Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

ÖÍS. SZEFTGMBER 18

MAPLÓ

3

Miért állnak egyes építkezések?

A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak megyénkben nem kevesebb, mint 70—80 építkezése van. Ugyanakkor a vállalat dolgozóinak létszáma 800 fő. Nem nehéz elosztani a dolgozók létszámát az építkezések számával, hogy megkapjuk az eredményt: egy építkezésre átlagosan 10 ember jut.

Természetesen túlságosan egyszerű volna így végezni a számítást és nem is lenne igaz, ha átlagosan 10 fővel számolnánk. Vannak ugyanis a vállalatnak építkezései, amelyek sokkal több embert | kívánnak, mint az átlagos 10. Ilyen volt például a nemrég befejezett mohácsi gépgyár szociális létesítménye, vagy a szigetvári konzervgyár kétmilliós raktárépítkezése. Lehetetlen lett volna a saját, új telephelyüket is ilyen kevés emberrel felépíteni és nem tételezhetjük fel azt sem, hogy a kökényi bekötőúton, amely 1,7 milliós munka egy tucatnál kevesebben dolgoztak volna.

Van ahová jut, van ahová oem!

Csakis úgy lehet egy-egy helyen felemelni a létszámot, ha a másik helyről elveszik. A vállalat nem is tehetett mást, mint egyes építkezésein egészen minimális létszámot foglalkoztatni, vagy leállítani az építkezést A vállalatnak 15 olyan munkahelye van, amelyen anyag vagy ember hiányában áll a munka. Igaz, hogy ezek nem annyira fontos és nem nagy összegű beruházások, de mégiscsak abba kellett őket hagyni. Arról most ne is beszéljünk, amit el sem kezdtek, mint például a szászvári és sellyei útépítést, inkább azokról, amiket elkezdtek, de nem tudnak időben befejezni. A vállalat az első félévben 7 millió forinttal maradt le tervteljesítésében, és július—augusztus hónapban sem hozott be any- nyit tervlemaradásából, hogy éves feladatait elvégezhesse. A mezőgazdaság részére ebben az évben 13 millió forint értékben építenek istállókat, magtárakat, górékat, sertésszállásokat. Az épületek között nem kevés akad, ahol megkezdődött ugyan a munka, de nem folyik a kellő ütemben.

Egyetlen kőműves egy magtáron

Mint a siklósi járási tanács mezőgazdasági osztályán elmondották, volt olyan építkezésük a járásban, ahol egyetlen kőműves dolgozott csak a magtáron. Idős ember volt,

de szorgalmasan falazott, ám a magtár építése nem haladt mégsem előre. Érthető is, hisz egy ember, csak egy ember.

A vállalat a negyedik negyedévben 111 ember hiányával számol és az évi lemaradás behozásához még 346 emberre lenne szüksége. Felvetődik tehát a kérdés, vajon érdemes volt-e ennyi munkát (70—80-at) elkezdeni, ha nincs biztosíték az időbeni befejezésére. A népgazdaságnak, de a vállalatnak is nagy kára származik abból, ha az építkezések elhúzódnak, ha tető nélkül áll az épület, vagy az alapokba folyik be a víz.

Kötbér vagy kezdés ?

A vállalat vezetői azt mondják — és ebben igazuk is van — hogy a munkákat el kell kezdeni, mert másképpen súlyos kötbéreket kell fizetniük. Az is igaz, hogy adottságaik nagyon rosszak, gépesítés, anyagellátás területén egyáltalán nem kényezteti el őket sem a tanács, sem az OT. Munkahelyeik, ha lehet, még széttagoltabbak, mint a minisztériális építőiparban, a dolgozók szociális ellátottsága sem megfelelő (Pécsett munkásszálláson összesen 32 embert tudnak elhelyezni). Az építkezésekhez szükséges anyagot (szerelékek, lakatos- ipari munkák, egyéb) 90 nappal előbb kell megrendelni s még a sürgős anyagokat is 30 nappal az építkezés megkezdése előtt. Ugyanakkor az év elején kapacitásuknak csak tört része volt lekötve a különböző tanácsi vállalatok és szakosztályok hibájából. Sok építkezésre még júniusban

sem volt tervük, tehát ha ezekhez még hozzávesszük az ember- és anyaghiányt, akkor nem nehéz elképzelni, hogy nincsenek rózsás helyzetben.

Koncentrálni a munkát!

Nem varázslatos tanács, amit a jövő esztendőre adhatunk, de hasznos dolog: kevesebb építkezést kell elkezdeni és a kevesebbet előbb befejezni. Ahogyan a különböző szintű tárgyalásokból meg lehet ítélni, emberük jövőre sem lesz több. Gépesítéssel sem mehetnek előre, mert szeptember 15-ig meg kellett volna rendelni a gépeket 1964- re, de a tanács még nem döntött e határidőig a keretekről. Kétséges tehát, hogy az Országos Tervhivatal elfogad-e majd késedelmes megrendeléseket, illetve elfogad- nak-e a gyártó vállalatok. Helyzetük tehát 1964-ben sem lesz semmivel sem kedvezőbb, sőt, tervük 70 millióig is emelkedhet Mit tehet ilyen esetben egy vállalat?

Nyilván azt, hogy koncentrálja erőit és egy-egy építkezésre teljes erővel felvonul.

A tervek szerint jövőre is 13 millió körül kell mezőgazda- sági jellegű építkezésbe kezdeniük, Fécsváradon 3 millióért tatarozni kell állami házakat, több utat kell építeniük és lehetne sorolni tovább tervfeladataikat, amelyeket az ideihez hasonló körülmények között kell majd végrehajtani. Ezt pedig csakis jó munkaszervezéssel a meglevő erőknek rendkívül gondos csoportosításával és szétosztásával lehet megoldani.

Szüts István

Sellye, Pellérd es Kovácshida esélyesek

a „Baranya legtisztább, legkulturáltabb községe 1963" címre

A Baranya megyei Tanácson a közelmúltban tartották a Baranya legtisztább, legkul- turáltaibb községe 1963 — címért indított verseny félévi értékelését. A versenyben elsőiként a Vöröskereszt-szervezetek értékelték, hogy a házak számához viszonyítva, hol nyerték el legtöbben a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábláit Felmérték, hol a legrendezettebbek a középületek, tsz-majorok, melyik községben tették legszebbé, legkultuxálta'bhá a közterületeket, és hol a legmagasabb az egy főre eső társadalmi munka értékei Az első félévi eredmények alapján a nagyközségek kategóriájában Sellye, a középnagyságú községek között Pellérd, a kisközségek közül pedig Kovácshida esélyes a megtisztelő címre. Az első kategóriában Szigetvár és Szentlőrinc, a második ban Szőkéd és Bicsérd, a harmadikban pedig Magyarmecs- ke és Lapáncsa került a második illetve harmadik helyre. A verseny végső értékelésére és a jutalomosztásra 1964. tavaszán kerül sor, ahol a mostani eredményeket döntő mértékben módosíthatja az a tény, hogy a közös gazdaságok, jövedelmeikhez mérten milyen arányban járultak hozzá községük fejlesztéséhez,

Idejében elvetünk

Fürge traktorok szaladgálnak a mezőn. Itt cukorrépát szednek, ott megkezdték a kukorica törését, amott burgonyás zsákok ágaskodnak a földön. Mindenütt takarítják be a termést és készítik elő a a jövő évi betakarítást. Mag hull a földbe, traktor ereszti acélkqrmait a talajba. Egyszerre készül a természet az új életre és a lassú halálra.

SZIGETVAR

A szigetvári termelőszövetkezetben őszi árpát vetnek. Szeptember 20-ra szeretnék az őszi árpa vetését befejezni. Bíznak benne, hogy ez sikerül.

SZEDERKÉNY

Különös szerencse, hogy a Karasica Gyöngye Termelő- szövetkezet főagronómusát, Bakó Mátyást az irodában találom. Ilyenkor ugyanis az agrcnémus rendszerint a földeket járja — s erre, ebben a nagy munkaidőben szükség is van. Bakó Mátyást valami hirtelen kimutatás elkészítése szorította a négy fal közé. De délután már ő is kint lesz a földeken.

— Vetünk teljes erőből. A korai vetést semmivel sem lehet pótolni- Tavaly tizennyolc mázsás búzaátlagunk volt, az idén még rágondolni is rossz, milyen keveset adott. És ezt nemcsak az időjárás okozta. A korai vetésű búzáink az idén is megadták a tizenhét mázsát. Amit meg késve vetettünk, az csak hetet adott.

— Mennyit vetettek az idén?

— Elvetettünk száznegyvenöt hold őszi árpát, százhuszonhat hold búzát és ezen a héten még kilencvenkilenc holdon földbe kerül a mag.

Kézzel teleírt papírlapot vesz elő. Ez a tsz ütemterve és ezt mindenáron teljesíteni akarják. Korán akarnák vetni és jól akarnak vetni, mert ez a jövő évi jó termés alapja. Közben folyik a szerves- trágyázás is, csütörtökre, ha minden jól megy, végeznek a silózással is. A harminc hold krumplit három nap alatt fölszedik géppel és november elsejétől tizenötödikéig végezni akarnak a kukoricatöréssel is.

— A gépeknek sókat köszönhetünk. Például a vetés is csak géppel megy. A négy vetőgép napi száz holdat tud elvetni. Csak olyan helyen vetünk lövontatással, ahol a traktor nem tud eljárni— Egyszóval az előírt időre befejezik a vetést?

— Ha ilyen marad az idő, előbb szeretnénk.

SZAJK

Öröm ránézni a szépen élő- készített földre. A traktoros nyílegyenesen vezeti a gépet, időnként hátranéz a vetőgépre rendben van-e minden. A szajki Úttörő Tsz táblája ez. A traktoros Zsifkovics J-isef és a gépkísérő Kerner Márton azt mondják megállás után, hogy gyorsan kérdezzek, mert délre be akarják fejezíli ezt a táblát. Hát az szép munka lesz — gondolom — ahpgy végignézek a még vetetlen jókora sarkon.

— Készen is leszünk délre, ha nem hiszi, jöjjön vissza tizenkettőkor. Sietni kell, mert elmaradtunk kicsit az esők miatt. De már én magam a hatvanadik holdnál tartok. Péntekre be akarjuk fejezni az ősziárpa-vetést.

— Körülbelül hány hold őszi árpája lesz a tsz-nek?

— Úgy százötven, százhatvan hold.

— Mennyit tud ezzel a géppel elvetni naponta?

— Ha nem kell hurcolkod- nl, húsz—huszonkét holdat. Tegnap tizennyolcat csináltam, mert át kellett álliii egyik táblából a másikba.

Az is kiderül, hogy virradattól késő estig mennek a gépek— Ameddig látunk, megyünk.

Pénteken már hozzá akarnak kezdeni a búzához. Csak az idő ilyen maradjon!

GYÖNGYÖSMELLÉK

SZÉKELYSZABAR

A székelyszabari Úttörő Tsz már a kukoricaszedést is megAz egész városban csak a Geisler Eta Leánykollégiumban teljes az összhang a Janus és a Leöwey Gimnázium között Egyébként kibékíthetetlen riválisok. Tavaly több, mint harminc leöweysta lányt magamra haragítottam — az iskola padlástermének, a ,,Bagolyvárnak” lakóit — a III. e. osztályt, csupán azért, mert íí róluk szóló riport elé az előzményeket is odaírtam: a Janus Gimnáziumba szerettem volna ellátogatni, de az egész iskola moziba ment, így esetit a választásom a leö- weysta III. e. osztályra. Azóta is tart a harag. Ráadásul, most kollégium-nézőben is két „Bagolyvár” lakót kö6zönthetek egy perc alatt. Az egyik Dé- csi Erzsébet, a kollégiumi tanács elnöke, a másik Schmidt Mária, a kollégium fegyelmi naplójának vezetője. Nos, tairtják-e a nagy „haragot”?

Décsi Erzsi komoly, szemüveges, értelmes lány. Emlékszik e cikkre, már ismerősként köszönt. Schmidt Mária kicsit bizonytalan, talán már el is felejtette az incidenst.

— Á! Mi kollégisták igazán nem tartottuk sérelmesnek azt. hogy a Janus után következtünk. Itt akkor örökké telhetnénk — rr>'dja Erzsi, aztán hosszú magyarázatba fog, hogy ők itt össze- •irtoznak, együtt dolgpznak.

&gg $a boll égilunhaii

az elsősök. Vajojn melyiküknek legnagyobb a honvágya?

Szőke, félénk kislány siratja Kdskúnmajsát és a mamát éjszakánként a második emelet 9-es hálójában, Sz. Kovács Irén, akinek Pécsett csak egyetlen egy ismerőse van. De lesz több is, és akikor nem ír majd hetenként tizennégy levelet a régi barátnőiknek. — Még hiányzik egy ideig a kis ház, a testvérek, de Irén elhatározta, hogy megismeri a várost, és meg is szereti. Tulajdonképpen nem a kedves, otthonhagyott tárgyak a fontosak, hanem az, hogy itt Pécsett ő vegyi-gépészeti technikus lesz. És jó az is, hogy itt törődnek vele, fontos feladatokat bíznak rá: portaszolgálatot, ebédlőszolgálatot, és az is nagyszerű, hogy a hálószobát ők tartják rendben.

Az elsősök még feülönvo- nulnak. Kicsit szégyenük is, hogy nem olyan magabiztosak, mint a többiek. Jövőre már ők is jókedvű beszámolóval kezdik az első hetet, bátran és vidáman rendezkednek a szekrényben, a hálóban, és attól sem riadnak vissza, hogy — azokhoz a lányokhoz hasonlóan, akiket most csodálkozva néznek — megcsu- pálják a kollégium szilvafáit egy kis uzsonna felfrissítés érdek-ben ... Jövőre? Sokkal élőbbé- ■ • Gabriella

kezdte.

— Harminc hold korai kukoricánk volt, azt szedtük le, a többi még nem érett és különben is, a legfőbb munka nálunk is a vetés.

A székelyszabariaknak 420 hold a búza és 240 hold az őszi árpa tervük.

— Körülbelül a jövő hét végére végzünk az árpavetéssel és akkor kezdjük a búzavetést. Szerencsére gépproblémánk nincs. Ha ilyen marad az idő, akkor okvetlenül végzünk a járástól kapott határidőre, október huszonhatodikéra.

A silózást már el is végezték és ebben a tsz-ben különös gondot fordítottak a búza elővetemény megválogatására. Legnagyobb része borsó, lóhere és siló után kerül a földbe, csak harminc holdat vetnek kukorica után. Ez az a bizonyos korai kukorica, amelynek földjét azonnal a leszedés után előkészítik a vetésre.

Persze azért egy kis baj is van, mert a tagság egy része a háztáji szőlőkben szüretel Gyorsan le kell szedni a szőlőt, és ezért aztán meglehetősen nehéz munkaerőt találni. Szerencsére azonban kevés a háztáji szőlőAz ÉM. Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat központi raktárába 3 fő

ANYAGMOZGATÓT

felvesz. Kereseti lehetőség 1300—1500 forintig. Jelentkezés: Központi Raktár, Pécs, Felszabadulás útja 14.

t

A gyöngyösmelléki termelőszövetkezet asszonyai trágyát teregetnek. Mögöttük már ott áll a traktor szántásra készen.

mindegy, hogy ki, melyik iskolába jár,

A Bagolyvár tehát rendben van.

Décsi Erzsi, mint elnök, mi lyen feladatokat teljesít'; Hosz szú lenne felsorolni, tény az, hogy egyik irányítója a kollégium életének. Négyszázhu- szonkét lány problémáit, kéréseit tolmácsolja, munkájukat szemmelitartja. Irányít, intézkedik, megbeszél.

— Persze, nem egyedül csinálom. A munkatermd vezetőség segít, nekik pedig a pri- mérközösségek vezetői.

Tehát valóságos kis államformában éltnek itt a lányok. Van büntetőtörvénykönyvük, de még tanulmány-értékelő bizottságuk is.

A büntetőtörvénykönyv hatalmas nagy füzet, ők fegyelmi naplónak nevezik. Bqnme van a szabályzat, a vétségek felsorolása és a kiszabandó büntetések is. Aztán jönnek a rubrikák: név, bűntett, büntetés, kitöltötte. A fegyelmi nap lót Schmidt Mária vezeti. Barna, nagyszemű lány, és nem jogász lesz, hanem gyógyszerész. Ö mondja el, hogy mi számít a kollégiumban fegyelemsértésnek :

— Kimenő-késés, rendetlenkedés a saJemcium alatt, rendetlen háló, és utcai ablafcbaülés.

— Mi a büntetés?

— Kimenőelvonás, televíziónézés és táncolás eltiltása. Na gyobb vétség esetén a kollégiumi tanács élhet a kizárás jogával is.

— Mi volt a legnagyobb fegyelemsértés — kérdem Schmidt Máriát, aki erre boldogan újságolja, hogy tavaly nem volt „súlyos” eset, idén meg teljesen üresek a rubrikák.

— Még én sem számoltam

átlagot idén — közli Sátrán Ilona, a tanulmányi felelős, ö a Janus Gimnázium IV. c. osztályának tanulója. Csoportonként és összesítve számol heti és havi átlagot. Büszkén mondja, hogy tavaly a Geis- ler-kollégium átlaga volt a leg magasabb: 3,7.

— És a tanulmányi felelős milyen rendű tanuló?

— Két négyesem volt, tehát 4,8 átlag — felel szakszerűen.

Három ismerősöm tehát már van, az ő segítségükkel megismerhetem a kollégiumi életet. Elmondják, hogy idén zökkenőmentes volt az évkezdés, az elsőosztályosok egy nappal előbb jöttek, és mindenkit elhelyeztek. Elmondják az* is, hogy megérkeztek az üveglapok, és a jövő héten a folyosókat is dekorálják.

Megszólal egy csengő variabel a sötét folyosón, s két percen belül tele az igazgatód szoba.

Alacsony, fekete kislány hoz egy papírt névsorral, vasárnap Damic-pusztára mennek társadalmi munkára, a kérvényt kell aláírnia Bodnámé igazgatónőnek. Levente Teri hazautazást engedélyt irat alá. Rücker Anasztázia későh küld te el szülei kereseti igazolását, most nem tudja, mennyit fizet a kollégiumi ellátásért. Köpeczi Edit csak annyit fűz hozzá, hogy ő is ugyanezért jön. Az ötödik kislány rengeteg ellenőrző könyvet hoz. Est is Bodnárodnak, a 423 lány pécsi mamájának kell aláírnia.

A csengetés az nzsomnaszünetet jelentette. A tanulószoba mégsem kihalt, sokan hajolnak könyvük fölé. Többek között egy filic-sündiszhó is, aki gazdáját helyettesíti az uzsonna időtartamára. Tele lett a folyosó, minden szek- rényajtó nyitva, a lányok a hazai csomagból rendeznek pót-ebédeliésf.

Egy-két kislány magányosan rágcsálja a zsiroskenyeret. Ok