszélgetünk Pálmai Istvánnal és kísérőmmel. — A Panelgyár évi hatszáz lakás előállítására képes — hajtja szét az asztalon a terv­iratokat az üzem vezetője. — Űj rendszerű mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok A mezőgazdasági szakmium- ki.v ipzés színvonalainak eme­lése érdekében ebben az esz­tendőben megszüntetik az 2 ra-nykalászos tanfolyamok (ré­gebb’ rendszerét. Ezévben már úgynevezett mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfo­lyamok indulnak, amelyeken az aranykalászos tanfolyamon kötelező 96 óra helyett 150 őrön vesznek részt a hallga­tók. Az átszervezés lehetővé teszi azt is, hogy a három évig tartó tanfolyamot a hall­gatók rövidebb idő alatt vé­gezzék el. Eddig az év négy hónapjában vettek részt a tanfolyamokon, főleg a téli időszakban. Most lehetőség nyílik arra, hogy a háromszor tnégy hónapit egyfolytában, azaz egyetlen év alatt végez­zék el. Ugyanakkor bentlaká­sos tanfolyamok is indulnak, ezeken a tanfolyamokon há­rom holnap alatt szerezhetik meg a felnőtt, már nagy me­zőgazdasági gyakorlattal ren­delkező dolgozók ‘ a szakmun­kás képesítést. A rendelkezés lehetővé te­szi, hogy azok a dolgozók, akik a régebbi rendszerű, te­hát az aranykalászos tanfo­lyamon már két évet elvégez­tek, beiratkozhassanak a szakmunkásvizsgára előkészí­tő harmadik évfolyamra. A tanfolyamok költségeit az ál­lam viseli. Baranyában a ter­vek szerint ebben az évben 140 ilyen tanfolyam indul, amelyen 3500 hallgató vehet részt. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya szorgal­mazza. hogy a képesítést szer­zett hallgatók termelőszövet­kezetükben megfelelő munka­körhöz és bizonyos százalék­kal nagyobb jövedelemhez jussalak. Pécsett évente a lakásépítési programnak megfelelően, kb. 900 lakást kell építeni. Ha si­kerülne a Staza elemeit a pa­nelépítkezésnél felhasználni, akkor minden lakás panelből készülhetne. A mennyezet fö­déméire gondolok... A terv nagyon szép és rendkívül hasznos. Ám, sze­retném véleményüket hallani a nagypaneles építkezésekről is, nem csak a gyártásról. Pécsett sokan még idegenkednek a panelházaktól és hibákat so­rolnak fel... — A hagyományos építke­zéssel készült épület költsége és a panelház építési költsége egyelőre nem mutat lényeges különbséget. De ez csak vál­lalati szinten jelentkezik így. A nagy népgazdasági haszon tulajdonképpen az építési idő csökkenésében van. Hagyomá­nyos módon gyakorlatilag 12, míg a panellel hat hónap kell egy épület elkészítéséhez. Míg a hagyományos téglaépületnél, a szakipari munlcákat kivéve, 1500 munkaóra kell egy lakás­hoz• addig a panelhez 7—800. Előnye, hogy nem kell vakol­ni. A festék könnyen a falra vihető. Csökkenthetők az egy lakásra eső rezsiköltségek is. Persze, hibák még vannak, Uj-Mecsekalján egyik épüle­tünkről lejött a vakolat. Nem a panel hibájából, hanem a miénkből. Eső volt, nem szá­raz felületre festettek. Meleg­nek éppen olyan meleg, mint a másik épület, hő-, hangszi­getelése kifogástalan. Csakhát új,.. és ez mindig nehezen szokható. Pedig az egész vi­lág... — Igen, a világ a panelt várja. De a jobbat, az építés szempontjából még gyorsab­bat. — Európában a francia CAMUS a legkorszerűbb. De csak annyiban, hogy ők fes­tett elemekkel dolgoznak, ösz- szeillesztésük pontosabb, nem kell bezsaluzni és betonnal ki­öntenimint a miénket, s mű­anyag-felhasználásuk is na­gyobb. De ezen nálunk is le­het javítani. Ök 56 óta építe­nek így, mi 61 óta. A tapasz­talat még hiányzik. Majd az ötezredik épületnél... A PÉCSI PANEL hosszú utat járt be a kísérletezéstől a megvalósulásig. Üzemszerűen az országban először Pécsett termel házgyár és ez derék, nagyszerű dolog, dicséret illeti érte az építőket. Nagyon jó lesz, ha jövőre 600 lakást már ebből készítenek el. Ám, ép­pen az „elsőség” dicsőségéért gyorsabban meg keli oldani a problémákat, a salak gépi úton való termelését, égetését, osztályozását, a mostani egy műszak helyett kétműszakos termelést, a gyorsabb szállí­tást. s magának a panelház építésének nagyobb fokú ter­melékenységét. így tudja majd tartani első helyét a baranyai építők lel­kes tábora. Szüts István Az első őszi vasárnapon Kirándulók a Mecsekben — Harkányban nagy forgalom 2000 építőmunkás dolgozott — Sok vagont raktak a MÁV-nál Igazán szép idővel köszön­tött be az első őszi vasárnap. Akár nyárnak is elfogadtuk volna. Éppen ezért már a dél­előtti órákban megelevenedett Pécs városa, s a Mecsekre in­duló autóbuszokon aliig lehe­tett helyet kapni. Késő dél­utánig, de este is sétálók százai lepték el a várost, az emberek élvezték a napfényt, a jó levegőt, mert „ki tudja meddig tart?’. At. Autóközlekedési Válla­lattól á délutáni órákban ér- deWőd'tüinlk, mentek-e autó­buszok kirándulókkal me­gyénk szép helyeire. Ha kü­lönjáratokkal kevesebben is, de azért utaztak Pécsről. A Hazafias Népfront például Harkányba indított társasgép­kocsit. A nagykozári tsz jól dolgozó tagjait vitte a kelle­mes őszi vasárnapon két Ika­rusz Harkányba. Ugyancsak oda utaztak az ércbányászok is, de megtekintették Siklóst is. A sellyeiek külön autó­buszt kértek országjáró kirán­dulásra, ők most indultak Pécs, Kecskemét, Budapest, Eger, Aggtelek, gyöngyösi nagy országjáró útjukra. Sok kiránduló A MÁV már életbe léptette menetrendkorlátozásait, a für­dőhelyekre csak a menetrend­szerű iáratokikal, viszont azok­kal annál többen mentek ki­rándulók. Sokan keresték fel vasárnap Síkondát, és Aba- ligetet ás. A Mecsek szálló teraszán „nyaraló” vendégekkel talál­koztunk. „Kész ajándék ez a jó napsütés” — mondták. A terasz is tele volt pécsiekkel Ezen a vasárnapon is, mint korábban már többen úgy az építőmunkások, mint a bá­nyászok, a rakodóik, a MÁV alkalmazottad szorgalmasan dolgoztak. Komlón nem keve­sebb, mint 147, Nagymányo- kon 51 vagont raktak meg szénnel. Az építőanyagiparban is „jó vasárnap” volt. Komlón 48 vagont, Nagyharsányban 140 vagont raktak meg kővel, Gyékényesen, ahonnan me­gyénk építőipara sok anyagot kap, 165 vagon kavicsot in­dítottak útnak. Dolgoztak az építők Az építők is kitettek ma­gukért. Ezen a vasárnapon is sok fal magasodott fel, a mo­hácsi Farostlemezgyártól egé­szen az újmecsekaljai nyolc- emedebesekig. A jó időt ki­használva előbb tető alá tud­ják hozni az épületeket A MÁV menetirányításénál Bauer elvtárs szerint jó hét­köznapi forgalmuk volt, ami nagyban segíti az őszi szállí­tási feladatok megoldását. Szép forgalmat bonyolított le a vendéglátóipar is, bár hűsítő italból korántsem fo­gyott annyi, mint korábban. Hiába, ha süt is a nap, de azért, „tejfoga” van már az időnek. Egybevetve azért szép vasárnap volt, szép őszi vasárnap a vénasszonyok nya­rán. Két belvárosi klubban Vasárnap délután fél há­romra jár az idő. A Városi Művelődési Ház kapui nyitva állnak, azonban az arra járók I elkerülik. Csend ül a termek­ben, csak az ifjúsági ldubbói hallani hangot. A TV hang­ját. Hárman ülnek bent és nézik a műsort. — Majd csak négy óra után kezd összejönni a társaság — mondja Tőrincsi Árpád, az ifjúsági klub egyik törzs' ag- ja. — Akkor kezdődik tulaj­donképpen a foglalkozás. Ilyenkor vasárnap kötetlenül szórakozunk, TV-t nézünk, olvasunk. társasj átékozu nk Most még nagyon jó az idő, s legtöbben nem szívesen ül­nek bent. Majd a szezonban, amikor már megkezdődnek a szombat-vasárnapi össztáncok, telt ház lesz ... A Városi Művelődési Ház­nak igen sok különféle klub­ja, köre, tanfolyama működik a munkaterv szerint, szinte zsúfoltság van. Vasárnap dél­után mégis üresek a termek, csak estefelé jönnek össze néhányon az ifjúsági klub tagjai közül. Talán jobban is ki lehetne használni, a terme­ket, az idény beköszöntése előtt is ... A belváros másik legna­gyobb klubjából, a Fegyveres Erők klubjából sokam jönnek kifelé. — Most fejeződött be a TV- adás — mondja a portán ül­dögélő Janics Pali bácsi. — Voltak vagy nyólcvsman. ha nem többen. Jelenleg nincs semmi program, 6 órakor kezdődik a filmvetítés. Ak­korra mégint sokan lesznek, de az ifjúsági klubban előbb is vannak a fiatalok közül. Ismerem már őket, tudom mi­kor szoktak összejönni... Az emeleten a klubhelyisé­gekben, a Tv-teremben egy lelket sem találok. Illetve mégis, az ifjúsági klubban szól a magnetofon, az ifjúsági klub egyik tagja, Szabó Kál­mán zenét hallgatva várja a többieket. — Most már hamarosan jcjnnek a fiúk. A program szerint négytől kezdődik a foglalkozás, de majdnem min­dig előbb összejövünk. Mikor, hogyan érünk rá. Általában táncolunk, beszélgetünk hat óráig. Akkor kezdődik a film­vetítés. amit legtöbbször meg­nézünk. Az ifjúsági klubban nincs semmi olyan tárgy, ami je­lezné. hogy ifjúsági kiül ban vagyunk Se könyvszekrény, se folyóiratok, de hiányzik a rádió és a társasjátékok is. — Társasjáték egyáltalán nincs? — Kinőttünk mi abbó1. a klub tagjai érettségiztek ~r ty hamarosan érettségnek, le ha éppen játszani szere*- ú van a másik teremben ni-g- pong- és rex-asztnl. Az o1'"a- sóterem is megnyílik hamaro­san. ahol folyóiratokat könv­veket olvasgathatunk Táv év nagyon jó foglalkozásaik voltak. Még nem rézódtunk össze rendesen, hosszú volt a nyári vakáció. Az ifjúsági klub tulaidon- képoen csak négytő] haiti? tart külön foglalkozást. A fiatalok a filmvetítés után részt vesz­nek a közös táncestéi yen, amelv éjfélig tart. A vasárnap délutáni séta után. mozgatás az éüet a Fegyveres Erők Klubjában, B. E. Robbanás a Hőerőmű területén Vasárnapra virradó éjszaka a pécsi Hőerőműben felrob­bant a raktárakat, épületeket villamosenergiával ellátó 600 kilowatt erősségű transzfor­mátor. A robbanást tűz követ­te, meggyulladt a transzfor­mátorban levő 1800 liter olaj. A tűzoltók a helyszínre siet­tek és járműfecskendővel, haboltóanyaggal három-négy perc alatt megszüntették ’ a tüzet. Személyi sérülés nem történt. A rövidzárlatból ke­letkezett. robbanás körülmé­nyeinek vizsgálatát megkezd­ték. Az anyagi kár értékét 50 ezer forintra becsülik. Életmentő vér Egy évvel ezelőtt a Pécsi Kesztyűgyárban tartott vér­adó napon Marosics Istvánná raktári dolgozó, és leánya, a 18 éves Klári elsőként jelent­keztek vért adni. Nem beszél­tek össze, mégis ugyanarra gondoltak mindketten ... — Vért kapott, talán nagy­beteg volt valamelyikük? — Nem. — rázta a fejét Ma­rosics néni. Nem mi, a kisuno- kánk... A beszélgetés közben kide­rült, hogy az első kisunofka hir­telen meghalt. Tetézte a szo­morúságukat, hogy a követke­ző kisfiú is halva született. — Amikor a menyem har­madszor is gyereket várt, már szinte beteg voltam az aggo­dalomtól, baja ne történjen valahogy. Hat és fél hónapra gyenge, vézna kislány szüle­tett. Mindent megtettek érte, a koraszülött kórházban, és rengeteg vért is kapott. Azt EMnlt a parkírozó busz Szombaton este fél nyolckor a Kossuth téren elindult egy székesfehérvári parkírozó au­tóbusz, és a közeli padot a háttal ülő három emberrel együtt feldöntötte. Papp La- josnét és Lukács Lőrincnét közepes sérülésekkel a II. szá­mú sebészetre szállították. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset műszaki hiba kö­vetkeztében történt, minden biztonsági intézkedés betartá­sa ellenére. * Vasárnap éjszaka Sziláczki József belvárdgyulai lakos a termelőszövetkezet Utosát it­tasan vezette a Mohácsi úton. A gép felborult és a vezető zúzódásos sérülésekkel kór­házba került hiszem ez mentette meg az életét. Akkor elhatároztam, visszaadom a segítséget. En se leszek önzőbb azoknál, akik nem kérdezték kinek kell, azonnal, egy fillér ellenszol­gáltatás nélkül adtak vért a kicsinek... így történt, hogy Marosics Istvánná az önkéntes, térítés- mentes véradók sorába lépett, s bár a lányától éppen fiatal kora ellenére nem akarták el­fogadni, Klári egyre erőskö- dött: „Tessék csak bátran, én nem félek a tűszúrástól se, egész­séges vagyok, nem hiányzik nekem az a három deci...” Klári azóta több véradót szervezett a KISZ-ben, és technikumi osztálytársai közül is. — Kérte talán erre valaki? — Senki. Restellném, ha kér­ni kellett volna. Ne higyjék, hogy csak a bátyám kislányá­ért, hálából adok vért. Egy­szer kórházban feküdtem, ahol egy rendkívül súlyos műtétet végeztek az egyik betegen és sürgősen nullás vér kellett volna. Rettenetes volt hall­gatni a sok telefonálgatást, fuskosást, alig tudtak eleget szerezni. Akkor értettem meg, hogy amíg én egészséges va­gyok nekem kell segítenem, hiszen mások is segítenének, ha rászorulnék... Marosicsék címét feljegyez­ték a véradó állomáson, és az­óta nyomban jelentkeznek, ha szükség van rájuk. Az idős asszonyt reuma kínozza, de nem vesz be gyógyszert, ha vérvételt jeleznek. Azt mond­ja, nem baj ha egy kicsit job­ban fáj néhány napra ... Klári szerint a nők bátrab­bak, mint a férfiak, legtöbb fiú rosszul lesz, ha vért lát és sokan a tűszúrástól is fél­nek. Marosics nénin látszik, hogy bátor asszony, nehéz tő­le vért venni, még most is meglátszik a sok tűszúrás nyo­ma a karján, mégis, ismét szisszenés nélkül tűri. w. Sfc 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom