Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

»«3. AUGUSZTUS 17. 5 Aj típusú motoros pázsitnyiré§cp A Pécsi Vasas Kisipari Termelőszövetkezet negyven darab kézi pázsitnyírógépet készített exportra. A fűnyíró- gépeket a közeli napokban indítják útnak Hollandiába. Ugyanakkor öt motoros meg­hajtású fűnyírógépet szállí­tanak Romániába. A ktsz tervezői most egy újfajta, nyolcvan centiméter vágószélességű, nagyméretű pázsitnyírógép prototípusát tervezik. Ez lesz a „Zengő 800-as” és lényege az, hogy kezelőjének nem kell a gé­pet tolnia és utána járnia, hanem éppen úgy ráülhet, mint egy kerékpárra, és négy kilométeres sebességgel vág­hatja a füvet. Ha kezelője olyan úton halad, amelyen nem kell vágni, akkor hat kilométeres sebességgel me­het. A Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezet még ez évben egy-két prototípust kíván el­készíteni az új, motoros meg­hajtású „Zengő 800-as” pá- zsitnyjrógépből, amelyet ki­próbálnak addig, amíg zöl- dell a fű. Ha a gép beválik, akkor belföldi használatra mintegy ötven-hatvan dara­bot»' készítenek belőle, majd külföldi piacra is szállítanak. cÁ Leg.izebb kirakat mögött Nincs abban túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Kos­suth utcai üzletsor egyik legszebb kirakata a Kép­csarnok Vállalaté <— vagy ahogy a közönség titulálja — Képzőművészeti bolté. Ami a forgalmát illeti, méltó a hírnévre: 1961-ben 1 millió, következő eszten­dőben másfél millió foririt volt a forgalma és most — az tv közepén is már az egymilliónál tartanak. Körülbelül 700 ezer forint értékű festményt tartanak raktáron, az iparművészeti tárgyak értéke pedig meg­haladta az egymillió forin­tot. A Képcsarnok Vállalat­nak azonban mégis minden oka megvan a panaszra. Az üzlethelyiség mögött — egy alig kétszer-kétméteres te­rületen zsúfolják össze az „árut”, mert a Jólcai utcai — szuterén helyiségben el­helyezett raktár — is kicsi, azonfelül a helyiség nem megfelelő hőmérséklete ked­vezőtlenül befolyásolja az ott tárolt festményeket és iparművészeti bútorokat. A probléma aztán ott folyta­Forgó-rakodót kér a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata Az építőipari vállalatok or­szágszerte különböző objektív nehézségek miatt nem tudták teljesíteni első félévi tervüket. Nemrég bevezették a nyújtott és a vasárnapi műszakot, azonban még így sem tudják a felmerülő igényeket kielégí­teni. Vajon hogyan lehetne Segíteni a vállalatoknak ab­ban, hogy tervüket teljesít­hessék? A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat­nál például az első félévi le­maradás abból adódott, hogy a szokatlanul elnyúlt és ke­mény tél akadályozta az épí­tőipari vállalat munkáját. A másik ok az volt, hogy az építőanyagipartól nem tudták megszerezni a szükséges anyagot. A tervdokumentá­ciót a beruházóktól is később kapták meg. A második félév feladatai között szerepel a vállalatnál a tsz-létesítmények határidő­re történő befejezése és a me­gyében megépítésre kerülő hidak és Utak építésének be­fejezése. A megyei tanácsi vállalat vezetőinek elképzelé­se szerint a tervlemaradás pótlását és a második félévi feladatok elvégzését az intéz­kedési tervben is szereplő nyújtott és vasárnapi műszak, a létszámhiány megszüntetése révén segíthetik elő. Erről a vállalat főmérnöke, Bertram Jenő így beszélt: — Fő problémánkat az anyagellátásban és a létszám- hiányban látom. A jobb anyag ellátás érdekében érintkezés­be léptünk a szállító válla­latokkal és a vagonhiányra való tekintettel minden meny- nyiségben vasárnap is foga­dunk építőanyagot. A létszám­hiány csökkentésének egyik eszközeként említhetem meg a nehéz fizikai munkák gépe­sítését. Többek között a rako­dások és a földmunkák gépe­sítését. Nagyon célszerű ezek­re a munkákra a Vörös Csil­lag Traktorgyár által gyár­tott forgórakodó. Ezzel a gép­pel mintegy 30—35 rakodó és kubikos munkást lehet helyet­tesíteni. A gép egy óra alatt 77 ton­na követ és kavicsot mozgat dunantüu napló a Magyar Szocialista Munkáspár» Baranya megyéi Bizottsága es a megyei tanács lapja. Föszerlaesztő:' Vasvári Ferenc. az- - Pécs. Hunyadi János u. U. Telefon ift-35 15-33: 11 óra után «0-11. rtei politikai rovat. 31-6« Kisdia a Dunántúli Napié La pktadűvállalat Felelés kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11 Telefonj* 15-32^15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NVOMDA _»éca Munkácsy Mihály u. iü. sz Ter-esztl a Magvar Posta. Elöfize'he'ő a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Clőtlzetési díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25.03« meg. Ugyanennyi idő alatt 36 folyóméter 60x80 centiméte­res árkot ás ki. A gép az árokásás alkalmával 20—25 munkást helyettesít. Ugyan­akkor alkalmas gerendák és födémelemek földszintes épü­leteken való elhelyezésére és nehezebb tárgyak mozgatásá­ra. Útépítésnél a gép minden emberi munkát elvégez. — A vállalat két-három ilyen gépnek a termelésbe va­ló beállításával — mondotta a vállalat főmérnöke — nagy mértékben tudná csökkenteni a fennálló létszámhiányt. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és j^Iélyépítő Vállalat ezideig még nem tudott ilyen gépet beszerezni, pedig igazán nagy szükség lenne rá. A gyártó vállalat, a Vörös Csil­lag Traktorgyár vezetői és dolgozói segíthetnének me­gyénk tanácsi építővállalatá­nak problémáját megoldani. Milyennek látják az idegenek városunkat? Utolérte a Mecseket a belváros tisztasága — Több autóbuszt a Misinára — Hói kapható pécsi bor és őszibarack ? tódik, hogy nincs kiállítási lehetőség. A közelmúltban például Gábor Marianne festőmű­vésznő képeinek csak felét tudták bemutatni a vásár­lóknak, mert nem volt hely arra, hogy teljes képanya­gát áttekinthetővé tegyék. Az őszön például pécsi és baranyai képzőművészek — Platthy György, Lantos Fe­renc, Simon Béla, Bizse Já­nos, Cseh László, hogy csak néhány nevet említsünk — képeinek kiállítását (eladá­sát is persze) tervezik, de az elhelyezési nehézségek már most gondot okoznak a vállalatnak. A vállalat azo­nos jellegű boltjai — pél­dául Budapesten, Szegeden, Miskolcon — szép, repre­zentatív helyiséggel rendel­keznek a helyi tanácsok jó­voltából. A Pécsi Képzőmű­vészeti Bolt is megérdemel­ne ilyen vonatkozású támo­gatást, hiszen különben nem csak a fenlemlített boltokat, hanem még a fővárosi Csók Galériát is megelőzte pénz­ügyi forgalmával s ez a tény mégis csak fontos érvelés lehet. Ez különben nem is ke­reskedelmi .— sőt elsősor­ban nem az — hanem kul­turális kérdés, hiszen a rendszeresen nyíló kiállítá­soknak, a tágasabb és na­gyobb kirakatoknak mégis csak kedvezőbb vonzása van a közönségre, mint a bolt jelenlegi állapotában. Kér­ték már a tanácsi szerveket, hogy a szomszédos Hámán Kató Fehérnemű Szövetke­zet helyiségét adják át a Képzőművészeti Boltnak, hiszen hasonló jellegű mű­hely (1) — van már a Kos­suth utcán. A Képcsarnok Vállalat a szövetkezet köl- tözködési költségéit is fe­dezné, bármibe is kerüljön, csak a helyiséget adják át. Érdemes ezen elgondol­kozni és végül érdemben dönteni a Képzőművészeti Bolt javára, hiszen az ösz- szes reális indokokon felül, a kibővített bolt és kiraka­tai mégis csak új színfolt­ként gazdagítanák a szépülő Kossuth utcát. R. F. Mi, akik itt élünk és szeret­jük ezt a várost, megszoktuk a nevezetességeket, minden­nap eljárunk a híres műem­lékek előtt, nem igen töpren­günk azon, mi szép és miért szép itt nálunk. A naponta százával érkező magyar és külföldi turisták azonban nemcsak meglátják, de ezer­féleképpen meg is fogalmaz­zák, miért bosszankodtak és milyen kellemes emléket visz­nek magukkal. A Pécsi Idegenforgalmi Hi­vatal kellemesen hűvös szobá­jában a legilletékesebbekkel, a város idegenvezetőivel be­szélgetünk erről a kérdésről, akik naponta szem- és fül­tanúi a vendégek vélemény- nyilvánításának. — örömmel mondhatjuk — szólt Rajnai Henrik, német nyelvű idegenvezető —, hogy a vendégek többségének na­gyon tetszik a város. Azt tart­ják, a leggyönyörűbb Pécs panorámája, s aki nem látta még a Misináról nézve, nem is ismerheti igazán. Termé­szetesen Pécs arculatához tar­tozik a város kultúrtörténeti és történelmi múltja és a mai fejlődő egésze is. Sokan elmondták már, mi­ért jönnek ide többször is szíve­sen. A legdöntőbb érv talán az, hogy a sugárutakról ér­kezve jó egy Olyan várost ta­lálni, amely külsőleg a közép­kor hangulatát árasztja, de a hegyről lefutó évszázadok óta mozdulatlan, keskeny kis ut­cákban,# modern Városi élet lüktet. A száguldás után las­sítani kényszerül az autó, a török és római kori műem­lékek előtt, s így sok min­dent észre kell venni, sok minden felkelti az érdeklődé­süket, amit a széles utakon rohanva nem látnának meg. — Milyen megszokott már nekünk a Széchenyi téri park, a virágok, a tatarozott Kos­suth Lajos utca. Külföldiek azonban, akik már jártak itt, nyomban megjegyzik: Sokkal szebb, mint azelőtt. A park­erdő mindig feltűnően tiszta és rendezett volt, s most a belváros tisztasága is utolérte a Mecsekét. Csakhát, a Kos­suth utcai kapuk alá be ne te­kintsen az ember... Solymossy Egonná és a töb­Jégverés Augusztus 8-án Baranya megyéből szakemberek láto­gattak Homorúdra. A MÉK járási kirendeltségeinek agro- nómusai is oda utaztak, meg­nézni a homorudi termelőszö­vetkezet zöldpaprika termését. Az ágyások között járva nem egy agronómus kiáltott fel el­ragadtatva: — Csodálatos, ragyogó, óriá­si! Ezek a jelzők a negyven hold salanki és a 30 hold ka­locsai paprikának szóltak. .* A salanki paprika egy holdja 130 mázsás termést ígért, a kalocsai olyan gyönyörű volt, hogy ilyet még nem láttak. Tövenkint 35—40 paprika ter­mett, s színe, íze páratlan mi­nőségű termésről tanúskodott. A szakemberek még csak a táblák felénél tartottak, ami­kor sötétszürke felhők rohan.- tak az égen és vihar kereke­dett. Tíz perc alatt a sárban hevert a homorudi tsz összes paprikája, a sűrű, mogyoró­nagyságú jég tönkretette a tsz büszkeségét. * Az Állami Biztosító kár becslöjével, Zágoni Kálmán agrármérnökkel és Bállá And­rás fez-elnökkel a határban találkoztam. Mint vert had­sereg vezérei lábaltak a táb­lákon keresztül. — Irtózatos pusztítást vitt véghez a jég nálunk — pana­szolta az elnök. — Elverte 14 hold dinnyénket, 68 hold ba­bot, 30 hold maglucemát, 10 hold vörösherét, 200 hold nap­raforgót, 50 hold rost• és 20 hold magkendert, 100 hold ri­cinust, s szinte cérnaszálnyira forgácsolta a 400 hold kuko­rica levelét, összesen 972 hol­don „aratott" a vihar. Valóban a kép ijesztő, lehe­tetlen szomorúság nélkül vé­gigjárni a homorudi határt. — Milyen szerencse még, hogy biztosítottunk — mondta Bállá András — így legalább megtérül a kárunk, — A termelőszövetkezet fel­mérése szerint mekkora ösz- szegű káruk volt? — Csaknem kétmillió forint. — S mennyit térít a bizto­sító? Zágoni Kálmán szerint a biztosító minden kárt megté­rít, amit felvesznek, illetve megállapítanak. Természetesen még most folyik a becslés és kellő szakértelemmel, nagyon alaposan megvizsgálják, hogy hány százalékos az egyes táb­lákon a kár. Lehet, hogy nem hoznak ki annyi pénzt, mint amit a tsz, de így is nagyon nagy segítséget jelent a tagok számára. — Elégedettek vagyunk az Állami Biztosító működésével — jegyzi meg az elnök, — valóban nagyon igazságosan állapítják meg a kárunkat. * A faluban lehorgasztott fejű emberekkel találkozom. Vajon mit is kezdtek volna ezek az emberek akkor, ha most nem a tsz-ben van a föld, hanem egyénileg gazdálkodnak? Két­milliós kárt, még ez a falu sem bírt volna ki. Azaz kibír­ta volna, csak jóval kisebb darab kenyér jutott volna az asztalokra. — Általában nem igen biz­tosítottunk azelőtt itt a falu­ban — mondja Nagy István tsz-tag. — Csak azt a növényt, amit szerződtünk, mert ' köte­lező volt. Most a tsz-ben meg­kapjuk a kár ellenértékét. — A háztájit nem verte el a jég? — Dehogynem! Nekem is az egy holdamat teljesen meg- csupálta. Még szerencse, hogy biztosítottam. Volt ellenben 300 tőke szőlőm, negyven fo­rint lett volna a biztosítási díj, gondoltam, minek adjak ki ennyi pénzt. De bár kiad­tam volna! Bizony most sokan a „fejü­ket fogják” Homorúdon. Ha- ramza György például tehe­tetlenül nézte, hogyan dönti romba góréját a vihar. Nem volt biztosítva, s most neki kell újra felépíteni, a saját költségén. Papp József kétszáz négyszögöl szőlőjét „siratja". Tamai Ferenc viszont a biz­tosítótól kapott pénzen fel­építheti összedőlt góréját. * Szomorúak és elkeseredettek a homorudi emberek, de nincs azért „gyászos” hangulat a faluban. A tsz még ezt a csa­pást is kibírja és ha meg is érezni majd a zárszámadáskor a borítékokban a jégverést, mégis hamar talpra tudnak állni. A nagy közösség segít nekik. Biztosan sokszor megcsodál­hatjuk még a kiváló salankit a homorudi földeken. Szfits István biek is azt mondják, úgy tesz­nek, mint a jó házigazda, ha csak telhetik, „a tiszta szobái”, azaz mindenből a legszebbet, a dicsérni valót mutatják a vendégeknek. A jól sikerült városnézést azonban leront­hatja, ha soká’g kell várni a málnára, feketére, s ha nem tudnak feljutni a Misi­nára a szórványosan in­duló járatokkal, ha nem éppen tiszta a menetrend sze­rinti autóbusz. Úgy vélik, he­lyes lenne Pécsett is bevezet­ni, amit Budapesten a 12-es vonalon, ahol miniatűr térké­peken jelzik, milyen útvona­lon jár, merre tart a jelzett számú autóbusz. — Tessék csak egyszer meg­figyelni, milyen tanácstalanok a vonattal érkező idegenek, — kapcsolódott a beszélgetésbe az egyik csinos idegenvezető- nő. — Nagyon elkelne a fő­pályaudvarnál egy olyan több nyelvű tájékoztató, amelyből megtudhatnák, hogy a pálya­udvarról induló autóbuszok­kal közvetlenül vagy átszál­lással milyen műemlékeket, stb. közelíthetnek meg. Akik a csoportokat kalau­zolják, mindig készítenek egy kis feljegyzést arról, mi tet­szett legjobban a látogatóknak és milyen problémával talál­koztak. Nehéz lenne eldönteni, mi tetszik legjobban a műemlé­kek közül. Egy biztos, a nép- művészeti múzeum, a Zsolnay múzeum szerepel legtöbbet a lapokon, viszi el a pálmát. — ,,Bár mindenütt ilyen kedves emberek laknának — olvastuk az egyik lapon, — akik ennyi fáradságra, áldo­zatra képesek, akik ilyen szép vidámparkot, állatkertet épí­tettek, e a két kezük munká­jával kedveskednek a vendé­ge lenek". Sokain dicsérik a Nádor Szállót, az Olimpia Éttermet, de nagyon hiányolják, hogy nem igen kapható pécsi vagy baranyai ételspecialitás. Már­pedig azt is nagyon megjegy­zik a vendégek. Egy lengyel házaspár például emlékezett rá, hogy tavaly házlsütésű, köménymagos kenyeret evett a Nádorban, s ezért idén is ott akart vacsorázni. Szóvátettók az idegenek, hogy eléggé egyéniség nélkü­liek a kisebb éttermek, csak­nem mindenütt ugyanazok az ételek ke pható!*. Hiúba néze­lődik a város _ vontjában, aki ízes dcindóll .. TJ arany­hegyi bort szeretné inni,, vagy éppen a pécsi szólj és híres őszibarack za'rátára kíváncsi. Még mindig nincs jy kizáró­lag ilyesmit árusító bolt. Az Ígért finom falatok boltja va­gyon hiányzik, s megold hatra ezt a problémát. Bosszúságot okoz a vendé­geknek és idegenvezetőkr c egyaránt, hogy csupor to' n nem tudnak hol máinú fo­gyasztani, vagy betérni egy forró virslire. Naponta ugyan­is hat—nyolc 50—50 fős cs - port is érkezik, s az ilyen célra alkalmas tejbisztró, 23— 30 emberrel megtelik. Panasz van az udvariatlan kiszolgá­lásra. A Lokomotiv étterem­ben, a Hullámban, a Tettyén és több helyen képtelenség kivárni, míg fizetni lehet. A régi kívánság, hogy ajándék­bolt és trafik is tartson nyitva a Széchenyi téren, már meg­valósult. Sikert aratnak a pa­rányi eozim dzsámik és Zsol­nay porcelán ajándéktárgyak is. Ez valóban eredeti pécsi, de a vásárhelyi, karcagi, toroc- kói térítőkét akár Budapesten vagy Miskolcon is megvehet­ne a vendég, ott is ugyan­olyan kapható. Innen elsősor­ban baranyai térítőkét , or­mánsági babákat vinnének emlékbe a turisták. Járjuk a várost, s újra fel­fedezzük szépségeit, de igazat adunk az idegeneknek is, akik kifogásolják, miért nem mű­ködik és miért nincs este ki­világítva a sétatéri vízesés és szökőkút, s hogy a két ben­zinkút válozatlanul tevésnek bizonyul. így is szép, így is kellemes ez a város, s elsősorban nem is új létesítmények, hanem a meglévő cukrászdák, éttermek, szórakozóhelyek, színvonasab- bá tétele segíthet. A meglé­vőkkel kell többet törődni. Tisztább, autóbuszokat indíta­ni, a választékot bővíteni, egy kissé udvariasabbá tenni a ki­szolgálást, hogy a „varázslatos városról” alkotott nagyszerű képet ne ronthassák el bosz- szantó apróságok. Wesztl Márta Augusztus 18-án tanácsülés lesz Pécsett Értékelik a „Havonta egy napot Pécsért“ mozgalom eredményeit Pécs megyei jogú város ta­nácsa augusztus 18-án, vasár­nap délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Az ülésen beszámoló hang­zik el a végrehajtó bizottság elmúlt negyedévi munkájáról, valamint a korábban hozott tanácshatározatok végrehaj­tásáról, majd Körösi Lajos vb-elnök értékeli a „Havonta egy napot Pécsért” mozgalom elmúlt évi eredményeit. Az eredményben legkiválóbbakat megjutalmazzák. A tanács ezután megvitatja a város egészségügyi helyze­téről szóló beszámolót — kü­lönös tekintettel a körzeti or­vosi ellátásra, majd meghall­gatja és jóváhagyja a taná­csi költségvetés 1963. I. fél­évi végrehajtásáról készült jelentést. A napirend után bejelenté­sek. javaslatok megtételére, interpellációkra kerül sor. SZÍNHÁZ \Mt%i a pécsi radio 1963. aug. 17-i, szombati műsora a 223,9 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Jelentés a földekről. A könyvesbolt kirakatából. M. Boriszávljevics: A kakukk. — Elbesze'és. Népszerű melódiák. 17.30: Német nyelvű műsort Líra versben, zenében. — össze­állít ás 11.0«: Hallgatóink leveleire vála­szolunk. 18.10: zenélő levelezőlap. I. rész. Kfizben kb. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.05: zenélő levelezőlap. II. rész. 19.45: Hétvégi gondolatok. Vasvári Ferenc írása. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: A rendőríelügyelő (lél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Jó idő esetén az utolsó elő­adás a Kertmozlban. Petőfi: A rendórfetügyelS (5, 7 és « árak««; gzélcsvászaú). ____ Kossuth: Pillantás a hídról (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Fekete Jack kincse, Gyor­san a cél felé, Elmondja a beve­zetőt, Mi közöm hozzá. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatólago­san). OpítŐk Kultúrotthona: Negyven­kilenc nap (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Félúton (7 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Ordasok között (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekálja): Hóvihar (7 órakor). Május 1. (Vasas II.): Üzletembe­rek (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Séta a nárciszok körül (7 órakor). Kossuth (Mohács): A nagy ma­nőver (6 és 8 órakor, szélesvász­nú). Kossuth Kertmozi (Mohács): Revüparádé (8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Fehér csat (6 és fél 8 órakor). Táncsics (Siklós): Egy nyár tör­ténete. (fél 9 órakor^. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom